Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-13 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! D %JL nantuli napló XLI. évfolyam, 102. szám 1984. április 13., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kedvezményes vásárlási akciók (5. oldal) Kupavisszapillantók (8. oldal) Ferhad basa fürdője (5. oldal) Baranya megyéből egymillió tenna gabona Gazdaságpolitikai tanácskozás Pécsett az agrártermelés idei feladatairól Dr. Magyar Gábor miniszter- helyettes felszólalása Az agrárágazat 1983. évi eredményeiről és idei terveiről, a 15 millió tonnás országos gabonaprogram teljesítésével kapcsolatos baranyai feladatokról tartottak megyei gazdaságpolitikai tanácskozást tegnap Pécsett, az Ifjúsági Házban a megye termelőszövetkezetei, az állami gazdaságok, az agrárintézetek, intézmények, vállalatok, az élelmiszeripari vállalatok, termelési rendszerek vezetői, párttitkárai részére. A tanácskozásra meghívást kaptak a városi párt- bizottságok titkárai és a városi tanácsok elnökei is. Ge/sz Mihálynak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének megnyitója után dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnök- helyettese részletesen értékelte azt a figyelemre méltó teljesítményt, amit a tavalyi aszályos évben a megye agrárágazata és élelmiszeripara, illetve az itt foglalkoztatott 41 000 dolgozó nyújtott. A termelés növekedési ü'eme 7 százalékkal haladta meg az országos dinamizmust. A népgazdasági célokkal összhangban nőtt a kibocsátott termék — főként a gabona és hús — mennyisége, javult a termékek minősége, emelkedett az export. Az 53,7 mázsás búzatermeléssel Baranya országos első, a 74,3 mázsás kukoricatermeléssel is eqyike a legjobbaknak, A háztáji kisárutermelés értéke meghaladta a 3 milliárd forintot, a társadalmi szektor termelési értéke 23,6 milliárd volt. Az országban tavaly előállított 13.5 millió tonna qabona megtermeléséhez Baranya mezőgazdasága 985 000 tonnával iárult hozzá, erősen megközelítve az 1 milliót, mindezt csökkenő energiafelhasználással és az előző évinél jobb hatékonysággal. Erről, mindenekelőtt az 1984. évi gabonaprogrammal kapcsolatos időszerű feladatokról szólt részletesebben korreferátumában dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. A közelmúltban megtartott szolnoki országos gabona- termesztési tanácskozáson az idei évre 15 millió, 1985-re pedig 15.5 millió tonna gabona betakarítását jelölték meg célként. Ehhez a mennyiséghez Baranya mezőgazdasága már ebben az évben 1 millió tonnán felüli termeléssel képes hozzájárulni. Az ehhez szükséges feltételek: a földterület — a szántó 75 százalékán gabonát termelnek a gazdaságok —, a megfelelő biológiai alapok, gépek, kemikáliák rendelkezésre állnak. A tanácskozás vitájában kilenc felszólalás hangzott el. Karasz László lippói tsz-elnök ismertette az általuk évek óta alkalmazott művelőutas vetési technológiát, amivel tavaly a 72 mázsás megyei búzarekordot elérték. Biró Imre, a Szigetvári Állami Gazdaság főállattenyésztője a zselici — hegyi — gyepre alapozott, András István drávafoki tsz- •elnök a síkvidéki legeltetéses húsmarhatartás eredményeiről, sikereiről számolt be. öt éve csak ké>- növényt búzát és kukoricát termelnek a szabadszentkirályi tsz-ben. Vadál Béla, a szövetkezet elnöke rámutatod, hogy a szövetkezet érdeke egybeesik a népgazdasági célokkal. Hasonlóan nyilatkozott Husti Mihály szajki tsz-elnök is, aki az ősziárpa- termelés előnyeire hívta még fel a figyelmet. Szakái László, a Vetőmag Vállalat dombóvri területi központjának vezetője a magas biológiai értékű magvak iránti megnövekedett keresletről, Molnár Mihály ge- resdlaki tsz-elnök a jövedelmező nagyüzemi tejtermelés lehe'őségeiről szólt. Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára elismeréssel szólt a megyei agrárágazat 1983. évi zárszámadásáról, csakis az elmúlt év tapasztalataiból kiindulva lehet az idei még magasabb köveLelményeknek megfelelni. Szólr néhány gyenge pontról is, felhívta a figyelmet az eqyüftműködésben rejlő lehetőségekre. Arra figyelmeztette a gazdaságvezetőket, hogy a munkával arányosan zárkóztassák fel a dolgozói bérekét is, mert e téren Baranya lemaradásban van. Dr. Magyar Gábor miniszter- helyettes összegzésében kiválónak nevezte Baranya élelmiszergazdaságának elmúlt évi teljesítményét, örömmel hall- qat'a a felszólalókat is, akik a megoldást nemcsak a szabályozókban, de otthon, üzemen belül keresték. Az ágazat 1984. évi feladatait változatlanul kemény külgazdasági és belső környezetben kell teljesíteni. Mivel az agrárexport 50 százalékát a gabona alapozza meg, fontos, hogy a tervezett mennyiség rendelkezésre álljon. A tervinformációk jelzéseinél 30 000 hektárral kell több kukoricát vetni, s jó lenne, ha ebből Baranya is részt vállalna. Az eszközfeltételeket a kormányzat biztosítja. A tavalyinál jobb gépellátás lesz. A szocialista gyártmányú gabonakombájnok már az országban vannak. Februárban indították az IGP — intenzív gabonaprogram — IV. ütemét, amelyre még bárki benyújthat pályázatot. —Rné— Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezve a téli ülésszak óta elhunyt dr. Guba Sándor képviselőről, a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójának munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a téli ülésszak óta végzett munkáról és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről : O Az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat. 0 Az országgyűlés ügyrendjének kiegészítése az Alkotmányjogi Tanács működéséről. 0 A népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat. O A köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programja. 0 Interpellációk. Az országgyűlés az első két napirendi pontot együttesen tárgyalta. Elsőként dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre utalt olyan jelentős törvényhozási aktusokra, mint amilyenek az alkotmány módosítása, a választási és közigazgatási rendszer politikai és jogszabályi reformja, a jog- tanácsosi és az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényi szintű szabályozások, a központi gazdaságirányításra, az állami vállalatokra és szövetkezetekre, valamint a természetvédelemre, a társadalom- biztosításra vagy a lakásgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi korszerűsítések voltak. Markója Imre szólt a kormány jogalkotási tervében szereplő számos fontos elképzelésről is, majd hangsúlyozta: nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jogalkotás alkotmányossága, törvényessége szilárd leDr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéja — Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az országgyűlés a legutóbbi ülésszakán törvényt hozott az alkotmány módosításáról. Ez a törvény egyebek között azt az új rendelkezést is az alkotmányba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő — a Minisztertanács megbízásából — az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amely részletesen szabályozza e nagy jelentőségű alkotmányvédő, a törvényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását — mondotta bevezetőben Markója Imre, majd emlékeztetett rá: az alkotmány elvei és konkrét rendelkezései nyomán - és annak végrehajtásaként - az elmúlt évtizedekben kiépült a szocialista magyar jogrendszer. Különösen történelmünk utóbbi negyedszázadában léptünk e tekintetben jelentősen előre. Ez mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt munkájának köszönhető. Pártunk az elmúlt évtizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az alkotmányosság és a törvényesség ügyének, amelynek állapota és fejlődése nagymértékben múlik azon is, hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reálisan tükröző, azt magas színvonalon szolgáló jogrendszerrel. Jogrendszerünk továbbfejlesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredményeket értünk el. A társadalmi és a gazdasági fejlődés által megszabott követelmények alapján korszerűsített jogrendszerünk segítette az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését; biztosította a törvényes rendet, az alkotmányosság érvényrejuttatásót. Szilárd kereteket és ösztönzést adott a gazdasági élet terén felmerült új, megnövekedett feladatok megold.ásához. Előmozdította a lakosság széles körét érintő, különböző típusú igények kielégítését. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéját tartja gyen.’ Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy összhangban legyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmánnyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok a magasabb szintűekkel, a jogi iránymutatások pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvényesség követelményének érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az államKádár János az országgyűlés tavaszi ülésszakán, mellette Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, mögöttük (balról jobbra) Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára és dr. Szil bereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. polgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük - mondotta -, hogy a magyar jogalkotást - és a jogalkalmazás irányítását is — általában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti gondok azonban e tekintetben is nemegyszer észlelhetők. Az egyre bonyolultabbá és differenciáltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szempontból is sok hibalehetőséget rejt magában. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmének jogrendszerünkben mór kiépített állami és jogi biztosítékait továbbfejlesszük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmányosság érvényrejuttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkotmány- jogi Tanácsnak a létrehozását rendelje el. Az alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát ellenőrzi. Ennek megfelelően a javaslat egyrészt — általánosságban — úgy határozza meg az Alkotmányjogi Tanács feladatát, hogy az közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. Utólagos ellenőrzésről van szó. Az Alkotmányjogi Tanács tehát nem kapcsolódik a jogszabályelőkészítő tevékenységbe. Nem foglalkozik majd a bíróságok, továbbá az állam- igazgatási szervek és egyéb más szervek által elbírált egyedi ügyekkel, s az ilyen ügyekben hozott esetleges törvény- sértő döntésekkel és határozatokkal sem. A jogalkalmazás során felmerülő ilyen jellegű problémák megoldására jól kiépített jogorvoslati rendszerünk van, amelynek keretében minden érdekelt a megfelelő felettes szervhez, illetve fellebbezési fórumhoz fordulhat sérelmével. Az Alkotmányjogi Tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Ennek szükségessége, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat, mégpedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kellene. Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlésnek számol be tevékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai választására és visszahívására is az országgyűlés jogosult. A tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. (Folytatás a 2. oldalon)
