Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-01 / 91. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 91. szám 1984. április 1., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja flz újjászervezett munkásőrség megújította esküjét Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igaigatója átadja az új csapatzászlót Kulcsár Sán­dor egységparancsnoknak. Csapatzászló átadási ünnepség Szigetváron N emcsak a „Tömpe József” szigetvári munkásőregységnek, hanem az egész városnak emlékezetes eseménye volt tegnap délelőtt a várban megrendezett csapatzászló átadási ünnepség. A város zászlódiszbe öltözött, zászlók lobogtak a Zrinyi-vár ódon falain, a csípős márciusi szélben. A vár udva­rán sorakozott fel a munkásőregység, több száz főnyi nézőkö­zönség, hozzátartozók, ifjúgárdisták, úttörők. A dísztribünön foglalt helyet többek között az egység név­adójának özvegye. Tömpe Jó­zsef né, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyet, tese, dr. Nagyváradi János, Szigetvár város Tanácsának el­nöke, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői. Tíz óra után pár perccel érkezett az ünnepség színhe­lyére Borbély Sándor, a mun­kásőrség országos parancsno­ka és fogadta Kulcsár Sándor szigetvári _ egységparancsnok jelentését, majd a felsorakozott egység előtt elvonulva üdvözöl­te az állományt és a társ fegy­veres erőket képviselő honvéd­ségi és hotárőr díszszakaszt. A Himnusz elhangzása után Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a munkásőrség megalakulásának történelmi jelentőségéről, az azóta eltelt 27 év alatt a ha­za, és a néphatalom, a mun­kásosztály védelmében, a kom­munista emberformálás nevelő munkájában maradéktalanul betöltött szerepéről. A városi pártbizottság titkára felidézte a szigetvári egység névadó­jának, Tömpe Józsefnek az életútját: Boksán született sze­gény sorban, a felszabadulás után a rendőri hivatást válasz­totta, hosszabb ideig Szigetvá­ron teljesített szolgálatot, majd Budapesten, a kormányőrség tagjaként 32 éves korában, 1956. október 27-én, az ellen­forradalmárokkal vívott fegy­veres harcban halt hősi halált, Nevét a szigetvári munkásőr­egység megalakuláskor, 1957 szeptemberében vette fel. Most, hogy a szigetvári önálló század egy évvel a kitűzött határidő előtt zászlóaljjá szerveződött át, a régi csapat­zászló az ereklyeszobába kerül — mondotta Tettinger István —, de a szigetvári egység ed­digi helytállása és eredményei a biztosítékok arra, hogy a mostani munkásőrök az új csapatzászló alatt továbbra is becsülettel és híven teljesítik esküben vállalt kötelezettsé­geiket. Az ünnepi beszédet követő­en a régi csapatzászlónak tisz­telegtek a gyűlés résztvevői, majd Megyaszai József, a munkásőrség Baranya megyei parancsnoka ismertette az or­szágos parancsnok díszparan­csát. amely méltatva az egység eddigi, kimagasló munkáját, engedélyezte, hogy az új csa­patzászlót a Szigetvári Álla­mi Gazdaság adományozza a szigetvári munkásőröknek. A zászlót Kasó József, az állami gazdaság igazgatója, ország- gyűlési képviselő adta át Kul­csár Sándor parancsnoknak. Az új csapatzászlóra szalagot kötött a névadó özvegye, az országos parancsnokság kép­viseletében Borbély Sándor, o párt képviseletében dr, Jerszi István és Tettinger István, a munkásőrség Baranya megyei Parancsnoksága képviseleté­ben Megyaszai József, az ado­mányozó gazdaság nevében Kasó József, a társ fegyveres erők és testületek képviseleté­ben Nagy Lajos rendőrőrnagy, a Szigetvári városi Rendőrka­pitányság vezetője, a bázisvál­lalatok nevében Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igaz­gatója, a város és környéke ifjúságának képviseletében' Lencz József, a Szigetvár vá­rosi KISZ-bizottság titkára. Ezt követően a szigetvári egység megújította munkósőr- esküjét. majd díszmenetben tisztelgett új csapatzászlaja előtt. Az ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. D. I. Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke. A KGST Tervezési Együtt­működési Bizottságának el­nökeként részt vett a bi­zottság ülésén, majd tár­gyalást folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tessel, az Országos Tervhi­vatal elnökével. A kétolda­lú megbeszélésen áttekin­tették az 1986-1990. évek­re szóló gazdasági együtt­működés legfőbb kérdéseit. Tárgyaltak a szovjet ener­giahordozó- és nyersanyag­szállításokról, valamint a magyar feldolgozóipari és mezőgazdasági szállítás le­hetőségéről. Megállapítot­ták, hogy az áruszállításo­kat az eddigi együttműkö­désre alapozva, a két or­szág lehetőségeit, illetve szükségleteit figyelembe véve kell továbbfejleszteni es bővíteni. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági együtt­működés további elmélyíté­sét elsősorban a feldolgo­zóipari szakosítási és ko­operációs kapcsolatok bő­vítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszé­lést folytatott Nyikolaj Baj­bakovval. Nyikolaj Bajbakov talál­kozott Kapolyi László ipari miniszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudomá­nyos Akadémián a kőolaj- és földgázkitermelés és -felhasználás legújabb tu­dományos eredményeiről. A szovjet miniszterelnök­helyettes elutazása előtt megtekintette az országos teherelosztót, ahol az or­szág villamosenergia-ellá- tósáról tájékoztatták. Nyikolaj Bajbakov szom­baton elutazott Budapest­ről. A tartalomból: A Progresz leválasztása (2. oldal) Vasárnapi magazin (4—5. oldal) Új bélyegek (6. oldal) Tízéves a pécsi Bartók Béla leánykar (3. oldal) R minőségnek mindenütt van piaca Az új palackozógépsor Villányban Derűsebb Ies2 boraink jövője Önálló marketinggel az export még kifizetődőbb lenne Néhány évvel ezelőtt a gaz­dasági válság számos export­cikkünk fölött kongatta meg a vészharangot. így történt ez — sajnos — olyan, évszáza­dok óta jól fizető exportárunk esetében is, mint a híres ma­gyar bor. Az élelmiszeripari üzemek a válságra nagyjából azonos re­cept szerint reagáltak: többé- kevésbé változtattak a külpi­acra kerülő termékek minősé­gén, új feldolqozó technoló­giákat vezettek be. igyekeztek nagyobb gondot fordítani az áruk csomagolására. E válasz a megváltozott, megszigorodott piaci feltéte­lekre s igényekre a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinátban 1983-ra érett be. Korszerű kékszőlőfeldolgozó berendezést helyeztek üzembe Villányban, eqy olasz gépsort, amelynek technológiája a le­hető legközelebb áll a kisüze­mi vörösborkészítési eljáráshoz. A bor kezelését, tárolását egy másik, szintén jelentős költ­séggel létrehozott berendezés­sel tették korszerűbbé, igé­Egy góllal jobbak voltak a jugoszlávok A Jugoszlávia—Magyaror­szág 30. nemzetek közötti labdarúgótalálkoip végered­ménye 2-1. A Szabadkán le­játszott mérkőzés előtt Mezey György szövetségi kapitány pénteken arról beszélt, hogy követendő taktika: közép­pályán megszűrni az ellen­fél támadásait. Ez az elkép­zelés 65 percen át bevált A mérkőzésről Lázár Lajos kollégánk turósitott, mérkő­zéskommentálása lapunk 8. oldalán található. Televíziós (elvételünkön — amit Läufer László készített — sza badrúgáshoz jut a jugoszláv csapat. nyesebbé; ez lehetővé teszi a tökéletesen szűrt és tiszta vö­rös bor kellő hőfokú tárolását, közvetlenül a szállításig. Ezt a célt szolgálta a korszerű tank­pezsgőgyár is — mindezek eredményeként bor- és pezs­gőexportjuk már tavaly igen jelentősen: az előző évinek csaknem 70 százalékával meg­nőtt: a külföldre eladott inni­valók mennyisége meghaladta a 100 000 hektolitert. Lehet-e növelni az idén ezt a mennyiséget? A válaszhoz tudni kell, hogy mind a nyuga­ti, mind a keleti exportpiaci igények, s feltételek tovább finomodnak ás szigorodnak. Ez azt jelenti, hogy mindenütt csak igen jó minőségű — fe­hérből igen jó illatú, „elsőd­leges íz- és zamatanyagú”, vörösből jellegzetesen karak­teres — fajtákkal lehet verse­nyezni. A szocialista piacra szánt — egyébként igen jelen­tős — mennyiséget államközi szerződések szabják meg, ez tehát tetszés szerint nem nö­velhető. Minden nehézség el­lenére is igaz viszont az, hogy kiváló minőségű borokkal (hordós borral is) a nyugati eladás tovább növelhető, mert Nyugat-Európában a magyar bor még mindig a különle­gességet és a választékos mi­nőséget képviseli a portugál, spanyol és más, úgynevezett „tömegborokkal” szemben. Ezt, minden jel szerint ki is használja a VMBK: idei vár­ható terméséből az exportot móf teljes egészében szerző­désekkel is lekötötték. Méq ezt is képesek lenné­nek növelni: még kifizetődőbbé kellene tenni az exportot. Ez nemcsak rajtunk áll. Sok mú­lik azon, sikerül-e tovább ja­vítani a csomagolási „háttér, ipar” készséaét — ebben is kedvező jelek mutatkoznak: palackban például az idén ed- diq nem szenvedtek hiányt. Véaül, de nem utolsósorban: a szabadabb, öná'lóbb, a vál­tozásokra gyorsabban reagáló marketinq érdekében önálló exoortiogra lenne a VMBK-nak mielőbb szüksége. Varga J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom