Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-13 / 72. szám
1984. március 13., kedd Dunántúli napló 3 A magyar ipar és mezőgazdaság legjelentősebb vevője Gyümölcsöző szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok A Szovjetunió a magyar piac alapvető fűtő- és nyersanyagszállítója Az idén továbbfejlődnek a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok, az éves áruforgalom a tavalyi 8 milliárd rubellel szemben az idén meghaladja a 8,6 milliárd rubelt. Ezzel kapcsolatosan a Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Képviseletén érdekes részletekkel ismertették meg a sajtó képviselőit. A Szovjetunió a magyar piac alapvető fűtő- és nyersanyag-szállítója. Tavaly a szovjet szállítások a magyar importszükségletnek kőolajból több mint 90 százalékát, földgázból, ipari faanyagból 95, vasércből, fűrészáruból 90, nitrogén műtrágyából 85, káliműtrágyából 64, kőszénből 40 százalékát elégítették ki. A szovjet külkereskedelmi egyesülések az elmúlt évben 6,5 millió tonna kőolajat, 3,5 milliárd köbméter földgázt, 1,1 milliárd köbméter ipari faanyagot, 8 milliárd kilowattóra elektromos energiát, 3,9 millió tonna vasércet, 500 ezer tonna kokszot és 48 ezer tonna gyapotot szállítottak Magyarországra. A szovjet külkereskedelmi egyesülések olyan gépipari termékeket szállítanak Magyarországra, mint a fémvágó esztergák, energetikai berendezések, autók, repülőtechnika, útépítő gépek, elektromos számológépek stb. A szovjet technika magyarországi szállításairól beszélnek a következő számok is: Magyarországon jelenleg több mint 450 ezer szovjet gyártmányú személygépkocsi, több mint 70 ezer tehergépkocsi, 64 ezer traktor, 36 ezer mezőgazdasági gép, körülbelül 22 ezer fém- megmunkáló eszterga, több mint 3 ezer exkavátor, körülbelül 300 dízel-mozdony, több mint 200 trolibusz és több mint 300 metrókocsi működik. A magyar állampolgárok körülbelül 9 millió darab szovjet gyártmányú órával, több mint 1 millió fényképező- és filmfelvevő géppel, körülbelül 3 millió rádióval, majdnem 300 ezer televízióval és hűtőszekrénnyel, 600 ezer porszívóval rendelkeznek. Ugyanakkor a Szovjetunió a magyar ipar és mezőgazdaság legjelentősebb vevője. Elég megemlíteni, hogy a teljes magyar gép- és berendezésexport felét, a mezőgazdasági termékek több mint 30 százalékát a Szovjetunió vásárolja meg. A szovjet piacra orientált magyar ipari ágazatok: az autóbusz- gyártás, a daru- és hajógyártás, a telekommunikációs technika, a hűtőipari, konzervipari, elektronikai és festő berendezések, baromfitelepek, stb. A magyar nemzeti jövedelem körülbelül 17 százaléka realizálódik a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben. Sok magyar termék fontos szerepet játszik a szovjet ipari és mezőgazdasági ágazatok igényeinek kielégítésében. A magyar Ikarus autóbuszok szállítása a Szovjetunió importszükségletének 90 százalékát fedezi. A magyar szállítások elégítik ki a szovjet importszükséglet több mint 50 százalékát gyümölcskonzervből, körülbelül 40 százalékát friss gyümölcsből, 25 százalékát gyógyszerekből és márkás borokból. Magyarország a szovjet piac egyik legnagyobb bőrcipő, szövet- és konfekciószállítója. Az elmúlt évben nőtt a szovjet fogyasztási cikkek, például a háztartási hűtőgépek, a színes televíziók, a rádiómagnók, a — többnyire automata — mosógépek, a háztartási klímaberendezések, a mikrohullámú sütők, az elektromos vasalók, az elektromos tűzhelyek szállítása Magyarországra. A felsorolt termékek zöme új, vagy módosított tipus. A V/O Technointorg ezen termékek exportjának további növelésén fáradozik. Az elmúlt évben megnyílt a Szovjetunió bemutatóterme, mely segít a magyar szakembereknek a szovjet áruk jobb megismerésében. A bemutatóteremben 15 szakkiállítás, 7 szimpozion zajlott le, rendszeresen bemutatásra kerülnek tudományos-műszaki és reklámfilmek, itt működik a katalógusiroda. Az idén 14 kiállítást rendeznek, köztük a szovjet elektronikus számítógépek, papírgyártó gépek (tekintettel a magyar papírgyárak rekonstrukciójára) és tartós fogyasztási cikkek bemutatóját. Az előző évekhez hasonlóan a Szovjetunió az idén is részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásárokon. Az utóbbi években a szovjet kiállítások szervezésében az ágazati elv érvényesült, 1983-ban a szerszámgép- gyártás és a rokon ágazatok kerültek bemutatásra, 1984- ben a vegyipari gépgyártás eredményeit mutatják be. A tavaszi vásáron külön is bemutatkozik a Belorusz SZSZK gépgyártása. A szovjet—magyar gazdasági együttműködés további kiszélesítését és elmélyítését jelentős mértékben elősegíti az a tény, hogy Magyarország a többi szocialista országgal együtt egy sor, a Szovjetunió területén létesülő népgazdasági objektum építésében vesz részt, ami lehetővé teszi számára, hogy földgázból, vasércből, vasötvözetből, cellulózból és elektromos energiából szükségletének jelentős részét kielégítse. Nemrég írták alá a Krivo- rozsszki Ércdúsító Kombinát építésének együttműködéséről szóló megállapodást. Az együttműködés hatékony formája az a műszaki segítség, amit a Szovjetunió nyújt egy sor magyarországi ipari létesítmény felépítésében és rekonstrukciójában. Szovjet vállalatok segítségével épül a Paksi Atomerőmű, melynek első blokkját tavaly üzembe helyezték. 1983-ban befejeződött 2 függőleges bugaöntő sor folyamatos acélöntő berendezés rekonstrukciója, és a Székesfehérvári Alumínium Hengerműben átadták a harántvágó gépsort. A V/O Stankoimport elvégezte a Salgótarjáni Kohóműben a szeggyártó berendezések felújítását. Szerződést írtak alá a Csavaripari Művek vállalatainál különleges fém- megmunkáló szerszámgépek rekonstrukciójáról. A szovjetek készek részt venni a hazai szerszámgépgyárak rekonstrukciójában. Az együttműködés fejlődésé, ben kiemelt szerepe van a jövőre fennállásának 20. évfordulóját ünneplő szovjet—magyar gazdasági, tudományosműszaki együttműködési kormányközi bizottság munkájának. A bizottság által elfogadott határozatokat teljesítve a szovjet és magyar vállalatok szorosabb együttműködésben dolgoznak, felhasználják a gazdaság különböző ágazataiban a feleknél meglévő szellemi kapacitásokat és gyakorlatot. Számos, a Szovjetunióban található könnyűipari vállalat — ruhagyár, cipőgyár, bútorgyár Moszkvában, Tbilisziben, Kranszodarban, Bakuban, Kijevben, Bobrjuszkban — magyar vállalatok közreműködésével történő rekonstrukciójáról jöttek létre megállapodások, de hasonló megállapodás van előkészületben a Likinszki Autóbuszgyár felújításáról is. A kapcsolatokról szólva végezetül a magunk részéről említsük meg, a baranyai gazdaság szállításai is jelentősek. Államközi szerződés alapján uránércünket a Szovjetunióban dolgozzák fel, érte nukleáris fűtőanyagot kapunk a Paksi Atomerőmű részére. Jelentősek élelmiszer-szállítmányaink húsból, gabonából és konzervből — például a Szigetvári Konzervgyár termelésének döntő hánvadót a Szovjetunióba irányítja. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat évi 600 ezer pár bőrkesztyűt ad át megrendelőinek, az idén mea- kezdi a női divattáskák szállítását is. 1984-ben több százezer táskát készít szovjet megrendelésre a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet is. Évente ugyancsak több százmillió forintra rúa a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat szovjet exportja ruházati cikkekből. A Mechanikai Laboratórium pécsi híradóstechnikai ayára évente ezernél is több stúdió- magnetofont szállít, újabban riportermagnókat is; stúdió- magnetofonjaik egyebek mellett a moszkvai olimpián teljesítettek szolgálatot, kitűnően vizsgázva. Keresettek a pécsi So. piana Gépgyár tubusgyártó automata gépsorai és csomagológépei. Rajtuk kívül még több baranyai vállalat és szövetkezet érdekelt a szovjet piacon. M. Z. Készülnek a kesztyűk szovjet exportra a pécsi Hunor Kesztyűgyárban. Az elmúlt években készültek el az 1-es, 2-es kemence filterei, mintegy 12 millió forint költséggel, valamint az elektrofilterek hűtőtornyai. Kőrayezetvéielem a BCM-ben Pénzszűkében házilagos műszaki megoldásokkal is próbálkoznak A Beremendi Cement- és Mészművek 1972 óta évente 4— 4,5 millió forintot költ környezetvédelemre: elsősorban a környezetvédelmi berendezések, így egyebek között a porszűrők, elektrofilterek, multiciklonok karbantartására. Ezek az eszközök nagy értéket képviselnek, hisz 1972-ben csaknem 22 millió forintért 22 zsákos porszűrőt és 7 elektrofiltert szereltek fel. 1982-ben az új mész- üzem 16 zsákos-porszűrője és a nedves-porleválasztója több mint 25 millió forintba került. A legmodernebbeknek tartott környezetvédelmi eszközök közül néhánynak a hatásfoka nem kielégítő. Még mindiq légszeny- nyezőnek számít a BCM. 1977 óta évenként átlag félmillió forint bírságot fizetnek. 1977 előtt volt, hogy két és fél millió forintos összeget állapított meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. 1976-ban a nyersmalmok és a kemencék két magyar elekt- rofilterjét, amelyek a megengedettnél nagyobb mennyiségű mészport, mészkőport bocsátottak ki a környezetükbe, átalakították. Sikerült a füstgázokat jobban lehűteni és így a leválasztás hatásfoka javult. Továbbra is gondot okoz két másik elektrofilter, ezúttal a kemence-nyersmalomban. Havonta egyszer, de van úgy, hogy hetente kétszer, műszaki zavar miatt 10—30 percre leállnak a filterek és ilyenkor nagyobb mennyiségű mészkőpor jut ki a szabadba. Még idén kicserélik az összes elektródát és akkor remélhetően a meghibásodások száma csökken. A két klinker-hűtő mechanikus elven működő multiciklonjai sem nyújtják a várt teljesítményt, bár az elszálló klin- kerpor a gyár környezetvédelemmel foglalkozó szakértői szerint a gyárudvaron ülepedik le. Két új elektrofiltert szeretnének vásárolni, amihez kevés a pénz. A gondot tetézi, hogy bizonyos részegységeket csők valutáért lehetne beszerezni. Ha sikerülne a filtervásárlás, akkor az évi félmilliós légszennyezési bírság legalább 100 ezer forinttal csökkenne. Ami fontos, ugyanis a környezetvédelemhez szükséges milliókat egyre nehezebben teremti elő a gyár. A műszaki osztályon Mátyás Károly főmechanikus irányításával néhány szakember azon fáradozik, hogy miként váltsa fel a Maerz típusú mészkemen- ce leégett lengyel porszűrőzsákját a már itt lévő magyar porszűrővel. Ugyanis a hazai gyártmány is tönkremenne a magas hőfokú füstgázok hatására, ezért hideg levegő bevitelével megpróbálják a gázok hőmérsékletét mérsékelni. Még idén elkészülnek a beszereléssel, remélhetően jó eredménynyel, és akkor ebben az esetben is legalább 100 000 forinttal lesz kevesebb az évi levegő-bírság. Csuti J. Épül a Pécsi Hőerőmű munkásszállása A rekonstrukciót végző idegen munkások ideiglenes otthona lesz Felújításra szorulnak az ötvenes években épült erőművek. Az elsők között került sor a Pécsi Hőerőmű rekonstrukciójára. Pécsett „energetikai” szenet hasznosítanak, amely a koksz- koncentrátum mellékterméke, ezért gazdaságosabban üzemel a többi hőerőműnél. A liászprogram eredményeként'ráadá- sul néhány év múlva jelentősen növekszik az energetikai szén mennyisége, ezért fontos, hogy akkorra olyan állapotba kerüljenek a hőerőmű berendezései, hogy biztonsággal termelhessen. A rekonstrukció bonyolult, hosszadalmas munka, több vállalat, intézmény dolgozóinak koordinált együttműködését, távolról érkezett specialisták közreműködését igényli. A rekonstrukció várhatóan 10—15 évig tart, ezért a tervezés során az egyik alapprobléma volt, miként tudnak megfelelő szállást, szociális és kulturális ellátást biztosítani a huzamos időre idegenből ideérkező munkások számára. Elsőként viszonylag egyszerű módon, az étkeztetés gondját sikerült megoldani, csupán a meglévő étkezőket kellett korszerűsíteni, s kissé átalakítani. Szociális és kulturális célra azonban egy egész új komplexumot kellett építeni: mintegy 15 millió forintba került az a már készen álló épület, amelyben 350 személyes fürdőöltöző, korszerű orvosi rendelő, 100 személyes úgynevezett eligazító helyiség — amely kulturális rendezvények helyszínéül is szolgálhat — s büfé van. A legnagyobb szociális beruházás azonban az épülő munkásszállás, amely ha elkészül, 180 személy számára biztosít ideiglenes otthont. A 3—4 személyes lakosztályok két helyiségből: egy hálószobából és egy nappaliból állnak, s az utóbbiakban főző- és mosdósarok is helyet kap. A szálló tégla alakú tömbjének földszintjéhez kereszt alaprajzú, földszintes kiegészítő szárny csatlakozik majd, amelyben könyvtár, tévészoba, társalgóklubszoba, s főző-, mosogatóhelyekkel felszerelt reggelizőhelyiség is lesz. Az építkezést a múlt évben kezdték a BÉV dolgozói, s ma már csaknem készen áll az épület váza. Az átadási határidő június 30. Ezúttal érkeznek ugyanis egyre nagyobb létszámban a cseh szakemberek, s ha jöttüket késleltetnék a szállásgondok, az az egész, több milliárd forintos rekonstrukció ütemtervének végrehajtását veszélyeztetné. Fölmerülhet a kérdés: most tetemes költséggel megépül egy szociális létesítmény, amelyre csak egy évtizedig lesz szükség, mi lesz vele azután? A tervek szerint egyrészt a hőerőmű dolgozóinak biztosít hosszú időre megfelelő szállást, az üresen maradó szobák pedig olcsó turistaszállásként szolgálhatnak majd. Barta Zsuzsa
