Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-11 / 70. szám

Í 4 Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárnap IUI u so r a j a n I a t Forradalmiság, ma A VASÁRNAPI MAGAZIN el­ső órájában a tavasznyitó már­ciust köszönti zene, vers, érde­kes beszélgetés. Mint a műsor szerkesztő-műsorvezetője, Nóg­rádi Erzsébet, bevezetőjében elmondja, a természetet sze­rető, a természetjáró embert elsősorban a táj szépségei vonzzák Baranyába. Ide hama­rabb köszönt be a tavasz, hi­szen hazánk egyetlen mediter­rán jellegű tája a Mecsek hegység, a Baranyai dombság és a Villányi hegység környéke. — Tartsanak hát velünk egy kis barangolásra, hátha kedvet kapnak szűkebb hazájukat, és annak is csodálatos gyöngy­szemét, a Mecseket megismer­ni — hangzik el ma reqgel Nóqrádi Erzsébet bevezetője, invitáló szava a pécsi körzeti stúdió hullámhosszán. Belénessy Csaba két műsor­ral jelentkezik a hét proqram- jában: a hétfői HANGADÓ- ban a könnyűzenei viláq há­rom különböző területéről lesz hallható beszélgetés. A meg­szólalók: Dinnyés József, a Dolly Roll és a pécsi Puf és Muff együttes, melynek zenéje az art-rockhoz közeli. — Emellett bemutatunk eav fiatal bőrgyári műszaki vezetőt, egy „lajosista” diáklányt, aki országos népraizi pályázatot nyert és megtudhatjuk azt is, mit takar ez a rövidítés: Dö- TYE. Belénessy Csaba másik mű­sora, a csütörtöki magazin a Bédekker helyett ezúttal a tör­ténelemkönyvet lapozaatja. A téma: a forradalmak a múlt­ban. forradalmisáq ma. Ez utóbbiról szól egy beszélae- tés, maid szó lesz a zenemű­vek tömegmozaalmi hatásáról, valamint — többek között — a nemzeti ielkéoek szerepéről a képzőművészetben. Uavancsak két műsor „gaz­dáin” e héten Felső Pál. A kedden elhanazó rioortműsor címe: TÁRSULÁS A KÖZIGAZ­GATÁSRA. Baranyában az or­szágban az elsők között jöt­tek létre az államigazgatási társulások. Ennek lényege, hogy egyes városok, nagyköz­ségek tanácsi szervei közre­működnek a vonzáskörzetükbe tartozó tanácsok szakigazgatá­si munkájában. Az összeállítás részletesebben szól a Sásd környéki tapasztalatokról. Má­sik műsoráról így tájékoztatott Felső Pál: — Ha származási perekről esik szó, mindenki az apaság bírói megállapítására gondol. Nemrégiben az egyik Tolna megyei város bíróságán azon­ban az egyébként mindig biz­tosnak tartott anya kilétéről kellett dönteni. E nem minden­napi perről lesz szó pénteken, A BÍRÓI GYAKORLATBÓL cí­mű sorozatban. A hétfői szerb-horvát nyelvű műsorban a több nemzetiségű Boly gondjairól, örömeiről be­szél Deszáncsics János, a nagy­község népfronttitkára. Kedden az ISKOLARÁDIÓ jelentkezik. A szerkesztők örülnek a tanu­lók, hallgatók egyre gyakrab­ban érkező leveleinek, ame­lyekre ezúttal válaszolnak is. Majd beszélgetés következik ismert jugoszláv gyermekköltők verseiről. A „Szombat esti ka­leidoszkópéban többek között riport hangzik el a „Régi spor­tok olimpiájáról”, amelyet min­den évben megrendeznek a szomszédos jugoszláviai Bro- djanciban — sok nemzet spor­tolóinak közreműködésével. E műsorban szerepel Mile Kraji­na. ismert eszéki guzlás is. A német nyelvű programban vasárnap este Gráf Vilmos a Pécsi Orvostudományi Eqyetem idegen nyelvű lektorátusára lá­togat el. majd „Zenészportré” címmel SrhüM József trombitás­sal beszélget Reil József,, aki a keddi adásban az anyanyelv­oktatásról kérdezi Martin Tho- mant, az MNDSZ oktatási bi­zottságának elnökét. Lerch Jó­zsef csütörtöki riportjában Nagypallt mutatia be, a meg­újuló falvak sorában. Gráf Vil­mos pénteken elhangzó zenés riportja pedig Siklóson készült, a népi kincsek nyomában. Televízió A kőszívű ember fiai Színházat játszunk címmel hatrészes sorozatot indít útjára a televízió március 13-án, ked­den. A késő délutáni időpont (17.15) elsősorban fiatalok számára teszi elérhetővé a mű­sort, de bizonyára felnőttek is szívesen „bele-belenéznek” a neves esztéta és kritikus, Almá- si Miklós sorozatába amely az olvasópróbától a bemutató­ig kíséri útján a bemutatót, mégpedig a kulisszák másik oldaláról is. Ezen a napon este Philip Agee, volt CIA-tiszt nyilatkozik a Magyar Televí­ziónak. (21.55). Szerdán a Tu­dósklub Az értelmiség helyze­te és szerepe a mai magyar társadalomban címmel rendez vitát (20.00, tv 2.), az 1-es programban (20.50-kor) Ko­dály Zoltán portréját láthatjuk — sok zenével. Március 15-én, csütörtökön és pénteken (20.00 tv 1.) az 1966-ban készült mozifilmet, A kőszívű ember fiait közvetí­tik, csütörtökön a Hatvanhat című szavazógépes műsor ven­dége Nyitrai Ferencné, a KSH elnöke lesz. (21.25.) A máso­dik műsorban 19.35-kor jelent­kezik a Nos ekran, a pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora (is­métlés: március 17., szombat, 8.05, tv 1.). A magazin hírt ad Kádár János jugoszláviai látogatásáról, és bemutatja Zegnál Márk, Gara község nyugdíjas tanácselnökét aki magyarok, svábok, horvátok, székelyek által lakott falu köz­életében állt helyt évtizedeken át. A mi embereink külföldön című rovatban pedig Brcán Miroszlav élménybeszámolóját közlik Kuwaitból: Miroszlav a Vujicsics együttes tagjaként járt a távoli országban. Pénteken (17.25, tv 1.) Egy ipari formatervező közérzete címmel Hársógyi Margit ren­dező-riporter és Radó Gyula rendező portréfilmjét láthatjuk Kelemen Józsefről; a tervező személyes problémái mellett az ipari formatervezés jelenle­gi helyzetéről is hallunk. A Műteremben sorozatban (22.15. tv 1.) a népszerű és sokat vi­tatott művész, Szász Endre szólal meg. A szombat esti műsor nehéz választás elé áljítja a jó drá­mák és a iá filmek kedvelőit — s ilyenek bizonyára sokan vannak —: Míg a kettesen Füst Milán két egyfelvonásosát közvetíti a televízió a Pesti Színházból, addig az egyesen a Meggyónom című Hitchcock- filmet adja. Ez utóbbi az első az izgalomkeltés nagymesteré­nek most kezdődő sorozatá­ban : a következő hetekben olvan Hitchcock-filmeket is műsorra tűz a televízió, ame­lyeket hazánkban még nem vetítettek a mozikban. 22.40- kor (tv 1.) az Utolsó naook című Bülgakov-dráma len­gyel filmváltozata kerül kép­ernyőre. Vasárnap Karel Capek Fe­hér kór című színművének csehszlovák filmváltozata az esti főműsor. a kettesen a Ma­gvar Televízió karmesterverse­nyének győztese vezényli az MRT Szimfonikus zenekarát. G. T. III! Üdvözlet Grúziából (3.) Filmrendező és igazgató R. Csheidze a Grúzia Filmstúdió igazgatói asztala mögött Állítólag a világ első hosz- szabbncrk számító dokumen­tumfilmje Grúziában készült. Mindenesetre voltak és vainnak folytatásra érdemes ihagyomá- nyök a Kaukázusnak ezen a ré­szén. A legfrissebb termésből készségesen adnak ízelítőt a filmgyár vetítőtermében. Lírai, játékos kockák elevenítik meg a pillangófogást. Mintegy el­lenpontozásként az elhagyott települések, magúikra maradt öregek szociográfus-pontossá- gú képsorai következnek. A végkicsengés mégsem olyan tragikus, mint hinni lehetne: az ember, amíg él. mindig talál tennivalót, s valaki vagy vala­mi mindig rászorul a gondos­kodására, ami nem engedi kö­zel az elmúlást. Néprajzi ér- dékességű az ország déli ré­szén forgatott alkotás, szerve­sen illeszkednek a cselekmény­be a vadászat, szénahordás, vajköpülés régi-régi mozdula­tai ... A szovjet filmgyártás egyik nemzetiségi központjában, a tbiliszi stúdióban Csheidze Re­vaz Davidovics az igazgató. Az a művész, aki A katona apja című filmet rendezte, s akit „a bensőséges, némileg az olasz neorealizmussal rokon új grúz stílus figyelemre méltó, egyéni képviselőjeként” emle­getnek a lexikonok. — Csaknem ihúsz év telt el a premier óta. Most milyen ter­vek foglalkoztatják? — Ezek egyike budapesti látogatásomhoz kötődik. A kor­szerű magyar képzőművészetet bemutató kiállításon fedeztem föl magamnak Don Quijote fémből készült, ugyanakkor sziinte súlytalannak, teljesen légiesnek ható szobrát. Szinte test inélkiili széliemnek tűnt a figura. Akkor még nem gondol­tam filmre, de úgy látszik, ami fontos, azt nem felejti el ez ember. Erre a szoborra most is vissza-visszaemlékezem: Cer­vantes regényhőse egyre in­kább a szenvedőkön, elesette­ken való segítést példázza szá­momra. Ezért harcol, és a töb­bi között ezért időszerű nap­jainkban is. — Van már forgatókönyv? — Igen, kilenc részből épül fel, ennyi folytatást tervezünk. Spanyol- és franciaországi hely­színeken forgatjuk a jelenete­ket, s magyar művészt is meg­hívtunk a próbafelvételekre. — Min dolgoznak a Stúdiók­ban? — Évente 14 játék- és fele­annyi rajzfilmet készítünk, negyven filmet szinkronizálunk. Az idei legnagyobb munkánk egy, televíziós, hiteles dokumen­tumokon alapuló sorozat volt abból az alkalomból, hogy két­száz esztendeje született meg Georg ievszkben az a szerző­dés, amely orosz védnökséget hozott az állandó támadások­tól, törököktől és perzsáktól fe­nyegetett Grúziának. Nálunk teszik meg első önálló lépései­ket a friss diplomás rendezők is. Mintegy az útkeresés műhe­lye a Debüt-stúdió vagy más néven egyesülés, ahol további öt filmet készítenek a fiatalok. — Mint tudjuk 'Balázs Bélá­nak is nagy szerepe völt a grú- ziaí filmgyártás föllendülésé­ben. Ápolják-e ezt a hagyo­mányt? — Kapcsolataink azóta sem szakadtak meg a magyar mű­vészekkel. Arról tárgyalunk pél­dául, hogy koprodukcióban dol­gozzak fel Zichy Mihály életét. Az 1880-as évek elején a Kau­kázusban járva az ő nevéhez fűződnek nagy költőnk, Ruszta- veli eposzának legjobb illuszt­rációi. Jó lenne, 'ha a forgató- könyvet magyar és szovjet írók közösen alkotnák meg, s szán­dékunk szerint a film nem csak a különös, semmiféle irányhoz nem sorolható festőről, hanem a magyar és a grúz nép barát­ságáról is szólna. Halász Ferenc Papírképek a tv képernyőjéről A televíziógyárak megkezd­ték a tv-készülékek legújabb nemzedékének bemutatását: ezek olyan digitális készülékek, amelyek azt ígérik, hogy töb­bet tudnak, mint csak venni és megjeleníteni a sugárzott mű­sorokat. Az egyik legtöbb in­novációt tartalmazó készüléket a tokiói Mitsubishi Electric Corp. mutatja be Japánban, amely fekete-fehér papírképet tud készíteni az 53 cm-es kép­ernyőjén levő képről. A néző­nek csak egy gombot kell meg­nyomnia színes készüléke kap­csolótábláján, hogy működés­be hozzon egy hőmásolót és így létrehozzon egy 10x8 cm-es papírképet bármely jelenetről, amely a képernyőn van, akár sugárzott műsorból, akár kép­magnóról vagy képleibezját- szóról bejótszott műsorból, akár a Japánban hamarosan beve­zetendő képújság vagy video­tex szolgálatból. A digitális tv-k talán leg­hasznosabb tulajdonsága a számítógépekhez való megjaví­tott kapcsolhatóságuk (kompa­tibilitásuk) lesz. A Mitsubishi például azt várja, hogy másoló tv-je azért lesz népszerű, mert házi és irodai számítógépeken keresztül grafikákat lehet majd így megörökíteni. A tár­saság azt tervezi, hogy az év hátralévő részében piacra dob egy olyan másoló berendezést, amelyet a hagyományos tv-ké- szülékhez lehet csatlakoztatni. Mi lesz a héten? 11- én, vasárnap 15 órakor Játszóház kezdődik a DÓ— ZSO-ban, 16.30-kor Aprók tán­ca, 18.30-kor pedig Felnőtt táncház lesz a Méta zenekar közreműködésével. 12- én, 19.30-kor a DO— ZSO-ban Weöres Sándor: Psyché c. monodrámáját Gyu- ricza Liliann adja elő. 13- án, kedden 19 órakor Másik János önálló estje lesz a DO—ZSO-ban. 13- án, 19.30-kor kezdődik a Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenye a Színházban. 14- én, szerdán 18 órakor a Nevelők Házában Kamara­hangverseny lesz pécsi zene­tanárok közreműködésével. 14- én, 18 órakor az IH ven­dége a 10 éves P. Mobil együttes vezetője: Schuszter Lóránt 15- én, csütörtökön koszorú- zási ünnepség lesz 10 órakor a Kossuth-szobornál, 16 órakor pedig a Petőfi-szobornál. 15-én, 19.30-kor kezdődik a POTE aulában Cziffra György zongoraestje. Március 15-től április 4-ig tekinthető meg az IH-ban a Fiatal Művészek Klubjának ki­állítása. Pécsiek a rádióban 14- én, szerdán 19.15-kor a Kossuth rádióban Húsz évad egy színháznál címmel Nógrádi Róberttel, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával be­szélget Szabó Zsolt. 15- én, csütörtökön 13 órakor a Petőfi rádióban hangzik el Szenes szakmák címmel a Körzeti Stúdió műsora, riporter: Balogh Zoltán. 15-én, 17.55-kor a Kossuth rádió­ban Marczis Demeter 48-as dalokat énekel. 18-án, vasárnap 08.58-kor a Pető­fi rádióban Borsszemek címmel Csor­ba Győző saját verseit mondja el. 18-án 21.30-kor a Kossuth adón Tihanyi József népdalokat énekel. Éles anyanyelvűnk Attól, hogy jelekből ítél, még nein jeles ember. Igézni tud, de ragozni nem. Legföljebb az álmából képes érdeklődést kelteni. Kínai munkát végez: teng-leng. A nyelvben nem elég tisztelni az elöljárókat. Szívesebben követik a legutolsó divatot, mint a legelső egyéniséget. A bölcsek kövét az ostoba keresi. Beteg dolog a lázas semmittevés. Áldozatkész emberek nélkül kannibalizmus sem létezne. Annyira nagyvonalú, hogy kilóg a sorból. Kerekes László A Sötétség ren* Egy gazdag, alkotó (j Beszélgetés Tárnái Tamás Aladár 85 éves lesz. Ebből az alkalomból kerestük fel Vérmezőre néző budai otthonában. Régi folyóiratokat és legújabb verseskötetét lapozgatva beszél­gettünk életéről, munkájáról. Tamás Aladár eseményekkel és eredmé­nyekkel teli 85 évet tudhat a háta mögött: egész fiatalon megjelenik két versesköte-, te; majd több folyóiratot szerkeszt, töb-j bek közt az Új Földet, később a 100%)-ot,j amely a Kommunisták Magyarországi Párt-] ja egyetlen legális folyóirata volt a hú­szas évek végén; irodalmi és politikai te-j vékenységéért négy esztendőt börtönben tölt; emigrációba kényszerül, CsehszlováJ kiában, Párizsban és Mexikóban él. Afelf szabadulás utón egy évtizedig a Szikr| Kiadó igazgatója, egy ideig az Irószövet; ség főtitkára; az ötvenes évek derekától diplomáciai szolgálatot vállal Indiában éj Párizsban; hazatérése után több kötetbe!] megírja visszaemlékezéseit. — Mely esemény, melyik korszak vó legnagyobb hatással életére, gondolkodó^ sára? — Azt gondolom, hogy a legfontosabb hatások fiatal korában érik az embert,^ rám legdöntőbb befolyással a Tanácsköz-" társaság alatt és után történtek voltak. Egy látszólag egyszerű hétköznapi, de szá-, momra nagy hatású találkozást szeretnél) feleleveníteni. 1919 tavaszán Debrecenben éltem. Április végén, amikor a királyi ro) mán csapatok bevonultak a városba, el keseredéssel vettem tudomásul, hogy a vá--" ros polgársága zsebkendőket lobogtatva fogadta őket. Én kétségbe esve, magá-1 nyosan, teli sötét gondolatokkal mentem' a Nagyerdő felé. Ott egy kis irtott tisztás­ra értem. Csend volt körülöttem. Egyszer- csak a fák között egy magányos, favágó­forma ember tűnt föl. Rövid bekecs volt rajta, kötéllel összefogva, s a kötél mögé egy kisbalta volt tűzve. Megkérdeztem tő­le, hogy hova tart. Rekedt hangon vála­szolt: „A városba. Úgy hallom, szüksége van a szegények kormányának ránk.” „Nincs már kormány. — Válaszoltam csendesen. — Az ellenség bevonult Deb­recenbe.” „Nem lehet igaz — nézett rám hitetle­nül a favágó. Majd egy kis idő múlva hangosabban hozzá tette. — Én azért csak bemegyek. Nem veszhet el a szegények kormánya, csak mi ne hagyjuk cserben so­ha." Ottmaradtam egyedül a tisztáson, és el­gondolkoztam, hogy milyen mély meggyő­ződéssel beszélt ez a favágó, és megér­tettem, hogy mindig, minden körülmények között a meggyőződésünk szerint kell cse­lekedni. S elhatároztam, hogy én is min­den tőlem telhetőt megteszek a „szegé­nyek kormányáért”. Ott, ennek a találko­zásnak a hatására váltam igazán kom­munistává. — Költőnek, Írónak vagy szerkesztőnek vallja-e leginkább magát? Hiszen a hú­szas évek elején két verskötettel avant- garde költőként lép az irodalmi életbe, ezután húsz éven keresztül nem jelenik meg kötete, de ez alatt az idő alatt négy folyóirat létrehozásában, illetve szerkeszté­sében vesz részt. Végül az utolsó három Nagy emberek AZ ÖREGKOR ELŐNYEI Kazinczy Ferenc késő öregkorában is megőrizte vidám kedvességét. Barátai ezért el is nevezték „víg öreg”-nek. Egyszer egy társaságban azt fejtegette, hogy sokkal jobb öregnek lenni, mint fia­talnak, mert amióta megöregedett, job­ban lát, erősebb és többet parancsolhat. A társaságban kételkedve fogadták ezt a kijelentést, mire Kazinczy így folytatta: — De igen, így van. Látásom még egy­szer olyan jó, mint volt, mert ha tíz ara­nyat tesznek az asztalra, húszat látok. Több erőm is van, mert ha leszállók a ló­ról, még a nyerget is lehúzom magammal. Több parancsolnivalóm is van, mert leg­alább tízszer kell ismételnem a környeze­temben a parancsot, amíg teljesítik. DÖNTŐ ÉRV Jókai Mór áldott jó szívével sokan visz- szaéltek. Egyszer egy diák vitt be a Hon szerkesztőségébe verseket, könyörögve Jó­kainak, hogy közölje azokat a lapban. Jó­kait úgy meghatotta a kérés, hogy nem­csak leadta a szörnyű költemények egyi­két, hanem meleg ismertetőt is írt hozzá a kisfiú tehetségéről. A Hon munkatársai a vers megjelenése után szemére vetették, hogy már megint érdemtelent tüntetett ki: a versek ugyanis nemcsak csapnivalóan rosszak, hanem még az is kiderült róluk, hoay nem a „szerző” eredeti alkotásai: a fiú ellopta azokat egy osztálytársától. Radio

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom