Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-10 / 69. szám

A szocialista országok életéből Testvérlapjaink írják Megnégyszereződött az árucsere- forgalom Jugoszláviával Országos párt­értekezlet előtt aLEMP n­, l it tv Képünkön cukorrépa-feldolgozás az eszéki ipari-mezőgazdasági kombinát cukorgyárában. Dragutin Olvitz felvétele A lengyel politikai élet fon­tos állomása lesz a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos pártértekezlete március 16— 18. között. A tanácskozás fel­adata, hogy két kongresszus kö­zött félidős mérleget készítsen, s hogy kidolgozza a rövidebb és hosszabb távú program tézi­seit. A pártértekezleten, a szer­vezeti szabályzat értelmében, az 1981-es rendkívüli kongresz- szus küldöttei vesznek részt. E nagy fontosságú tanácsko­zás előkészítésével foglalkozott a párt Központi Bizottsága leg­utóbbi ülésén. A plénum felszó­lalói mindenekelőtt azt emelték ki, hogy a tanácskozás módot ad a pártdemokrácia elmélyíté­sére, arra, hogy a párttagság képviselői fokozott és tényleges ellenőrzést gyakorolhassanak minden fokú pártszerv tevékeny­sége felett, kezdve a Politikai Bizottságtól egészen a városi, községi és üzemi pártbizottsá­gokig. A felszólalók hangoztatták: a párttagság abban bízik, hogy az őszinte bírálatok és értéke­lések megakadályozzák a visz- szatérést a régi hibákhoz, azok­hoz az időkhöz, amikor a párt adminisztratív funkciót töltött be, s az irányító pártszervek ki­zárólag az eredményekről szól­tak, s elhallgatták a nehézsé- aeket, a gondokat, a hibákat. Az országos küldöttértekezlet­nek, ha be akarja tölteni fel­adatát — mutattak rá a Köz­ponti Bizottság ülésén —, meg kell erősítenie a párt vezető szerepét, de nem szabad admi­nisztratív feladatokkal terhelnie a pártot, nem szabad, hogy a pártszervek a miniszterek vagy az igazgatók helyébe lépjenek. Foglalkozott a pártplénum a vajdasági és alsóbb szintű pártszervezetekben, bizottság gokban az elmúlt hónapokban lezajlott beszámolási és válasz­tási kampánnyal. Erre azért volt szükség, mert a LEMP szerve­zeti szabályzata értelmében csak az országos szervek meg. bízatása szól öt évre, az alsóbb szintűeké két és fél évre, s ez most járt le. A Politikai Bizott­ságnak a KB ülésén előter­jesztett beszámolója sikeresnek minősítette a kampányt. A párt az előző, 1981. évi választási kampány időszakához képest stabilizálódott, nőtt az aktivitá. sa és befolyása. A kampány bebizonyította, hogy a IX. rend. kívüli kongresszuson elhatáro­zott gazdasági reformot támo­gatja a társadalom. A doku­mentum elismeri, hogy a tag. ság igen érzékeny az életszín-’ vonallal kapcsolatos kérdések­re. A Központi Bizottság ülésén ismertették a ,,Miért harco­lunk, mire törekszünk?" című, a párt rövid távú programját tartalmazó programnyilatko. zatot, amelyet az országos kül­döttértekezlet elé terjesztenek. Ugyancsak az országos konfe­rencia foglalkozik a párt hosz- szú távú programjának tézisei­vel is, amelyeket a következő, X. pártkongresszus önt majd végleges formába. A dokumen­tumtervezet a legfontosabb fel­adatnak azt tartja, hegy a párt egésze, minden szervezete és tagja a valóságos szükségletek és igények figyelembevételével elvhű, marxista—leninista szel­lemben végezze munkáját. Majd leszögezi: „Fokozatosan, kitartóan dolgozunk a gazda­sági válság következményeinek legyőzésén. Harcolunk a dolgo­zó tömegek szociális bizton­ságáért és a jobb jövőért." E LAS HnM'MfJWI Gyors és intenzív fejlődést vett az utóbbi években a Ju­goszlávia és a Magyar Nép- köztársaság közti gazdasági együttműködés. Különös részt vállalt ebben jugoszláv részről a Szlavónia—Baranya régió, magyar részről pedig Baranya megye, és a két fél gazdasá­gi együttműködése 1975 óta a négyszeresére emelkedett. A Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság után Ma­gyarország ma a negyedik 'he­lyen áll, tíz százalékát adva a Szlavónia—Baranya régió tel­jes külkereskedelmi forgalmá­nak. Ennek értéke az elmúlt évben Magyarország és az eszéki régió között elérte a 70 millió dollárt. Az 1980. évig deficites volt az eszéki régió és a magyar partner árucseréje, ám az utóbbi három évben folyama­tosan hozta a nyereséget ez a terület. A nyereség tavaly el­érte a hárommillió dollárt. A Szlavónia—Baranya régió hasz­nálati és fogyasztási cikkeket szállít Magyarországra, cseré­be pedig nyersanyagot és pót- alkatrészeket vásárol. Az árucsere nagyobbik részét a kishatármenti forgalom kere­tében bonyolítja le a jugoszláv és a magyar partner. Ez az össz- árucsere 70 százalékát teszi ki, és jugoszláv részről főként Ba­ranya megye területére irányul. Szlavónia—Baranya régiója bo­nyolítja le egyébként a jugo­szláv—magyar kishatármenti árucsere-forgalom 90 százalé­kát. Tavaíy 60 millió dolláros­ra tervezték ezt a forgalmat, ám az elmúlt esztendő 16—17 százalékkal többet hozoztt. Magyar részről e gazdasági együttműködés legjelentősebb partnerei a KONZUMEX, a HUNGAROCOOP, a FERUNI- ON, a LIGNIMPEX és a CHE- MOLIMPEX külkereskedelmi vállalatok, míg jugoszláv oldal­ról a magyarországi forgalom 90 százalékát az Osijek eks- port-import bonyolítja le, továb­bá az Agroslavonija munka- szervezete. Szlavónia—Baranya húsz termelőüzeme közül a leg­jelentősebb együttműködést a Belje mezőgazdasági-ipari kom­binát folytatja Magyarország­gal, továbbá a slavonski brodi Djuro Djakovic fémfeldolgozó üzem, az »eszéki Standard, va­lamint a Borovo gumi- és ci­pőipari kombinát. A sort az eszéki Saponija vegyigyár és a műanyaggyártó és -feldolgozó Analit egészíti ki. A gazdaság területei közül a két fél agráripari kombinátjai alakították ki a legszilárdabb kapcsolatokat, és fejlesztették azokat a legmagasabb szintre. Már hagyomány, hogy évente O/WBEHCKO flEAO „Zsrebcsevo" vízduzzgsztó. Már egy évtized óta biztosítja a Szliven és Jambol megyei mezőgazdasági kultúrák öntö­zéséhez szükséges vízmennyisé­get és ezzel a talaj termőere­jének visszapótlása is biztosít­va van. Fokozni kívánják a_ter- mőterületek nagyságát, ezért új építkezés folyik. Új létesítmé­nyek épülnek, amelyek biztosít­ják, hogy nap mint nap hosz- szabbak és vízzel telítettebbek legyenek a „középső Tundzsa” öntözőrendszerhez tartozó csa­tornahálózatok. Most ezekben a téli napok­ban is így van ez Zsrebcsevo- nál. Pillanatnyilag Mahmudicsa felváltva rendeznek szakmai na­pokat Pécsett és Eszéken, s eze­ken az élelmiszeripar szakem­berei cserélik ki tapasztalatai­kat. Példaszerű az együttműkö­dés a Belje mezőgazdasági­ipari kombinát részéről, amely Magyarországról importál cu­korrépát és tejet, a magyar partner számára pedig bérvá­gásokat végez húsüzemében. Ezen túl jó együttműködést foly­tat a magyar partnerekkel a valpói Djuro Salaj, a Kutjevo vagy az eszéki mezőgazdasági- ipari kombinát. A mosó- és tisztítószerek, va­lamint kozmetikumok legna­gyobb jugoszláviai előállítója, az eszéki Saponija jó együtt­működést és folyamatos tapasz­talatcserét folytat olyan ma­gyar partnereivel, mint a DÉL- KER, a KONZUMEX és a HUN­GAROCOOP. Nemrég fejeződ­tek be tárgyalásaik folyékony mosószer Magyarországra való szállításáról, valamint a mosó- szergyártóshoz szükséges alap­anyagok cseréjéről. Magyar piacokon, főként Baranya me­gyében az utóbbi időkben je­lentős üzleteket köt a Djjjro Djakovics gyár, amely a bu­dapesti Pannóniával kötött hosszú távú együttműködési szerződést. A szlavóniai—bara­nyai régió faipara a budapes­ti BUBÍV-val kooperált. Szlavónia—Baranya gazdasá­térségében erőteljesen folyik egy hatalmas berendezés épí­tése, amely segíti majd „Kö­tél alagút” áteresztő képessé­gének- növelését. Hatalmas zsa­luzások készülnek, öntik a be­tont. Ezt a fontos munkát Szlav- dicskov komplex építőbrigádja végzi, s hogy mennyire pontos és jó a munkaszervezésük, bi­zonyítja, hogy januárban terv­teljesítésüket megkétszerezték. A terv nagyon fontos, de en­nek teljesítését biztosabbá teszi, hogy az országos pártkonferen­cia tiszteletére a június 30-i ha­táridő helyett vállalták, hogy az objektum április 30-ra elkészül. Az építkezés munkatempójával nemcsak az építők elégedet­tek, hanem mindazok, akik ha­talmas berendezéshez a külön­böző részegységeket gyártják, ga évek óta rendszeresen ott van a Pécsi Ipari Vásáron, és ez is jelentős mértékben hatott a gazdasági együttműködés szélesítésére. A Szlavónia—-Ba­ranya Gazdasági Kamarája meghívására idén Eszéken ren­dezik meg a magyar áruk be­mutatóját. A kiállításon előre­láthatólag negyven magyar vál­lalat szerepel, valamennyien érdekeltek a jugoszláv—magyar árucserében. A kiállítók egy ré­sze Baranya megyéből érkezik, többségük azonban Magyaror­szág más területeiről. A kiállí­tást az Osijek eksport-import és Szlavónia—Baranya Gazda­sági Kamarája szervezi, magyar részről pedig az UNIVERZUM és a Pécsi Ipari Vásár Igazga­tósága. Szlavónia—Baranya régiójá­nak gazdasága nagy mérték­ben érdekelt abban, hogy to­vább erősödjék a Magyaror­szággal, főként pedig a Bara­nya megyével folytatott árucse­re-kapcsolat. Az eszéki terme­lők azt várják, hogy a klasszi­kus kereskedelmi kapcsolatok terjedjenek el, és magasabb fokon valósuljon meg a gazda­sági együttműködés. A lehető­ségek nagyok, különösen az ag­rár- és a faipar, a fém-, vala­mint az ipari bőrfeldolgozás, továbbá a gumi- és cipőipar területén. Zlatko Petrovics illetve szállítják, mert az ösz- szehangolt munka biztosítja majd, hogy a különféle beren­dezések elkészüljenek, amikor­ra azok beépítésére sor kerül. Az építésvezető állandó jó kap­csolata és a gyakori értékelése a végzett munkának, illetve fel­adatok meghatározásának biz­tosítéka, hogy a vállalt határ­időt teljesítik és a „Kötél alag- úton” tízszeresen több víz fo­lyik majd át a tavasszal, illet­ve a nyár folyamán, mint az előző években. Az építkezés biztosítja majd, hogy Szliven és Jambol megye azon mezőgazdasági komple­xumai, amelyek az öntözőrend­szerhez kapcsolódnak, maga­sabb terméseredményeikkel, jobb életkörülményeket biztosí­tanak dolgozóiknak. A „Zsrebcsevo" vízduzzasztónál folytatódik az építkezés Az akupunktúra modern változatai Az akupunktúra története több ezer éves múltra tekint vissza. Egy ideig úgy tűnt, hogy a gyógymód feledésbe merül, azonban az utóbbi évtizedek­ben újra felfigyeltek rá. A fokozott érdeklődés két okkal is magyarázható. Ma a klinikai gyakorlat a betegsé­gekkel folytatott küzdelemben egyre nagyobb figyelmet fordít a szervezet védekező erejének aktivizálására. Ezért az orvosok a gyógyszerezésnél szívesebben alkalmazzák az életműködés mechanizmusát fizikai úton helyreállító gyógymódokat — a reflexoterápiát, s mindenekelőtt a tűreflexoterápiát. A megélén­kült érdeklődés másik oka leg­alább ugyanilyen fontos és je­lentős: az akupunktúrás keze­lésnek nincsenek mellékhatásai. A Szovjetunióban a reflexo- terápiai módszerek vizsgálata és gyakorlati alkalmazhatósá­gának kutatása kezdettől fogva állami feladat volt. A kutatá­sokat a szovjet Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával és ellenőrzésével folytatták. 1959-ben pedig az akupunktú­ra hivatalos státust nyert az orvosi gyakorlatban is. Ma a szovjet orvosok a klasszikus akupunktúra mellett az aurikuloterápia, a vákuum­terápia, a pontmasszázs és a villamosterápia módszereit is alkalmazzák. Egyre szélesebb körben terjed a lézerpunktúra használata. Annál is inkább, mivel ez a gyógymód olyan esetekben is sokszor jár siker­rel, amikor az akupunktúra és a villamospunktúra már nem segít. Az elmúlt években több, ha­tásos lézerpunktúrás készüléket fejlesztettek ki a Szovjetunió­ban. Az Elektronika és a Ritm—5 berendezés hélium­neon lézerrel működik. Mind­két berendezés vörös fényű kisugárzásának hullámhossza 0,63 mikrométer. A helyi kiége­tésekhez, illetve a hőkezeléshez hőforrásul halogén izzókat használnak. A sugárzó, a fó­kuszáló és a fényerősség-sza­bályozó segítségével vezethető a test adott pontjához a szük­séges hőmennyiség. Az 5—6 alacsony hőmérsék­letű elektródával felszerelt, sokcsatornás műszer közvetle­nül a bőrfelületen 40—60 Cel­sius fokos hőt biztosít. A bioló­giailag aktív pontok felkutatá­sára széles körben használják az egyen- és váltóárammal is működtethető PÉP—1 készülé­ket. A Lenin-renddel kitüntetett moszkvai Központi Orvosto­vábbképző Intézet reflexoterá- piai tanszékén kikísérletezték a mikrotűterápia módszerét és az ehhez szükséges mikrotűk gyár­tástechnológiáját. Ezzel az el­járással hosszan tartó jóté­kony hatás váltható ki a test akupunktúrás pontjain. A ha­tékony módszer Szovjetunió- szerte elterjedt. Ha ezt a mód­szert alkalmazzák, kevésbé sé­rül meg a beteg bőre és a pontokon a gyógyhatás két- három héten át folyamatosan biztosítható. így a beteg keve­sebbszer kényszerül kezelésre. A rozsayói napórák A napóra mint taneszköz Csehszlovákia keleti részén az ősi Rozsnyó bányavárosnak négy napórája is van. Ezen a téren egész Szlovákiában csak Pozsony vetélkedhet vele. Az órák létezésüket a város egyik lakójának, Gömöri Györgynek köszönhetik. Gömöri, a törté­nelmi emlékek lelkes csodáló- ja, a rozsnyói csillagvizsgáló intézet egykori igazgatója egy szép napon elhatározta, hogy az egykor itt honos napórákat újjáéleszti. Elsőként a régi főtér köze­pén álló, középkori őrtorony homlokzatán elhelyezett nap­órát készítette el. Valamikor ez rendkívül pontos volt: a város lakossáqa hozzá igazította az időt. „Napórát készíteni nem is olyan könnyű, mint amilyen­nek látszik — mondja Gömöri. — Az óra pontosságának első feltétele a számlap beosztásá­nak precíz kiszámítása, s hogy a mutatórúd pontosan északi irányba legyen' elhelyezve." Gömöri egyik napórája a maga módján unikumnak szá­mít egész Csehszlovákiában. Alkotója a csillagvizsgáló ud­varán helyezte el, ahol szem­léltető taneszközként szolgál néhány csillagászati probléma megmagya rázásánál. A napóráknak az a hátrá­nyuk, hogy este nem mutatják az időt. Ezért a hatva nrtégy éves Gömöri György nemrég el­határozta, hogy ezt a kérdést is .megoldja. Már elő is készí­tett mindent ahhoz, hogy Rozs­nyón csillagóra is működjék, amely éjszaka is mutatja az időt. HÉTVÉGE 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom