Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-09 / 68. szám

Dunántúli napló 1984. március 9., péntek Váltás a gyümölcsösökben Korszerű fajták jra nyitottak □ gyümölcsfáié- ? I rakatok, néhány nap múlva ^ el lehet kezdeni az ültetést. A gazdag kínálat nehéz dön­tés elé állíthatja a kiskertészt. Megkértük Buzássy Lajost, a Pécsi Állami Gazdaság kerületi igazga­tóját, legyen a gyümölcstermelők segítségére: milyen fákat ültesse­nek? A nyári alma méltánytalanul szorult háttérbe. Én előnyben részesítem, 'mert lényegesen jobb áron értékesíthető. Az Éva almát morrdonám első helyen azért, mert ízletesebb a gyümöl­cse a korábba'n ismert a'lmáké­nál, korán fordul termőre és nem 'hajlamos a visszaesésre. A Mecsekre a Ceglédi piros ajánlható, ez nagyon száraz­ságtűrő. Hátránya, 'hogy 'hosz- szabb szállítást nem bír. Semmiképpen nem javaslom a Jonatánt. Roppant kényes a liszt harm aitra és nem bírja az aszályt. A GoIdeneknek von jö­vőjük. 'Ezek 'közül a Golden Spurt kell termeszteni, 'rendkí­vül sok termést hoz. A Starking tartja 'keresettségét, de a Star- krimson jobban tárolható, s ki­sebb a fája. Aki választékát akarja bővíteni, annak aján­lom a Granny Smith-el. Telje­sen zöld, nagyon ízletes a gyü­mölcse. Melegebb fekvést kí­ván, de ezt'nálunk megkapja. Körtéből, omii igazán értékes, az a Clapp kedveltje. Nagyobb gyümölcsű, kellemes íze van és bőven terem. Rendszeresen kell metszeni. Feltétlenül 'ültessünk Vilmos körtét. Rendkívül alkal­mas konzerválásra, s jó pálin­kát kifejezetten csak Vilmos körtéből lehet főzni. A Bőse ko­bak íze igen finom, jól szállít­ható. Hűvösebb klímát kíván. A téliek közül a Hardenpont vajkörte nagyon kellemes, fű­szeres, de nem szabad meg­várni a teljes érettséget. Cseresznyéből! a München- bergi korai felváltja az eddig legkorali'bb Márkit, kellemesebb, nagyobb, pirosabb. Ez a pri­mőr, ezért ajánlom a Mecsek­re és Siklóstól délre, ott 4—5 nappal korábban bejön, mint máshol. Aki befőttet akar, an­nak a Solymári gömbölyűt ja­vasolom, bordápiros, húsa ke­mény, befőzésre kiváló. A ikoraiságot tekintve feltét­lenül értékes meggy a Meteor korai. Bőlevű, jól színeződik, bőtermő és igen hosszú ideig a fán marad. Aki a bort, gyü­mölcslevet szereti, telepítheti a cigánymeggyet. De az 59-est kérje, annak virágzási ideje egybeesik a cseresznyével. Na­gyon jó az Újfehértói fürtös. Apróbb mint a Pándy, de egyenletesen terem és önter­mékenyítő. Ringló sajnos alig van már. Az Althánn-ra hívom fel a fi­gyelmet. Sárga húsú, magvavó- ló, 'kiegyenlítetten terem. A Besztercei kétségtelen a legjobb ízű, befőzésre, pálin­kának legmegfelelőbb szilva. De nem bőtermő és szalkaszos- ságra hajlamos. Gazdagabban és rendszeresen terem a Presi­dent, húsa 'is keményebb. Őszibaracknál a MayHowerl legyőzte a Madleine Pouyet. A primőr minden hibáját meg­találjuk nála, de korai. Szebb a Springtime, korai még a Springgold. A későbbiek közül nagyon jó a Redhaven, bírja a szállítást, szép piros a fedőszí­ne. Fűszeres ízű, zamatos a Regina. 'Nagyon javaslom a Suncrest-et, saját tapasztala­tom szerint ez ellenálló, kemény húsú, szép formájú. Az újaik közül a kopaszokat ajánlom fi­gyelmükbe. Csillognak mint a ringló-. Ilyen a Nectared 4, a Nektár H és Nectared 6. Buzássy Lajos Háztáji - olasz módra A kettős függöny A magyar mezőgazda­ság világhírnevet szer­zett az utóbbi évtized­ben. több ágazatban valóban európai színvonalon termel. Ennek joggal örülünk, büsz­kék vagyunk rá. Hiba lenne azonban, ha jobban eltelnénk önmagunkkal az indokoltnál, ha nem vennénk számításba, hogy közben másutt sem alud­tak. Érdemes körülnézni. Európa legnagyobb borter- mélője Olaszország. A fran­ciák evvel a megállapítással nyilván vitába szállnának, van­nak ugyanis évek, amikor ná­luk több a termés. S ha csak a területet nézzük, Spanyolor­szág vezet. Mindenesetre az olaszok 60—70 millió hektó- litere éppen tízszerese a ma­gyar bortermésnek. Előállíta­nak 10 millió mázsa csemege- szőlőt is, amiben elsők a vilá­gon. Dr. Lisicza István, a Villány— Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát központjának szőlé­szeti osztályvezetője a napok­ban számolt be a pécsi szőlé­szeknek több hetes olaszorszá­gi tanulmányújáról. Ami először tűnik fel, hogy a szőlők jó egyharmada sík­ságon fekszik, beékelődve me­zőgazdasági kultúrák közé. Sőt folyópartokon! A vízfolyá­sokat gyakran kísérik élőtáma­szon nevelt szőlősorok. Gyöke­reik állandóan víz alatt állnak, a tőkék hatalmas fává nőnek, és igen nagy mennyiséget hoz­nak. A kormány igyekszik vissza­szorítani a szőlőt a dombok­ra és hegyoldalakra, ahol ke­vesebb ugyan a termés, de jobbak a borok. Vannak zárt borvidékek, ott a tőkék terhe­lése nem lehet több, mint ami 10—12 tonna termésnek felel meg, s 17 cukorfok alatt tilos a szüret. Igaz, az ezekről a borvidékekről származó bor­szőlőért 25, a borért 60—70 százalékkal többet fizetnek. Fa ntaszti kus termés, kettős függönnyel Zárt borvidékek Gép metsz és szüretel 2,5 millió szőlőgazdaság van Olaszországban, 4 millió em­bernek adnak munkát. S ez már azt is jelzi, hogy minden­hol magas a gépesítettség. Francesco Montesisanak Tra- vazzanóban 24 hektárja van. Hetvenezer hektoliter a tároló­tere, az összes mennyiséget palackozva értékesíti. Négy állandó és két időszaki mun­kást foglalkoztat a családta­gok mellett. A fajták száma rendkívül nagy. Egy-egy zárt borvidéken azonban csak két-három faj­tát engedélyeznek. A művelés- és metszésmód a legkorszerűbb. Alapelv: nagy termést sok tőkével! Gyakori az ikertőkés telepítés. Fele annyi karó kell, s a tőkék alja is művelhető géppel. Van meg­felelő tárcsájuk hozzá. A tám- rendszer magasabb, mint ná­lunk, de a betonoszlopok üre­gesek, így könnyebbek és ru­galmasabbak. A hagyományos borvidéke­ken leggyakoribb a Cuyot mű­velés. Tízrügyes szálvesszőt Nagyapáink annak idején azt mesélték, amikor hazajöt­tek az olasz hadifogságból, hogy ott a szőlőt szederfába oltják. Hát ez így nem igaz, de a szederfákat — Nápolytól délre inkább a nyárfákat — támasznak használják, és a közéjük feszített huzalokon 3— 5 méter magasságig 6—8 kor­donemeletet építenek ki. A szenzációsan új dolog azonban a kettős függöny. Amerikából vették át. Fantasz­tikus termést tesz lehetővé — Időszerű növényvédelem A téivégi lemosó permetezéseket az alma* és körtefáknál Ágról, Bá- riumpoliszulfid vagy Novendával március közepéig, rügypattanás előtt fejezzük be. Az őszibarackfákat réztartalmú szerekkel a rügypattanás idősza­kában permetezhetjük utoljára, mert később perzselést, levélhul­lást okoznak. A cseresznye és meggy permete­zéséhez március első felében Bá- riumpoliszulfid 5%-os oldatát Java­soljuk. A málnát március közepéig réz hatóanyagú szerrel védjük a vesszőt károsító betegségek ellen. A talajban élő kártevők a meleg hatására a felső 10—20 cm-es ré­tegbe jönnek fel. Ahol a tavaszi talajművelés közben több cserebo­gárpajor vagy drótféreg fordul elő, ott vetés, illetve palántázás előtt feltétlenül Diazinon 5 G vagy más talajfertőtlenitő szert kell alkal­mazni. A gyümölcsfák metszésénél a na­gyobb vágási és sérült felületeket sebkezelő anyaggal ecseteljük be. A csonthéjas gyümölcsfáknál gyak­ran lehet észlelni a törzs talajhoz közeli részén mézgafolyást, amit rendszerint a kéregmoly okoz. A kéregmoly ellen a védekezést az elhalt mézgás kéregrészek eltávo­lítása után Bi 58 EC fertőzött ré­szekre való permetezésével végez­zük. Dr. Frank József hagynak. 9—10 tonna ezeknél a hektáronkénti termés. A mun­kaigény sok 800—1000 óra. Rómától délre - ez a cse­megeszőlő-termelés hazája — általános a sátorlugas. Beton­oszlopokon 2,2 méter maga­san dróthálót feszítenek ki, a hajtások ezen fekszenek, a sző­lő a lombozat alá lóg, s így állandóan árnyékban van. 3— 4 kilogramm termést takaríta­nak be négyzetméterenként. — Hihetetlen! A sugaras művelés is olasz találmány. Négy tőkét egymás mellé ültetnek, és a közöttük levő élőfáról vagy oszlopról 2,5 méter magasan sugárirányban vezetik a karókat. Szüretelni csak platóról lehet, rendkívül munkaigényes művelési mód, de 25—30 tonnát ad hektá­ronként. Zöldségtermesztés 200 m2-en Egy család szükséglete 150 parcellát mérnek ki a napok­ban Mohácson a Felszabadulás la­kótelep mögött. A jelentkezőknek in­gyen, meghatározatlan időre 200— 300 négyzetméteres területet adnak ki kiskertek létesítésére. Mit lehet megtermelni 200 négy­zetméteren? Hartauer József kertészmérnök sze­rint egy 4—5 tagú család teljes évi zöldségszükségletét. Hogyan? — So­rozatunkban erre ad útmutatást a Mohácsi ÁFÉSZ termeltetési előadó­ja. A lejtős területeken kezd fel­száradni a talaj, szabadföldön is megkezdhetjük a munkát. Az ősszel felszántott kerti parcel­lát vasgereblyével elmunkál­juk, aztán kitűzzük az ágyáso- kat. 16 ágyáson mindent meg tu­dunk termelni, ami a család­nak kell, s ennyit 200 négyzet- méteren ki tudunk alakítani. Egy-egy ágyás 80—100 cen­timéter széles — hogy az ufók­ról lehessen gyomlálni — és 10 méter hosszú. Az utak 30—40 centimétert foglalnak el. Egy ágyúsban sárgarépát és gyökeret termelünk, egyben retket és salátát. Egy-egy ágyást szánunk a vöröshagy­mának, a paradicsomnak és a paprikának. Az uborkának két ágyás kell, burgonyát négybe ültetünk. Egy ágyúsba kiiejtő- és egybe velőborsót vetünk. Zöldbab ugyancsak egy ágyús­ba kerül, s kettőt szánunk a szárazbabnak. Őszi káposztának, karalábé­nak, karfiolnak nem tartunk fenn területet, másodvetemé- nyek lesznek a retek, saláta és borsó jjtán. Töknek sem kell külön hely. Három bokor négy­négy palántával valmely ágyás szélén bőven elég. A növények 25 centiméter sortávra kerülnek — ez mind­egyikre vonatkozik. A vetést sárgarépával és gyökérrel kezdjük. Sárgarépá­ból a Nantit javaslom, félhosz- szú, hengeres. Kapával egy centiméter mély vonalat hú­zunk, ebbe 2—2 centiméterre egymástól elhelyezzük a mag­vakat. Inkább sűrűbben vessük, mert nem mind fog kikelni. A magvakra földet húzunk és a kapa lapjával kissé letömörít- jük. Ezt mindig meg kell ten­ni. Arra ügyeljünk, hogy ne túl mélyre kerüljön a szem. Retekből a Certina és a „Ko­rai legjobb” fajtát javaslom, aztán a Jégcsapot, az kissé ké­sőbb jön. Salátákból jó a Má­jus királya. Vessünk kifejtőborsót is, meg velőborsót is. Ajánlom a Gló­riát, illetve a Debrecenit vagy a Kelvedon csodáját. Borsót is, retket is, szinte egész éven át lehet vetni. Legyen makói hagymánk — az főzésre jó, és legyen- mohá­csi vagy ormánsági tájfajtánk étkezésre. Ezek hosszúkásak, kissé hengeresek, világoslilák, édesek. A dughagymát 3—4 centiméterre tesszük le egymás­tól, ugyanis minden másodikat zöldhagymaként fogjuk elfo­gyasztani. A lényeg: duggatás után egy-két centiméter föld­réteg kerüljön a hagymára. Hartauer József A gombák különleges világa (20.) A SELYEMGOMBA (1) Kalapja kezdetben kúpos, domború majd lassan kiterülő, középen többnyire kúpos ki­emelkedéssel. 3—8 cm átmé­rőjű, de kivételesen megnőhet 15 cm-esre is. Színe változó, többnyire selymes fényű szürke, de lehet feketésszürke vagy majdnem fehér is. Van sárgás­vörös, rozsdaszínű, barna és sárga változata is, amelyeket külön fajnak tartanak. Minden színű faja szép selymesen fénylő. A kalap széle mindig sűrűn bordás. Burokmaradvány a kalapon többnyire nem ma­rad. Bőre nem húzható le. Le­mezei fehérek, ritkán sárgás árnyalatúak. Tönkje karcsú, magas, nyúlánk, fehér, sárgás­fehér, lehet a kalap színével márványozott. Hossza 5—15 cm. Belül üreges-csöves lesz. Gallérja nincs. A tönk alja kissé megvastagodott rajta a bocskor jól fejlett, fehér, elál­ló, szélein behasadozott. A bocskor nagyobb része a föld felszíne alatt van. Húsa vé­kony, fehér, sórgásfehér, na­gyon törékeny. Ize szaga nem jellemző. Lomb- és fenyőerdők­ben júniustól késő őszig termő gyakori gyökérkapcsolt gomba. Nedves és száraz időben, az erdő mélyén, füves tisztásokon egyaránt terem. Többnyire ma­gányosan találjuk. A fűből, vagy az avarból magasan kiáll­nak, így könnyen észrevehetők. A mérgező galócákkal könnyen összetéveszthetők, nyersen fo­gyasztva mérgezők, ezért gyűj­tésre fogyasztásra nem ajánl­ható. A RÁNCOS TINTAGOMBA (2) Kalapja kezdetben tojás ala­kú, később csúcsos harang alakú, majd kúposán szétnyíló, 4—12 cm átmérőjű. Színe fia­talon fehér, rózsásfehér, csak a csúcsán barnás, majd ham­vasszürke, sárgásszürke, bar­násszürke és közepén sötétebb. Lemezei kezdetben fehéresek, majd később barnán át meg­feketednek, és végül tintasze- rűen elfolyósodnak. Tönkje: többnyire egy tőből kevés szá­mú tönk indul ki, néha csopor­tosabb megjelenésű. 1—1 tönk megnyúlt, 4—16 cm hosszú, és 0,5—1,5 cm vastag, csövesedé. Mélyen a földbe nyúlhat. Húsa fehér, rugalmas, puha, a tönk­ben rostosán szálakra foszló és középen csöves. Ize nem jelleg­zetes, és majdnem szagtalan. Nedves televénytalajon, árnyé­kos nedves helyeken, kertek­ben, utak mellett csoportosan, néha seregesen terem, és egy- egy telep évente többször is hoz termést. Tavasztól késő őszig mindenfelé gyakori. Mér­gezés: Óvatosak legyünk a fo­gyasztásával, mert bár nagyon jó ízű, és amíg fehér a húsa ehető, de abba a- csoportjába tartozik a tintagombáknak, amelyek fogyasztása után, vagy közben szeszes italt fogyaszta­ni nem szabad, mert ez eset­ben : nagyon kellemetlen rosz- szullétet, vértolulást okoz. Erdő­ben termett egyes változatai mérgezők. Dr. Vass Anna 2—3 kilogramm négyzetméte­renként — és teljesen gépesít­hető. Tehát a metszés is, a szü­ret is. Magas kordonnál egy hektár munkaigénye 600—800 óra. A kettes függönynél — kísérleteik szerint — 300 óra, ha kézimunkával történik min­den. Metszéshez 100 óra kell hektáronként, ugyanaz géppel 5 óra alatt kész, 15 óra a kézi utánigazítás — de csak há­romévenként. S a termés nem csökken. A Bottura-gazdaság- ban Bologna mellett 5 éve metszenek és szüretelnek gép­pel. A termés 1980-ban 36 ton­na volt hektáronként, Montuni fajtával. A kettős függönynél 180 centiméter magasan két pár­huzamos kart vezetnek, a haj­tások oldalt lelógnak. A tör­zset és a karokat alkotó hajtá­sokat már eleve egy spirális huzalba húzzák, később nem kell kötözni. Metszésnél a gép 4—6 rügyre vágja vissza a lengő vesszőket. A szüret olyan berendezéssel történik, amit a traktor oldalára lehet szerelni. A gép a huzalt rázza, a bogyó lehullik. — Tehát a nálunk itt- ott látható amerikai monstru­mot olcsóbb, traktorra függeszt­hető berendezéssel váltották fel. És bevált! Minólunk is kísérleteznek ez­zel a tőkeművelési móddal. Ma­gyarországon azonban mások a fény- és hőviszonyok, ezért rit- kafájú fajtákat, s bizonyára nö- vekedésgádó és érésserkentő szereket is kell majd alkalmaz­nunk. A kísérletek biztatóak. A 40-es években egy olasz fiatalember dolgozott Villány­ban. A Teleki szőlőben az olt- ványkészitést akarta megtanul­ni. Megtanulta. Giulio Bardoni ma Broniban egymillió oltványt készít. Hatvan európai fajtát használ, 90-féle alannyal dol­gozik. Kinek-kinek a kívánsága szerint szállít. Az eredés 55 százalékos. Azt mondta, ő a legnagyobb oltványkészítő. Casarsaban egy oltványter­melő szövetkezet működik 260 taggal. Tizenhét millió oltványt értékesítenek. (Magyarország oltványtermelése 10 millió). Az alanyt és vesszőt közösen állít­ják elő. Az oltást, iskolázást mindenki maga végzi. A ta­gok jelentős része az iparban dolgozik, munkaidő után csi­nálják. — Akárcsak Villányban. Háztáji — olasz módra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom