Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-06 / 65. szám
1984. március 6-, kedd Dunántúlt napló 3 Megújul a sellyei vágóhíd Számítanak a környező tsz-ek anyagi támogatására Sellyén, a csányoszrói út mentén még a múlt század végén épült a vágóhíd. Az akkori igényeknek minden szempontból megfelelt, de mára már teljesen elavult. Még most is ugyanabban a 45 négyzet- méter alapterületű épületben vágja két hentes az áfész és a környéken működő nyolc termelőszövetkezet sertéseit, marháit és birkáit. A kicsi és elavult vágóhíd további működtetéséhez nem járult hozzá az Állategészségügyi Állomás. Mivel a vágóhídra a továbbiakban szükség van, ezért még 1981-ben koordinációs megbeszélést tartottak a sellyei tanácson az érdekelt felek. Itt elhangzott, hogy új vágóhidat nem tudnak építeni — a költség több mint hétmillió forint lett volna —, de korszerűsíteni és bővíteni lehet a meglévőt. Ennek a költsége is több mint félmillió forint, és hozzá még egy 150 000 forint értékű dögikuitat is kelil llétesíteni. A pénz nagyon nehezen jött össze: a tanács 300 000 forintot tudott adni, a tsz-ek eddig 180 000 forintot küldtek. A terveket a Sellyei Költségvetési üzem dolgozói készítették társadalmi munkában. A munkát tavasszal kezdik: most teljesen elkülönítik egymástól a vágás munkafázisait. Egyedül azon kellene eltöprengeni egy kicsit, hogy vajon mennyi idő alatt lesz kész a vágóhíd felújítása, ha még mindig hiányzik a teljes költségből több mint 200 000 forint. Hisz félkész épületben nem engedélyezi az állategészségügyi hatóság a vágást és feldolgozást. Addig pedig a környező tsz-eknek messzebbre kell az állataikat szállítani. Kérdés, hogy megéri-e? Korrekt tájékoztatás a cél Építsünk panelból ? Nagyszabású felmérés készül o Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben. A munka lassan befejezéséhez közeledik. — Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium felkérésére összegyűjtöttük azokat a vállalatokat, amelyek iparosított technológiával dolgoznak, és ezeket, valamint termékeiket a magánlakás-építőknek ajánlják — mondotta Fekecs Éva, az intézet műszaki tanácsadója. — A végeredmény egy katalógus és egy tanulmány lesz. A katalógus az ajánlatokat tartalmazza, és azt az ÉVM minden szóba jöhető építtető szervezethez eljuttatja. A tanulmány ösz- szehasonlító műszaki-gazdasági értékelést közöl majd, amit a részt vevő vállalkozók kapnak. — Mi lesz ebből az építtetők haszna? Olcsóbb lesz az építkezés? Könnyebben jutnak építőanyaghoz? Hamarabb felépül a ház? — A kiadványtól önmagában sem egyik, sem másik várakozás nem teljesül. Ez legfeljebb eszköz annak a piacnak az élénkítésében, amelyen a csökkent állami lakásépítkezésekből felszabadult kapacitásokat a magánerőből építőknek kínálják. Nem egyszerű és magától értetődő ennek a piacnak a kialakulása. Merőben más vállalkozási formák születnek, de meg kell találni egy-egy technológiának a műszakilag is legkedvezőbb, legkifizetődőbb építési formát. Most például minden cég földszint plusz tetőtér- beépítéses, sorolt jellegű családi házat ajánl, még akkor is. ha a technológiája a többszintes társasházra alkalmasabb volna, mert most ez a divat. Holott magánerős építkezés a társasházépítés és az OTP telepszerűen létrehozott lakásai is. Meg kell csak találni a kellő formát, hogy a többszintes ház ne emlékeztessen a mindnyájunk számára rossz ízűvé vált túlméretezett lakótelepi házakra. A szerkezetek és a technológiák a 'kellő helyen felhasználva lehetnek gazdaságosak, így ezúton nyújthatnak kedvező ajánlatot magánépítte- tőknek. Természetesen ezek a módszerek — azoknak, akik meg tudják ezt fizetni — gyorsaságot tudnak nyújtani. Vagy a félkészépítés során a szerkezetépítés nehézségeitől kímélik meg a házilagos építtetőt, a befektetett saját munkával arányosan olcsóbban. A katalógus és a tanulmány elkészítése tehát mindkét „felet" az igények és a lehetőségek összeegyeztetésében, a piac kialakulásában a bő és korrekt tájékoztatással segíti. — Milyen technológiákról van szó, mire számítsanak az építeni szándékozók? — Több vállalat ajánl panelos rendszerű házakat. Vannak vasbeton, valamint favázas panelos házak. Ezeken kívül az ajánlatok közt találhatunk különböző öntött rendszereket is, ami annyit jelent, hogy mindig valamilyen zsaluzat közé öntenek betont. Több mint tíz ilyen ajánlat van. A majd megjelenő katalógusban egyes vállalatok kész alaprajzokat kínálnak, lesz ajánlat egyedi terv kivitelezésére is, itt csak mintaterveket tartalmaznak az oldalak. Három „kötetet” tervezünk —•, előreláthatóan fűzve, cserélhető oldalakkal — az elsőben a már megrendelhető termékek lesznek, a másodikban azokat lehet majd megtalálni, amelyeknek minősítő vizsgálatai folyamatban vannak, de hamarosan felhasználhatok, a harmadikban pedig a megkezdett fejlesztéseket. — Nézzünk bele egy most készülő konkrét ajánldtba. Mit tartalmaz? Mit tud meg belőle az építeni szándékozó? — A vállalat nevét, hogy milyen technológiával épít, a felhasználási területet (milyen telekre, mekkora ház stb.), a felhasznált anyagokat, a ház felszereltségét, fűtési módját, vagy ezek alternatíváit. Szerepel majd a vállalkozás feltételei közt az is, hogy milyen körzetben, egyéni, vagy szervezett megrendelésre építenek, vállalnak-e félkész építést, vagy anyagszállítást és azt is, hogy ki adaptálhatja a tervet a helyszínre. Kiderül az ajánlatból, hogy mi az a minimális lakásszám, amiért a helyszínre kivonul a vállalat. A vállalkozó és tervező címe, telefonszáma, telexszáma megkönnyíti a tájékozódást. Ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen lesz a háza, mire felépül, megtalálja azt is, hogy hol láthat hasonlót. Ezután néhány lapon a tervek következnek. Az alaprajzok mellett a helyiségek méreteit, a lakásterület, a lakáson kívüli helyiségek területei is szerepelnek, valamint a homlokzatok, a metszet és a telekre helyezés lehetőségei. Reméljük, hogy ezzel a munkával valóban mindkét fél részére hasznos információkat adunk. Bódi Ágnes Az apja is molnár volt Hauszknecht Sándor körzetvezető N evének leírásával bajiban voltam. Amikor felé fordítottam a blokkifüzetemet, kérdezve, hogy jól írtam-e, mosolyogva kiigazít, hogy az „s" után írjak még ©gy „z”-í is, mert így az igazi: Hauszknecht Sándor. — Már ötvennyolc éve viselem így, s bármennyire német név, én nem tudok németül. Hauszknecht Sándor a Baranya ímegyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szigetvári körzetvezetőjének életpályáját meghatározta apja foglalkozása, és nagy álma, hogy kibérel vagy vásárol valahol egy vízimalmot, ahhoz íjál ijön imaíjd, ha fia kitanulja a géplakatossá- gat. — Apám itt lett inas a régi malomban, amely a jelenlegi mialom udvarán volt, itt laktunk a cseléd'hóziban. Nekem játszóterem és gyermekkorom igazi élménye a malom volt. ;Ezt a mostani malmot még 1917—18- ban építették, napi 320 mázsás kapacitásúra. Fehér Miklós tulajdonosnál 28—30-on dolgoztak, a behozott búza kétharmada vámődésbe jött. Hausz'knecht Sándor atyai kívánságra lakatosinasnak állt be a MÁVAG-ba. Budapest bombázása, az éhezés azonban haza indította. Gyalogszerrel jött az Alföldön át. 1945. március 12-én üzemla- katos lett a szigetvári malomban. — 'Megválasztottak a MA- DISZ járási titkárának. Munkaidő után a mozgalomban tevékenykedtem, akkor 'lettem párttag is. Megválasztottak 1948- bon a malom üzemi bizottságának elnökévé, ,rá egy évre neveztek ki vállalatvezetőnek, ötvennégytől megszakítás nélkül a járási, a mostani átszervezést követően a városi pártbizottság tagja vagyak. őrt az emberek nyelvén, s ébben is apja volt a mestere. — Apám lisztkiadó volt, ez a malomban bizalmi állásnak számított. Mindenkit ismert, mindenki ismerte, mindenkivel szót váltott és mindenkinek megadta a tiszteletet. Szakmaszeretete, munkabírása után ez volt a 'harmadik, aráit tudatosan átvettem apámtól. — Volt-e, amiben nem követte? — Apám még a hagyományos őrléshez szökött. Gyakori volt köztünk szakmai vita 1951- tőll, amikor a malmot villamyosí- tottuk. A teljesítményünk a korábbi napi 320-ról 600 mázsára növekedett. 1957-ig, haláláig igazgatója is voltam apámnak, de köztünk nem volt más nézet- eltérés. A szigetvári és a Sellyéi járás területén ő államosította a kismalmokat. Tizenöt volt. Az ellenforradalom idején három héA földönf a levegőben egyaránt keresett cikkek Hatszázféle műanyagtermék készül a péterpusztai üzemben A hulladékot az utolsó grammig hasznosítják Már több mint három éve nemcsak a földön, az égben is egyre keresettebbek és versenyképesebbek a PLASTEX Műanyag- és Textilipari Szövetkezet műanyag termékei. A MALÉV már három éve a péterpusztai műanyagüzemben gyártott tálcáról, pohárból, tányérról és evőeszközzel kínálja utasainak a magyar étket és italt. A PLASTEX elnöke, dr. Kőszegi János: — A MALÉV devizális okok miatt keresett a korábbi holland partner helyett magyar gyártót. Amikor megtalált minket, elfogadta, minden szempontból jónak találta a mi termékeinket. Éves szinten 15 millió forintos megrendelőnk a MALÉV, ez viszont újabb lehetőségeket adott. Idén Eszéken és Lahtiban is bemutatják a vendéglátó szervizkészleteinket, mégpedig olyan céllal, hogy megnyerjük a két jugoszláv és a finn légiforgalmi társaságot is: nálunk rendeljenek. Szeretnénk a szocialista országok légitársaságainak ellátói is lenni. A PLASTEX műanyagfeldolgozó ágazata az elmúlt évben a 85 milliós tervvel szemben 94 milliónyi termelési értéket hozott létre. Ez évre 107 millióval számolnak. Két év múlva befejezik a műanyagipari beruházást és akkor már 140— 150 millió forint termelési értékre lesznek képesek. A tavaly nagy, terven felül 9 milliós „ugrás" oka hihetetlenül egyszerű: határidőre érkezett meg és helyezhették üzembe a két NDK-beli fröccsöntő gépet. A szövetkezet textilágazata mintegy 70 milliót hoz, ebből a bútorszövetgyártás megközelítően ötvenet, a bedolgozókra alapozott kötöttáru és népművészeti termékek együttesen több mint 22 milliós forgalmat jelentenek a szövetkezetnek. A hatszáz féle műanyag terméket és alkatrészt három műszakban 120 dolgozó és a segítő 200 bedolgozó állítja elő. Tavalyig még csak a maximum 300 grammos termékek előállítására volt alkalmas a péterpusztai üzem, az új gépekkel már 6700 grammos termékeket, vödröt és mosdótálat is készíthetnek. Legnagyobb megrendelőjük az Amfora-üvért, a MALÉV, és a vas-műszaki, valamint a vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok, szövetkezetek. Az utóbbi hat évben 50 millió forintos sajáterős beruházást sikerült megvalósítaniuk saját fejlesztési alapjukból, még 15 milliós műanyag- ipari beruházással számolnak. A péterpusztai üzemvezető Prucser Ferenc örül, hogy nemsokára már a telepen elkészülő új csarnokban csomagolhatnak minden terméküket és azokat nem kell költségesen beszállítani a Déryné utcába, csak az a kérdés, hogy ez évben átadja-e az új csomagolóépületet a szentlőrinci költségvetési üzem. A két üzemcsarnokban dolgoznak az NDK-beli KUA- SY-gépek: vödröt, mosdótálat számolópálcákat, vállfákat, vi- rágcserép-burkolatot, játék hajótestet, autóbiztosíték-dobozt zseblámpa- és fotelgörgő alkatrészeket, ruhaszárító csipte- tőket, légi étkészlethez boros- és kávéspoharat ontanak a gépek a szovjet polisztirol, a TVK polipropilén, a Viscoza poliamid és a BASF Ultraform granulátumából. Az öntési hulladékot az utolsó grammig feldolgozzák, M. L. tig inem engedték be a 'malomba. Alapító munkásőr volt Szigetvárain az ellenforradalom után, és 'a malomban ő alapította meg ismét a pártalapszer- vezetet. „Heten voltunk, ma húsz fővel tevékenykedünk" — idézi. — Legszívesebben mire emlékszik vissza? — Amióta Itt vezető vagyok, azóta mindig teljesítettük a tervet. Ebben 'legtöbbet 'a 'munkatársaimnak köszönhetek. Most száztizenöten vagyunk, öt szocialista brigádban. 72 százalékuk törzsgárdatag. — Milyen vezetőnek tartja magát? — Igényes vagyok a 'rendre és a fegyelemre. Ahol rend, ott fegyelem is van, s ha ez a kettő már adott, ott 'jól megy a munka és baleset sincs . . . Tudom, hogy kivel érek célt szép szóval, kinél kell keményebb hang . . . Tudják rólam, hogy követelek, 'és azt is, 'hogy a jogos kívánságukat tűzön-vízen keresztül igyekszem kihajtani ... Minden reggel 'negyed hétkor itt vagyok és már az öltözőiben megbeszélem az emberekkel a napi tennivalókat... Molnárnak vallja magát. De meg kellett tanulnia kereskednie is, amikor két évtizede egyesült a malomipar a termény- forgalmival. — Tizenegy tsz-szel és két állami gazdasággal van élő, jó kapcsolatunk. Néhány éve Szentlőrinc is hozzánk került, így most Ikét malom, a 'keverőüzem, a raktárak, két ta'karmánybol- tunk tartozik a körzetembe, öt éve a budapesti Zamat 'Keksz- és Ostyagyárnak mi szállítjuk a BL 51-es lisztet. Az általunk előállított liszt Ikérhairmadát ez teszi ki. Még nem kaptunk minőségi kifogást. Ez nagyon jó érzés. Tervezik a szigetvári malom rekonstrukcióját: az új, korszerű gépekkel a jelenlegi 600 helyett 720 mázsányi terményt őrölnek majd naponta. Dolgozóik közül kilencnek van személyautója, nyolc 'kapott a vállalattól kilencvenezer forint kamatmentes lakásvásárlási, -építési kölcsönt . . . — ön mire vitte? — Nincs személyautóm, hétvégi házam . . . Tisztességben felneveltük a fiunkat, lányunkat, van négy unokám. Irta, fényképezte: Murányi László
