Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-01 / 60. szám

© Dunántúlt napló 1984. március 1., csütörtök szerkesztőség postájából S A Hullámfürdő a •• •• r r rrn közönségéről Érdeklődéssel olvasom, hallgatom a pécsi Hullámfürdő működésével, üzemelésével kapcsolatos kritikai megjegyzéseket. Mint törzsvendég, azonban igen furcsának tartom, hogy ezek az észrevételek sorra el­marasztalók, negatívak. Miután ismerem a magyarországi fürdőviszonyokat, állítom, hogy azok mellett az objektív feltételek mellett, amelyekkel a pécsi strandfürdők ren­delkeznek, a nyújtott szolgáltatás mindenképpen jónak ítélhető. Nem kerül szóba soha a vendég­sereg, a látogatók magatartása, igénytelensége. Tapasztalatom sze­rint a fürdőző közönség nagy része a legkülönbözőbb dezodorokkal, kenő­csökkel, kozmetikumokkal telehintve megy fürdeni. Az ilyen vendég méte­reken keresztül érezhető illatfelhőt húz maga után. Lehet, hogy ez kel­lemes hatás, de számolni kell azzal is, hogy ezek a kozmetikumok le­oldódnak, s a medence falára ra­kódnak, tegyen bármit is az üzemel­tető ennek elkerülése érdekében. Megfigyeltem: a fürdőzők nagy része sohasem használja a zuhanyozót. Sem fürdés előtt, sem fürdés után. Nem lehet kifogása az ilyen vendég­nek az, hogy a kifolyó víz hőmérsék­lete nem forró. Olyan hőmérsékletű víz mindig van a bojlerekben, mint amilyen a medencében. Nem szóltam még a műanyag űszókötelek széttépéséről. Ez főként a fiatal vendégek káros divatja lett. Az élesre tépett műanyag pedig dur­va sérüléseket okozhat, mint aho­gyan már okozott is. S nem tettem szóvá azt sem, hogy sokan elemi szükségleteiket is a vízben végzik el. Sokat beszélünk a hygiénés kultúrá- latlanságról, de úgy tűnik, még töb­bet kéne. Ha a Hullámfürdő műkö­dését kritizáljuk, ne feledkezzünk meg ezekről a káros hatásokról sem . . . Bokrétás András, Pécs, Madách u. 3/A. Iskolabusz Kozármislenybe Huszonnyolc aláírással kap­tunk levelet Kozármislenyből. A szülők panasza, illetve kérése a következő: Március 1 -tő| az iskolákban áttérnek a nyári tanítási rend­re, az alsó tagozatos gyerekek délutánonként később jönnek ki az iskolából. Esténként há romnegyed—egy órát töltenek felügyelet nélkül az utcán. Egy este hat órakor induló autóbusz Kozármislenybe meg­nyugtatná a kisiskolás gyerekek szüleit. Mozgás­korlátozottak Háromnapos kirándulást szervez a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete a Mecsek Tourist közre­működésével, május 3—6-ig Bécsbe és Nyugat-Magyarországra. A jelent­kezéseket az egyesület pécsi, Tüzér utcai irodájában várják. Üzen a szerkesztő O. M.-nének üzenjük (Pécs, Saro- hin t. út 78.), hogy a 30 ezer forin­tos szociálpolitikai kedvezmény a gyesen lévő kismamáknak nem jár. Gyöngyösi Imrénének (Pécs, Nagy­postavölgy 59.), üzenjük, hogy amennyiben 1982. szeptember 30-ig megkapták házukra a lakhatási en­gedélyt, nincs akadálya annak, hogy a fűtésátalakítás költségének 70 százalékát (maximum 100 ezer fo­rintot) az OTP biztosítsa kölcsön formájábain. Ha később kapták meg a lakhatási engedélyt, meg kell vár­niuk a májust, a rendelkezések ér­telmében csak ezután kaphatják meg a kölcsönt. O. pécsi olvasónk kérdezi, hogy kaphat-e az apuka is táppénzt a gyermeke ápolásának idejére? Igen. A gyermek EGY ÉVES KORA UTÁN az együtt élő házastársak (élettársak) EGYÜTTES KÉRELME alapján engedélyezni KELL a beteg gyermek ápolása címén járó táp­pénznek az apa jogán történő meg- állopítását, ha a táppénzre jogo­sultság feltételeinek mindketten megfelelnek. Ha az anya munkáltatójánál tár­sadalombiztosítási kifizetőhely műkö­dik, az engedélyt a munkáltató, egyéb esetben a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóság kö­teles megadni. F. K.-né meszesi olvasónknak üzen­jük, hogy bizonyára valamilyen fél­reértésről lehet szó. A földszinten lakóknak nem kell ugyanis liftdijat fizetni. A közös használatú helyisé­gek villanydíját pedig a PIK fizeti. Szigetvár egyik családi házas területén, a főút mellett van ez a szeméttelep, amely szinte egy­beér a házak kertjeivel. Bűzös és egészségtelen „létesítmény”. Telefonnál Lakóépületek tűzvédelme Pontszámok a felvételin Legutóbbi telefonos fóru­munkon a tűzvédelemmel kap­csolatban tehettek fel kérdése­ket olvasóink. A közérdekű jel­zésekre Török Béla tűzoltó őr­nagytól, megyei tűzoltópa­rancsnok-helyettestől és Pfeif­fer Márton tűzoltó százados tűzmegelőzési csoportvezetőtől kaptunk tájékoztatót: Sok kérdés hangzott el az­zal kapcsolatban, hogy melyek a lakóépületek padlásainak, pincéinek és közös helyiségei­nek legfontosabb tűzvédelmi előírásai. Tűz- és robbanásveszélyes anyagot nem szabad a felso­rolt helyeken tárolni. Éghető anyagot, fűtőolajat szabad tá­rolni. Az utóbbi esetére külön jogszabály vonatkozik. Az anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési utak bizto­sítva legyenek, kéményeket, közműkapcsolókat meg lehes­sen közelíteni. Tűz esetén a tárolt anyag könnyen eltávo­lítható legyen. Szorosan kapcsolódik a té­mához az a kérdés, hogy a lakók honnét ismerhetik meg a tűzvédelmi szabályokat? A többszintes és hatnál több lakást magába foglaló lakó­egységnél az épület tulajdono­sa, kezelője, használója köte­les tűzvédelmi utasítást kidol­gozni és a lakókkal megismer­tetni. Ezt a feladatot tanácsi lakásoknál az ingatlankezelő, szövetkezeti lakásoknál a la­kásszövetkezet, OTP-lakások esetén pedig a közös képvise­lőnek kell végrehajtani. A tűz­védelmi utasításnak tartalmaz­nia kell a lakóépületre vonat­kozó összes tűzvédelmi előírást. Többen érdeklődtek, hoav mi a teendő, ha tűz keletkezett és azt sikerült eloltani? A tüzet haladéktalanul be kell jelenteni a tűzoltóságnak. A hatóság kiérkezéséig a hely­színt nem szabad megváltoztat­ni. Ha a károsult biztosított volt, az úgynevezett „Hatósági bi- zonyítvány”-t nem kell kérni, mert azt a tűzoltóság a bizto­sító részére megküldi. A tűz­kárt — biztosítástól függetlenül — az Állami Biztosító kárszak­értője állapítja meg. Sokan azt kérdeztek, hogy gépkocsitűz esetén — az oltás után — elszállítható-e a hely­színről a kocsi? Amennyiben külső körülmény okozta a tüzet, vagy úgy ter­jedt át a gépkocsira a tűz, a helyszínen kell hagyni o jármü­vet. Ha a kocsiban keletkezett tűz (pf. rövidzárlat, súrlódás stb.) és nincs összefüggésben a környezetével, akkor elszál­lítható, de a tűzoltóság kiérke­zéséig a kocsit változatlan ál­lapotban kell hagyni. * A felsőoktatásról és tovább­tanulásról rendezett telefonos fórumon többen is kérdeztek a középiskolai tanulmányok alapján szerzett pontszámok szerepéről. A választ Bárdi László, a Baranya megyei Ta­nács csoportvezetője adta meg. — A meghatározott hat tan­tárgyból elért középiskolai eredmény („hozott pontszám") egy évig kötelezően bészámít a felvételi vizsga eredményé­be. Ezt követően újabb három évig beszámítható, ha a felvé­telizőnek így kedvezőbb. Az ötödik évtől már csak a felvé­teli vizsga számít, amikor az itt elért teljesítmény („szerzett pontszám’’) pontértékét kétsze­resen veszik alapul a végső ponlszámhoz. (Itt jegyezzük meg, hogy a dolgozók gimná­ziumában végzőknél már az iskola befejezésének évében kérhető, a „hozott pontszám” mellőzése, és akkor csak a fel­vételi számít. Betelt a pohár A miért szólunk, az épp ab­ból adódik, hogy nincs mivel megtölteni poharun­kat. Arról van szó, hogy a Kala- már József Kollégiumba (s gon­dolom, hozzá hasonlóan a kör­nyékére szintúgy) nem mindig (általában hét elején nem), ér­kezik meg idejében a megrendelt tej és kakaó. A kollégium, mint kötött mun­karenddel működő intézmény, az iskolához igazodva állítja össze napirendjét. Ebben a reggeli ideje szükségképpen maximum 7 óráig tarthat. Az ún. „tejes napokon" a tej, kakaó mellé a tanulók általában sóskiflit kap­nak. No már most, ha a tejszál­lítók nem érkeznek meg időben, a konyhán kénytelenek hirtelen teát főzni, s mivel a raktáron csak a lekvár a hosszabb ideig eltartható élelem, így az kerül a sóskifli mellé. Ugye, ez már önmagában is paradox helyzet. A tej „természetesen" megér­kezik, többnyire akkor, amikor a gyerekek már az első tanórán vannak. Mit lehet és szabad ten­ni? Visszautalni a tejet, vagy másnapig a hűtőbe téve tárolni, s a következő reggel felszolgál­ni? Mivel már sokszor megismét­lődött ez az eset, ezért többször felhívtuk a Tejipari Vállalatot, egy ízben az igazgatóját is. Tá­jékoztatásuk szerint a gyakori ké­sés oka, hogy a rakodók és so­főrök nem jelennek meg munka­kezdéskor, a helyettesítés pedig gondot, legtöbbször késést ered­ményez. Mindez azonban nem lehet ki­fogás. Annál is inkább, mert fon­tos, sokakat érintő közellátási problémáról van szó. B. V. Kalamár József kollégium A helyzet kulcsa a szülők kezében van Egy mindenképp időszerű és fontos kérdés látszat-lényeg viszonyának boncolgatását ol­vastam a DN január 29-i szá­mának vezércikkében. Bár a Dunántúli Napló nem elméleti­pedagógiai szaklap, jó, ha jut hely ilyen látszólag periférikus, valójában a jövőre ható általá­nos probléma megvitatására. A Két erkölcs határán című cikkben felvetett kérdések ol­vasásakor több, a fiatalok vi­selkedésmódjával kapcsolatos dofog jutott eszembe. Messzemenően egyetértek a cikkírónak azzal a gondolatá­val, hogy társadalmi méretek­ben keresi az ok-okozati ösz- szefüggéseket, de feltétlenül fontos lenne a pontosítás, az elemzés. Ez persze feltételezi, hogy a tapasztalatok összeg­zése révén tegyük mindezt. A tudat formálásának több jelentős bázisa van. Ezek sorá­ból — hivatásomból adódóan — elsősorban az iskolát emel­ném ki. Vajon hol tud hatni TARTÓSAN az iskola a maga speciális hatásrendszerével? A pedagógia jelenlegi állása szerint a nevelésközpontú isko­la a cél. Az iskolai nevelés va­lóban fontos feladat, de vajon jut-e idő az elméletben kidol­gozott hatásrendszer megvaló­sítására. Nos, ez nemcsak idő kérdése, hanem sok más ténye­ző is hat. Csak felsorolás szintjén: a pedagógusok túlter­heltségére (csak az oktatásból adódóra gondolok, s nem egyéb feladatokra) az iskolá­ban együttélő különböző peda­gógiai felfogásokra (régi-új ellentétekre) gondolok. Mind­ezek a nevelési rendszer egy­ségét bontják, hatásfokát csök­kentik. Elmarad a tartós, egy­séges ráhatás, amit már a pe­dagógiának csak néhány „in­tézménye" tud biztosítani: a kollégium, a tábor, a kirándu­lás. Az iskola csak itt tudja felelősséggel vállalni a neve­lésben való tartós együttműkö­dést, az oktatás folyamatában — valójában _ egyre kevésbé. A z általam hangsúlyozott tartósság egyetlen biztosítéka a szülői ház, a társadalom alapvető mikroközössége, az egyén életútjának meghatáro­zó elindítója. Itt kell szerintem a fő hiányosságokat keresni. A különböző társadalmi hatások miatt (elfoglaltság növekedése, válás stb. . . .) a gyermekkel való foglalkozás elveszti a csa­ládban korábban elfoglalt he­lyét. Negatív lehet azonban a „jólét”, a pénz hatása is. Sokszor volt olyan személyes tapasztalatom, amikor a szü­lők csak akkor foglalkoznak a gyerek iskolai vagy egyéb éle­tével, amikor már a „szakadék szélén áll". A jó alapokkal ér­kező fiatalok az idő múlásával leengednek az iskolában, s a szülők meglepődve hallgatják a tanárt a rossz magatartásról, hanyag tanulásról. Az együtt­működés család és iskola kö­zött viszont alapvetően az előbbitől függ. A szülőknek ál­talában egy-két gyermekkel kell számolniuk a nevelésben, a pedagógusoknak, csak mint osztályfőnöknek mintegy 30— 40-nel. S ha már a számoknál tar­tunk: a nagy számok törvénye szerint ma sem lehet arányban több valóban veszélyeztetett gyermek, mint korábban. De vannak olyan „majdnem” ve­szélyeztetettek, akik — az ele­jén említett cikk szerint is — a lejtőn épp csak elindultak, illetve egyelőre az ezt megelő­ző elfojtottság, gátlás szintjén állnak. Túl azon, hogy a helyzet kul­csát a szülők kezében látom főleg, a közös cselekvéshez természetesen az iskolának is hozzá kell járulnia. Hogy mi­vel? Egy olyan értékrend kiala­kításával és következetes be­tartásával, amely épít a ko­rábbi, bevált de szűklátókörű­ség, vagy közömbösség miatt megszűnt formákra, hagyomá­nyokra. Erősíteni kell a demok­rácia tudatosításával a fiata-. lók társadalmi öntudatát és azonosulási képességét. Olyan tanár—diák viszonyt kell kiala­kítani, amely megfelel a pe­dagógia hagyományainak és új eredményeinek is, s nem abszolutizálja ezt vagy azt a másik tagadásával. Barna Viktor A pécsiek kérdezték, a DN-ben válaszolunk A z utóbbi hetekben szá­mosán azt kérdezték különböző szervezetek­től, hatóságoktól, mit ellenőriz­nek 1984-ben a kereskedelem­ben, szigorodik-e a számonké­rés. Az érdeklődés nyilvánva­lóan azzal magyarázható, hogy az áremelés után még inkább elvárják az emberek: a pénzü­kért kapjanak árut, s olyat, amely válóban megfelel az igényeiknek. A sokirányú és többcsatornás kereskedelmi ellenőrzések kö­zül mi ezúttal egynek, a szak­szervezet által összefogott ke­reskedelmi ellenőrzésnek idei céljait szeretnénk bemutatni. Elsősorban azért, mert az a legnagyobb létszámú társadal­mi ellenőri hálózat Baranyá­ban több mint 400-an vannak , másrészt azért is, mert épp ez évben lesz 30 éve, hogy ezt a hálózatot életre hívták. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök szorosan együttmű­ködve dolgoznak a Fogyasztók megyei Tanácsával, a Kereske­delmi Felügyelőséggel, s nem Mit ellenőriznek a kereskedelemben? utolsósorban a vállalatok ellen­őrzési osztályaival, ám az egyeztetés alapján önálló té­mavizsgálatokat is végeznek. Ezek egyrésze a SZOT állásfog­lalásaiból adódik, más részük pedig a helyi jelzések alapján áll össze. A Szakszervezetek megyei Tanácsa közgazdasági és szo­ciálpolitikai osztályán többek között megtudtuk, hogy ebben az évben az ellenőrzések dön­tő többsége az áruellátásra, ezen belül a minőségre irányul. Többek között vizsgálni fogják az élelmiszeripari termékekből való ellátást, különös tekintet­tel a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési határidőre. Kíváncsiak lesznek arra is, hogy az alapvető fogyasztási cikkek sorában ott vannak-e kellő mértékben az olcsóbb termé­kek? Az építőanyagoknál, lakás- felszerelési cikkeknél főként az érdekli majd őket, hogy miként alakulnak az árubiztosításra vonatkozó szerződések, hogy összhangban vannak-e az árak a minőséggel, de a figyelem­felhívó jelzések alapján azt is vizsgálják, hogy léteZik-e áru­visszatartás, illetve hol fogad­énak el csúszópénzt egy-egy ter­mékért. Ellenőrzés tárgya lesz még emelett többek között a közét­keztetés, a többnapos ünnepek áruellátása, a nyitvatartási idő, a napi menüszolgáltatás. A zöldség- gyümölccsel való ellá­táson belül ugyancsak az ár és a minőség összhangja áll majd az ellenőrzés központjában. A fém- és elektronikai ipar tartós termékeinél nemcsak az ellá­tottságot, hanem az alkatrész- utánpótlást is vizsgálják, illetve a javítással foglalkozó szervizek tapasztalatait is összegyűjtik. Ebben az évben beindítják a kiemelt árfigyelést. Ennek célja, az árszínvonal növekedésének feltárása, jelzése, illetve az, hogy egyes termékek termelői árát hogyan követik a fogyasz­tói árak. S hogy szígorodiik-e az ellen­őrzés, illetve a mulasztások miatt felelősségrevonás, arra határozott igennel lehet vála­szolni. Az elmúlt évben az ösz- szes vizsgálat egyharmadát kö­vette intézkedés. Ezek fele sza­bálysértési feljelentés volt. A tapasztalatok szerint sajnos szükség is van a felelősségre­vonás keményedésére, mivel a fogyasztók megkárosításának mértéke az utóbbi időben ész­revehetően nőtt. Annak érdekében, hogy a Baranyában tevékenykedő tár­sadalmi ellenőrök minél felké­szültebben, sokoldalúbban ve­gyenek részt az ellenőrzések­ben, ez évben először egyhetes tanfolyamot szerveztek részük­re.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom