Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-05 / 64. szám

Az első francia király koronázása Baja és Zombor kapcsolatai Tizenhét intézmény kölcsönös megállapodása szerint Baját és Zombort régi kapcsolat fűzi egymáshoz. A hivatalos testvérvárosi kap­csolatok mellett ugyanis sze­mélyi kapcsolatok, családok közötti kapcsolatok is kiala­kultak, s a szíves vendéglá­tást Zomborban hasonlóképp viszonozzák. Baja kilenc oktatási intéz­ménye — köztük a dávodi, hercegszántói és a garai ál­talános iskola, illetve a Bajai Tanítóképző Főiskola is — kilenc hasonló zombori intéz­ménnyel tart kapcsolatot az idei évben. Kölcsönös láto­gatás, szakmai tapasztalat- csere, sportversenyek, gyer- megtalálkozók és üdültetés, továbbá az anyanyelvi okta­tás szakmai támogatósa sze­repel programjukban. Közművelődési területen nemrég rendezték meg a ba­jai múzeum Régi és új kék­festők c. kiállítását Zombor­ban. Viszonzásképp a Zom­bori városi Múzeum Száza­dok ékszerei c. kiállítását juttatja el Bajára. Kölcsönös vendégszerepléssel folytatja baráti együttműködését az idén is a bajai kamarazene- kar és a zombori szimfonikus zenekar. Képzőművészeti té­ren több kiállítást cserélnek; műsorcserével folytatódik a Zombori Népszínház és a Kecskeméti Katona József Színház kapcsolata, és meg­hívást kapott kiállításon va­ló részvételre a bajai Duna Fotóklub. Kölcsönös vendég- szerepléssel tart kapcsolatot a Baja város művelődési központja és a bajai Csitao- nica Táncegyüttes, Zombor két hasonló intézményével; illetve két Zombor-környéki falu hasonló intézményével a szeremlei és a garai művelő­dési ház. Az idei kulturális program kilenc bajai és vá­roskörnyéki oktatási és nyolc közművelődési intézmény, il­letve ugyanennyi zombori és Zombor-környékj hasonló in­tézmény megállapodása alapján alakult ki. A Czilfra György- alapítvány története Műhely a Báthory utcában Miska-kancsó használatban Nagy verseny a piacon Március 14-én — huszon­nyolc év után — Pécsre érke­zik Cziffra György. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Jókai téri boltjában délután 4- től 6-ig dedikálja — immár har­madik alkalommal megjelent — könyvét és lemezeit. Majd másnap este fél nyolckor hang­versenyt zongorázik a POTE aulájában. Első koncertjén. 1956. októ­ber 15-én főképp Bartókot ját­szott, most Chopint, Schu- mannt, Lisztet, Couperint. A zongoraművészet magyar vi­lágnagyságának érkezése tehát esemény Pécsett. Annál is in­kább, mert a budapesti tavaszi fesztiválnak ez lesz az egyetlen Pécsre kihelyezett program­ja. Ezért hívtuk fel Franciaor­szágban Cziffra György laká­sát, de egy hölgy közölte, Mon­sieur Cziffra nincs otthon, a te­lefoninterjú helyett ajánlja Madame Németh-et, aki a Cziffra-alapitvány magyaror­szági képviselője és talán ő... így tehét Némethné Kemenes Máriával, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal munkatársá­val beszélgettünk, oki társadal­mi munkában a Cziffra-alapít- vóny magyarországi képviselő­je, gondozója, mindenese: — Hogyan született az ala­pítvány és mi adta a nemzet­közi rangját? — Tizenegy éve működik a Cziffra-alapitvány a franciaor­szági Sandis-ban. André Mal- raux író, akkori kultuszminisz­ter tanácsára Cziffra ott vett meg egy romokban álló autó­garázst, amely azonban régen templom volt, s a francia ki­rályság létrejöttének a tanúja. Hiszen ott koronázták meg 987-ben az első francia királyt, Capet Hugót. Megvették, feltárták az al­templomát, restaurálták az egész épületet. összesen tíz franciaországi alapítvány szín­vonalát ismerte el a párizsi kormány, s közülük a legmaga­sabb szintű restaurálás Sandis- ban történt. A tíz rangos ala­pítványnak számlája van, s a cégek, magánszemélyek lehető­séget kaptak, hogy az állam­nak fizetendő adójukból 3 szá­zalékot oda utaljanak át. A Cziffra-alapitvány címe: Min­den Művészetek Társasága. Elsősorban a nagyon tehetsé­ges, fiatal művészek pártfogo- lása a célja. — A magyarországi alapít­vány? — Ez a franciaországinak a tizedik évfordulójára született. A múlt évi budapesti tavaszi fesztivál alkalmából zalaeger­szegi koncertjén jelentette be a művész 1983. március 17-én. Evégett letétbe is helyezett Ma­gyarországon negyedmillió forintot, hogy a fiatal művészek javára felhasználhassuk. Ezen­kívül ösztöndíjat hirdetett pá­lyakezdő magyar művészek szá­mára: egyhónapos franciaor­szági tartózkodással, teljes el­látással. alkotási és bemutat­kozási lehetőséggel. Tavaly már öt fiatal művészünk volt odakint és számukra 7 francia városban rendeztek képző- il­letve népművészeti kiállítást. Közülük kettő ugyanis képző­művész: Nagy Gábor és Kis Zoltán László, valamint egy tárgyalkotó népművész: a cell- dömölki Németh Gyula fafara­gó. A másik kettő Dénes Zsu­zsanna operaénekes és Széte István zongoraművész volt. — Igaz-e, hogy létezik még egy magyarországi Cziffra-ala­pitvány? — A Liszt Ferenc Társaság javára is alapított egy dijat Ezt minden esztendőben oz a művész nyerheti el, aki Liszt­műveit legjobban adja elő. A tavalyi díjat a pécsi ifj. Jandó Jenő kapta. Az idei képzőmű­vészeti zsűri Budapesten lesz a Duna Intercontinental Szál­lóban. A kiállításon tíz-tíz képző-, ipar- és tárgyalkotó népművész vehet részt. A zsű­riben Cziffra Györgyön kivül neves magyar művészek —pél­dául Szász Endre, Amerigo Tot, Szervátiusz Tibor — valamint francia esztéták, kritikusok lesz­nek. Végül a fesztivál idejére jelenik meg a HUNGAROTON és az EMI-cégek közös kiadá­sában Cziffra György két új lemeze. A tánc és Holdfény és álmodozás címmel. Március 14-én már ezeket is árusítják Pécsett. Földessy Dénes A z igazi az lenne a láto­gató számára, ha le­emelhetne a polcról egyét-egyet o tálak, tányérok, bokályok és miska-lkancsók kö­zül, hogy szemügyre vegye a jellegzetes díszítésű edényeket — dehát csak színes fényképek­ről tájékozódhatunk, mert amint kikerül a kemencéből, úgy fogy el a szép sárközi edény. Né­hány száradófélben lévő kan­nán és tányéron kívül semmit sem látunk a műhely polcain. Ez a sikert jelenti Teszler Ella szekszárdi fazekas számára, persze olyan sikert, amiért na­ponta keményen meg kell dol­gozni: nemrég valamelyik ha­táridős szállítmányba egyetlen éjszaka több mint száz halász­lés tányér került le a korongról. A szaíkirodalom több dél-du­nántúli fazekasközpont termé­két említi együtt sárközi néven — ma már csak Szekszárdon és Mohácson dolgoznák sárközi fazekasság minősített mesterei: a régiéktől tanulták a szakmát. — Rajzolni, festeni szerettem, festőművész, kirakatrendező is akartam lenni — mondja Tesz­ler Ella. — 1964-ben nyílt itt Szekszárdon kerámiaüzem, el­vittek Tamás Józsefhez, egy ré­gi neves mesterhez, kértem, mu­tassa meg az alapvető fogáso­kat. Lány létedre fazekas akarsz lenni? — csodálkozott, de igen hamar kedvet tudott csinálni nekem ehhez a munkához: fog­lalkozott velem. A decsi házi­ipari szövetkezetnél dolgoztam aztán, 1976-ban lettem népi iparművész, az idén január 1­től szabadfoglalkozású vagyok. A Sárköziben kevéssé hasz­nálták a cserépedényeket, in­kább díszítették vele a lakást a szegények is, tehetősebbek is. A dús mintázat is ezt szolgálta. Az alapozásnak a vörös és a fekete a leggyakoribb színei: írók óval viszik fél rá a madár- és virágmintákat, vörös, sárga, zöld, fekete, fehér színben. Ér­dekes változás figyelhető meg manapság, amikor a népművé­szeit tárgyainak, a népi iparmű­vészet termékeinek gyűjtése di­vaté ajött. — A miSka-kancsó már nem­csak dísz, hanem egyre többen használják is, a cserépfazékban lékvárt, zsírt tartanlak. A ven­déglők szívesen szolgálják fel ételeiket a táj hagyományait őrző edényben. — Nagy a verseny a piacon? — Nagy, és gyakran tisztes­ségtelen. Hiába vannak a ren­deletek, nem tartják meg őket, s maholnap nem fehet éladni valódi népművészeti tányért, mert olyan sok a kontár. Van, aki megveszi a fehér grártittá- nyért, zománccal ráfesti a ka­locsai minta rossz utánzatát és ezreket keres vele. Eddig csak Pécsett láttam, hogy a hatóság elzavarta az ilyeneket a cse­répvásárról. Amikor a szekszárdi Báthory utca kis műhelyében jártunk, egy tízliteres kanta — vizes­kanna — állt a polcon égetés­re várva. Gazdag díszítéssel az oldalán most a bonyhádi mű­velődési házban találkozhatunk vele: Teszler Ellának itt nyílik kiállítása ma. G. T. Művészeti világhíradó Angol canzonetták. Több országban igen nagy sikere van — s nagy példányszám­ban fogy — Csengery Adri­enne: Angol canzonetták című digitális Haydn-nagy- lemezének. (Képünkön a mű­vésznő.) Marinetti és közönsége. Ezzel a címmel rendeznek kiállítást márciusban Zürich­ben. Érdekessége: a tárla­tot Heinz Winkler filozófia- történész rendezi, s a husza­dik századi gondolkodás eredetét szeretné vele ábrá­zolni. Streisand lesz Evita? — Franco Zeffirelli Barbra Streisand-dal tárgyal: lehet­séges-e elkészíteni Andrew Lloyd Webber világhírű rock­operájának filmváltozatát. A művésznő válasza természe­tesen ez volt: „Igenig De az argentin hatóságok egyre több szerzői jogi akadályt állítanak a szerintük Argen­tínát sértő Evita-történet filmváltozata elé. Például tavaly Buenos Aires-ban már megrendezték az ellen-Evi- tát, ahol Evita nemzeti hős. * Házy, mint Mórica. A bé­csi televízió nagy sikerrel su­gározta a múlt héten-Kál­mán Imre: Marica grófnő cí­mű operettjének tévéválto­zatát, a címszerepben Házy Erzsébettel. Az 1980-ban nemzetközi szereplőgárdával forgatott tévéfilm előtt, rö­vid megemlékezést tartottak az időközben elhunyt ma­gyar operaénekesnőről. F. D. Terményekből készülnek a bábok Szárnyaló pacsirták, feketerigók Világhíresek a Zója nevelő- otthon bábosai Tevékenységéért 1983-ban végleg elnyerte a Kiváló Együt­tes címet a kaposvári Zója Nevelőotthon Pacsirta báb- együttese. Jártak már fél Euró­pában és az egész országban — ha nem is ugyanazok min­denütt, hiszen ebbe a csoport­ba belenőnek és kinőnek a nevelőotthon kis lakói. Az ál­landóságot Szabó Gyuláné, azaz ismertebben Lujzi néni képviseli, aki innen ment nyugdíjba, s ide jár kielégí­teni hivatását: gyerekszerete- tét. — Nemrég Budapesten mu­tatkozott be Somogy megye. Én is ott ültem a kuckómban, az Átrium Hyatt Szállodában, s árultam a terményekből ké­szült bábjaimat. S akkor hirte­len úgy éreztem, hogy én már ültem Így, mégpedig kislány­koromban: kutyák, malacok tucatjai vettek körül akkor, agyagból formáztam őket, s a mestergerendán laktak. S a másik indíték: magam is árva voltam, Így nagyon jól tudom, hogy mit jelent egy gyerek­nek, ha nincs családja. Ezért őzt hiszem, itt a nevelőotthon­ban használtam a legtöbbet életemben. Ez talán nem sze­rénytelenség, mert már egyre több a volt tanítványom, aki maga is óvónő lett, s aki ma­ga is a bábozással tanítja, neveli, alakítja a gyerekeket. Két szoba a nevelőotthon­ban a Pacsirta bábegyüttesé, amelyről kiderül, hogy Fekete­rigó is: ez a kisebbek csoport­ja, az előbbi pedig a nagyob­baké —• aki ma Pacsirta, az volt Feketeriqó. Szárnyaló, éneklő, a családtalansóg ka- lickájából szabaduló kék-vég­telen távlatot kapó emberkék1. A falakon bábok, maszkok, ké­pek, anyaguk csuhé, kukörica- cső, lopótök, babszem tök­mag, no meg az elismerések garmadája, oklevelek, kitünte­tések. Az előbbiekből könyv is ké­szül: Terményvilág, csuhévi­lág címmel fog megjelenni, remélhetően még az idén; író­jának, Szabó Gyulánénak, már most ezer példányra van megrendelése. S közben győzik teljesíteni a sok kérést: éven­te hatvan-hetven helyen sze­repelnek, nem számítva a te­levíziót, ami gyakran kéri fel őket az iskolatévében való közreműködésre, szereplésre. Ott lesznek a „Játsszunk bábszínházát" elnevezésű tv­vetélkedő középdöntőjében, másik kilenc somogyi együttes­sel egyetemben, március 24- én: Lujzi néni és a Pacsirták, a Feketerigók bábjai pedig járják az országot önállóan is: a következő napokban, hetek­ben Bogláron, Sárváron és a kaposvári Killián Művelődési Házban lesznek láthatók. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom