Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-05 / 64. szám
Az első francia király koronázása Baja és Zombor kapcsolatai Tizenhét intézmény kölcsönös megállapodása szerint Baját és Zombort régi kapcsolat fűzi egymáshoz. A hivatalos testvérvárosi kapcsolatok mellett ugyanis személyi kapcsolatok, családok közötti kapcsolatok is kialakultak, s a szíves vendéglátást Zomborban hasonlóképp viszonozzák. Baja kilenc oktatási intézménye — köztük a dávodi, hercegszántói és a garai általános iskola, illetve a Bajai Tanítóképző Főiskola is — kilenc hasonló zombori intézménnyel tart kapcsolatot az idei évben. Kölcsönös látogatás, szakmai tapasztalat- csere, sportversenyek, gyer- megtalálkozók és üdültetés, továbbá az anyanyelvi oktatás szakmai támogatósa szerepel programjukban. Közművelődési területen nemrég rendezték meg a bajai múzeum Régi és új kékfestők c. kiállítását Zomborban. Viszonzásképp a Zombori városi Múzeum Századok ékszerei c. kiállítását juttatja el Bajára. Kölcsönös vendégszerepléssel folytatja baráti együttműködését az idén is a bajai kamarazene- kar és a zombori szimfonikus zenekar. Képzőművészeti téren több kiállítást cserélnek; műsorcserével folytatódik a Zombori Népszínház és a Kecskeméti Katona József Színház kapcsolata, és meghívást kapott kiállításon való részvételre a bajai Duna Fotóklub. Kölcsönös vendég- szerepléssel tart kapcsolatot a Baja város művelődési központja és a bajai Csitao- nica Táncegyüttes, Zombor két hasonló intézményével; illetve két Zombor-környéki falu hasonló intézményével a szeremlei és a garai művelődési ház. Az idei kulturális program kilenc bajai és városkörnyéki oktatási és nyolc közművelődési intézmény, illetve ugyanennyi zombori és Zombor-környékj hasonló intézmény megállapodása alapján alakult ki. A Czilfra György- alapítvány története Műhely a Báthory utcában Miska-kancsó használatban Nagy verseny a piacon Március 14-én — huszonnyolc év után — Pécsre érkezik Cziffra György. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Jókai téri boltjában délután 4- től 6-ig dedikálja — immár harmadik alkalommal megjelent — könyvét és lemezeit. Majd másnap este fél nyolckor hangversenyt zongorázik a POTE aulájában. Első koncertjén. 1956. október 15-én főképp Bartókot játszott, most Chopint, Schu- mannt, Lisztet, Couperint. A zongoraművészet magyar világnagyságának érkezése tehát esemény Pécsett. Annál is inkább, mert a budapesti tavaszi fesztiválnak ez lesz az egyetlen Pécsre kihelyezett programja. Ezért hívtuk fel Franciaországban Cziffra György lakását, de egy hölgy közölte, Monsieur Cziffra nincs otthon, a telefoninterjú helyett ajánlja Madame Németh-et, aki a Cziffra-alapitvány magyarországi képviselője és talán ő... így tehét Némethné Kemenes Máriával, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal munkatársával beszélgettünk, oki társadalmi munkában a Cziffra-alapít- vóny magyarországi képviselője, gondozója, mindenese: — Hogyan született az alapítvány és mi adta a nemzetközi rangját? — Tizenegy éve működik a Cziffra-alapitvány a franciaországi Sandis-ban. André Mal- raux író, akkori kultuszminiszter tanácsára Cziffra ott vett meg egy romokban álló autógarázst, amely azonban régen templom volt, s a francia királyság létrejöttének a tanúja. Hiszen ott koronázták meg 987-ben az első francia királyt, Capet Hugót. Megvették, feltárták az altemplomát, restaurálták az egész épületet. összesen tíz franciaországi alapítvány színvonalát ismerte el a párizsi kormány, s közülük a legmagasabb szintű restaurálás Sandis- ban történt. A tíz rangos alapítványnak számlája van, s a cégek, magánszemélyek lehetőséget kaptak, hogy az államnak fizetendő adójukból 3 százalékot oda utaljanak át. A Cziffra-alapitvány címe: Minden Művészetek Társasága. Elsősorban a nagyon tehetséges, fiatal művészek pártfogo- lása a célja. — A magyarországi alapítvány? — Ez a franciaországinak a tizedik évfordulójára született. A múlt évi budapesti tavaszi fesztivál alkalmából zalaegerszegi koncertjén jelentette be a művész 1983. március 17-én. Evégett letétbe is helyezett Magyarországon negyedmillió forintot, hogy a fiatal művészek javára felhasználhassuk. Ezenkívül ösztöndíjat hirdetett pályakezdő magyar művészek számára: egyhónapos franciaországi tartózkodással, teljes ellátással. alkotási és bemutatkozási lehetőséggel. Tavaly már öt fiatal művészünk volt odakint és számukra 7 francia városban rendeztek képző- illetve népművészeti kiállítást. Közülük kettő ugyanis képzőművész: Nagy Gábor és Kis Zoltán László, valamint egy tárgyalkotó népművész: a cell- dömölki Németh Gyula fafaragó. A másik kettő Dénes Zsuzsanna operaénekes és Széte István zongoraművész volt. — Igaz-e, hogy létezik még egy magyarországi Cziffra-alapitvány? — A Liszt Ferenc Társaság javára is alapított egy dijat Ezt minden esztendőben oz a művész nyerheti el, aki Lisztműveit legjobban adja elő. A tavalyi díjat a pécsi ifj. Jandó Jenő kapta. Az idei képzőművészeti zsűri Budapesten lesz a Duna Intercontinental Szállóban. A kiállításon tíz-tíz képző-, ipar- és tárgyalkotó népművész vehet részt. A zsűriben Cziffra Györgyön kivül neves magyar művészek —például Szász Endre, Amerigo Tot, Szervátiusz Tibor — valamint francia esztéták, kritikusok lesznek. Végül a fesztivál idejére jelenik meg a HUNGAROTON és az EMI-cégek közös kiadásában Cziffra György két új lemeze. A tánc és Holdfény és álmodozás címmel. Március 14-én már ezeket is árusítják Pécsett. Földessy Dénes A z igazi az lenne a látogató számára, ha leemelhetne a polcról egyét-egyet o tálak, tányérok, bokályok és miska-lkancsók közül, hogy szemügyre vegye a jellegzetes díszítésű edényeket — dehát csak színes fényképekről tájékozódhatunk, mert amint kikerül a kemencéből, úgy fogy el a szép sárközi edény. Néhány száradófélben lévő kannán és tányéron kívül semmit sem látunk a műhely polcain. Ez a sikert jelenti Teszler Ella szekszárdi fazekas számára, persze olyan sikert, amiért naponta keményen meg kell dolgozni: nemrég valamelyik határidős szállítmányba egyetlen éjszaka több mint száz halászlés tányér került le a korongról. A szaíkirodalom több dél-dunántúli fazekasközpont termékét említi együtt sárközi néven — ma már csak Szekszárdon és Mohácson dolgoznák sárközi fazekasság minősített mesterei: a régiéktől tanulták a szakmát. — Rajzolni, festeni szerettem, festőművész, kirakatrendező is akartam lenni — mondja Teszler Ella. — 1964-ben nyílt itt Szekszárdon kerámiaüzem, elvittek Tamás Józsefhez, egy régi neves mesterhez, kértem, mutassa meg az alapvető fogásokat. Lány létedre fazekas akarsz lenni? — csodálkozott, de igen hamar kedvet tudott csinálni nekem ehhez a munkához: foglalkozott velem. A decsi háziipari szövetkezetnél dolgoztam aztán, 1976-ban lettem népi iparművész, az idén január 1től szabadfoglalkozású vagyok. A Sárköziben kevéssé használták a cserépedényeket, inkább díszítették vele a lakást a szegények is, tehetősebbek is. A dús mintázat is ezt szolgálta. Az alapozásnak a vörös és a fekete a leggyakoribb színei: írók óval viszik fél rá a madár- és virágmintákat, vörös, sárga, zöld, fekete, fehér színben. Érdekes változás figyelhető meg manapság, amikor a népművészeit tárgyainak, a népi iparművészet termékeinek gyűjtése divaté ajött. — A miSka-kancsó már nemcsak dísz, hanem egyre többen használják is, a cserépfazékban lékvárt, zsírt tartanlak. A vendéglők szívesen szolgálják fel ételeiket a táj hagyományait őrző edényben. — Nagy a verseny a piacon? — Nagy, és gyakran tisztességtelen. Hiába vannak a rendeletek, nem tartják meg őket, s maholnap nem fehet éladni valódi népművészeti tányért, mert olyan sok a kontár. Van, aki megveszi a fehér grártittá- nyért, zománccal ráfesti a kalocsai minta rossz utánzatát és ezreket keres vele. Eddig csak Pécsett láttam, hogy a hatóság elzavarta az ilyeneket a cserépvásárról. Amikor a szekszárdi Báthory utca kis műhelyében jártunk, egy tízliteres kanta — vizeskanna — állt a polcon égetésre várva. Gazdag díszítéssel az oldalán most a bonyhádi művelődési házban találkozhatunk vele: Teszler Ellának itt nyílik kiállítása ma. G. T. Művészeti világhíradó Angol canzonetták. Több országban igen nagy sikere van — s nagy példányszámban fogy — Csengery Adrienne: Angol canzonetták című digitális Haydn-nagy- lemezének. (Képünkön a művésznő.) Marinetti és közönsége. Ezzel a címmel rendeznek kiállítást márciusban Zürichben. Érdekessége: a tárlatot Heinz Winkler filozófia- történész rendezi, s a huszadik századi gondolkodás eredetét szeretné vele ábrázolni. Streisand lesz Evita? — Franco Zeffirelli Barbra Streisand-dal tárgyal: lehetséges-e elkészíteni Andrew Lloyd Webber világhírű rockoperájának filmváltozatát. A művésznő válasza természetesen ez volt: „Igenig De az argentin hatóságok egyre több szerzői jogi akadályt állítanak a szerintük Argentínát sértő Evita-történet filmváltozata elé. Például tavaly Buenos Aires-ban már megrendezték az ellen-Evi- tát, ahol Evita nemzeti hős. * Házy, mint Mórica. A bécsi televízió nagy sikerrel sugározta a múlt héten-Kálmán Imre: Marica grófnő című operettjének tévéváltozatát, a címszerepben Házy Erzsébettel. Az 1980-ban nemzetközi szereplőgárdával forgatott tévéfilm előtt, rövid megemlékezést tartottak az időközben elhunyt magyar operaénekesnőről. F. D. Terményekből készülnek a bábok Szárnyaló pacsirták, feketerigók Világhíresek a Zója nevelő- otthon bábosai Tevékenységéért 1983-ban végleg elnyerte a Kiváló Együttes címet a kaposvári Zója Nevelőotthon Pacsirta báb- együttese. Jártak már fél Európában és az egész országban — ha nem is ugyanazok mindenütt, hiszen ebbe a csoportba belenőnek és kinőnek a nevelőotthon kis lakói. Az állandóságot Szabó Gyuláné, azaz ismertebben Lujzi néni képviseli, aki innen ment nyugdíjba, s ide jár kielégíteni hivatását: gyerekszerete- tét. — Nemrég Budapesten mutatkozott be Somogy megye. Én is ott ültem a kuckómban, az Átrium Hyatt Szállodában, s árultam a terményekből készült bábjaimat. S akkor hirtelen úgy éreztem, hogy én már ültem Így, mégpedig kislánykoromban: kutyák, malacok tucatjai vettek körül akkor, agyagból formáztam őket, s a mestergerendán laktak. S a másik indíték: magam is árva voltam, Így nagyon jól tudom, hogy mit jelent egy gyereknek, ha nincs családja. Ezért őzt hiszem, itt a nevelőotthonban használtam a legtöbbet életemben. Ez talán nem szerénytelenség, mert már egyre több a volt tanítványom, aki maga is óvónő lett, s aki maga is a bábozással tanítja, neveli, alakítja a gyerekeket. Két szoba a nevelőotthonban a Pacsirta bábegyüttesé, amelyről kiderül, hogy Feketerigó is: ez a kisebbek csoportja, az előbbi pedig a nagyobbaké —• aki ma Pacsirta, az volt Feketeriqó. Szárnyaló, éneklő, a családtalansóg ka- lickájából szabaduló kék-végtelen távlatot kapó emberkék1. A falakon bábok, maszkok, képek, anyaguk csuhé, kukörica- cső, lopótök, babszem tökmag, no meg az elismerések garmadája, oklevelek, kitüntetések. Az előbbiekből könyv is készül: Terményvilág, csuhévilág címmel fog megjelenni, remélhetően még az idén; írójának, Szabó Gyulánénak, már most ezer példányra van megrendelése. S közben győzik teljesíteni a sok kérést: évente hatvan-hetven helyen szerepelnek, nem számítva a televíziót, ami gyakran kéri fel őket az iskolatévében való közreműködésre, szereplésre. Ott lesznek a „Játsszunk bábszínházát" elnevezésű tvvetélkedő középdöntőjében, másik kilenc somogyi együttessel egyetemben, március 24- én: Lujzi néni és a Pacsirták, a Feketerigók bábjai pedig járják az országot önállóan is: a következő napokban, hetekben Bogláron, Sárváron és a kaposvári Killián Művelődési Házban lesznek láthatók. B. L.
