Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-31 / 90. szám
Fogyasztók fóruma van a Háttérben? Személygépkocsik alkatrészellátása Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztálya javaslatára — az érdekelt tanácsi, társadalmi- és érdekvédelmi szervek közreműködésével — a HNF keretében működő fogyasztói tanácsokkal és társadalmi aktívák bevonásával megvizsgáltuk az alkatrészellátást, hogy javaslatot tehessünk a jelenlegi helyzet javítására. A gépkocsik alkatrész importja a MOGORT feladata. Az importőr lehetőségeit, megrendeléseit, szerződéseit és ezek teljesítését nem ismerjük. Tény, hogy a különböző típusú személygépkocsik biztonságos és folyamatos működéséhez szükséges alkatrészek egy része 7—8 hónapon, más alkatrészek 3—4 hónapon keresztül nem szerezhető be. A beérkezett alkatrészek a nagykereskedelmi szervekhez kerülnek, amelyek 1984. január 1. óta a következők: Autóker Kiskereskedőknek, kisiparosoknak csak fogyasztói áron Bonyolult szervezés helyett rugalmasság lelmezhetően gyorsulni fog az alkatrészellátás. A központi raktár azonban gyakorlatilag 1983 októbertől ez év március végéig közvetlen kiszolgálást nem végzett, ezért az általuk forgalmazott típusok alkatrészellátása a megyében kritikán aluli. Az átszervezés során az Állami Biztosító által részek hiányát. Továbbra is hiánycikk lesz a Trabant, Lada kocsiszekrény, a Wartburg alváz és egyéb szerkezeti elemek. Az eddigi tapasztalatok szerint az Autótechnika Vállalat ütemtelen kiszolgálásával (a kiszolgálás szüneteltetésével, illetve több havi megrendelés egyszerre történő Az Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat (Autóker) elsősorban a haszongépjárművekhez forgalmaz anyagot, de igen sok anyagot értékesít személygépjárművekhez is a megyei hálózaton keresztül. Főként az általános alkatrészek (akkumulátor, égő, csapágy stb.) fő beszerzési forrása a vállalat budapesti raktára, ahol az alkatrészigények kielégítése megfelelőnek mondható. Központi raktárában viszonteladóknak nagykereskedelmi áron, boltjaiban fogyasztói áron árusít. Autótechnika Az Autótechnika Termelő- eszköz Kereskedelmi Vállalat végzi a szocialista gyártmányú személygépkocsik alkatrész- ellátását. A korábbi gyakorlat szerint a javítást végző vállalatok írásos megrendelésüket a hónap 5. napjáig megküldték Budapestre, az igényt számítógépes nyilvántartáson átvezették és 2—3 héten belül át lehetett venni az igényelt anyagokat. Amennyiben a keresett alkatrész nem volt raktáron, az igényt a következő hónapban meg kellett ismételni, így egy nagyobb javítás alkatrészszükségletének a kielégítése optimális esetben is 3— 4 hónapot vett igénybe. Az AFIT átszervezésével ennek központi raktára is ehhez a céghez került. A vállalat az év folyamán egy jogosan kifogásolt konténeres szállítási gyakorlatot vezetett be, amely szerint egy-egy alkatrésrt tartalmazó konténert küldött a megrendelőknek, súlyos készletezési és anyagi terheket róva az akkor alakult kisvállalatokra, így előfordult, hogy az ország egyik részében csak Lada bal hátsó sárvédő volt kapható, ugyanakkor a Pécsi Gépjármű- javító Kisvállalat egy teljes konténer főtengelyt kapott, ami országosan hiánycikk volt. A múlt év II. felében javult az alkatrészellátás, azonban a kisvállalatok pénzügyi, készletezési lehetőségeinek megfelelő rugalmas kiszolgálási rendszer nem valósult meg. 1984. január 1-én az Autó- technika önálló vállalatként a szovjet és NDK típusú személygépkocsi-alkatrészek forgalmazásáért lett felelős. A kiszolgálás javítása érdekében hat városban területi körzeti raktárt létesített, így Pécsett a XIV. sz. Autójavító Vállalatnál, amely négy megyét lát el. A megrendelők igényét havonta kérik le a központi raktárból és az elosztást a javítókkal előzetesen egyeztetett százalékos arányban végzik. A konkrét igények mellett — javítói tapasztalatukra támaszkodva — egyéb keresett hiánycikkek raktározására is sor kerül, így vé■U Autóalkatrész szak üzletet nyitott a Baranyakor Vállalat március közepén Pécsett, a Bem utcában. Túlnyomórészt Dácia, Skoda és P 126 alkatrészekből 2 millió forint induló készlettel rendelkeznek, amit a közeljövőben bővíteni kivannak. Fotó: Proksza László korábban átengedett 30 millió forgóalap kiegészítést most a budapesti és Pest megyei szerződéses javítók igényeinek a kielégítésére kell felhasználni. Véleményünk szerint ez a megkülönböztetés indokolatlan. Viszont biztató jelenségnek tartjuk, hogy a körzeti raktár a nagyjavítóknak, valamint a kiskereskedőknek és a kisiparos javítóknak egyaránt partnere lesz. A dolog szépséghibája, hogy a kiskereskedők és kisiparosok csak fogyasztói áron vásárolhatnak a körzeti raktárban és botjukban. Az igen magas kisipari árszint mérséklése érdekében feltétlenül szükségesnek tartanánk, hogy a javítás céljára vásárolt alkatrészszükséglet nagykereskedelmi áron kerüljön értékesítésre. Mint említettük, a szerződés a jövőben vélhetően az alapvető gondokat megoldja, arra azonban semmi garancia nincs, hogy több alkatrész lesz és a vállalat a hiánycikknek számító alkatrészekből is megfelelő mennyiséget szállít. Tájékozódásunk szerint az ez évre várható alkatrészmennyiség alatta marad az 1983 évinek. Az NDK gyár például jelezte a Trabant féltengelyek, fékalkatleszál I ításáva I) teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az autójavítókat. Mobil Ez év január 1-től a Mobil Nagykereskedelmi Vállalat je- jeíentős szerepet vállal a román, cseh, lengyel gyártmányú személygépkocsi alkatrészek kizárólagos forgalmazásában. Budaörsi központi raktárában minden autójavítótól elfogad megrendelést, amit számítógépes nyilvántartási rendszere miatt 3—6 napon belül tud kiszolgálni. A Mobil a pécsi gépjárműjavító kisvállalathoz konszignációs raktárt helyezett ki, amelyből a későbbiek során területi ellátó raktárt lehetne kialakítani. A megvalósítást lassítja, hogy csak kiskereskedelmi áron akarja a területi ellátást biztosítani, még az autójavító iparnak is. Ezzel növeli a készletezési költségeket és a javítási tevékenység árszínvonalát. Kereskedelmi szempontból probléma, hogy a szállító vállalatok a javítóüzemek ellátását tekintik elsődleges feladatuknak és csak a fennmaradó készletek képezik a kiskereskedelem ellátásának alapját. A jelenlegi hiánygazdálkodás mellett ezzel egyet kell értenünk. Bízhatunk abban, hogy a jelenlegi elosztási rendszerben az országba érkező alkatrészek mennyisége nem aprózódik el és valóban a szervizek jutnak hozzájuk elsődlegesen. ló kapcsolatokkal Ellentmondás látszik a magánkereskedők kiszolgálása terén. Helyszűke és kellő személyzet hiányában az Autó- technika pécsi telepe nem szolgálja ki a magánkereskedőket, ugyanakkor a budapesti bázisraktórban sem vásárolhatnak. Ennek megoldására a KISOSZ ügynök-kereskedő köz- beiktatásával és gmk létrehozásával segíti a megyei kereskedők ellátását az Autó- technikánál. Ezért az ügynök és a gmk az átlagos 10 százalékos árrésből 3 százalékot kap költségtérítésként. A Mobilnál árubeszerzésnél a kereskedőnek kétszer kell utaznia, egyszer a megrendelés leadásánál, másodszor az áru értékének kiegyenlítése után az átvétel és elszállítás érdekében, mindkét esetben meghatározott napokon. Ez a beszerzési lehetőség az áruforgalom 20—50 százalékát teszi ki. Korábban is jellemző volt, most az azonban élesedő versenyhelyzetben mór erőteljesebben jelentkezik az a káros jelenség, hogy a hiányalkatrészekhez csak „jó kapcsolatokkal" (csúszópénzzel vagy egyéb juttatásokkal) lehet hozzájutni, és ezzel a szerződéses fegyelem, a gazdálkodó szervezetek közötti korrekt szállítási kapcsolatok eleve háttérbe szorul. Az autójavítók az alkatrészeket először a nagykereskedelemtől rendelik meg és csak a beszerzés sikertelensége esetén kísérlik meg a kiskereskedelemtől történő beszerzést. A beszerzés megoszlása: Autótechnika 60 százalék; Mobil 30 százalék; kisip. kis- ker. 10 százalék. A jogszabályok és a gazdálkodási követelmények csak az azonnali felhasználáshoz szükséges alkatrészek beszerzését teszik lehetővé kiskereskedelemtől. A kisipar által gyártott alkatrészek többsége — egyes fékalkatrészek, gumiáruk kivételével — megfelelő minőségű és általában minden hiánycikknek tartott alkatrész megkapható. Dr. Szaffián Béla Kevés a helyi nagyüzemi termelő Miiért drága a pécsi piac? A vásárcsarnokban javítják az árusítás feltételeit Márciusnak vége már, a tárolókban még mindig van elegendő zöldség és gyümölcs és kitart az új termésig. A piacokon már megjelent a primőr áru, egyelőre a pénztárcánkhoz képest igen borsos áron. Ebben a megszokott helyzetben is érdekes azonban: az 1984-es év viszonylatában hogyan alakulnak a zöldség-, valamint a gyümölcsárak a pécsi piacokon és előreláthatóan milyen lesz az ellátás. A Pécs m. város Tanácsa V. B. Piac- és Vásárcsarnok Felügyelőségén felkerestük a válaszért Császár Lajos igazgatót. — A pécsi árak megegyeznek, illetve mérsékeltebben magasabbak a kiemelt városok átlagánál — mondta. — Pécs lakossága zöldáruval történő ellátásában jelentős szerepe van a vásárcsarnoknak és a piacoknak. Ezen intézmény viszont termeléssel, forgalmazással nem foglalkozik. Ezért a felhozatal javítása tekintetében korlátozottak a lehetőségek. A megye kertészeti termelését országos viszonylatban — az élen járó hozamok mellett — a kiugróan magas termelési költségek, az átlagosnál magasabb önköltségek és az alacsonyabb jövedelmek jellemzik. Nagyüzemi méretekben mindössze 7 üzem foglalkozik zöldség-, egy pedig gyümölcstermeléssel. De ezek távolabb vannak Pécstől, a városkörnyék mezőgazdasági nagyüzemei pedig nem foglalkoznak zöldségtermeléssel. — A város területén 40—50 árutermelő főfoglalkozású kertészettel számolunk. Az urbanizációs folyamat megindulásával a városi kertészetek beépültek, az ipari üzemek telepítése során az összefüggő bolgárkertészeteket megszüntették. A termőterületek csökkenése miatt a zöldségtermelés W Sokasodnak a panaszok: eltűnt a néhány forintos, olcsó szappan, alig kapható pici hajsampon. Szúrópróbaszerűen megnéztük a baksai élelmiszer- és háztartási boltot és a komlói Zengő Áruház élelmiszer- és háztartási osztályát. Boksán nem volt olcsó szappan, hónapok óta hiányzik. Úgyszintén csak nagyméretű, drága hajmosót árultak. A Zengő Áruházban már akadt néhány olcsó cikk, a kereskedők azonban elmondták, hogy az ilyen olcsó áru hullámzóan, alkalomszerűen érkezik, s olyankor megkezdődik a felvásárlás. Mi rejlik az olcsó piperecikkek időnkénti eltűnése mögött? — Ezt kérdeztük Angyal Pétertől, a Dél-Dunántúl áruellátásában kulcsszerepet betöltő Mecsek Füszért raktárbázisának igazgatójától. Válasza: — A kereskedelemben forgalmazott élelmiszer- és vegyiáru között számos olyan cikket találunk, amelyet az ipar az alacsonyabb keresetű vásárlók részére gyárt, mégpedig a kereskedők által jelzett fogyasztói igények figyelembevételével. A boltok áruválasztékában azonban nemegyszer hosszabb-rövidebb ideig szűkössé válik ezen cikkek kínálata. A gazdálkodási körülmények termékszerkezet problémái és nem utolsósorban az ipari exportérdekeltsége a gyártó vállalatokat a fajlagosan magas nyereséghányadú termékek gyártására ösztönzi. Mindezt felerősíti — főleg a vegyiáru, közte az úgynevezett „fehér termék" gyártásában — a külföldről hozott alapanyagok nemegyszer drasztikus korlátozása. Hiszen az erre szolgáló szűkös keretekből a termelővállalatok nemigen vállalkoznak a számukra csak szerény nyereséget eredményező olcsó termékek gyártására. Az olcsó, úgynevezett „fehér termék" köréből kétharmadrészt a konzervipar, közel egyharmadrészt az édesipar gyárt. A vegyipar szinte alig vállalkozik a gyártására. A kereskedelem aktív beszerzési munkája és a gyártókkal folytatott erőfeszítések eredményeképpen évente 1—2 százalékkal növekszik az olcsó termékek mennyisége és köre. A jövedelmek alakulása következtében egyes szélesebb vevőréteg keresi ezeket az olcsó termékeket, a kínálat említett 1—2 százalékos mértékű növekedése azonban., nem tud lépést tartani a megnövekedetl fogyasztói kerettel. a fóliás primőráru-termelés irányába tolódott. A háztáji és kisegítő gazdaságok száma a folyamatos kisajátítások miatt csökken. A növekvő fogyasztási igények kielégítésére fokozódik az érdeklődés — az elsősorban önellátást biztosító — kiskertparcellák iránt. Az igények viszont meghaladják a bérbe adható földek nagyságát. — A téli tárolású zöldséget a várost övező Szalánta, Keszü, Németi községek, a paprikát Matty térsége biztosították. Megyén kívüli behozatal burgonyából és almából vált szükségessé. A zöldség és burgonya forgalmazásában a szabadáras rendszer kiterjedésével a „többcsatornás" felvásárlás és forgalmazás alakult ki; a pécsi és Pécs környéki kistermelők ugyanis jó továbbeladó partnerre találtak a Xonzum Aruház és az élelmiszerkereskedelmi boltokkal. A termelők részére kedvező felvásárlási ár a 20-30 százalékkal csökkentett napi fogyasztói ár lett. A ZÖLDÉRT és a piaci viszonteladók azonban jelentős árréssel — haszonnal — továbbítják a termelőtől a felvásárolt terméket. Ez a kistermelőkre és a fogyasztókra egyaránt kedvezőtlen. — Milyen lehetőségeket, -feltételeket teremthetünk az 1984- es évre vonatkozóan, a megfelelő mennyiségű és megfelelő áron történő vásárlás érdekében? Késmárki Zoltán és Szabó Zoltán piacfelügyelők tájékoztatása szerint: A felhozatal és az árusítás feltételeinek javítása érdekében a vásárcsarnokban felszámolnak minden kihasználatlan területet. Átrendezik az asztalokat, így 30 százalékkal nagyobb lesz az árusító asztalfelület. A felhozataljavítás végett az idényjelleg csökkentése érdekében kapcsolatot vettünk fel a Zala és Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetekkel és egyéni termelőkkel. A termelők, illetve kereskedők árusítással kapcsolatos költségeinek eddigi szinten tartása és csökkentése érdekében tervbe vettük: a helypénztarifa-rend- szer megváltoztatását. Ez a belső elszámoltatás, a helypénzjegy kezelés egyszerűsítésén túl a tarifa mintegy hat- százalékos csökkentését jelenti majd. A város és környékének kistermelői, kertészei és termelő szakcsoportjai serkentése érdekében nagy eladási akciót hirdetünk. A munkaidő utáni bőségesebb áruellátás végett a délutáni időszakban is lehetőséget biztosítunk. Dr. Marton Gyöngyi HÉTVÉGE 11, Hová lettél pici szappan?
