Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-03 / 62. szám

1984. március 3., szombat DunantQlt Tlaplö 13 A nehézségek ellenére.. Helytálltak a szövetkezeti kesztyűsök Nyomott külpiaci helyzet, a kesztyűeladásokat megnehezítő sorozatos enyhe telek, anyag­hiány ... Fekete felhők gomo. lyogtak tavaly a Pécsi Kesz­tyű- és Bőrdíszműipari Szövet­kezet feje felett, az ezer fős kollektíva mégis helytállt, a nyereséget leszámítva minden más előirányzatukat túlteljesí­tették. Erről adott számot Stett- ner Jenő elnök, a szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén, melyet tegnap tartottak a KISZÖV székházában. A világ a ruházkodáson spórol. A lanyha külföldi ke­reslet miatt a szövetkezet az elmúlt évben többször kénysze­rült árkedvezmények adására, csakhogy tőkés vevőit megtart, hassa. A forintnak a külföldi valutákhoz képesti árfolyamvál­tozásai is hátrányosan érintet­ték őket, aminek hátterében az áll, hogy a pécsiek nyugatné­met márkában, svéd koronában és osztrák schillingben kötik üzleteiket, ezek a valuták pe- diq gyengültek a dollárhoz ké­pest. Mindezek az exportgaz­daságosságok erősen rontot­ták, ami nyereségük csökkené. séhez vezetett. A szövetkezet tavaly mind termelési értékét, mind pedig exportját növelte előirányzatai­hoz képest. Az előbbi 144 mil­lió forint, az export 122 millió forint, amiből a tőkés kivitel 65 millió forint. A termelés 60 százaléka divat- és sportkesz­tyű, a többi bőrdíszmű, női divattáska, amit főként a Szov­jetunióba szállítottak. Az elmúlt évben nehézségeket okozott a gyakori alapanyaghiány, vissza­esett a tőkés bérmunkameg­A szövetkezet egyik újítása, hogy bérmunkában cipőfelsőrészt ké­szít a bonyhádi „Bony" Cipőipari Szövetkezet számára. Jelen­leg berkesdi részlegükben tanulják az asszonyok a cipőfelsőrész készítését, de a 10 főt foglalkoztató kisüzem már ebben az idő­szakban is havi 1000 pár cipő alapanyagát biztosítja. Vizsgálat a bútorértékesítésről A bútorok gyártásában és forgalmazásában történt válto­zásoknak köszönhetően tavaly valamelyest bővült a választék, . növekedett a korszerű, úgyne­vezett minta utáni értékesítés, ám a bútorok minősége még mindig sok kívánnivalót hagy maga utón. Az Országos Ke­reskedelmi Felügyelőség, nem­régiben összegezte a tavaly 20 állami vállalatnál, 37 szö­vetkezetnél, 20 ipari és egyéb gazdálkodó szervezetnél, va­lamint 4 magánkereskedőnél tartott vizsgálatának tapaszta­latait. A Bécs-Kiskun, Győr, He­ves, Komárom, Pest és Veszp­rém megyei, valamint a Buda­pesti Kereskedelmi Felügyelő­ség megállapításairól az MTI munkatársának elmondták: a vizsgálat átfogóan értékelte a fogyasztói érdekvédelmi előírá­sok érvényesülését, nagy figye, lemmel kísérte az előjegyzéses értékesítés alkalmazását, a bú­torok minőségét, a jótállásra és a szavatosságra vonatkozó előírások megtartását, valamint a garanciális javítás helyzetét. Az ellenőrzésben a kereskedel­mi felügyelőségek szakembere­in kívül részt vettek a KERMI munkatársai és társadalmi el­lenőrök is. A tavaly első félévi, kiegyen­súlyozottnak mondható ellátás­sal ellentétben a vizsgálat idő­pontjában — októberben és novemberben — jelentkező, egyre nagyobb keresletet a ke_ reskedelem sem mennyiségben, sem választékban nem tudta kielégíteni. Megfelelő volt a kínálat kárpitosárukból, de az ipar és a nagykereskedelem szállítási lemaradásai miatt a korábbinál nagyobb hiány volt gyermek- és konyhabútorokból, szekrénysorokból. bízás is. A nehezedő feltétele­ket többek között jobb költ­séggazdálkodással próbálták ellensúlyozni, így például ke­vesebb hitellel gazdálkodtak, s ezzel 4 millió forintnyi bankka_ matot takarítottak meg. A bé­reket 4,2 százalékkal emelték, az egy főre jutó éves bérszín­vonal immár meghaladja a 40 ezer forintot, erre jött most az átlag 7—8 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés. Az idei esztendő nem indult rosszul, megrendelés van, ter­melésben és exportban is az elmúlt évinél többet terveztek. Kesztyűből 30 ezerrel többet, összesen félmillió párat kíván­nak megvarrni. Bőrdíszműből csak a szovjetek 365 ezer da­rab női divattáskát rendeltek, itt gond, hogy a győri Grabo­plast csak akadozva szállítja a műbőrt. Ami idei fejlesztéseiket illeti, fonyódi és mohácsi tele­pükön át kívánnak állni a föld­gázra. Tavaly Berkesden 10 fő_ vei cipőfelsőrész-készítő kisüze­met állítottak munkába. A ci­pőfelsőrész készítésében és tőkés exportjában fantáziát lát­nak, ezért Pécsett is tervezik egy ilyen üzem beindítását, ahová elképzeléseik szerint gé­peket bérelnének egy NSZK-be- li cégtől. M. Z. Szakközgazdász-képzés indult Pécsett Ismét beindították a szakköz_ gazdász-képzést a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, a tervező-elemző szakon. A négy félévből álló kurzusra harmincegyen jelentkeztek, fő. ként pécsiek és baranyaiak, de akadnak hallgatók a szomszé­dos megyékből is, így Kapos­várról, Szekszárdról és Simon- tornyáról. A jelentkezők heten­te egy napon előadásokat hall­gatnak, a második évben dip. lomamunkát készítenek, s an­nak sikeres megvédése után szakközgazdász oklevelet kap­nak. A továbbképzés ünnepélyes megnyitójára tegnap került sor a Közgazdaságtudományi Ka­ron. Ezen részt vett és mélta­tást mondott dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, kiemelve a szakképzés jelentőségét, egyre növekvő szerepét a tudomány termelőerővé válásának folya­matában. A beiratkozást köve­tően a tanrendnek megfelelően azonnal meg is kezdődtek a foglalkozások. Mit csinál idén a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat 7 A Köztisztasági Vállalat dolgozói, kihasználva azt, hogy a tegnap lehullott eső feláztatta az uta­kon a téli szennyeződést, nagy erővel tisztitották a burkolatot. Képünk a Szalai András úton ké­szült, ahol négy locsolókocsi dolgozott. Läufer László felvétele Bolgár barátsági klub Pécsett Csütörtökön este megalakult Pécsett a Hazafias Népfront vá­rosi Bizottsága patronálásával szerveződött bolgár barátsági klub. Baranyában, s főleg Pé­csett mintegy száz bolgár anya­nyelvű nemzetiségi lakos él. A barátsági klub számukra kívánja megteremteni az anyanyelv, va­lamint a kulturális és népi ha­gyományok ápolásának keretét. A klub létét lelkesedéssel és örömmel fogadták az alakuló­ülés résztvevői. Öttagú klubveze- töséget választottak, amelynek elnöke Stankov Stefan, a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagja lett. A vezetőséget bízták meg, hogy a következő találkozóra dolgozza ki a klub programját. Elhatároz­ták, hogy a klubnapokat havon­ta a városi népfrontbizottság székházában tartják, tovább foly­tatják a klubtagság toborzását és felveszik a kapcsolatot a bu­dapesti Bolgár Kulturális és Tá­jékoztató Központtal. Magyaror­szágon jelenleg Veszprémben és most már Pécsett működik bolgár nemzetiségi-barátsági klub. Jubilál a Magyarhoni Földtani Társulat Huszonöt éves a Magyar­honi Földtani Társulat dél­dunántúli területi szervezete. Ebből az alkalomból tegnap a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat pécsj központjában jubi. leumi ülést tartottak, melynek témája: a Délkelet-Dunántúl földtani modellje, a régió föld­tani ismereteinek fejlődése, szerepe a természeti erőforrá­sok további kutatásában. Dél-Dunántúl természeti erő­forrásai hazánk földjének nagy értékei. Kutatásuk, feltárásuk, kitermelésük a geológus, a geofizikus, a fúrás és a bá­nyász szakemberek együttes fel­adata. Eredményes kutatást azonban csak az általános földtani viszonyok alapos isme. rétében lehet remélni, tervezni és megvalósítani. E téren a közelmúltban jelentős előreha­ladást értünk el, annak elle­nére, hogy Dél-Dunántúl re­gionális földtani problémáinak közvetlen vizsgálata nem szere­pelt a központi intézmények kiemelt feladatai között. A földtani problémák felis­merésében, megfogalmazásá. ban és megoldásában is ki­emelkedő szerepe volt a tár­sulat területi szervezetének. Sokoldalú szakmai tevékenysé. get végeztek, alkotó, kritikus fórumot biztosítottak a kutatá­si eredmények ismertetésére, összevetésére, ütköztetésére. Szakmai programjaik sajátos, mással nem pótolható módon szolgálták a szakmai fejlődést és a továbbképzést. A Pécsi Bányászati Múzeum földtani kiállításainak létrehozásával a társegyesületekkel közösen a földtani kultúra szélesebb körű elterjesztésében is jelentős sze­repet vállaltak. Nagytakarítás a városban Szemétszállítás, közterület­tisztítás, kártevőirtás, útkarban­tartás és korszerűsítés. Ebben az esztendőben is ezek a fő feladatai a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak. Ezek megoldásához, zavartalan lebonyolításához több pénz — összesen 190 millió forint — áll rendelkezésükre mint ta­valy. Cyimesi László, a PKUV igazgatója elmondta, ezzel a pénzzel úgy gazdálkodnak idén, hogy több területen emelik, bő­vítik szolgáltatásaik színvona­lát. Pécsett 1983-ban 50 000 la­kásból szállították el a háztar­tási hulladékot, azonban mint­egy 2000 lakásban keletkező szemét elvitelét különböző okok miatt nem tudták megolda­ni. Idén a terveik szerint három IFA-tipusú tömörítős szemét- szállító autót vásárolnak, me­lyekkel 800 lakást „bekötnek” a rendszeres szemétszállítás­ba. A PKUV tavaly 285 000 köbméter szemetet szállított, melyből 136 000 köbméter a háztartásokban keletkező hulla­dék volt. Jelentős változást je­lent majd a három IFA üzem- beállítása, mert ezzel megszű­nik Pécsett a nyitott teherautó­val történő szemétszállítás. Pécsiek, s a városba látoga­tók gyakran kifogásolják, hogy nagyon piszkosak, szemetesek a város utcái, terei. Hogy ez megszűnjön, idén 500 szemét- tároló edényt helyeznek ki, nö­velik a gépi seprés arányát, s az autóbuszmegállóhelyek ta­karítására is nagyobb hang­súlyt helyeznek. Gyimesi László elmondta, örömmel fogadják azokat ■ a lakossági kezdemé­nyezéseket, melyekben a . lakó- közösségek vállalják, hogy szű- kebb környezetüket rendben tartják. A vállalat ehhez min­den segítséget megad. A szo­kásos tavaszi nagytakarítást március 15-én kezdik, e nagy­szabású munkát összehangol­ták a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalattal és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalattal. A várost 23 körzetre osztották a takarítással a Mecsek-olda- lon indulnak, s folyamatosan haladnak majd április elejéig a város többi részébe. Munka­erőgondjaik enyhítésére az al­kalmi munkások bérét 90-ről, 110 forintra emelték. A vállalat az elmúlt években egyre nép­szerűbb szolgáltatását a kár­tevőirtást továbbra is garanciá­val vállalja. Amennyiben az időjárás ke­gyes lesz, úgy április közepéig a forgalmasabb és balesetve­szélyes utak, majd később a többi út, utca kátyútalanítását szeretnék elvégezni. Ugyancsak az idő függvénye az elkopott útburkolati jelek újrafestése: amennyiben az átlagos napi hőmérséklet eléri a 12 Celsius fokot, úgy azonnal hozzáfog­nak ehhez a munkához. Útkorszerűsítésre ebben az esztendőben 21,6 millió forin­tot fordíthatnak: egyebek közt szélesítik a Szövetkezet utcái, korszerűsítik a Tölgyes, Jege- nyés utcát, s anyagilag hozzá­járulnak az Egri Gyula út— Sarohin tábornok útja csomó­pont kialakításához R. N. FILMJEGYZET Hol az a folyó? Hol az a folyó, ugyanaz, amibe kétszer is bele Jöhet lép­ni? A görögök tudták 'már, hogy sähol. S korai dialektikus példáju­kat nem kell abszurdumig fej­lesztenünk, mármint hogy ugyanabba a folyóba egyszer sem léphetünk, merthogy min­den mindig változóban van. A folyó már attól is más, hogy beleléptünk: ha más nem, a változás annyi, hogy most egy­két 'lábbal több van ibenoe .. . S nem kellett szólnunk még ar­ról is, hogy minden pillanatban más víz veszi körbe végtagun­kat, más hordalékot sodor, már leülepedett homokot kavarunk fel, hogy megváltoztatjuk az örvénylési folyamatokat... Ez a folyóhasan'iat mindig eszembe jat, amikor a történe­lem máltideje ad témát, formát, tartalmat egy jelenkori alkotás­nak. Mint most is Maár Gyula Felhőjáték című új filmjének esetében, aminek alapja egy 1933-ban írt, a húszas évek ele­jén játszódó Déry Tibor-kisre- gény. A főhős dr. Rácz, aki hosz- szabb ideje külföldön él, s most hazalátogat. Illetve, mint kide­rül, átutazóban van, mert a hú­szas évék Magyarországán ide­gennek érzi magát: a „folyó- arszág" mely egykoron 'ringatta, alakította, s majd kidobta ma­gából olyannyira megváltozott, hogy még üdítő megmártózásra is alkalmatlan. Dögöket, un­dorító valamiket hordoz a há­tán — innen menekülnie kell dr. Rácznak. A kon szolid ált ellenforrada- dalom országa Déry számára elviselhetetlen — ebből a fo­lyamországból ki kell lépni, ez eddig rendben van. De mi ha­sonlatosság van a húszas évek és a nyolcvanas évek eleje kö­zött, hogy most Maár Gyula elegáns mozdulatokkal belelép újra. Ugyanabba a folyamor- szágba lép-e, csak mert neve akkor is, ma is Magyarország? Hiszen már ehhez is erősen egyszerűsíteni kellett: az egyik király nélküli királyság, a má­sik nép lakta népköztársaság. Ugyanaz a folyóország-e a két ország, amibe ugyanúgy bele lehet lépni, csak mert ha­sonlatosság található abban is, hagy váltak, akik abban, s van­nak, akik ebben nem érzik jól magukat: ugyanaz-e a két élet­érzés, s most már nemcsak a folyó változása miatt, hanem inkább a belépők (kilépők) kü­lönbözősége által? Aligha. Mint ahogy nem azonos egy diétázó, fogyókúrázó gazdag éhsége egy nincstelen munka- nélkü'lli éhségével. Nem össze­hasonlíthatók csak azért, mert mindketten éheznek ebben a pillanatban. Mert azt még ugyan elképzelem, tudomásul veszem, hogy most is vannak, akik nem érzik magúikat otthon ebben a folyamországban. De- hát akkor éppen az érdekelne, hogy most miért nem. Ki, mi­lyen ^körülmények között, 'milyen hatások által, mi miatt lesz ide­genné ma saját országában. Vagy legalább azt szeretném megtudni egy mai magyar filmből, hogyha nem ábjektíve, legalább szubjektumában meg­ismerjek egy embert, aki úgy érzi, hogy mint egy átutazó, idegennek érzi magát most az országiban, ami egykor ringat­ta. A keddi Stúdióban a film- főigazgató panaszkodott, hog.y e filmet, a Felhőjátékát szóra sem méltatták a filmszemle szakmai tanácskozásán. Csők találgathatok, miért: talán nem a film hőse, hanem maga a film idegen saját hazájában. Mégcsak meg sem változtat­ja a folyót, mint egy láb, amibe belelépni igyekezett. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom