Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-30 / 89. szám
e Dunántúlt Tlgplö 1984. március 30., péntek Közgazdasági élet Beszédes számok a baranyai termelőszövetkezetekről Kibontakozóban az „erős, segítsd a gyengébbet!” mozgalom Hiányzik a kezdeményező kedv melléktevékenységek szervezésére bctanyai mezőgazdaság múlt évi kimagasló eredmé- nyeit már több Írásban is számba vettük és méltattuk, mindemellett helyük van a további elemzéseknek is. Ezt teszi szerzőnk, a Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatóság osztályvezetője, aki az igazgatóság által felülvizsgált termelőszövetkezeti mérlegbeszámolók alapján néhány fontos tényezőre és összefüggésre mutat rá. Az elmúlt évben a megye termelőszövetkezeteinek 22 400 fős kollektívája megközelítően 250 ezer hektár földterületen, az átlagosnál Is kedvezőtlenebb feltételek mellett minden idők legmagasabb nyereségét érte el. A 61 szövetkezetből 60 nyereséggel zárta az évet. A gazdaságok által kimutatott 1,1 milliárd forint nyereség 8 százalékkal több, mint az előző évi, a tervezettet pedig jelentősen meghaladja. Döntően a szélsőséges időjárás hatásának tudható be, hogy 40 tsz az előző évi nyereségét növelni tudta, 21-nél viszont csökkent. A legkedvezőtlenebbül a dráva- szabolcsi tsz eredménye alakult: míg 1982-ben 15 millió forint nyereséget realizált, az elmúlt évben 1,4 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárt, aminek következtében rákényszerült a korábbi években felhalmozott tartalékai. A vártnál nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal, 8,4 milliárd forintra nőtt a termelési érték, ezen belül az alaptevékenység növekedési üteme meghaladta az azon kívüliét. Élen a növény- termesztés Az országos átlagot meghaladó jó eredmények elsősorban a színvonalas szakmai munkának, a dolgozók átlagon felüli erőfeszítéseinek, a gépesítés fejlett színvonalának köszönhető, de nem hagyható említés nélkül az utóbbi egy-két évben kibontakozott „erős, segítsd c gyengébbet!” mozgalom sem, melynek eredményei máris je-' lentkeznek. A szektorólis hovatartozást figyelmen kívül hagyó akciók közül jó példaként szolgálhat a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a diósviszlói tsz, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat és a kovácshidai tsz, valamint a sombereki és a kovácshidai termelőszövetkezetek együttműködése, melynek eredményeként a korábban pénzügyi zavarokkal küszködő tsz-ek megindultak a fejlődés útján. Az elmúlt évben különösen kedvezően alakult a növénytermesztés. Ezen fő ágazat az alaptevékenységen belül a termelési érték 52 százalékát állította elő, annak ellenére, hogy oz időjárás nem mindig és nem mindenütt volt kedvező. Az állattenyésztés fejlődési üteme mérséklődött, egyébként az alaptevékenység termelési értékének csaknem 38 százalékát adta. A tsz-ek gazdálkodásában változatlanul jelentős szerepet játszott a háztáji és kisáruter- melés, amit támogatnak, integrálnak. A kapcsolatrendszer az elmúlt évben tovább erősödött, a nagyüzemek lebonyolításában értékesített háztáji termékek értéke tovább emelkedett. A tagok — többek között — 788 millió forint értékben sertést, 320 millió forintért baromfit, 119 millióért szarvasmarhát, továbbá 111 millió forintért tejet értékesítettek a közösön keresztül. A termelőszövetkezetek össz- termelési értékének mindössze 13.6 százaléka származott az ipari és más melléktevékenységből. Mindez 1,2 milliárd forintot tett ki, 55 millió forinttal több, mint egy évvel korábban, viszont arányában az előzőekhez képest kisebb. Úgy tűnik, egyes szövetkezetekben változatlanul hiányzik a kezdeményezőkedv mellék- és kisegítő tevékenységek szervezésére. Elöregedett telepek A szövetkezetek nettó árbevételének 6,8 százalékos növekedése — 1,5 százalékkal —, meghaladta a termelékenység javulásának mértékét, de — 1.6 százalékkal — elmaradt a nyereség növekedési ütemétől. Ebben több tényező játszott szerepet. Az árbevétel gyarapodását egyrészt az értékesített termények és termékek meny- nyiségének növekedése, másrészt azok értékesítési, felvásárlási árának emelkedése eredményezte. Másrészt a költségvetési támogatások és elvonások egyenlege is kedvezően hatott a nyereség alakulására. Harmadrészt az év végi készletek értéke ugrásszerűen — 243 millió forinttal — emelkedett az előző évhez képest, részben hatósági árváltozások, részben pedig a számvitel területén történt módosítások következtében. Végezetül megemlítem, hogy a nyereség alakulására kedvezően hatott, hogy a termelési költségek csak 5,9 százalékkal emelkedtek, tehát kisebb mértékben, mint a nettó árbevétel. Ezt illusztrálja, hogy az árbevétel oldalon az árkorrekciók hatása erősebb volt, mint az anyag- költségek körében. (Ez utóbbi 5,3 százalékkal emelkedett az elmúlt évben.) A bérköltség a tervezett szinten alakult, az egy főre jutó bér 4,4 százalékkal nőtt. A szövetkezetek tulajdonában lévő állóeszközök nettó értéke év végén 6,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Itt éreztette hatását, hogy az év során néhány tőkeerős szövetkezet befejezte állattartó telepének rekonstrukcióját; megépült 4 gabonatároló és 17 tsz 159 millió forint értékben erő- és munkagépeket vásárolt. Ennek ellenére gondként jelentkezik, hogy a közös tulajdonban lévő szarvasmarhatelepek és baromfiólak jelentős hányada elöregedett. Szükség lenne korszerűsítésükre, de a nagyüzemek jelenleg az ehhez szükséges pénzügyi fedezettel nem rendelkeznek. A szövetkezetek a múlt évben realizált több mint egymilliárd forint nyereségből személyi jövedelemként (részesedésként) — a megérdemelt munka alapján —- 120 millió forintot osztottak ki tagjaik között. Részben ehhez, részben pedig az évközi munkabérekhez kapcsolódva a nyereség mintegy 40 százalékát befizették az állami költségvetésbe. A fennmaradó összegből 373 millió forintot fejlesztésként a jövőben használják fel, míg — tartalékként — csaknem 200 millió forint áll biztosítékul rendelkezésre a következő évek gazdálkodásához. Górván János Négy megye gazdálko. dóinak 1983—1984. évi tapasztalatait összegezte nemrég a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága. Az ezzel kapcsolatos anyagot kaposvári elnökségi ülésükön vitatták meg, majd' a jelzéseket Budapestre, a kamara központjába juttatták. Néhány megállapítás a beérkezett vélemények és tapasztalatok alapján: 0 A külpiaci feltételek általában romlanak, de a vállalati tevékenységi körtől függően differenciáltan. Az élelmiszeripart illetően a piaci telítettség miatt az árak jelentősen csökkennek. A köny- nyűipar értékesítési lehetőségei általában bővülnek. Korlátot jelent viszont a — meny- nyiségben és minőségben — szűkös alapanyagellátás, a szállítási ütemtelenség, az alapanyagok magas ára. Terjed a vámelőjegyzéses és de- wizahiteles bérmunkakonstrukció. mivel a vállalatok így kedvezőbb áron, időben, jó minőségű alapanyaghoz juthatnak. • A vállalatközi kapcsolatokat illetően az alapanyag- gyártók és a késztermék kibocsátók párhuzamos exportösztönzése ellentmondásokat szüf. A vállalatoknak nincs tudomásuk arról, ezt hol koordinálják, milyen szempontok alapján döntenek. Sok esetben a dollárkitermelési mutató a feldolgozott termék esetében kedvezőbb, mint az alapanyagnál, illetve a félkész terméknél. 9 A vállalatok közötti szerződéseknél jelentkezik a harmadik fél szállításaitól függő szerződési feltétel beépítése, különösen az ütemesség tekintetében, és elsősorban ott, ahol az államközi szerződések az ütemességet nem biztosítják, ahol jelentős az import- függőség. A szerződéses és a pénzügyi fegyelem betartásánál a más vállalatok terhére történő gazdálkodás van kibontakozóban. • Az importkorlátozás, a referenciakeretek késői megismerése, negyedéves, rövid távú bontása, az engedélyezések időigényessége korlátozza az exportszállítások határidős teljesítését. Az importkiváltás nem kiemelten kedvezményezett terület, igy a külkereskedelmi egyensúly javításában nem érheti el a kívánt mértéket. Biztosítani kell a korrekt mérés lehetőségét. 0 A termelő és külkereskedelmi vállalatok tekintetében: a szűkülő utazási lehetőségek csökkentik a piac; információkat, az értékesítési lehetőségek feltárását. A külkereskedelem az importbeszerzések csúsztatott elszámolásából adódó többletköltséget a termelővel fizetteti meg. 0 A munkaerő-ellátottságot illetően: szinte általános a szakképzetlen dolgozók hiánya, ami indokolatlan bérfelhajtó tényező. A munkaerő áramlása nagyobbrészt az alacsonyabb követelményeket támasztó, mégis magasabb jövedelmet biztosító területek felé történik. Sajnálatos jelen, ség, hogy a nemzeti jövedelmet megtermelő szektor rangja indokolatlan mértékben csökken az újrafelosztók javára, a szabályozók és a piaci funkciók elégtelensége miatt. Az élömunkaigényes, potenciálisan exportorientált gazdálkodó egységek jelenlegi szabályozók általi biztosított bérfejlesztési lehetősége nem elégséges a munkaerő megtartásához a vállalatok döntő többségénél. A kapacitás- kihasználások a piacképes vál. latotoknál szoros kapcsolatban állnak a munkaerő-ellátottsággal. Az élőmunka növelése érdekében egyre többen élnek a gazdasági munkaközösségek alakításával, bedolgozói rendszer, telephely létesítésével. 0 A kísérleti bérszabályozás a vállalati megítélésekben ellentmondásos, mert meghirdetésük és elbírálásuk zártabb rendszerben történt, mint az várható lett volna. A kiszivárgott kevés információ és a döntések következményeiből a vállalatok arra a megállapításra jutottak hogy a minisztériumok valamilyen oknál fogva a nehéz helyzetben lévő vállalatokat részesítették előnyben, egyes benyújtott pályázatokat indoklás nélkül elutasítottak. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és építőipari vállalatok, ahol tavaly már alkalmazták, kedvezően nyilatkoztak a kísérleti bér- szabályozásról. Szükség lenne a résztvevők körének bővítésére. 0 Az 1984. évi szabályozók hatása: a pénzügyi feltételek szigorodása a differenciálódás irányába hat, várhatóan növekedni fognak a likviditási gondok, ennek tovagyűrűzése pedig gondokat okozhat a termelésben és az exportban. A költségnövekedések, a fejlesztési alapelvonás, a tartalék- alapok megszüntetése (elvonó, sa) kiemelkedően sújtja a korábban más feltételrendszerben kedvezményezett, fejlesztésekre vállalkozó gazdasági egységeket, mert a törlesztések egyik lehetséges forrása (a tartalékalap) megszűnt, illetve jelentősen csökkent. így a progresszív vállalkozó vállalatok kerülhetnek alaphiányos helyzetbe. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN 11 KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti Az idénycikkek árszínvonala Baranyában (1978=100%) 1978 «79 1980 1981 1982 1983 A lakosság összes vásárolt fogyasztásán belül 3 százalékot kitevő — a boltokban és a piacokon beszerzett — idényáras termékek árszínvonala 1978. és 1983. között 31 százalékkal emelkedett. Ezen belül a zöldség- és burgonyaárak növekedése (különösen az utóbbi három évben) erőteljes volt, 1983-ban 55, illetve 51 százalékkal meghaladta az öt évvel korábbi árakat. A friss gyümölcsök, valamint a tojás átlagára csak mérsékelten emelkedett a boltokban és a piacokon. Számítástechnika: bajok a fogadókészségben S zámítástechnika és vállalatirányítás — a baranyai tudományos hetek keretében ezzel a címmel kétnapos országos konferenciát rendezett Pécsett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Neumann János Szómítógéptudományi Társaság megyei szervezete. A konferencián az új eszközök alkalmazási készségének növeléséhez fűződő érdekeinkről dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartott előadást. Ízelítőül néhány felvetés az előadásból. A számítástechnikai eszközök alkalmazási készsége tapasztalataink szerint ma még nem megfelelő, ezért feladatunknak tekintjük a készség növelését. Annál is inkább, mivel megyénk gazdasági fejlődésében az elektronikái ipar az elkövetkező években kevésbé lesz meghatározó, éppen ezért na. ayobb figyelemmel kell fordulnunk az alkalmazás irányába. Hogyan növelhető a fogadó és alkalmazási készség? Erről megoszlik a szakemberek véleménye. Vannak, akik azt mondiák, hogv a számítás- technikát az iskolákban egyre szélesebb körben fogják tanítani, s azok, akik az asztali számítógépet már úgy használják, mint a játékot vagy a tollat, azok később, esetleg közép. és felső vezetőkké válnak, s már természetes lesz számukra, hogy a számítás- technikát alkalmazzák. A másik megközelítés az előbbivel szemben — és én magam is ezt az álláspontot képviselem —, hogy nem elégséges nekünk a generációváltásra várni, szükség van a felnőtt dolgozók képzésére, ismereteik bővítésére, feladatunk a számítástechnikával való barátkozásuk kialakítása, erősítése. Az alkalmazás mai szintjén eljutottunk odáig, hogy a kü- lön-külön végzett munkával elért eredmények esetleg eltörpülnek az összehangoltság hiánya következtében előidézett kórok mellett. A megyében szükségét érezzük annak, hogy a számítástechnika különböző, egymástól elszigetelt alkalmazási területeinek munkája az eddiginél összehangoltabb tegyen. Meg kell oldani az informa, tika, a számítástechnika alkalmazása tapasztalatainak rendszeres, szervezett cseréjét. Feladatunknak tekintjük a számítástechnikai szolgáltatások hatékonyságának, minőségének figyelemmel kísérését, a számítástechnikai erőforrások ésszerűbb kihasználását szolgáló intézkedések kezdeményezését. az oktatás helyzetének, feladatainak, tartalmi igényeinek meghatározását. Feladó, tunknak tekintjük egy olyan tanácsadószolgólat létrehozását, melynek segítségével el tudnánk kerülnj az olyan kedvezőtlen tapasztalatokat, hogy néhány vállalatunk még ott tart, hogy a megvásárolt gép kicsomagolási technológiáját tanulmányozza.
