Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-26 / 85. szám

V Miről ismerni meg a boszorkányokat?... Jön a Vidám Színpad E nélkül a kölcsönösség nélkül nincs Igazén jó légkör. Eredményeken is lehet nevetni? Szenes Iván a politikai kabaréírás titkairól Tízezer néző gyűlt össze Pes­ten, amikor megrendezték ön­álló estjét: a Szenes Iván-dalok tízezer rajongója. Most, április 7-én pedig kétszer háromezer néző várja majd a pécsi Sport- csarnokban. Hiszen a Vidám Színpad Hajrá, magyarok! című mostani műsorát ő szerkesztet­te, ő a dramaturgja, vagyis ő a kétrészes politikai kabaré min­denese. Ráadásul — Árkus Jó­zsef, Peterdi Pál és még ne­gyedszáz humorista mellett — a „Hajrá, magyarok!” némely részét írta is. — Szenes Iván szerint min nevet a magyar ember 1984- ben? — Erre nem merek válaszol-' ni. Mert ha válaszolnék, „lelő­ném" Bodrogi Gyulát. Ö ugyanis ezt mondja el a kaba­ré bevezetőjében. A két és fél— háromórás műsort nemrég mu­tattuk be Pesten, a Vidám Színpadon, és a közönség a nevetésével fogalmazta meg, hogy min nevet a magyar em­ber 1984-ben. Azt hiszem, Pé­csett is van min nevetni, szóval — majd meglátjuk. — A politikai kabaré a szín­házi művészetek közül a legin­kább jelenidejű. Néha egy-egy vicc csattanója két hét után nem csattan, mert „megváltozik a dörgés”! A közel háromórás műsorból a bemutató után alig tíz rövid részt vettünk ki, mert a közönség másképpen gon­dolta a politikai valóságot, mint mi gondoltuk, s nem ne­vetett rajta. Unalommal pedig nem lehet politizálni. Ez a mint­egy tíz poénra kiterjedő rövidí­tés, ilyen hosszú politikai mű­sorban, igen jó arány, a közön­ség—színpad közötti összhang keresésében. — Politikai vezetők járnak-e a politikai kabaréba? — Ez természetes. A vezetés­nek szüksége van a kabaré bí­rálatára és a kabarénak szük­sége van a vezetés bírálatára. — Mit gondol: mi lehet a mai kabarészerzők legidősze­rűbb, legérdekesebb gondja? — Azt hiszem, sajátos gon­dunk van. Manapság ugyanis a hibákon bátrabban, köny- nyebben nevetünk, mint az eredményeken. Gondoljon csak a gazdasági mozgásunkra, an­nak járatlan útjaira. Ebben a tekintetben nem könnyű kita­pintani a politikai körérzetet, megtalálni, hogy hol fakad ki a megszabadító nevetés. A „Hajrá, magyarok!” minden­esetre mozgósítani akar a ne­vetésre, vagyis a tiszta értelem szűrőjének alkalmazására biz­tat. Mert ez a nevetés. Április 7-én délután és este tehát Pécsre jön a Vidám Szín­pad csapata, élén Bodrogi Gyulával és tagjai között Cson­ka Endrével, az egykori pécsi táncoskomikussal. A „tiszta ér­telem szűrőjét” szeretnék el­hozni. A nevetést. Földessy Dénes Máglyák a pokol szövetségesei ellen Kevés szeretője volt az ördögnek Magyarországon Gazdag leletanyag a Jókai téren Uvegleletek a Jókai tér 2-ból Kávéskészletek a 18. századi Pécs asztaláról Különös évfordulóról emlé­kezhet meg ebben az évben Európa: kerek ötszáz éve, 1484- ben adta ki Vili. Ince pápa „Summis desiderontes” kezde­tű bulláját, amellyel megkez­dődött a szervezett boszorkány­üldözés. A történészek százez­rekre, némelyek a milliót is meghaladóra becsülik azok számát, akiket boszorkánynak minősítve elevenen megéget­tek Európában a XV. század végétől a XVIII. század végéig. Mi, magyarok, ha a boszor­kányhitről esik szó, hajlamosak vagyunk büszkén kihúzni ma­gunkat: nálunk már 900 évvel ezelőtt Kálmán király törvény­ben betiltotta ezt a babonát. „Büszkeségünk” alapja egy for­dítási félreértés. Kálmán kirá­lyunk rendelkezése latinul így kezdődik: „De strigis verő quae non sunt...” A strigák viszont csak pogány kuruzslók és va­rázslónők. Az „igazi” boszorká­nyok hivatalos latin gyűjtőneve „malefica”. Ezek üldözésének tilalmáról nem szólt Kálmán ki­rály. Boszorkányoknak ugyanis legáltalánosabb meghatározás­ban azokat a személyeket te­kintették, akik egy eretnek szekta tagjaiként az ördöggel szövetkezve szerezték meg a tisztes keresztények rontását szolgáló bűvös erejüket, tehát az egyház ellenségeinek minő­sültek. A földi pokol a pokol állító­lagos szövetségesei ellen az 1484. évi pápai bullával szaba­dult el Európában. Két domi­nikánus szerzetes, Sprenger Jakab és Institor Henrik — akik alighanem kevesellették szer­zetesrendjük inkvizíciós munká­ját — sikerrel győzték meg 1484 elején a pápai trónt el­foglaló Vili. Incét a boszorkány, veszedelemről. Ez a két szerze­tes írta és jelentette meg 1487- ben „Boszorkánypöröly” cím­mel a boszorkányok tulajdon­ságait és vallatásuk módozatait meghatározó alapmunkát. E könyv szerint a boszorkányok felismerésének két „biztos” módszere van: ördögszeretőjük tűszúrásra érzéketlen stigmát (jelet) hagy a testükön (példá­ul szemölcsöt, vagy anyaje­gyet); a másik, hogy a boszor­kányok súlytalanok, tehát, ha zsákba varrva vízbe dobják őket, nem merülnek el. Szabály volt, hogy a boszorkánysággal gyanúsítottakat csak akkor le­hetett — többségében — mág­lyahalálra ítélni, ha beismerő vallomást tettek. Ezt viszont az esetek zömében az előírt tor­túrával, válogatott kínzásokkal ki lehetett csikarni a szeren­csétlen áldozatokból. Boszor­kányság vádja alá nemcsak nők, hanem férfiak, gyerekek, sőt állatok is kerültek. Bárki gyanúba keveredhetett. A bo­szorkányok üldözésében teljes nézetazonosság volt a katoliku­sok, valamint Luther és Kálvin követői között. Magyarország a boszorkány­üldözés méreteiben messze el­maradt az európai átlagtól r mindössze alig félezer ilyen ügyről maradt fenn dokumen­tum. Ezek között is feltűnően sok az enyhe, vagy éppenség­gel felmentő ítélet, s a kínval­latások is mértéktartóbbak vol­tak. Az első holálos' ítéletet boszorkányság miatt 1565-ben Kolozsvárott hozták; az utol­sót 1777-ben Lublón. (Pedig a boszorkányüldözést már 1768- ban betiltotta Mária Terézia Magyarországon.) Az utolsó halálos ítélettel végződő bo­szorkányper Európában 1782- ben, Svájcban volt; Mexikóban viszont 1877-ben is még öt bo­szorkányt égettek el! Remélhe­tőleg ők voltak az utolsó ál­dozatai ennek az őrült babo- naságnak. D. I. Kilenc vesszőkosár lelet­anyag került elő Kárpáti Gá­bor régész leletmentése foly­tán az Elefóntos tömb Jókai tér 2. számú épületéből, a Tün­de üzletének egykori helyéről. Válogatotton szép porcelánok és fajanszedények, valamint rengeteg üvegedény képezi a leleteket, amelyeket egy 18. századi, 8 méter mély közmű­ben találtak. Ezt a 19. század elejétől már nem használták. A leleteket datálja a Mária Terézia korabeli krajcár, a cserépanyag, így a 18. század asztalkultúrájóról ad képet. Nagyon szépek a Pozsony fö­lötti holicsi gyárból származó sárga alapon kínai motívumok­kal díszített töredékek. Mária Terézia férje, Lotharingiai Fe­renc alapított itt manufaktúrát, de Holicsban korábban is volt habán edénygyártás. Igen szé­pek a nagylévárdi tányérok is, a korai meisseni és bécsi por­celánok pedig arra utalnak, hogy a Jókai tér 2. számú ház­ban jómódú polgárok éltek. Az is érdekes, hogy asztalukról fő­ként kávéskészletek kerültek a hulladék közé a fent említett manufaktúrákból, gyárakból. Igen szép a márványos hatá­sú, szinte áttetszőén vékony trieszti kávéskancsó a hozzá­tévésorozatot ebben a felfo­gásban. (Képünkön Marisa Mell’ a sorozat egyik jelene­tében.) ELMENT A NAGY MESTER. Rosztiszlav Vlagyimirivics Sza- harov szovjet koreográfus, a szovjet balettstílus 30-as, 40-es évekbeli kulcsalakja, 76 éves korában meghalt Legmaradan­dóbb műve A bahcsiszeráji szökőkút. „M” MINT MUSICAL Ezzel a címmel rendezik meg az idei salzburgi operakurzust. Az elnevezés fordulópontot jelez: az operaénekeseket musical- szerepekre is oktatják, hogy a musical — (éneklés dolgá­ban) — ne maradjon úgyneve­zett könnyű műfaj. Egyebek között az „A Chorus Line" („Tánckor") cimű rockopera néhány szerepe lesz a kurzus megtanulandó leckéje, vala­mint a Denevér a Broadway-n cimű Strauss-változat. BULGAKOV SIKERSOROZA­TA. Mihail Bulgakov szovjet drámaíró — egyebek között a „Mester és Margarita” szerző­je — ezekben a hónapokban a világ prózai színházainak egyik legjátszottabb szerzője. Moliére-ről írott művét a föld-- golyó tizenegy híres színházá­ban játsszák, közöttük a mo­dern londoni The Pit színház­ban. VILÁGSZINHÁZI ENCIKLO­PÉDIA. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) viliágszínházi en­ciklopédia kiadását tervezi. Ennek egyes fejezeteit Nagy' Péter akadémikus Írja. Az el­ső kötet 1990-ben jelenik meg angolul Torontóban. Ezt a fran. cia és orosz nyelvű kiadások követik. F. D. tartozó csészékkel vagy a Dé­vény melletti Stomfa és Tata egykori, polgári használatra készült edényei. Eddig szinte ismeretlen formát hozott a le­letmentés egy habán virágcse­rép megtalálásával. Madas József könyvéből megtudhatjuk, hogy a 18. szá­zad elején Mallath Simon Fe­renc vásárolja meg ezen a he­lyen az úgynevezett Ópatikát, s a század másik felében egy Freiweis majd egy Graman ne­vű család birtokolja a házat az 1800-as esztendőkig. A formá­jában, mintáiban rendkívül fi­nom és szép cserepek most a Janus Pa’nnonius Múzeum res­taurátor műhelyében várják a helyreállítást. Jó lenne, ha a pécsiek mielőbb kiállításon lát­hatnák ezt a gazdag helyi por­celánanyagot, Az is bizonyos, hogy a mai keramikusok és a porcelángyárak számos ihletet meríthetnek ezekből az egykor használt tárgyakból. G. O. GAUGUIN, VAN GOGH, KOKOSCHKA. E három festő képi világát próbálja tévé. filmre alkalmazni Helmut Wies- ner, a bécsi „Gruppe 80" ne­vű avontgarde színházi csoport vezetője. Idén Wolfgang Bauer műveiből rendez színes !§ ffcxfH» é* bSrhfmxémvk Cziffra György zongoraművészt a Liszt Ferenc Társaság tisztelet­beli elnökévé választották A PÉCSI AGROKER VALLALAT felajánlja megvételre 2 DB 170/35-OS ASCOTA KÖNYVELŐGÉPÉT. ÉRDEKLŐDNI LEHET: PÉCSI AGROKER VALLALAT, PÉCS, MEGYERI ÚT 64. Debreceni kiállítás Kaposvárott A debreceni Déry Múzeum anyagából Textil- és bőrhimzé- sek címmel néprazi kiállítást nyitott meg vasárnap délelőtt, nagy érdeklődés mellett dr. Varga Gyula, a Déry Múzeum néprajzos muzeológusa. A Somogyi Képtárban meg­nyílt kiállítási anyag felöleli hazánk és a Kárpát-medence magyarlakta területeinek jó részben a századforduló előtti hímzésanyagát. Bizonyára ér­deklődést kelt majd a textil- és bőrhímzés ritkaságok között két XVII. századi felvidéki oltárte- rítő-részlet, és számos más, ré­gi keletű hímzésanyag. így kö­zöttük több, a XVIII. században készült szép darab; a dunántú­liak között a sárközi parittya- főkötők, a fehérhímzések és ugyanebből a korból a horvát és vend motívumok. Figyelmet kelthet néhány régi különleges­ség az Alföld néprajzi emlék­anyagából: a karcagi 18. szá­zadi hímzésanyag; az alföldi kisbundák, ködmönök. Erdély díszítőelemeit a Mezőség, Ka­lotaszeg, Székelyföld és Toroc- kó néhány különleges szépségű, régi hímzésanyaga, valamint Rákóczi-szabadságharc korabe­li _szász hímzések képviselik a kiállításon. A Felvidék, a mai Szlovákia magyarlakta vidékeinek díszítő­elemei együtt szerepelnek a szlovák, a palóc és a matyó hímzések motívumanyagaival, így az egymás mellett élő nem­zetiségiek kultúrájának egymás­ra hatása is nyomon kísérhető, csakúgy, mint például a ma­tyóknál a 19. század eleji régi hímzésanyag színeződése, a napjainkban ismert matyóhím­zésig. A kiállítás május 6-ig látható Kaposvárott, a Somogyi Képtár­ban. Ezt követően Baján mutat­ják be. A pécsi tv felhívása A Magyar Televízió do­kumentumfilmet készít a Hűséggel a hazához moz­galomról. Kéri mindazokat, akik 1942—1945 között iga­zolt tagjai voltak a volks- bundellenes mozgalomnak, jelezzék ezt Írásban az alábbi cimen: Magyar Te­levízió Pécsi Körzeti Stú­diója, Pécs, Sörház u. 8., 7621.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom