Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-26 / 85. szám

Sosem válhat atombombává Szabad-e félnünk az atomerőműtől? A szakembereken kívül csak nagyon kevesen beszél­nek, kérdeznek a Paksi Atomerőmű kétségtelen elő­nyeiről, állandóan a veszé­lyeit, talán inkább vélt ve­szélyeit kutatják. Az újság­író természetesen képtelen ellentállni a közvélemény hangulatának, de talán nem is baj, hogy az ismétlődő kérdésekre többször is vá­laszt keressünk. Az elmúlt hét végén Mohácson járt Balogh Ernő, az Erőmű Beruházási Vállalat kalorikus főmérnöke, aki hosszú évek óta dolgo­zik Pakson és Donkó And­rás, a Paksi Atomerőmű osztályvezetője. A paksi építkezés kezdeti szakasza óta forgattak egy dokumen­tumfilmet, ezt mutatták be a mohácsi műszaki klubban és természetesen válaszol­tak a felmerült kérdésekre. Az előadás előtt beszélget­tünk Balogh Ernővel és fő­ként az aggódásra okot adó kétségeket fogalmaztuk meg kérdéseinkben mi is. — Milyen kockázatot je­lent az atomerőmű? — A kockázatok közül ki­emelném az emberi élet megrövidülését, amely a legsúlyosabb. Nemrégiben készült egy statisztikai fel­mérés, amelynek alapján korunkban az embert érő, a mindennapi élettel kap­csolatos legnagyobb kocká­zatfajtákat mérték fel, a koc­kázat mértékét az átlagem­ber életkorcsökkenésével szá­mították ki — magyarázza Balogh Ernő a hihetetlenül érdekes tanulmányt. — Az egyedüllét, a ma­gány például átlagosan 2000 nappal rövidíti meg az em­ber életét. Ugyanannyival, mint a dohányzás. A rossz anyagi helyzet 1500 nap, mi­ként a képzetlenség hátrá­nyaiból is ennyi származik, a 20 százalékos testsúlyfeles­leg 900 nap, s ugorjunk egy nagyot vissza: az atomerő­mű 0,04 nap. Eddig mintegy 2400 reaktorévnyi üzemidő alatt egyetlen halálos kime­netelű nukleáris eredetű baleset sem fordult elő. A kockázatok megítélésénél a szubjektív érzések nagyon erősek ezért a félelem pél­dául az atomerőművektől. A dohányzásnál például az emberek által érzékelt koc­kázat csak 185 nap, valósá­gos pedig a 2000, ennyivel csökkenti átlagosan az em­berek életét. A tűzoltó- és rendőrszakma a megítélés szerint 100—110 nap, a va­lóságban pedig 1200, illet­ve 1000 nap. Az atomerőmű sokszorosan túlbecsülve sze­repel, viszont a kockázatok közül 250 napra becsülik, mint említettem, 0,04 nap . . . — Bármilyen kicsiny való­színűséget alapul véve: vál­hat-e atombombává a nuk­leáris erőmű? — Nem! Az atombombá­hoz szükséges láncreakció ki­alakulása (bár szembetűnő a hasonlóság), a felhasznált hasadóanyag és elrendezé­se elvileg különbözik a re­aktorban végbemenő lánc­reakciótól. Ez nem az ember­szabta biztonsági berendezé­sek működésének függvénye, hanem maga a természet, a fizikai törvényszerűség által meghatározó, kizárt ese­mény . .. — Milyen környezeti hatá­sai vannak a Paksi Atom­erőműnek? Milyen ellenőrzé­seket folytatnak a környé­ken? — Az igen szigorú bizton­sági, üzemeltetési és ellenőr­zési berendezések szavatol­ják, hogy az emberre ve­szélytelen, a hatóságilag megengedett mértéknél több radioaktív sugárzóanyag semmiképpen sem kerülhet a környezetbe. Az .erőmű kör­nyezetében élő ember a be- légzés, a víz, a vízi élelem, a hús, a tej, a felhők sugár­zása, a termények, a közvet­len besugárzás útján lenné­nek többek között lehetősé­gei radioaktív fertőzésre. Az erőmű környékén tucatnyi ellenőrző állomáson mind­ezeket a lehetőségeket fo­lyamatosan vizsgálják, eddig megnyugtatóan jó eredmé­nyekkel. Elterjedt a félelem, hogy a Dunába kikerülő hű­tővíz olyannyira felmelegíti a folyó vizét hogy az élővi­lág veszélybe kerül. Ez is alaptalan, mert az erőmű alatt 1—2 kilométerrel mind­össze 2 Celsius fokkal eme­li fel a víz hőmérsékletét a kikerülő hűtővíz. Például Mo­hácson a legalacsonyabb dunai vízállásnál sem mutat­ható ki, hogy melegebb lett a Duna vize az atomerőmű miatt... Lombosi Jenő A Skála-Metróba is szállítanak „Haladjon Ön is a korral, süssön Yáncza sütőporral”... A„Lady” a hölgyekért A dominótól a teflon­■ a I rrm sütőig Hosszú múltra tekint vissza a kaposvári Lady Ruházati Szö­vetkezet, de az igazi fellendü­lés akkor következett be, ami­kor a hetvenes évek elején a fehérneműk varrásáról áttértek a női, bakfis és lányka felsőru­hák készítésére. Manapság is ez a fő tevékenysége a 236 dol­gozót foglalkoztató szövetke­zetnek — emellett Kaposvár, Marcali és Nagyatád térségé­ben jelentős szolgáltató szere­pet vállalnak. (Többek közt ka­lapjavítást, műhímzést, előnyo­mást, műstoppolást, esernyőja­vítást, öltöny és női ruha var­rást végeznek.) A női konfekcióruhák gyártá­sánál az elmúlt esztendőben elsősorban az exportra össz­pontosítottak, de a hazai alap­anyag előállítóktól nem megfe­lelő ütemben kapták az alap­anyagokat, emiatt jelentős ter­meléskiesésük volt. Exportköte­lezettségüknek ezért nem, illet­ve csak késve tettek eleget, s jelentős kötbért fizettek. Idén januárban lépést váltot­tak, s olyan üzletet kötöttek, mely a szövetkezetnek, a keres­kedelemnek, s nem utolsósor­ban a vásárlóknak is hasznos. Megállapodtak a Lenfonó és Szövőipari Vállalattal, a Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vál­lalattal és a Skála-Metró Áru­házzal, hogy a Lady, a cégek­től kapott alapanyagokból eb­ben az esztendőben mintegy 160 000 szoknyát, ruhát, blé­zert készít. Jó ez a szövetkezet­nek, mivel folyamatosan tudja foglalkoztatni dolgozóit, jó a kereskedőknek, mert a model­lek tervezésében részt vesznek. A vásárlónak az a haszna, hogy viszonylag olcsó ruhákból nő és gazdagodik a hazai választék. A kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet tavaly több mint 10 millió forintért új üzemrészt hozott létre, ahol az előbb em­lített üzlet eredményeként még az idén gyártószalagot helyez­nek üzembe. Az LR márkajelű ruhákkal a jövőben tehát gyak­rabban találkozunk az üzletek­ben, áruházakban. R. N. Mogyoróhéjban egy bonyhádi gyár 75 évéről Edénycsaládok, konyhai esz­közök, teflonsütők: a Bonyhádi Zománcárugyár termékei kere­sett cikkek sokfelé a világban. Gyártásuk volumenét ma már hat jegyű számadatok jelzik: darabszámban, forintban, dol­lárban egyaránt. Honnan s hogyan indult el mindez, most éppen 75 éve? Ennek néztünk utána, részint a gyár dolgozói­nak (Steib György—Tarcsay Ist­ván) üzemtörténeti tanulmánya alapján, részint a helyszínen. A kezdeteket a véletlen hoz­ta. Ha úgy tetszik, úri pasz- szió ... A századelőn Bonyhá- don villanytelep létesült. A részvények többsége Perczel Béláé (a neves tábornok ol­dalági rokonáé). A villanyte­lep kihasználatlanság miatt Június 3-tól lépnek életbe a változások Menetrendi előrejelzések Május közepétől már kapható az új MÁV-menetrend Június harmadikától megvál­tozik a vasúti menetrend. A MÁV vezérigazgatósága, az igazgatóságok szakembereinek bevonásával — figyelembe vé­ve az utazók igényeit — el­készítette az új menetrendet. A vaskos könyv több mint 140 ezer példányiján jelenik meg, és legkésőbb május közepétől kapható a pályaudvarokon, az elővételi pénztáraknál, a MÁV- menetjegy irodáiban. Új dolog, az úgynevezett területi menet­rendfüzet, amelyet valamennyi igazgatóság kiad, így a pécsi is. A MÁV pécsi Igazgatósága az elmúlt esztendőben 17,5 mil­lió utast szállított szerelvényein. Ebben az évben is legalább ennyi utazóra számítanak. A tarifaemelés következménye­ként az utasforgalom 11 száza­lékkal csökkent 1982 őszétől. Ez az arány a gyorsvonatokon meghaladta a 16 százalékot. Ezzel is összefügg, hogy a Bu­dapestről Fonyódig közlekedő szombat és vasárnap indított eddigi gyorsvonatot június 3- tól személyvonatként indítják. A pécs—balatoni vonalon az eddigi közlekedési rendben lé­nyeges változást nem tervez­nek. Viszont a pénteki napokon Pécsről 16 óra 20 perckor indu­ló balatonszentgyörgyi gyors­nak közvetlen csatlakozása lesz Fonyódon, Siófok irányába. Ez­zel a korábbi negyvenperces várakozás megszűnik. A szom­baton és vasárnap közlekedő és Komlóról eddig Balatonfeny- vesig menő személyvonatot a továbbiakban Dombóvár-alsón egyesítik a Szekszórdról érkező vonattal, és az június 3-tól Ba- latonszentgyörgyig közlekedik főidényben. Kaposvárról már­cius elsejétől szombaton és va­sárnap gyorsított személyvona­tot közlekedtet a MÁV Fonyó. dig. A budapest—pécsi vonalon folyó villamosítási munkálatok miatt néhány vonat indulási idejét megváltoztatják. Június 3-tól a Baranya expressz egy órával korábban indul a Déli pályaudvarról és 9 óra 40 perc­kor érkezik Pécsre. Az eddig 12 óra 45 perckor Pécsről in­duló gyors a továbbiakban 13 óra 28 perckor hagyja el a ba­ranyai megyeszékhelyet. A Me- csek-expressz június 3-ig 17 óra 45 perckor indul Budapest­ről; azt követően viszont 18 óra 25 perckor hagyja el a Dé. I; pályaudvart és 21 óra 35 perckor érkezik Pécsre. Szom­batonként új gyorsvonatot ál­lítanak be, amely 19 óra 15 perckor indul Pécsről a fővá­rosba, és onnan, vasárnap éj­jel egy órakor indul vissza. A vonalvillamosítás üteme­sen halad, és várhatóan az év végére Dombóvárig közleked­hetnek Budapestről a villamos­mozdony vontatta szerelvények. A MÁV azt tervezi, hogy Dom­bóvár állomáson lecserélik a dízelmozdonyokat: ez átmene­tileg néhány perces menetidő többletet jelent majd, ezért ké­rik az utazók megértését. Végezetül: a Szeged és Pécs közötti összeköttetést biztosító gyorsvonat a menetrendválto­zástól számítva Pécs és Báta- szék között a pálya állapota miatt személyvonatként közle­kedik. S. Gy. csődbe jutott. Dúsgazdag fő- részvényese ekkor a gazdasá­gos működtetés érdekében do­minó- és zománcüzemet létesít. Hogy miért pont ezt? Ma már senki sem tudja. Főkönyvelője visszaemlékezése szerint: „Ne­ki a dominó volt °z ideálja meg a zománctábla” .. . Te­hette, volt miből. Amikor a kisüzemben 1909 tavaszán megkezdődött a do­minógyártás, maga sem gon­dolta, hogy „megfogta az is­ten lábát”. Óriási kereslet mu­tatkozik akkortájt a felirati és reklámtáblák iránt — erre áll­nak rá. De gyártanak zomán­cozott lámpaernyőt, hamutar­tót, utcanév- és házszámtáb­lákat is. ömlik a megrendelés. Legnagyobb vevőjük a MÁV. („Kihajolni veszélyes!" — négy nyelven.) És Konstantinápoly, ahová 1911-ben — megrende­lésre — százezer utca- és ház­számtáblát exportál Perczel Béla Bonyhádi Zománcgyára. A tőkés konkurrencia kedvez a reklámszakmának, s az üzem táblakészítményei gyorsan hír­nevet szereznek. Elnyerik a Franck Kávépótlék Gyár meg­rendelését, de sok ezres tétel­ben készülnek a többiek is: a még 30—40 éve is jól ismert Stollwerk csokoládégyár; a Schicht szappan; a Hutter szappan; a Kneip kávé. a Mo- diano cigarettapapír világmár­kákat ajánló színes, zománco­zott reklámtáblák. Vagy az egykori neves hazai termékek: a Schmoll cipőpaszta, a Ván- cza sütőpor, a Zwack likőrgyár híres Unicum-reklámjai, és hosszan sorolhatnánk. A ter­melés kétharmadát Ausztriába exportálják; Bécsben ma is lát­hatók a tízes években Bonyhá- don készített utca- és házszám­táblák. 1914-től a termelés visszaesik. Főleg „Hősi halott” táblákat készítenek .. . Az edénygyártás — üzembő­vítésekkel — a húszas évek elején kezdődik meg a gyár­alapító fia, Perczel József irá­nyításával. Miközben a rek­lámtáblagyártás egyedülálló magaslatokra emelkedik. Jeru­zsálemben fióküzemet létesíte­nek (1934.) De gyártanak hor­ganyzott árukat, és sok mást is, a lóvakarótói az ónozott vi­harlámpáig. 1939-től a gyár — hadiüzem. Kézigránátot „termelnek”, öt év alatt mint­egy kétmillió darabot és repü­lőbomba-alkatrészeket. A békés munka ismét a ko­rábbi termékekkel indul meg. Államosítás után, az 50-es években nagyarányú bővítés folyik a gyárban, amely 1959- től a Lampart-művekhez kerül. 1980-tól ismét önálló gyár. Ter­mékei, a szép vonalú edény­családok, a Pannon; Universal s annak a Dupont-licenc alap­ján készülő Teflon-2 változatai elismerést vívnak ki. Ehhez csupán egy adatot: tavaly a gyár 55,5 milliós, az idén, terve szerint 70 millió forintos nyugati exportot teljesít. Főleg oz NSZK-ba, újabban — a domború kivitelű Super-Univer­sal edénycsaládból — Kana­dába és az USA-ba is. Eredményeik egyik forrása az éber piackutatás és a tüne­ményes gyorsaságú termék­szerkezet-váltás. Ami voltaképp ma mindenütt elemi és nélkü­lözhetetlen a talpon maradás­hoz az európai piacokon eb­ben az ágazatban is. A nyolc­vanas évek elejétől több neves nyugati cég a regresszió hatá­sára „beadta a kulcsot" . . . A jubiláló bonyhádi gyár még állja a sarat. Sőt. . . Wallinger Endre „B" KATEGÓRIÁJÚ VALLALAT közgazdasági egyetemi végzettségű, legalább 5—8 éves — ipari területen végzett — vezetői gyakorlattal rendelkező munkavállalót keres vezető gazdasági munkakörbe. A jelentkezést részletes önéletrajzzal kérjük. „ELEMZŐ KÖZGAZDÁSZ" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe. Négytojásos, nyolctojásos, zsizsiklárva az étkezési babban, a 110 forintos nyers kolbász minőségét alulmúló 180 fo­rintos szalámi — ilyen és ha­sonló megemészthetetlen ké­szítményekkel kívántak trak- tálni bennünket egyes élelmi- szeripari üzemek. A bosszan­tó, a fogyasztók zsebére menő hiányosságokat ezúttal is a Ba­ranya megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szokásos havi gyorsje­lentése alapján tárjuk olva­sóink elé. Nem volt osztálybesorolása, a megengedettnél nagyobb arányban tartalmazott étke­zésre alkalmatlan szemeket, sőt elhalt zsizsiklárvát a Me­csek Kereskedelmi Vállalat pé­csi fiókjában csomagolt fehér­bab. A felelőst figyelmeztet­ték, a 10 tonnás készletet csak „szabványon kívüli” megjelö­léssel hozhatják forgalomba. Négytojásost fizet, nyolctojá­sost kap — az ilyen eladói nagyvonalúságot mindig szí­vesen vesszük, a fordítottjából azonban nem kérünk. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat dom­bóvári száraztészta üzemében gyártott 25 dekás nyolctojásos kiskocka és a 10 dekás cér­nametélt messze nem felelt meg a szabvány előírásainak. Ugyanis a tészták kilogramm­jába 8 tojás helyett 4—5 to­jást ütöttek bele. Tekintve, hogy évek óta első esetben észleltek ilyen hiányosságot, a gyártó megúszta figyelmezte­téssel. A Baranya megyei Baromfi­feldolgozó és Forgalmazó Kö­zös Vállalat kilenc termékét vizsgálták, közülük kettőt kifo­gásoltak. A csirkepörkölt ap­rólék tömege a feltüntetett tö­megtől a megengedett tűrés­nél nagyobb mértékben eltért, árazása a csirkeszárny egység, árával történt, ez 2 forinttal több, mint az apróléké. A fa­gyasztott grillcsirke csomago­lásán semmiféle jelölést nem találtak. A minőség őrei ezzel kapcsolatosan megjegyzik: a jelölés elmaradása mind a ke­reskedelem, mind pedig a vá­sárlók részére nagy gondot okoz, mert a tételek nehezen azonosíthatók. A feldolgozó­ban a darabolt baromfi mérése egyetlen automatán történik, a beállítás után az árazást is ez a gép végzi. A hibalehetőségek szűkítésére több automata kis- mérleg beállítására lenne szük­ség. Az elmúlt időszakban a mi­nőség rostáján számos húské­szítmény fennakadt. A megen­gedettnél magasabb víztartal­múnak találtatott a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát húsüze­mében töltött tüdőshurka, a disznósajt és a nyers füstölt kolbász, hasonló kifogás érte a sombereki tsz feldolgozójá­ban készült kolbászt; a mohá­csi Új Barázda Tsz rizses vé­reshurkája pedig kisebb fe­hérjetartalma miatt nem fe­lelt meg a szabvány előírásai­nak. A gyártókat figyelmez­tették. Felháborítóbb a dávodi tsz húzása: Pécsett Csabai sza­lámi néven — ám jelölés nél­kül — ollyan szárazkolbászt hozott forgalomba kilogram­monként 180 forintos áron, melynek víztartalma a megen­gedett maximum 28 százalék helyett 44 százalék volt. Ez a szalámi még a 116 forintos nyers füstölt kolbász minőségét sem éri el. Hasonlóan nagy víztartalmú volt a dávodiak disz­nósajtja is. A hiányosságokért szabálysértési feljelentést tet­tek. Az állomás szakemberei ugyanakkor ismételten rámutat­nak a hiányosságok általáno­sítható okaira: a kisebb hús­üzemek a minőségellenőrzésre nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel és felszerelés­sel, laboratóriumuk nincs, ter­mékeik összetételét nem vizs­gálják, az ízlelés, az érzékszer­vi vizsgálat pedig a jelek sze­rint elégtelen. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom