Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-25 / 84. szám

2 Dunántúlt napló 1984. március 25., vasárnap Á hét 3 kérdése O Milyen eredményekkel járt a lausenne-i Libanon-kon- f er end a? A legelégedettebbek a Gen­fi-tó partján fekvő svájci város szálloda- és étteremtulajdono­sai. A Libanon-konferencia kö­rüli sürgés-forgás alaposan fel­lendítette az előszezon külön­ben szerény forgalmát. Ennek már hagyománya lehet Lau- sanne-ban: az 1912-es olasz- török békeszerződés aláírása óta számos konferencia zajlott a városban, éppen „előszezon­ban" ... A perdöntő természetesen mégis az, hogy az érdekelt fe­lek hogyan nyilatkoznak. Alig­hanem Berri, a siita amal (re­mény) szervezet vezetője jár­hatott legközelebb a realitá­sokhoz, amikor kijelentette: a libanoni nemzeti megbékélési konferencia nem eredménye­zett kudarcot, de nem is ho­zott teljes sikert. Fontos ese­mény volt, hiszen azért ülhetett egyáltalán össze, mert előzőleg felmondták a tavaly májusban Izraellel kötött különbéke- szerződést. A szerződés érvény­telenítése pedig összefüggött a belső fordulattal, azzal, hogy a kormányhadsereg drámai felbomlása az erőviszonyok módosulását jelezte az ellen­zék javára. Ami az eredményességi ol­dalra írható: a konferencia megerősítette a tűzszünetet, sorrendben a száznyolcvan­negyediket kilenc év alatt (c legújabb tűzszünet statisztikát az 1975-ös polgárháború kez­detétől jegyzik). Ennek ellené­re nap mint nap összecsapá­sok híre érkezik Bejrutból, de úgy tűnik, „hivatalosan" még életben levőnek tartják a meg­állapodást. Sőt, furcsa módon, a különböző ellenzéki fegyve­res csopoitok egymás közti ha­dakozása állítólag azzal volt kapcsolatos, hogy egyes oszta­gok nem akarták komolyan venni a tűzszünetet. . . Pontosan nem részletezett, elvi egyetértés alakult ki a hadsereg átszervezésének szük­ségességében, de az igazi vita akkor kezdődik majd, amikor ennek mikéntjéről tárgyalnak. Hasonló a helyzet a legkemé­nyebb dióval, a hatalom újra­felosztásával, a felekezeti ha­talmi szerkezet átalakításával. Kiküldtek egy harminckét tagú bizottságot, hogy hat hónap alatt dolgozzon ki javaslatokat az alkotmány módosítására. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy a maronita veze­tés lemondana hatalmi kivált­ságairól, márpedig enélkül nincs tárgyalási alap. Ezért az annyira sürgetett nemzeti egy­ség-kormány ügyében sem tör­ténhetett előrelépés. © Történt-e előrelépés a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon? „Ismerkedési csúcstalálko­zót" javasolt a héten Hammer, az amerikai üzleti élet nagy öregje, a vegyipar egyik multi­milliomosa, aki Lenin óta sze­mélyes kapcsolatban állt min­den szovjet vezetővel, s az el­múlt hetekben kétízben is ma­gas szinten fogadták Moszkvá­ban. A hivatalos Washington máris elutasítólag nyilatkozott, jóllehet az is kitűnt: történtek és a tények alapján, találkozó nélkül is, ismerkedhetett a vi­lág az amerikai külpolitikával. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások előtt például szél- tében-hosszában terjedtek az alighanem kiszivárogtatott hí­rek, hogy Washington új, konstruktív javaslatokat kíván tenni a holtpontról való elmoz­dulás érdekében. A héten új­ra összeültek Bécsben, a múlt heti nyitány után immár érde­mi megbeszélésekre, de az új amerikai javaslatok nem hang­zottak el, sőt minden jel sze­rint a dolgok maradtak úgy, ahogyan eddig voltak. Stock­holmban — ahol most az ere­detileg betervezett kéthónapos szünet tart, afféle „gondolko­dási szünetről" is beszélhetünk a konferenciák hagyománya szerint — változatlanul nem látszik elmozdulás a korábbi amerikai álláspontról, amely leragadt a technikai részletek, s mindenekelőtt a szocialista országokban remélt felderítési lehetőségek követelése mellett. A fegyverkezési verseny tart, s éppen a minap egy határozott hangvételű Pavda-cikk rámu­tatott az új amerikai rakéta­tervek veszélyes vonzataira. Maga az amerikai külügymi­niszter is kijelentette: nincs szó arról, hogy az Egyesült Álla­mok újabb kezdeményezések­kel, tervekkel álljon elő ebben a vonatkozásban. Mindennek fényében ismét bebizonyosodott, hogy az a hangváltás, amely január óta az elnöki megnyilatkozásokban jelentkezik, nyilván az elnök- választási év -taktikájának je­gyében történt. © Mi a helyzet a közép-ame­rikai válságterületen? Ma „választ” Salvador, s az idézőjel több mint jogos. A ha­zafiak bojkottálják az elnök- választást, amelyen csak a jobboldali és még jobbolda­libb jelöltek között lehet vá­lasztani, s a terror nyomasztó légköre, a halálbrigádok fe­nyegetése vet árnyékot az ur­nákra. A salvadori választási cécó nem függetleníthető a Nica­raguára nehezedő fokozott nyomással, s a közép-amerikai ország körüli feszültség növe­kedésével. Az ellenforradalmi csoportok (kontrák) fokozták a behatolást, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy elfoglaljanak egy­két határ menti városkát, „el­lenkormányt” alakítsanak, amely segítséget, magyarul ka­tonai beavatkozást kérne az Egyesült Államoktól, vagy az amerikaiakkal szövetséges szomszédoktól. A harcok foly­nak, jelentős sandinista erőket irányítottak a frontra, a forra­dalom védelmében, s nagy fi­gyelmet keltett a vietnami be­jelentés : fegyverszállításokkal segítik a veszélyeztetett Nica­raguát. A válság veszélytényezőit nö­veli, hogy a kontrák elaknásítot­ták a Nicaragua körüli vizeket. Korábban három hajó, köztük egy holland és egy panamai sérült meg, a héten pedig mágneses akna robbant a Luganszk nevű szovjet tartály­hajó alatt. Szerencse a szeren­csétlenségben, hogy a raktár­rész és nem az olajtartályok alatt. így is voltak azonban se­besültek a tengerészek között. Az eset komolyságát érzékel­teti, hogy Gromiko személye­sen nyújtott át tiltakozójegy­zéket a moszkvai amerikai nagykövetség képviselőjének, s az Egyesült Államokat tette fe­lelőssé az incidensért. Az el­lenforradalmi alakulatok egye­dül aligha hajthatták volna végre az akciót, a szálak Wa­shingtonba vezetnek, s bizo­nyítják az amerikai politika fe­lelősségét. Réti Ervin [f ÓRA A NAGYVILÁGBAN Földrengés után Üzbegisztánban. Gazli városá ban sikeresen folytatódik a kilences erősségű földrengés által okozott károk helyreállítása. Képünkön: a város egyik utcáján kislány játszik a kutyájával. Líbia a BT sürgős összehívását kérte Líbia az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának sürgős összehívását kérte. Avad Burvin, Líbia ál­landó ENSZ-képviselője a BT elnökéhez pénteken írott leve­lében ítélte el az Egyesült Ál­lamoknak Líbiával szembeni ellenséges és provokatív lépé­seit. Líbia provokatív lépésnek minősíti, hogy az amerikai kor­mány fegyvereket —AWACS fel­derítő gépeket — szállít Egyip­tomnak, amelyekkel kémtevé­kenységet folytathat és agresz- sziót készíthet elő Líbia ellen. Hírügynökségi jelentések sze­rint a BT tagjai hétfőn kezde­nek nem hivatalos megbeszélé­seket és vitatják meg, hogy a szervezet milyen eljárást indít­son a líbiai panasz nyomán. A BT tagjai ugyancsak hét­főn kezdenek konzultációkat a Líbiával szembeni szudáni vá­daskodásokról. Mint emlékeze­tes Szudán azzal vádolja Lí­biát, hogy március 16-án légi­támadást intézett a Kartum közelében lévő Omdurman el­len. A légitámadásnak öt em­ber esett áldozatul. Az ese­ményt követően küldött az Egyesült Államok két AWACS felderítőgépet Egyiptomba, amelynek védelmi szerződése van Szudánnal. Tripoliban a támadás vádját határozottan visszautasítják. Nakaszone Kínában Hu Jao-panggal, a KKP KB főtitkárával találkozott szomba­ton Pekingben Nakaszone Ja- szuhiro japán kormányfő, majd délután beszédet mondott a Peking Egyetemen. Az előadás idején a két ország külügymi­nisztere nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A japán kormányfő egyetemi beszédében megállapította, hogy nemcsak Kínát töltheti el aggodalommal Japán — ami­nek a két nap tárgyalásain kí­nai részről nem volt jele — Japánnak is lehetnek ilyen ér­zései Kínával szemben. Naka­szone Kína múltbeli megpró­báltatásait és hibáit emléke­zetbe idézve vetette fel, hogy valóban hosszútávú, tartós lesz-e a négy modernizálás és a külvilágra nyitás kínai poli­tikája. Nakaszone megkockáz­tatta, Kína katonai fejlődése esetleg olyan irányt vesz, ami érinti Japán és Ázsia biztonsá­gát, békéjét, stabilitását, s „ami aggodalmat kelt mind bennünk, mind szomszédaink­ban". Abe Sintaro japán és Vu Hszüe-csien kínai külügyminisz­ter tárgyalásain a kínai—szov­jet, a japán—szovjet, a kí­nai—amerikai viszony kérdései mellett szóba került a Koreai­félsziget helyzete, mint ahogy ez utóbbi a Hu—Nakaszone megbeszéléseknek is egyik té­mája volt. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Konsztantin Karamanlisz köztársasági elnököt Görögor­szág nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Értelmiségi béketalálkozó Párizsban A francia fővárosban a hét végén kétnapos nemzetközi ér­telmiségi béketalálkozót ren­deznek. A találkozón a fran­cia értelmiség képviselőin kívül számos külföldi személyiség is részt vesz, így a magyar értel­miség képviseletében Hubay Miklós, a Magyar írók Szövet­ségének elnöke, az Országos Béketanács ügyvezető elnöksé­gének tagja. A megnyitó ülésen Albert Jacquart francia professzor hangsúlyozta, hogy ezt a talál­kozót a „százak felhívásának” jegyében hívták össze, annak a száz francia értelmiséginek a kezdeményezésére, akik két évvel ezelőtt széles körű vissz­hangot keltő felhívásban fog­laltak állást a fegyverkezési hajsza ellen, s a békéért, a le­szerelésért való küzdelemre szólították fel a franciákat. Az­óta a francia békemozgalom jelentősen kiterebélyesedett, s tavaly nyáron mór közel egy­millió ember vett részt a moz­galom által rendezett békeün­nepen. Duna-Fekete- tenger csatorna Románia nemzeti vízi úttá nyilvánította Románia nemzeti víziúttá nyilvánította a Duna—Fekete­tenger csatornát, amelynek használatát illeték ellenében engedélyezik majd. Ezt a nagy nemzetgyűlés szombaton elfo­gadott törvénye tartalmazza. A mintegy 60 kilométeres mes­terséges víziúton a közelmúlt­ban fejeződtek be a lényege­sebb munkálatok, próbahajó­zást is tartottak mór, de a csa­tornát hivatalosan még nem nyitották meg. A Duna—Feke­te-tenger csatorna Cernavodá- nól ágazik el a Dunától, s Constantától délre éri el a ten­gert. A szombaton egyhangúlag megszavazott törvény leszöge­zi, hogy a csatorna a román állam kizárólagos szuverenitá­sa és jogalkotása alá tarto­zik. Kimondja ugyanakkor, hogy a csatorna az RSZK törvényei­ben meghatározott feltételek mellett a vízi áru- és személy- szállítás céljára minden állam számára nyitva áll. A csator­nán történő hajózásáért, s egyéb szolgáltatásokért illeté­ket vetnek ki, melyek szintjét az államtanács dekrétumban szabja majd meg. Külföldi sze­mélyek és jogi személyek Dél- Constanta tengeri kikötőjében hajóállásokat, raktárakat, be­rendezéseket bérelhetnek az RSZK törvényeiben megszabott feltételek mellett. A csatornán való áthaladás során — hang­zik a törvény — a román és külföldi hajók kötelesek betar­tani a hajózási és folyami elő­írásokat, az egészségügyi és vámszabályokat, kötelesek megelőzni a környezetszennye­zést, s be kell tartaniuk a csa­torna használatára vonatkozó román törvényt. Kivonják a francia csapatokat Libanonból Charles Hernu francia had­ügyminiszter szombaton délelőtt bejelentette, hogy egy héten belül kivonják Bejrútból a fran­cia csapatokat. Mitterrand elnök már wa­shingtoni sajtóértekezletén kö­zölte, hogy ki fogják vonni a csapatokat, de nem nyilatkozott arról, hogy ez mikor történik meg. Hernu hadügyminiszter szom­baton közölte, hogy a Bejrút­ban állomásozó 1250 francia katonát a libanoni hatóságok által kijelölt egységek fogják felváltani. A salvadori hazafiak újabb akciója. Az El Obra juelo-i repülőtér kifutópályáján a hazafiak ak­nákat helyeztek el, amelyek súlyosan megrongálták a salvadori légierő egyik szállitórepülőgépét. A BARANYA MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT felvesz —- autószerelőt, — autófényezőt, — lakatost, — segédmunkásokat. PÉCS Dolgozóinknak térítés ellenében reggelit, ebédet, uzson­nát, valamint vidéki dolgozóinknak munkásszállást bizto­sítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 37. , Heti kifyeftlikai Ssszefesfarté

Next

/
Oldalképek
Tartalom