Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-24 / 83. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 83. szám 1984. március .24., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Életszínvonal, 1984 (3. oldal) Országgyűlési képviselők (3. oldal) A társadalomtudomány művelői (6. oldal) Az érelmeszesedésről (11. oldal) A vezetők megbecsülése M it jelent ma vezetőnek lermi? A jelek szerint túlságosan is sokat. A képesség, a szorgalom társadalmi elismerésének már-már aránytalan mércéje az előléptetés, a kinevezés. Ilyenképpen sommázta véleményét az az ötven év körüli, szakmájában jónevű mérnök ismerősöm, aki háromévi, elismerten sikeres irányítómunka után állt fel az igazgatói asztaltól. Amikor vállalta a feladatot, hogy a szanálás határán tengődő gépgyár élére áll, kikötötte, hogy csupán ennyi ideig lesz direktor. Utána folytatja a kutatásait. Most mégis rásütik a bélyeget: bukott ember. S lavinaként zúdul nyakába a sok-sok visszahullott pletyka arról, hogy miért, és kinek a szemében vált alkalmatlanná. Hiába, egy magasabb pozícióból bajos emelt fővel visszavonulni. Paradox helyzet, hogy amíg a beosztás az egyén megítélésében oly súlyosan esik latba, a vezetői munkának, a felelős döntéshozók kiválasztásának nincs egységes, elfogadott, jól bevált értékelési rendje a honi gazdaságban. Ezért aztán nehéz pontosan körülhatárolható választ adni arra a kérdésre, hogy milyenek legyenek az irányítók? Kétségtelen javulást mutat — méghozzá elsősorban a szakmai színvonal erősödését, hogy a vezetők között évről évre több a diplomás, nyelvtudással rendelkező szakember. A végzett munkájuk értékelésének bizonytalanságai és a kiválasztás még ma is érzékelhető bürokratikus vonásai — amelyek az oklevelekkel, bizonyítványokai igazolható érdemeket részesítik előnyben a valódi produktummal szemben — gyengítik a vezetői posztok vonzását. Azaz: szűkítik azt a kört, amelyből válogatni lehet. Az utánpótlás színvonalára azonban egyértelműen a kereseti lehetőségek — ha úgy tetszik: a vezetői bérszegénység — nyomja rá a bélyegét leginkább. Ez leglátványosabban a termelés közvetlen irányítóinál érzékelhető. Ha készülhetne kimutatás arról, hogy egy esztendő alatt hány kiváló szakmunkás szájából hangzik el a mondat: „...nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy művezető legyek”, minden bizonnyal figyelemre méltó számot kapnánk. Tavaly nyolc vállalatnál száz vezető beosztású dolgozót kérdeztek meg arról, milyennek ítélik a saját helyzetüket. Háromféle válasz volt tipikus. A döntésekre munkatársaiknál jóval nagyobb a befolyásuk; közvetítő, s egyben ütköző szerepet töltenek be feletteseik és beosztottjaik között; végül pedig felelősségükhöz, szaktudósukhoz, erőfeszítéseikhez képest rosszul vannak megfizetve. Kétségtelen tény, hogy az utóbbi évtizedben a vezetők keresetnövekedése mintegy a fele volt az összes foglalkoztatott keresetnövekedésének. Ilyen körülmények között nehezen lehet eleget tenni a „megfelelő embert a megfelelő helyre” szépen csengő elvének. Különösen akkor, ha azt is hozzávesszük: a vállalatok mai helyzetében nem túlságosan népszerű feladat vezetőnek lenni. Ráadásul sok helyütt a vezető-ellenes hangulatot még szítják is azzal a hibás, megcsontosodott áldemokratikus szemlélettel, amelynek hirdetői a vezetőket úgy tekintik, mint akikkel szemben kell megvédeni a dolgozók érdekeit. Az utóbbi két-három évben — különösen az „említett nehézségek hatására — fontosságának megfelelő figyelmet kap a döntéshozók alaposabb kiszemelése és megbecsülése. A kormány 1982-ben hozott rendelete lehetővé tette a vezetők pályázat útján történő kiválasztását. Tavaly óta arra is mód nyílt, hogy a vezérigazgatók, igazgatók saját hatáskörükben határozhatnak arról, hogy helyetteseiket kinevezik, vagy pályázatot hirdetnek a posztok betöltésére. A pályázatok kétségkívül felpezsdítették a vezető-kiválasztást. Új, vállalkozó szellemű emberek kerültek előtérbe, a nyilvánosság erősítette a bizalmat „fönn" és „lenn” egyaránt. S novum az is, hogy a jelölteknek kész, konkrét programmal kell előállniuk. Jellemző a pályázatok sikerére, hogy az ipari tárca területén idén tíz vállalatnál terveznek igazgatócserét, s ebből kilenc igazgatói posztot ilyen módon kívánnak betölteni. A kereseti viszonyokra várható jótékonyan hat majd, hogy 1984 januárjától a vezetők bérének vállalati mérettől függő differenciálás a korábbi négy kategóriáról háromra szűkült. A jövőben nem annyira a mennyiségi mutatók nagysága számít, hanem az, hogy az adott cég milyen szerepet vállal a népgazdasági célok — mint például a fizetőképesség javításának — valóra váltásában. Az alapbérrendszer módosítása — amely a besorolások alsó határát tíz, a felsőt pedig 25 százalékkal növeli — bizonyára ugyancsak abba az irányba hat majd, hogy a rátermett szakemberek vállalják a nagyobb felelősséget és a több munkát jelentő irányító tevékenységet. Természetesen sem a pályázati rendszer, sem a bérarányok némi javulása nem tekinthető csodaszernek. Útjelzők viszont, amelyek azt az irányt mutatják, amely eltávolít a középszerű, kockázattól rettegő, rugalmatlan irányítói magatartás zsákutcájából. Gazsó L. Ferenc A forradalmi Ifjúsági napok rendezvényei Képeinken balról: a pécsi Janus Gimnázium által elnyert zászlóra szalagot tűznek az eszéki testvériskola diákjai; Deák László az MSZMP KB tagja, (jobbról) átadja a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a Hőerőmű KISZ-bizottsága titkárának. KISZ KB vörös vándorzászlaját, ami a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskolából került ide, és amit Dombóvári Ottó, a KISZ KB osztályvezetőhelyettese adott át. A zászlóra emlékszalagot tűztek az eszéki testvériskola, a Braca Ribar Nevelési Központ diákjai, majd Dombóvári Ottó az aranykoszorús KISZ-jelvényt nyújtotta át Kovács Eszter és Katona Ágnes tanulóknak és a KB dicsérő oklevelét Hang Tündének. Az iskolai szervezet pedig elnyerte a KISZ KB-tól a Kiváló alapszervezet címet. Este hangversennyel fejeződött be az emlékünnepség a Liszt-teremben, ahol a házigazdák és az eszéki vendégek mellett fellépett a veszprémi Lovassy Gimnázium és Szakközépiskola kórusa is. Gállos Orsolya * Kettős ünnepet ültek tegnap délután a pécsi Hőerőmű Vállalatnál: a három tavaszi forradalmi évfordulóra emlékeztek a vállalat fiataljai, s ebből az alkalomból vehették át a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját is. Az ünnepségen Traubert Nándor, a vállalati KISZ-bizott. ság titkára köszöntötte a jelen- Gábornak, a Hőerőmű pártbi- lévőket s átadta a szót Halmos zottsága titkárának, aki ünnepi beszédében megemlékezett a három tavaszról, s elmondta, hogy ezek az ünnepek alkalmat adnak arra, hogy forradalmi elődeinkre emékezzünk számvetést készítsünk magunkkal, s megtervezzük jövőnket is. Ezután Deák László, az MSZMP KB tagja -értékelte a Hőerőmű fiataljainak eddigi munkáját. Elmondta, hogy most már a fiatalok mozgalmi munkájának programjában is a legelső helyen szerepel a gazdasági célkitűzések teljesítése, s hogy a KISZ munkája szorosan összekapcsolódik az egész dolgozó kollektíva munkájával. Külön megemlített néhány olyan dolgot, amely a Hőerőmű fiataljait dicséri; így például az alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatását, a hozzájárulást a vállalat lakásépítő akciójához, a bakócai gyerekek támogatósát — összegezve (Folytatás a 2. oldalon) A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapta a pécsi Janus Gimnázium és a Hőerőmű B ensőséges iskolai ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt Pécsett a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola, ahol humanista költőnk születésének 550. évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést és más ifjúsági programokat. A diákokon és a tanári kar tagjain kívül ott voltak az MSZMP Pécs városi és megyei Bizottsága középfokú oktatási intézetei pártbizottságának képviselői, a megyei és a városi tanács művelődési osztályainak vezetői. Borsos Miklósnak az iskolában felállított Janus-szobránál (a barbakáni szobor gipszmása) Tüskés Tibor, tartott megemlékezést. Az iskola névadójáról beszélve azt emelte ki a diákok előtt, hogy Janus éppen az által alkotott máig érvényes, európai rangú költészetet, mivel az Itáliában szerzett benyomásokat kora Magyarországának valóságából bontakoztatta ki. A hazához való hűség és a világismeret nála egymást felfokozó erők voltak. Ivasivka Mátyás vezényletével az iskola kórusa szólaltatott meg emlékezetesen szép előadásban megzenésített Ja- nus-verseket, és hallhattunk néhányat a diákok tolmácsolásában is. Majd a hagyományok szerint az aranykoszorús Janus-jelvényeket adták át olyan tanároknak, diákoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek az iskola életében. Ezután az iskolai KISZ-szervezet és a magyar munkaközösség pályázatot hirdetett meg a tanulók számára Janus Pannonius életművéből. A diákok végül koszorút helyeztek el az iskolai, majd egy csoportjuk a Barbakán- kertben álló Janus-szobornál. Ezután adták át ünnepélyes keretek között, rövid műsor kíséretében az iskola újjávarázsolt dísztermét és egyben KISZ-klubját. Itt ez alkalommal vehették át a gimnázium és szakközépiskola KISZ-esei a Mérlegzáró közgyűlésre került sor tegnap két pécsi szövetkezetnél. A Minőségi Ruházati Szövetkezet jó eredményekről számolt be. Képünkön a ruházati szövetkezet szalagsoránál dolgoznak az osszonyok. (írásunk a 13. oldalon). Leszavazták az izraeli kormányt Az izraeli parlament csütörtökön a késő esti órákban 61-58 arányban leszavazta Jichak Samir kormányát.. A törvényhozás, a knesszet, három különböző törvénytervezet vitája után szavazott. A törvényjavaslatok a választások előrehozását követelték. A szavazás kimenetele nem jelenti sem a jobboldali Likud-tömbre támaszkodó Samir-kabinet azonnali bukását, sem pedig azt, hogy a választásokat nyomban kiírják. A 12 tagú gyűlésben a kormány ellen szavazott két volt kabinetminiszter, és nem volt jelen a szavazáson Mena- hem Begin volt kormányfő. Csütörtökön, a parlamenti szavazás napján, a kormányzat a legkülönbözőbb eszközökkel próbálta elhárítani a várható vereséget. Samir, akinek kormányzati mandátuma eredetileg 1985 novemberéig lenne érvényes, most az új gazdaságpolitikát előtérbe állító választási kampány elé néz. A tizenkét órás Elismerés baranyai fiataloknak
