Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-22 / 81. szám
e Dunántúlt Tlaplö 1984. március 22., csütörtök A Sorstársak szolgáltatása •Képújság lilli Több száz kérés egy év alatt Új technikai lehetőség Lassan egy éve. hogy rendszeresen jelentkezik a Sorstársak Képújság. Tulajdonképpen nem is igazán újság, illetve csak annyiban, amennyiben a hirdetés is egy lap része. Az elmúlt időszakban több száz gyógyászati segédeszköz talált így gazdára, s jutottak olyan, nélkülözhetetlen, az üzletekben nem kapható hiánycikkekhez a sorstársak, amelyek a mindennapjaikat teszik elviselhetővé. Az is bebizonyosodott, hogy a keresett cikkeknek számító segédeszközökből is akad, csak számos esetben nem ott, ahol épp a legnagyobb szükség lenne arra. Nem csoda, hogy a Képújság rövid idő alatt a Sorstársak legnézettebb és egyik leghasznosabbnak tartott részévé vált. Jelenleg akkora az igény erre a kereslet-kínálat szolgálatra, hogy műsorról műsorra csak a levelek töredékét sikerül közzé- tennünk. Általában három perc jut a képújságra, s ennyi idő alatt legfeljebb tíz információt jelentethetünk meg, hiszen időt kell adnunk a szöveg és a cím elolvasására, lejegyzésére. Az összetorlódott, s várhatóan a jövőben is nagy számban jelentkező igények miatt továbbra is türelmet kell kérnünk kedves nézőinktől. Minden olyan felajánlás, illetve kérés képernyőre kerül, amely a sorstársak érdekeit szolgálja. Azonban továbbra sem adunk helyt az olyan kéréseknek, amelyek a luxus igények kielégítésére irányulnak, avagy netán nyerészkedési szándékra utalnak — hiszen a Sorstársak Képújság szolgáltatásai ingyenesek. Néhány szót a Sorstársak Képújság technikai hátteréről. A kedves nézők bizonyára látták, olvasták a Képújság utolsó lapoldalán, hogy ez kísérlet, éspedig a pécsi KSH SZüV SORSTÁRSUK r.y . b on ÉS 5 PÉCSI TJ PEcqs :•!!?: os J pósunq (Számítástechnikai és ügyvitel- szervező Vállalat) együttműködésével jött létre. A vállalat számítógépeit, berendezéseit, szakembereit vettük igénybe, hogy megszülethessen ez az igen sikeresnek tekinthető szolgáltatás. A SZÜV szakemberei példamutató lelkiismeretességgel dolgoztak hónapokon keresztül a Képújság létrehozásán. Azonban az is nyilvánvaló volt, hogy egy olyan végső megoldást kellett keresnünk, amely az MTV Pécsi Stúdiója számára is lehetővé teszi ezt a technikai megoldást. Műszaki osztályunk végül is a Videoton szakembereinek bevonásával megteremtette a feltételeket, s ma már stúdiónk is rendelkezik a Sorstársak Képújság előállításához szükséges berendezéssel. Ezáltal frissebbé is válik a Képújság, s a nevéhez méltóan korábbi szolgáltatásaink megtartásával olyan hírek, információk közlésére is alkalmas lesz, amire ez idáig nem is gondolhattunk. A saját technika azonban még egy, a Sorstársak című műsor szempontjából igen nagy előnnyel jár: az ez idáig kézzel, írógéppel végzett szövegfeliratozást a jövőben már ezzel a berendezéssel oldjuk meg, amely a korábbiakhoz képest bővebb feliratozást és észrevehető minőségi javulást jelent. Füzes János — « — # Segít beilleszkedni az új élethelyzetbe Tanfolyam vakoknak 14 hét Budapesten Nincs két ember, aki egyformán élné ót látása romlását, elvesztését. Azok, akik felnőttkorukban vakulnak meg, elkeseredettek, „kilátástalannak" ítélik helyzetüket. Nagyon fontos lenne — legalább néhány nagyvárosban — olyan hely, ahol intézményesen foglalkoznak a felnőttkorban megvakultak rehabilitációjával. Elsősorban szemészorvosok, tanácsi szociálpolitikai csoportok munkatársainak feladata útbaigazítani a rászorulókat. Hazánkban csak a fővárosban található olyan intézmény, ahol a felnőttkorban megvakultak beilleszkedési problémáival foglalkoznak. Azért számolunk most be a VERCS (vakok elemi rehabilitációs csoportja) munkájáról, mert az általuk szervezett tanfolyam bentlakásos, tehát bárki jelentkezhet az országból. A csoportban egyszerre nyolc látássérültet tudnak fogadni, elhelyezésük két háromágyas és egy kétágyas szobában történik. Három gyógypedagógus, egy szociális szervező, egy pszichológus és egy szakkörvezető dolgozik itt. Az intézet; ben egy héten egyszer rendel szemész és belgyógyász, szakképzett nővérek végzik a napi injekciózást és az egyéb egészségügyi feladatokat. A legnagyobb hangsúlyt az önálló köz« lekedés és önkiszolgálás megtanulására fektetik- Elsajátítják a pontírás és olvasás technikáját is. A hatodik héttől kezdve telefonkezelői kiképzést is kapnak. 1980 óta több mint hatvan ember részesült elemi rehabilitációban. Évente huszonnégy ember fordul meg itt. Feltételezésünk szerint egy évben legalább ötször annyian vesztik el látásukat munkaképes korban, de nem él mindenki a tanfolyam adta lehetőségekkel. Kevesen tudnak a rászorulók közül a csoport létezéséről. A tanfolyamra mindenki jelentkezhet, aki felnőtt korában veszítette el látását, nem fiatalabb tizenhat és nem idősebb hatvan évesnél. Jelentkezni a következő címen lehet: Vakok Állami Intézete, Budapest, Hungária krt. 146—148. Szűcs Imre * EgyesUMi híreit Bridzstanfolyamot indít a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete március 23- án 17 órakor az egyesület pécsi, Tüzér utcai kulturális központjában. A foglalkozásokat minden pénteken 17 órai kezdettel tartjákMegváltozott a mozgáskorlátozottaknak szervezett bécsi kirándulás időpontja: az utazás június 13—16. között lesz. Jelentkezni lehet az egyesület Tüzér utca; irodájában. A szerkesztőség postájából S W így is lehet! Az elmúlt hónapban anyósom Néhány szó a veszettségről kérésére Pécsett, a Bem utca 16. szám alatt lévő boltban vásároltam 2,6 méter műszőrmét. Mivel anyósom rosszul mérte le az ülőgarnitúrát, 60 cm hiányzott még az anyagból. A bolt — telefonon történő érdeklődésemre — úgy tájékoztatott, hogy ha levélben elküldjük a mintát, a hiányzó 60 centimétert utánvéttel szívesen feladják. így is tettünk, ám pór nap múlva a bolt vezetője személyesen vitte el a megadott címre, Bátaszékre a hiányzó műszőrmét, mondván, hogy Bajára ment, s Bátaszék úgyis útba esett. Müllerné dr. Bognár Katalin, Szekszárd ——— * — — Köszönet Köszönöm a Baranya megyei Gabona- és Malomipari Vállalat vezetőségének és dolgozóinak, hogy laboratóriumi őrlők segítségével, humanitárius okokból vezetve olyan speciális búzaőrleményt készítettek, melynek segítségével létfontosságú táplálékhoz segítettek és folyamatosan ellátnak vele. M. B. Pécs A veszettség egy, már az ókor óta ismert, vírus okozta betegség, melynek terjesztésében a legutóbbi időkig elsősorban a veszett kutyáknak volt szerepük. A betegség ellen Pasteur óta tudunk védekezni, az általa kidolgozott védőoltási eljárást a magyar Hőgyes Endre módosította. Magyarországon 1934-ben vezették be az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását, és ezt a rendszert a mai napig is fenntartjuk. Ebből kifolyólag az utolsó évtizedekben ebveszettség csak abban az esetben fordult elő, ha a kutyát gazdája nem oltotta be, mert gyakorlati tapasztalat, hogy az oltott eb nem betegszik meg veszettségben. A második világháborút követően egy nyugatról keletre terjedő, majd déli irányba terjeszkedő újabb veszettségi formával találkozhatunk. Az NSZK-ból indult ki egy olyan járványforma, hogy nem az ebek betegedtek meg, és terjesztették elsősorban a járványt, hanem vadonélő állatok, elsősorban a róka és erdei kisrágcsálók. A róka a veszettségben meg is betegszik, míg az erdei kisrágcsálók nem betegednek meg, de szervezetük tartalmazhatja a vírust, és ha őket a ragadozó róka megeszi, akkor a hántolom fellobbanhat. Ez az ún. erdei veszettség az NSZK-ból áttetjedt az NDK-ba, onnan Hónapok teltek el azóta, hogy a komlói Városgazdálkodási Vállalat befejezte az Anna-aknai lakások felújítását. Ám mig a házak megszépültek, a környezet nem épp a városképbe illő maradt- A tatarozók a kerítés mögött ott felejtették a 'hulladékot. Csehszlovákiába, és onnan Magyarország északi, majd déli megyéire is. így jelenleg — mivel az erdei rágcsálók és a róka nem irtható ki teljesen, sőt a biológiai egyensúly miatt ez nem is lehet cél — tartósan számolni kell Baranya megyében is az erdőségek miatt a veszettség erdei formájával. Ennek ellenére, ha a megelőző óvatossági szabályokat megtartjuk, kellő biztonsággal védekezhetünk mind háziállataink, mind az emberek veszettsége ellen. Melyek ezek a megelőző szabályok? Minden évben az állategészségügyi szolgálat ingyenesen védőoltásban részesít minden 3 hónaposnál idősebb ebet. Az ebek beoltása kötelező, és minden állattartó saját érdeke a veszettség nagy közegészségügyi és állategészségügyi jelentősége miatt. Baranya megyében az oltások március 15. és április 15-e között történnek. Városokban falragaszokon, községekben a szokásos hirdetőeszközök íhangszóró, dob stb.) révén tudatják az oltás helyét és idejét a lakossággal. Minden olyan esetben, amikor ún. szelíd rókát látunk, azt jelentsük a tanácson vagy az állatorvosnál, akik intézkednek az ilyen róka kilövése miatt. A veszettségben meg- beteqedett róka ugyanis elveszti az embertől való félelemérzetét, tompulttá válik, általában nem támad, lakott helyek közelébe igyekszik, mert az élelmet nem tudja a tompultsága miatt a mezőn, erdőn megszerezni, és még egészségesen is hajlandóságot mutat a baromfiállomány megdézs- málására. Főleg a gyerekek figyelmét kell felhívni, hogy kerüljék az ilyen szelíd rókát, ne simogassák meg, ne kergessék. mert esetleg váratlanul ingerlékeny lesz és marásra hailamossá válik. Amennyiben elhullott rókát találunk, azt szintén jelentsük be a tanácsra, vagy az állatorvosnak. (Pécsett az állategészségügyi telepre. Telefon: 12-936.) Nagyon sokszor előfordul, hogy elhullott rókát a gerezna miatt felelőtlen elemek megnyúznak, és utólag derül ki, hogy a róka veszett volt. A nyúzás a legveszedelmesebb, mert a veszett állat nyála, vére tartalmazza a vírust, és szabad szemmel nem látható kézsérüléseken bekövetkezhet a fertőzés, továbbá nyúzás közben könnyen történik a késsel is sérülés. Ha ún. szelíd róka betör az udvarra, ott háziállatot megmar, rögtön szóljunk az állatorvosnak. Az Állategészségügyi szabályzat pontosan előírja. hogy mikor miként, és hogy kell eljárni, ezzel minden állatorvos tisztában van. Néhány szó a bántalom közegészségi oldaláról. Amennyiben veszett rókához kell nyúlni (elósás, fejvizsgálatra küldés stb.), és ez elkerülhetetlen. akkor gumikesztyűs kézzel nyúljunk csak hozzá. Ha ez nem áll rendelkezésünkre. akkor csáklyával, dróthurokkal, de semmi esetre sem puszta kézzel próbáljunk az állathoz férni. Minden esetben használjunk fertőtlenítőt. Erre legcélszerűbb a minden háztartásban megtalálható Hypo, amelyből 10 liter vízhez teqyünk fél litert. Ezzel mossuk meg kezünket, eszközeinket, a maradékkal pedig itassuk át a földterületet, amely a rókával vagy testnedvével érintkezett. Azt, hogy a veszett rókával érintkező személyt kell-e veszettség elleni oltásban részesíteni, minden esetben a KÖJÁL szakorvosa dönti el. Jelenleg rendelkezésre állnak már a régi fájdalmas (formalinos vakcinák helyett olyan modern oltóanyagok, pl. HDC- vakcina). amelyekkel az emberek oltása fájdalommentesen, és oltási reakciók nélkül telies biztonsággal elvégezhetők. Dr. Bényi László * Uj Koszkar-palyazat örömmel teszünk eleget olvasóink érdeklődésének, kérésének. Oly nagy sikere volt a tavaly télen szervezett Koszkór- díj akciónknak, hogy azóta is sürgető kérés a pályázat újraszervezése. A következő „A szerkesztőség postájából" rovatunkban ismét szeretnénk olvasóink fotóit közölni minden olyan témában, amely bántja az utcán sétálók szemét. Például a szemét. Kérjük, hogy felvételeiket minden héten keddig juttassák el szerkesztőségünkbe (7601 Hunyadi út 11.). A Koszkár-díj ezúttal szerényebb: száz forintos tiszteletdíjat fizetünk a legsikeresebb felvételért, amely természetesen megjelenik csütörtöki lapunkban. § Jogi tanácsadó A. J. kérdezi, hogy mi tekint* hető lakószobának? Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében lakószoba az a helyiség, amelynek a) alapterülete a hat négyzet- métert meghaladja. b) külső határoló fala legalább huszonöt centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű faL c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik. d) melegpadlója van, továbbá e) fűthető, végül f) legalább egy kétméteres — ajtó és ablak nélküli — falfelülettel rendelkezik. A rendelet a továbbiakban meghatározza még a félszoba, hálófülke stb. fogalmát is. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a rendelet 7. §-a szerint melegpadló: a faanyagból (parketta, hajópadló) vagy rossz hővezetésű egyéb anyagból öntött magnezit, linóleum, gumi, műanyag, estrich, szőnyegpadló stb.) késiült padozat. Melegpadlónak kell tekinteni a földes padozatot is, ha ez helyileg szokásos. Fűthető az a helyiség, amely a) központos vagy egyedi fűtéssel, b) kályhafűtéshez megfelelő, beköthető füstcsatornával vagy c) más helyiséggel közös fűtő- berendezéssel (falközi kályhával) rendelkezik. Az olyan félszobát, amelyet a szomszédos lakószobától ajtóval el nem látott falnyílás választ el, akkor is fűthetőnek kell tekinteni, ha fűtésére a lakószoba fűtőberendezése alkalmas. Hitre József, pécsi olvasónk az ebédszünetről és a munkaközi szünetről érdeklődik. Kérdése, mikor és mennyi jár? Munkahelyét, munkakörét olvasónk nem írta meg, így esetére pontos választ nem tudunk adni. Tájékoztatásul azonban ismertetjük az Mt. 40. §-ának előírását. E szerint a dolgozónak — a munkaidő megszakításával — lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet). Ha a munkaidő — beosztás vagy a munka természete — indokolja, munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaközi szünet kiadását a munkaidő megszakítása nélkül — munkaidőn kívül — is lehetővé teheti. Az Mt. V. 44. §-a szerint nem jár munkaközi szünet annak a dolgozónak, aki — munkakörénél fogva — a munkaidőn belül bármikor étkezhet, illetőleg, akinek munkaköre egészben vagy részben készenléti jellegű, vagy rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg. Nem lehet munkaközi szünetet biztosítani azon a munkanapon, amelyen a munkaidő a négy órát nem haladja meg. A munkaközi szünet tartama — ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály hosszabb időtartamot nem állapít meg — napi húsz perc. Minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után fél óra munkaközi szünet jár. A munkaközi szünetre vonatkozó részletes szabályokat a kollektív szerződés állapítja meg. Ennek keretében rendelkezni kell arról is, hogy a dolgozó a munkaközi szünetet hol köteles tölteni. Elmondjuk azt is, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb szünetekre külön rendelkezések irányadók! Kele Ferencné pécsi olvasónk kérdezi, hogy az öregségi korhatár (55 életév) betöltése után jogosult-e a férje után özvegyi nyugdíjra, ha tovább dolgozik? Igen! Az 1975. évi II. törvény szabályozza az 58—60-ban az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételeit. Nem korlátozza a jogosultságot munka- viszony fennállásával. így munkaviszony, termelőszövetkezeti tagsági viszony stb. fennállás esetén- is megjár az özvegyi nyugdíj.
