Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-18 / 77. szám

1984. március 18., vasárnap Dunántúlt napló 3 A végcél Zeltweg Folyik a verseny a zeltwegi utazásért A szigetvári Vörös Sándor és fia utazik Ausztriába „A végcél Zeltweg” címmel íebruár közepén hirdettünk já­tékot a Baranya megyei Közle­kedésbiztonsági Tanáccsal, az­zal a nem titkolt céllal, hogy ezzel is hozzájáruljunk a köz­úti közlekedés biztonságának fokozásához, a balesetmentes közlekedéshez. Invitálásunkat több száz olvasó elfogadta, s töltötte ki két alkalommal azo­kat a KRESZ-teszteket, melye­ket lapunkban közöltünk. A mindkét teszten helyes válaszo­kat adók közül sorsolással vá­lasztottuk ki azt a tíz játékost, akik egy családtagjukkal vet­tek részt vetélkedőnk tegnap délelőtti döntőjén, melynek színhelye a pécsi Ifjúsági Ház volt. A döntő első feladataként a közúti közlekedés szabályaiból „vizsgáztak" a játékosok: húsz perc állt rendelkezésükre, hogy kitöltsenek egy 26 kérdéses tesztlapot. Már ekkor kiderült, hogy a versenyzőink nem vélet­lenül jutottak idáig, hisz a meglehetősen nehéz kérdések­re jó válaszokat adtak, s csu­pán néhány hibát vétettek. Al- katrészbörze-játékunknál mű­szaki jártasságukat bizonyítot­ták a résztvevők: egy csapat kivételével valamennyien a maximális pontszámot érték el, nem tévedtek el az AC-pum- pák, elosztófejek, kuplungtár­csák világában. A KBT munka­társai a hét egyik napján Pé­csett videó-magnóra rögzítet­tek a napi forgalomban elő­forduló szabálytalanságokat, (szép számmal volt mit felven­niük), a kazetta lejátszásánál ezeket a hibákat kellett a ver­senyzőknek felfedezniök. A já­tékok sorában nagy izgalmat okozott a reflexvizsgálat, s az a kérdés, hogy ha autóval in­dul Zeltwegbe, melyik a legrö­videbb út. A vetélkedő igen szoros eredményt hozott, végül „mell- bedobással" a szigetvári Vö­rös Sándor és fia szerezte meg az első helyet, második a pé­csi Békés János és felesége, míg harmadik a komlói Gaól János és fia lett. Vetélkedőnk győztese augusztus 17-én részt vesz a Forma I. autóverseny zeltwegi világbajnoki futa­mán, a második helyezett 5000 forintos, a harmadik 3000 fo­rintos vásárlási utalványt nyert. A díjakat a zsűri elnöke, Gyi- mesi János rendőralezredes, az MKBT ügyvezető elnöke, a Ba­ranya megyei Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági és köz­lekedési osztályának vezetője adta át. Vörös Sándor és fia örömmel fogadta a gratuláció­kat. Mint elmondta, a közle­kedés kérdései közel állnak hozzá, hisz a szigetvári Vo­lánnál osztályvezető —, s ját­szani is szeret. — Szinte minden ilyen vetél­kedőn indulok, ha lehet, a fi­ammal, több sikert elértem már, eddig ez a legnagyobb. Jók ezek a játékok, mert éb­ren tartják az ember közleke­déssel kapcsolatos ismereteit, és olyan tudáshoz jut, mellyel méltó partnere lesz a többi közlekedőnek. R. N. KISZ-küldöttgyűlés a Mecseki Szénbányáknál Fő feladat: a termelőmunka segítése Egy hét múlva nyári időszámítás kája, a szénbányák erős KISZ- szervezeteiben rejlő tartalékok kiaknázása. A beszámoló elfogadása után kitüntetések átadására került sor. Bejelentették, hogy Kossuth Bányaüzem KISZ-bi- zottsóga elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, melyet egy későbbi ünnepségen nyúj­tanak majd át. A Kiváló KISZ Szervezet Zászló kitüntetésben részesült Zobák, Pécs Bánya­üzem és Kossuth Bányaüzem üzemgépészeti KlSZ-alapszer- vezete. Többen részesültek Ki­váló Munkáért miniszteri kitün­tetésben, Major Károly és Né­meth Ferenc Kiváló Ifjúsági Ve­zető lett, négyen kapták meg az Aranykoszorús KISZ-jelvényt, nyolcán a KISZ KB Dicsérő Ok­levelét. A küldöttgyűlés a választá­sokkal ért véget. A KISZ Me­cseki Szénbányák Bizottságá­nak titkára ismét Voss László lett. Egy hét múlva, március 25- én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Ezúttal a hivata­los óraigazítás a szokásosnál később lesz, nem nulla órakor, hanem vasárnap 2 órakor kell a mutatókat 60 perccel előbb­re forgatni, tehát 3 órára ál­lítani. E művelet ellenkezőjét kel| tenni a nyári időszámí­tás befejeztével, szeptember 30-án, vasárnap 3 órakor, hogy a visszaforgatással ismét helyreálljon a zónaidőnk sze­rinti rend, s két órát jelezze­nek a mutatók. A hivatalos átállítás elcsúsz- tatását a nyugat-európai or­szágok vasúti és autóbusz köz­lekedési társaságai kezdemé­nyezték. Éjfél és 1 óra között ugyanis még viszonylag nagy az utasforgalom, de éjjel 2—3 óra között már nagyon kevés az utas, ritka a vonat- és autóbuszjárat, s az óraigazítás már csak elenyésző menetren­di változással jár. K. F. Szinte minden hozzászóló egyetértett: a Mecseki Szén­bányáknál a legfontosabb fel­adat ma a termelés fokozása, a hatékonysági és a minőségi mutatók emelése, a gazdasá­gosság szem előtt tartásával. E vállalati cél mellé a fiatalok­nak is sorakozniuk kell. A József Attila Művelődési Házban tegnap délelőttre hív­ták össze a Mecseki Szénbá­nyák fiataljainak küldöttgyűlé­sét. Az írásos beszámolót Vass László, a KISZ-bizottság titkára szóbeli kiegészítője tette komp­letté. Az elmúlt két évben — a beszámolási időszak ezt az idő- intervallumot fogta át — sike­resen dolgoztak a vállalat KISZ-istái, egyre többen vállal­tak munkaköri kötelességeiken túlmutató feladatokat. E két év alatt 229 alkalommal szervez­tek az alapszervezetek társa­dalmi munkaakciókat, a bevé­tel pedig meghaladja a 7 mil­lió forintot. Négy kommunista műszakot és egy KISZ-műszakot hirdettek meg, s az öt akción közel 36 ezren vettek részt és összesen 68 ezer tonna szenet termeltek. A vállalat helyzetét napjaink­ban aggasztóan nehezíti a romló munkaerőhelyzet, a las­sú műszaki fejlesztés, a halmo­zódó geológiai, bányaművelési problémák. Mindez nehezíti az ifjúsági szervezetben is a poli­tikai-mozgalmi munka végzését, másrészt viszont aktív cselekvő­készséget váltott ki a fiatalok­ból. Becsülettel, a szabad szombatok feláldozásával is megpróbálnak helyt állni a ter­melőmunkában, s jelentős részt vállalnak a liászprogram mind eredményesebb végrehajtása érdekében. Az ideológiai nevelőmunka, a politikai képzés új és haté­kony eleme az ifjúsági fórum- rendszer, mely alkalmas a KISZ álláspontjának, jelentősebb feladatainak nagyobb tömegek előtti kifejtésére. A szocialista hazafiságot és a proletár inter­nacionalizmust erősítő munkát az MHSZ-szel és a munkásőr­séggel való szoros együttműkö­dés segítette elő. A közművelődési, kulturális élet pezsgőbbé vált; sok segít­séget kapott a művelődési in­tézményektől, munkáskluboktól, üzemi közművelődési bizottsá­goktól a fiatalság. A beszámolót követően a vitában felszólalók többsége a gazdasági tevékenységet ele­mezte, szóba jöttek a pótmű­szakok, a bérezés, a munkaerő­gondok megoldandó kérdései. Dr. Schwarcz József, a szénbá­nyák pártbizottságának titkára a gazdasági problémák sorá­ból kiemelte: 26 ezer tonnás lemaradással számol ma a vál­lalat, s 1984 legfőbb kérdése az, hogy miként sikerül majd a lemaradást behozni, a termelési tervet maradéktalanul teljesí­teni. Ugyanis ez minden to­vábblépés záloga. Kovács De­zső, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának első titkára felszó­lalásában a hasznos együtt­gondolkodásra és az együttes cselekvésre serkentett, amely­nek jó alapot adhat a beszá­molási időszak jó ifjúsági mun­A pb-gázpalack cserénél megfeledkeztek a tömítésről Palotabozsokon, a hollander alá ugyan visszatették a tönk­rement, régi bőrtömítést, de az megbosszulta magát, kifújt a gáz, lángra is kapott. A házi­asszony, ahelyett, hogy elzár­ta volna, leszerelte a palackot és kidobta az udvarra, ott a lángcsóva meggyújtotta a paj­taajtót, a pajtában tárolt szá­lastakarmányt és szemester­ményt, meggyulladt a tetőszer- kezet, a tűz átterjedt a lakó­épületre. A szomszéd zárta el a lángot vető gázpalackot, a fél falu oltotta a tüzet. A né­hány filléres bőrtömítés meg­takarítása 230 ezer forint kárt okozott. A háziasszony is meg­sérült. Véménden talán nem is gondolta a gazda, hogy az alomtól fél méterre lévő infra- lámpa hője nemcsak a mala­coknak melegít, hanem neki is tüzes perceket okoz. Bánhatja a három malacát, a 100 má­zsa csöveskukoricáját, leégett az ól födém- és tetőszerkeze­te, a becsült kára fél százezer forint. A tűz oka? Az infralám- pa hőjétől a hozzá túl közel lévő alom lángot fogott. A pécsi Sarohin tábornok útja 21. első emelet 4. szám alatti lakásból a lépcsőház la­kói mentették ki az idős asz- szonyt és oltották el a rövid­zárlat okozta tüzet. A kétszintes villányi családi ház emeletén műszaki hiba miatt gyulladt ki az olajkály­ha, szerencsére idejében ész­lelték a tüzet és a legcélrave­zetőbb megoldásként a lán­gokban álló kályhát kidobták az ablakon. Pécsett az álló Róba-Man teherautó utastere gyulladt, és égett ki a kályha műszaki hibája következtében. Még jó, hogy nem aludt a bent lévő vezető és idejében ki tudott ugrani a fülkéből, ami teljesen kiégett. Februárban a tűzesetek kö­vetkeztében a becsült kár ér­téke Baranya megyében 1,2 millió foript volt. A tűz követ­keztében füstmérgezésben meghalt egy férfi, égési sérü­lést szenvedett egy nő. A tűz­oltók 28 esetben vonultak tűz­höz. Ki gondolta volna? — véde­kezett a gazda, amikor meg­kérdezték, nem tartott attól, hogy a húsfüstölő kigyullad. Pedig kigyulladt. Kétújfalun a nyári konyha padlásterében (!) kialakított füstölőben kelet­kezett tűz, s ha a szomszédok időben nem észlelik, és nem fékezik meg a lángokat, ki tudja, hogy végződik a tűz­eset? Mecseknádasdon a hús­füstölőtől gyulladt ki a födém- és a tetőszerkezet. A lángokat Árvái János parancsnok irányí­tásával a helyi önkéntes tűzol­tók zabolázták meg, megmen­tettek vagy 300 ezer forint ér­téket. A vétlen tűzokozásnál csak a szándékos, a gyújtogatás a veszélyesebb. Pécsváradon az ittas férfi gyújtogatott a szo­báiéban — feltehetőleg ön­gyilkossági szándékkal — és a füstben halálát lelte. Kán ha­tárában hiába örült a juhász, hogy a tsz-től 140 ezer forin­tért vásárolt vöröshere-kazal- lal kihúzzák az állatok tava­szig. A juhász fia, ki tudja miért, felgyújtotta a kazlat. M. L. Polgári védelmi gyakorlat Az Ércbányászati Vállalat egyik üzeménél gyülekezett a ki­jelölt polgári védelmi alegység parancsnoki és beosztott állo­mánya, hogy az éves tervnek megfelelően kiképzési feladato­kat hajtson végre. Ennek során az alegységparancsnokok ve­zetésével kombináltan szennyezett terület műszeres felderíté­sét hajtották végre, teljes védőfelszerelésben. Az üzem dolgo­zóiból szervezett alegységek fegyelmezetten és alapos szak­mai ismeretekkel hajtották végre a kijelölt terepszakaszon a kiképzési feladatokat. Cziffra György szólóestje a PÓT £ aulájában Különös, vonzó játéka o vé­letlennek, hogy nem egészen 48 órával azután, hogy Schu­bert VII., „Nagy” C-dúr szim­fóniájának akkordjai a Pécsi Nemzeti Színházban elhang­zottak, Cziffra György szólóest, jén, (csütörtökön, a POTE aulá­jában) egy olyan Schumann- mű hangzott el, amely akkor keletkezhetett, mikor Schu­mann, barátja hagyatékában e nagy szimfóniát felfedezte. A szóban forgó öttételes remek, a Bécsi Farsangi Tréfa társasá­gában ezen az estén még két Schubert-, három Chopin-, egy Mendelssohn- és egy Liszt-mű hangzott el, ami már önmagá­ban is jelei Cziffra György pá­ratlanul jó ízlésre és gondos­ságra valló műsorválasztásá­nak. Világhírű zongoristánkról a romantikus beállítottságú, ih- letettségű művész képét őrzi — lemezei, rádiófelvételei, s újab­ban, szerencsére, gyakoribbá váló hazai fellépései alapján — a zenei köztudat. Pécsi, forró sikerű fellépése elsősor­ban arról győzött meg, hogy ez a tipizálás — legalábbis — felületes: nagy formátumú, ösz- szetett művészegyéniség ő, s épp azáltal, hogy könnyedén kibújik az efféle „beskatulyá­zásból". Most ezt elsősorban azzal tette, hogy — aligha vé­letlenül — olyan műveket vá­lasztott, amelyek a klasszikus stíluseszményt idézik fel, és a romantikus mondanivaló szol­gálatába állítják az előző nagy zenei korszak pregnáns leleményét: a klasszikus szoná­taformát. Ezt variálta, tágítot­ta és bővítette ugyanis mind az öt mű a koncert első felé­ben. Cziffrq utánozhatatlan ere­detisége, megismételhetetlen egyszerisége persze nemcsak ebben, hanem mindenekelőtt játékmódjában, a művekhez és a közönséghez való viszonyá­ban: előadóművészi magatar­tásában keresendő. Nem a briliáns technikára, suttogva, fényesen és dörögve egyként szépen szóló Yamaha-zongo- rájából előhívott, könnyed s meggyőző varázslatra gondo­lok, mert nála ez már termé­szetes. Arra céllzok, hogy min­den idegszálával érzi, érzéke­li és leméri játékának célját és értelmét: a közönséget; szinte magamagától függetle­nedve, saját játékát is egy­szersmind befogadóként éli át. Míg az előadóművészek leg­többjénél a tolmácsolás meg­határozója a maga és a zene közti viszony, addig nála dön­tővé a zene és a közönség közti viszony lép elő, s ez határozza meg kapcsolatát a zenéhez. A zenei folyamatnak — előttünk, a közönség előtt történő — újraszülése, — al­kotása helyett tehát játéká­nak lényege az a fajta, utá­nozhatatlan közvetlenség, mellyel mintha azt mondaná: „Halljátok, milyen szép ez?...” S ezzel a szó legne­mesebb értelmében szórakoz­tat: vidámít, nemesít, vigasz­tal, sebeket kötöz. Olyan vi­lágnagy tanítója ő a zongo­ramuzsikának — minden szó­beliség nélkül, „csupán” ze­nével —, mint Bernstein a szimfonikus zenekarénak. Feledhetetlen pécsi kon­certjének tiszteletdíját egyéb­ként alapítványának céljaira, a tévéközvetítés jogdíját pe­dig az új Nemzeti Színház épí­tésére ajánlotta fel. Varga János

Next

/
Oldalképek
Tartalom