Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-16 / 75. szám
1984. március 16., péntek Dunántúlt Tlaplö 3 Nyújts baráti jobbot! A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége ez évben is megrendezi a Nyújts baráti jobbot! országos kulturális vetélkedőt azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai német népdal és népzene, néphagyomány felkutatását és ismertetését. Egyének és csoportok ez év április 30-ig jelentkezhetnek a versenyre. A versenyzők zömét ez év szeptember 15. és 1985. február 28. között hallgatják meg. Az országos döntőt a következő évben — hagyomány szerint — áprilisban tartják. Iskolagépek - nem középiskolás fokon A z oktatásügy „támogatja" a hazai személyi számítógépgyártást: közel ötvenezer forintba kerül egy-egy iskolai számítógép. (Amihez 200 dollár feletti értékben vásárolunk nyugatról alkatrészt, holott egy, a „HT—1080Z School- Computernél" sokkalta többet tudó gép készen 200 dollár alatt van. Különben megbízható ez az 1978-as szinvonalú gép csak a magyar gyártmányú magnója hajlamos a meghibásodásra, ennek szervizét ellátja a gyártó, a Híradástechnikai Szövetkezet — Budapesten.) Nemes szőlőfajtákat honosítottak meg Berkesdi keitek és kertbarátok Jut áru a felvásárlónak és a pécsi piacra is Cseresznye, meggy, szilva és dióbél ..H í '•■r* ,-y.V ? . KV. Számottevő a környéken a méhészet is Szeptembertől valamennyi megyei középiskolában található egy-két ilyen számítógép: szakkörökön és a technikai tárgyak keretében ismerkednek vele a fiatalok. Ma, pénteken délután újabb 20 gépet osztanak szét, kettőt- kettőt kap belőle a DO-ZSO Művelődési Ház, valamint a komlói, Kun Béla és a Komarov gimnázium; a mohácsi Marek és a pécsi Pollack Szakközépiskola; hármat-hár- mat a Leöwey és a Széchenyi Gimnázium, négyet pedig a Nagy Lajos Gimnázium. Nyolc ilyen gép található a Baranya megyei Pedagógiai Intézetben (hármat a minisztérium ötöt a Megyei Tanács ajándékozott), itt készítik fel az oktató tanárokat, szakkörvezetőket. Poronyi Gábor, az intézet munkatársa az iskolai számítógépprogram egyik „megszállottja"; szakköröket vezet tanároknak és diákoknak1. Doktori értekezésének témája is ehhez kapcsolódott: „Programozási ismeretek oktatása középiskolai szakkörökben." — Az Intézet minden évben indít pedagógiai pályázatokat, ezen belül idén először írtunk ki számítástechnikai témákat programkészítésre; módszertani kérdésekre, és egyéb iskolai hasznosításokra. Szeptemberben a számítástechnikai oktatás egy kicsit kapkodva indult, a tanárok felkészítése sem történhetett meg elég rendesen. A gimnáziumokban a technika tantárgyban minden gyerek hozzájut a géphez, s eqészen alapfokon megismerkedhet vele. Érdemi tanulásra a szakkörökben van lehetőség, pillanatnyilag erősen kell válogatniuk az iskoláknak, hoqy kik mehetnek szakkörbe. Két gyerek — eqy g'ép: ez lenne az ideális. De így is vannak már a szakkörökben számosán, akik lassan többet tudnak, mint a tanár. A gépszíj, pontosabban a chip által elkapottak között van Uherkovich Péter is, a Leöwey Gimnáziumból. Harmadikos, a múlt nyáron kezdett előbb könyvekből majd az iskolai szakkörben közvetlenül is ismerkedni a számítógépekkel. Tanára, Stokinger Zoltán ezt mondja róla: —■ Kiemelkedő képességű, szinte minden idejét a gép mellett tölti. Irt már zenei és játékprogramot egyaránt, s volt, amit én tanultam meg tőle. Most mór azt javasolja, hogy kezdjük el a gépi programozást, de az az igazság, hogy még én sem jutottam odáig, meg hát a többiek sem tartanak ott. A hétfő délutáni szakkörre Péter késve érkezett, mert hogy matematikaversenyen vett részt. Az egyik gép mellett Durczy Levente mutatta be, hogy milyen programot írt az ún. NIM-játékra (őnála 99- ből vehet el felváltva a játékos és a gép, de egy alkalommal csak kilencnél kisebb számot. Az győz, aki előbb éri el a nullát). A másik gépbe Péter is betáplálta a saját megoldását: grafikusan jelenít meg három tüskét amikre csökkenő számban korongok vannak feltűzve: elvenni bármennyit lehet, de csak egy tüskéről: a gép különböző hangokkal is kíséri a játékot, s figyelmezteti is az ellene játszót, ha az késlekedik a lépésével. — Igen, előfordult, hogy én mutattam meg valamit a tanár úrnak: azt hogy hogyan lehet zenei programot készíteni. De csak arról van szó, hogy így volt gyorsabb, szüleim tanárok voltak, tehát nagyon jól tudom, mennyivel több elfoglaltsága van egy tanárnak, mint egy diáknak. Most, a versenyre készülve, édesapám eltiltott a géptől, s igaza volt. Amúgy annyit foglalkozom programokkal és a géppel, amennyit csak lehet, s igyekszem, hogy ez ne látszódion meg a tanulmányi eredményemen. Bár előfordult, hogy a házi feladatomat az óra előtti szünetben írtam meg, de komolyabb mulasztásom még nem volt. Eddig 54 olyan programot írtam, amit érdemes volt rögzíteni, s rengeteg kicsit, például, hogy minél rövidebb program állítson elő véletlenszerűen minél érdekesebb, bonyolultabb ábrát. A hófoltok eltűnése, az első virágok megjelenése mellett hasonlóan megbízható jel a tavasz ébredésére, hogy kertekben, szőlőkben megpezsdül az élet, kezdődik a nagy munka. S ez nemcsak csalhatatlan jel, de általánosnak is mondható, hiszen manapság Magyarország úgy is jellemezhető lehetne, mint egységes és hatalmas kiterjedésű kertbarát- (s persze kistenyésztő) mozgalom. Ahogy terebélyesedett ez a mozgalom, úgy alakult át fokról fokra a városok környéke, a községek határa, s gyakran olyan gazdasági kultúrák jöttek létre, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a településre. Például Berkesden és három társközségben, Eilenden, Szilágyon és Perekeden. Ezek a falvak korábban nem számítottak jó szőlő- és bortermő vidéknek. Tokajjal, Badacsonnyal, Villánnyal ugyan ma sem vetélkedhetnek, de olyan szőlőkultúrát teremtettek az utóbbi évtizedben az itt élő emberek, hogy ez év február végén a szőlősgazdák megtarthatták első, s várakozáson felül sikeres borversenyüket. — A 61 nevezett mintából a bírálók 11-et .arany-, 14-et ezüst- és 22-t bronzérmesre minősítettek — mondja csendes dicsekvéssel dr. Boros Károly berkesdi tanácselnök. — A négy községben mintegy ötszáz család összesen 46 hektárnyi területen foglalkozik szőlőműveléssel. A régi telepítésű direkttermő szőlőket új, korszerűen, szakszerűen művelt nemes fajták váltották fel. A szőlőkben és a ház körüli kertekben jelentős a gyümölcs- termesztés. Piacra is jut bőven belőle, de a java részét a Pécsvárad és Vidéke Áfész vásárolja fel itt helyben. Éveken át a nyúltenyésztés is népszerű volt Berkesden és Szilágyon: 15—20 család foglalkozott ezzel. Az átvételi árak csökkenése, a nyúltáp árának emelkedése miatt többen abbahagyták a tenyésztést. A visszaesés másik oka, hogy nyúllal főként az idősebbek foglalkoztak, a fiatalabbak inkább a biztos, s nagyobb jövedelmet adó sertés- és marhatenyésztésbe fektetik a munkát és időt. Számottevő Berkesden és környékén a méhészet is: 8—10 gazda tartja állandóan ezen a környéken a méhállományát. Dénes József nyugdíjas gépkocsivezető egyike volt azon termelőknek, akik aranyérmet értek el mintájukkal a februári borversenyen. Véleménye nemcsak mint az egyik sikeres bortermelőé érdekes, hanem azért is, mert társadalmi megbízatásánál fogva egyik fő szervezője a berkesdi szőlőtermesztő-kertbarát mozgalomnak: ő a községi népfrontbizottság elnöke. — Bebizonyosodott, hogy ha nem sajnáljuk a törődést és a tanulásra fordított időt, Ber- kesd környékén is lehet szőlőkultúrát teremteni. A szőlősgazdák még Pécsre is bejártak bemutatókra, szaktanács- adásra, hát még azokra, amiket itt rendeztünk helyben, a kultúrházunkban. Ismeretterjesztő előadások azonban nemcsak a szőlőművelésről voltak és vannak, hanem minden olyan témában, amely a helybeli termelőket érinti. Jó a kapcsolatunk a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya megyei Társadalmi * Szövetségével. A Pécsvárad és Vidéke Áfész pedig minden iaényt kielégítően végzi a felvásárlást, valamint a tápok és növényvédő szerek árusítását. Az eredmény nem is maradhatott el: a község munkaképes lakosságának kétharmada az iparban dolgozik ma már, a falu háztáji gazdaságaiból, kertjeiből mégis ötször annyi kerül ki a közellátás számára, mint másfél évtizede. Dénes József egyébként csak a család szükségleteinek szintjéig foglalkozik állattenyésztéssel. Hatszáz négyszögöl területű szőlőjét apjától örökölte. A direkttermő fajták helyett nyolc éve telepített új, nemes fajtákat: olaszrizlinget, „Kocsis Irmát”, bánáti rizlinqet. Éves átlagban 10—15 hektó bort ad el és mintegy 10 mázsa szőlőt értékesít. Az utóbbi jobban kifizetődő. A berkesdi kertek hozamát nehéz lenne még csak megbecsülni is. A Pécsvárad és Vidéke Áfész forgalmi adatai adhatnak némi támpontot. Tápokból Berkesden tavaly egymillió 490 000 forint értékben vásároltak, ez majdnem két és félszer annyi, mint 1982-ben volt. A tápok java részét persze sertés- és marhatenyésztésnél használták fel. Az áfész mintegy 200 000 forint értékű terméket vásárolt fel Berkesden. Többek között 20 mázsa cseresznyét, 20 mázsa meggyet, 27 mázsa szilvát, 6,5 mázsa dióbelet, 2 mázsa éticsigát, 4 mázsa étkezési babot (más években ennek négyszeresét, de tavaly sok gond volt vele), 24 mázsa nyu- lat és kéf méhésztől 20,5 mázsa mézet. Az adatok alighanem csak jéghegy víz feletti csúcsát jelképezik, a többi a pécsi piacok forgalmi tengerében merült el. D. I. A tanároknak, diákoknak sok mindenre maguknak kell rájönniük: az isk^lakomputerhez csatolt dokumentáció meglehetősen rossz. De ez- még áthidalható gondot jelent, viszont egyre jobban hiányzanak az alapgéphez csatlakoztatható perifériák: a sornyomtató és a mágneslemezes tároló elsősorban. S hát elég hiányos a programkészlet is: érdeklődő szaktanárok, igyekvő diákok készítenek például német nyelvi, vagy biológiai programokat — hiszen a számítógép alkalmas más tantárgyak oktatásának színesítésére, gazdagítására is. B. L. Folyóiratszemle Az ötvenes évek Az utóbbi időben az érdeklődés előterébe került az úgynevezett ötvenes évek első felének története. Viszonylag sokat foglalkoznak ezzel az időszakkal visszaemlékezések, filmek, színdarabok, regények, tanulmányok. Sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy hazánk felszabadulását követő említett korról a kialakított kép gyakorta ellentétes, sokszor meglehetősen szubjektív a valóság megközelítése. A PÁRTÉLET márciusi száma közli azt a szerkesztőségi kerekasztal- beszélgetést mely azt tűzte feladatául maga elé, hogy az ötvenes évek értékelésének problémait megvitassa. A beszélgetésen részt vett Bacsó Péter filmrendező, Balogh Sándor történész, Csizmadia Ernő közgazdász, Hajdú Tibor történész, Király István irodalomtörténész, Urbán Károly történész és Lakos Sándor, a folyóirat főszerkesztője. A kerekasztal-beszélge- tésről megjelent publikáció arra hívja fel többek között a figyelmet, hogy az emberek széles köre, különösen a fiatalok, szeretnének pontos és megalapozott képet kapni az ötvenes évek első felének történetéről, igénylik a történések és az összefüggések részletes és hiteles bemutatását. Kétségtelen, hogy a párt ezzel kapcsolatos állásfoglalásai, határozatai eligazítást adhatnak az érdeklődők számára. Mégis nem elég tiszta a kép, nincs megfelelően a helyén történelmünk e szakasza a közvéleményben. Feltétlenül további kutatómunkára, elemzésekre, a közvélemény számára érthetőbb és elfogadhatóbb tájékoztatásra van szükség változatlanul. A vitában természetesen sokféle nézet fogalmazódott meg, a korszak elemzésére, feltárására, a nyilvánosság elé tárására több javaslat, elgondolás született. Bizonyára akiket közelebbről érdekel ez a kérdés tanulmányozni fogják a PARTÉLET kerekasz- tal-beszélgetését. Érdemes azonban itt utalni a vitaösszefoglaló néhány érdekes gondolatára, melyet Lakos Sándor fejtett ki. Véleménye szerint fontos feladat, hogy az új kutatási eredményeket, az új elméleti eredményeket is figyelembe véve, árnyalt, differenciált, hiteles képet állítsanak szembe a szélsőségekkel. Szabad és szükséges is, hogy folyamatosan pontosabbá tegyék a nézeteket, árnyaltabbá az állásfoglalásokat. Napjainkban új tények, illetve a végbement fejlődés tanulságai alapján lehet pontosabban megítélni bizonyos akkori jelenségeket. Jog és kötelesség is árnyaltabbá, meggyőzőbbé, elfogadha- tóbbá tenni a kor értékelését. A lényeges kérdések megválaszolása kötelessé- künk önmagunkkal, de az egész nemzetközi munkás- mozgalommal szemben is. Amikor eszmei ellenfeleink újra meg újra előveszik, felhánytorgatják az ötvenes évek torzulásait, nekünk sem szabad hallgatnunk. Arra van szükség, hogy bátran érveljünk, mert a szocializmus egé- egészét érintő, nagy jelentőségű kérdésről tanulságokról van szó. M. E.
