Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-15 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtűli napló XLI. évfolyam, 74. szám 1984. március 15., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A pécsi logopédiai óvoda (3. oldal) Nyugdíjasok fóruma (6. oldal) Tüzép-teiepek építőanyag-ellátási gondokkal (5. oldal) Március öröksége A Szentlőrinci Költségvetési Üzem kisüzemei Bőrdzsekiket varrnak a Szentlőrinci Költségvetési Üzem drávafoki varrodájában Fotó: Proksza László Havi teljesítmény- normát dolgoztak ki A drávafoki varroda exportra dolgozik A z utód, aki kutató tekin­tetével a márciusi üze­netek máig ható tanul­ságait okulásul keresi a mun­kában, megtorpan a kérdésnél: mit is ünnepéi március 15-én? Jószerivel össze is tudja szed­ni mindazt a szentenciát és el­lenszentenciát, amit nevelteté­se és önművelése ilyen vagy olyan iskoláiban megtanult: a történelmi múltidő eseményeit, az európai forradalmak, a ma­gyar 48, aztán a szabadság- harc okait, programját, krono­lógiáját, sőt ellentmondásait és értelmezési utóéletét is. Az emlékező tehát nem ünnepi szavakat keres és óvja magát attól, hogy a magyar haladás egyik legtartósabb vi­lágító oszlopát a hamis pátosz ködével elhomályosítsa. Teszi ezt azért, mert március tizen­ötödike valóságos része nap­jaink közgondolkodásának, a história és tanulságai a nem­zet, a haladás és a hazafiúi magatartás aktuális kérdései­hez kapcsolódik. Hazai legjobbjaink gondol­kodásában sohasem volt kér­déses és ma sem az, hogy a nemzet sorskérdéseit csak a néppel együtt és a haladás nemzetközi frontján a többi néppel együtt lehet megolda­nunk. Mármost, mint az 1948 márciusában is, az a legfonto­sabb, hogy e nemzeti sorskér­dések (ugyan nevezhetnénk ta­lán egyszerűbben is) valóságos tartalmát a mai és a jövendöl­hető holnapi realitások szigorú figyelembevételével fogalmaz­zuk meg és lényegüket, sor­rendjüket illetően jussunk meg- győződéses egyezségre. Százharminchat esztendővel ezelőtt a nemzeti függetlenség, az önálló Magyarország meg­teremtéséért emeltek szót mindazok, akik tenni akartak a hazáért és be akarták kap­csolni a magyarságot a kor előremutató szellemi áramla­taiba. Európa e forradalmi fe­szültségekkel terhes korban szülte meg a múlt kiváltságait elvitató új osztályokat, a bur­zsoáziát és a munkásságot, ki- hordta, és Marx és Engels tol­lával megfogalmazta a mun­kásság harci programját. Mi egy korszakkal hátrább tartot­tunk. De március idusának szervezői és résztvevői tudták: a haladásért, a nagyobb nem­zeti önállóságért kezdett küz­delmet váflalniok kell. Ez a tu­dat szülte meg a hazai job­bágyban, a polgárban, a kis- nemesben és a főrendekben is a nemzeti egyetértés szüksé­gességét, mert enélkül a nagy kérdések nem dönthetők el. Ma azok közé az államok közé tartozunk, amelyek a tár­sadalmi haladás élén járnak. Olyan társadalmat építünk, amelyben megszűnt az egyik osztály másik által való kizsák­mányolása és nálunk nincsenek ezen alapuló antagonisztikus osztó lyelientétek sem. A sza­badság, egyenlőség, testvériség egykori programja a szovjet nép felszabadító harcainak eredményeként elnyert függet­lenség közepette a szocialista forradalmi átalakulásban telje­sítette ki igazi tartalmát. De fejlettségi szintük mai helyzetében éppúgy megtalál­hatók az itt és most nagy kér­dései, amelyekre a nemzeti egység új motívumokkal gaz­dagodó talaján kell az egye­temes érdekekkel harmóniában álló válaszokat adnunk. Vajon nem aktuális tanulsága-e negyvennyolcnak, hogy a tör­ténelmi útválasztás politikát és társadalmi rendszert meghatá­rozó eseményeit és következ­ményeit meggyőződéssé, egyet­értéssé erősítsük a kortársi tu­datban és nem feltétele-e en­nek a múlt-, a jelen- és a jö­vőbeli tisztánlátás? Március üzenetének mai vál­lalása vajon nem jelenti-e új vagy módosuló tartalmú társa­dalmi értékeink konzekvens és harcos vállalását: életünk min­den területén a minőség köve­telményének érvényesítését? A haladás ma vajon nem azzal egyenlősíthető-e, hogy igenis változtatni tudunk munkakultú­ránkon, javítani tudunk a vi­lág által értékelt teljesítmé­nyünkön, hogy nem maradunk le a műszaki-technikai fejlő­désben és tartjuk a kultúra iránti nyitottságunkat, előnyt adva a konvertálható szaktu­dásnak, a társadalmi esély­egyenlőtlenségek mérséklését szándékoló akaratnak, s mi magunk is, személyesen is se­gítjük, hogy politikai kultúránk, társadalmi demokratizmusunk előremozdulásunk lendítője le­gyen. A világ többi népeivel együtt boldogulásunk mai sorskérdé­se a béke is. Jól szeretni a bé­két pedig nem csupán annyi, hogy nem akarunk háborút. Közös dolgaink rendezéséhez, ahogy ma is, holnap is visel­nünk kell az akarat nyomába szegődő gondot és erőnkhöz mérten a cselekvést is. A ma­gyar haladás egykor is, most is a világ egyetemes előrehala­dására szavazott, hiszen prob­lémáink régen is, ma is össze­kötődnek az emberiség nagy problémáival. Az érdekek egyeztetését tehát nem elég ha­tárainkon belül, higgadt mér­legeléssel és józan előrelátás­sal segíteni. Késznek kell le­gyünk arra, hogy nemzeti, szö­vetségi és az egyetemes érde­kek összehangolását, szerény közreműködésünk révén is, ne­hézségek árán is, siker koro­názza. Március öröksége, hogy a 48-as vagy a 19-es demok­ratikus erő is a hatalom birto­kában az építés programján munkálkodott, és a hazaszere- tetet nem csupán érzelemben kérte számon, hanem magatar­tásban, hazafiúi cselekedetben is. Annak a ma néhány újra hallható és kissé kérkedő hang­nak itt, magunk között, be kell látnia, hogy a hazafiságnak mindenekelőtt az emberi minő­ség a legfőbb kritériuma. Te­hetségünk, tudásunk és cselek­vésünk csak akkor érdem iga­zán, ha a világ számára jelent valamit. Persze az otthon ajta­jától haladva a világ felé meg kell járnunk, ismernünk kell a haza útjait. Gondoskodni kell nap mint nap hazánk és ben­ne önmagunk, gyermekeink testi és lelki épüléséről, életünk határain túl is éltetve annak az egyetlen emberi közösségnek a határát, amelyben számunkra hely van. A w Idozatkész gondoskodás­sal, cselekvő készenlét­tel, vállalkozó munká­val és alkotó tisztességgel kell tehát országépítő munkánkat végeznünk. Hibáinkra vagy mentségünkre a világ előtt is alig, magunk között pedig egy­általán nem hivatkozhatunk. Az elődök szelleméhez híven csak így végezhetjük eredménnyel szocialista rendet fejlesztő mun­kánkat, népünk, nemzetünk ja­vára, az egyetemes emberi ha­ladás szolgálatában. És mind­ezt ünnepeljük március 15-én. A cselekvést, a szavak és tet­tek eqységét, a hazaszeretet és haladás szerves ötvözetét, re­mélve, hogy a velünk ünneplő qyermekek és fiatalok, legjobb lényünkre hasonlítva, tovább gazdaaítják majd eredményein­ket, jól és bölcsen szeretve a hazát. Csikós József A Szentlőrinci Költségvetési üzem 3. számú telepének 120 fős kollektívája mindig szép eredményeket ért el ipari vál­lalkozásokban. 1982-ben még nyereséget hozott a kisegítő ipari tevékenység, de az 1983. évi vállalkozási sorozat nem zárult haszonnal. Egyedül a Mechanikai La­boratórium pécsi gyárában, va­lamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel kialakított együttműködés marad kifizető­dő, míg a gokartszerelés, a vil­lamossági bemérő munka, a rozsdásodást gátló műanyag- bevonat-készítés deficites, mert egyebek között csökkent a megrendelés. Ezen kívül leg­alább húszféle alkatrész tartó­san hiányzik és ez már a ter­melést is fékezi. A telepveze­tés választhatná azt a kiutat, hogy több dolgozónak felmond, de ehelyett igyekszik nyeresé­ges bérmunkát szerezni. Evégett állandósították az átképzést, az átcsoportosítást és meghatá­rozták a személyenkénti havi teljesítményt 11 666 forintban. Tartós lemaradás esetén vég­leg sor kerülhet az elbocsátás­ra. Csak így megalapozva le­het kisüzem-létesítésekbe fogni, mégha ez kezdetben kudarccal is jár. Pár hete zárt be a telep egyik kisüzemi csarnoka, ahol a Pécsi Bútorgyár részére majd­nem egy éven ót 10 asszony funérlapokat ragasztott kézzel. Tovább nem bírták a fárasztó kézi ragasztást. Most a pécsi Letartóztatások Chilében Hatvanhárom személyt tar­tóztattak le kedden este a Chile déli részén lévő Punta Arenasban egy tüntetés során. Több száz tüntető Jósé Ruiz di Giorgio, az olajipari munká­sok nemrég bebörtönzött veze­tője szabadonbocsátását köve­telte. A szakszervezeti vezetőt február végén tartóztatták le, miután a városban nagyszabá­sú tiltakozóakciók voltak az odaérkező Pinochet tábornok­elnök ellen. Hunor Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Vállalatnak fognak dol­gozni, de már kétszer ennyien. A húsz bérelt varrógépen majd síkesztyűk bélését készítik. Az együttműködés lehetőségeiről az idei üzemnyitásról jelenleg folynak a tárgyalások. A har­madik kisüzem, amelyet Drá­vátokon alakítottak ki a helyi tanáccsal kooperálva, teljes ka­pacitással termel. Tavaly no­vember óta 17 asszony műbőr­dzsekiket és nadrágokat állít elő a Fővárosi Kézműipari Vál­lalat megbízásából szovjet ex­portra. Ha a varroda nyereség­gel zár, ami biztosra vehető, ak­kor a 3. számú telep is elmoz­dul a mélypontról. Szeifert Béla telephelyi művezető szerint, a vállalkozással nemcsak saját munkásaiknak, de a költségve­tési üzemnek is pénzt szerez­nek egyebek között a bérszín­vonal javításához. Rrab Liga külügyminiszteri tanácskozás Az Arab Liga 19 tagjánck képviselői — többségében kül­ügyminiszterek — szerdán Bagdadban megkezdték rend­kívüli tanácskozásukat az ira­ki—iráni háború befejezésének lehetőségeiről. Mint Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter közölte, Irak azt várja a bagdadi kormány ké­résére összehívott értekezlettől, hogy az hozzon határozatot Irak aktív támogatásáról az Irán el­leni háborúban és ítélje el Iránt háborús cselekményei miatt. A tanácskozáson részt vesz 13 arab ország külügyminiszte­re, továbbá Libanon, Dél-Je- men és Algéria nagykövete, Szomália külügyminiszter-he­lyettese, Tunézia állandó kép­viselője az Arab Ligánál és a PFSZ VB egyik tagja. Nincs je­len Bagdadban Szíria és Líbia képviselője. Mindkét arab or­szág Iránt támogatja a hábo­rúban. Egyiptom — miután tagságát felfüggesztették az Arab Ligában —, ugyancsak nem képviselteti magát. Forradalmi ifjúsági napok ’84 Koszorúzások március 15-én Reggel 9 órakor Pécsvára- don tartanak koszorúzási ün­nepséget és Ifjú Gárda foga­dalomtételt a Kossuth-szobor- nál. A KISZ Pécs városi Bizottsá­ga szervezésében kerül sor a hagyományos pécsi koszorúzá­sokra. Elsőként délelőtt 10 óra­kor Pécsett, a Kossuth-szobor- nál helyezik el a megemlékezés koszorúit. Köszöntőt mond Traubert Nándor, a Pécsi Hő­erőmű Vállalat KISZ Bizottsá­gának titkára, az ünnepi be­szédet Fiiszór Ferenc, a HNF Pécs városi Bizottságának tag­ja, a Sopiana művezetője mondja. Időrendben a következő ün­nepi megemlékezés 15 órakor lesz Szigetvárott, majd 16 óra­kor kezdődik a másik nagysza­bású hagyományos pécsi ün­nepség és koszorúzás a 48-as téri Pető-szobornál. Köszöntőt mond Fiszter Gyulóné, a Ha­zafias Népfront Budai 1-es kör­zeti bizottságának elnöke, nyu­galmazott középiskolai igaz­gató. Az ünnepi beszédet Hoff- bauer József, a KISZ Pécs vá­rosi Bizottságának titkára tart- ja. Délután további emgemléke- zésekre kerül sor a megyében: ugyancsak 16 órakor tartják Mohácson, a Petőfi dombormű­nél a koszorúzási ünnepséget, majd ezt követően 17 órakor a mohácsi Marek József Szakkö­zépiskolában amatőr művészek kiállítása nyílik. 17 órakor kez­dődik Siklóson is a hagyomá­nyos koszorúzási ünnepség és fáklyás fölvonulás, amelyet kul­turális program követ. Végül 17.30-kor Pécsett, az IH-ban is nyílik egy kiállítás, a Focus csoport és öt fiatal pécsi köl­tő közös bemutatkozása, ame­lyet Szederkényi Ervin, a Jelen­kor főszerkesztője nyit meg. A megnyitót rövid irodalmi műsor követi. Csuti J. A kétújfalui Vörös Csillag Termelőszövetkezet cső magolástechnikai és szolgáltató üzemében mű­anyag falburkoló elemeket, csomagolóeszközöket állítanak elő. Évente ebben az üzemágban 6 millió Ft árbevételre tesznek szert. Képünkön: konzervesüvegek borítólapjait készítik az asz- szonyok a Szigetvári Konzervgyár részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom