Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-13 / 72. szám

6 Dunántúlt napló 1984. március 13., kedd Mit mond a jogszabály? A lakóházak házirendjéről Kibővítették a lakóbizottságok Új szabályok a közúti közlekedésben 3. jogait A lakóházak házirendjéről szóló tanácsrendelet 1980. évi hatálybalépése óta eltelt 3 éves időszakban egyrészt az országos jogi szabályozásban olyan változások következtek be, amelyek indokolták a helyi szabályozás kiigazítását, más. részt a helyi jogalkalmazás tapasztalatai is arra engedtek következtetni, hogy a szabályo_ zás korszerűsítése is sürgetőleg jelentkezik. 1984. január 19. napján lé­pett hatályba a lakóházak há­zirendjéről szóló 1983. évi 5. sz. tanácsrendelet, amely lé­nyegét tekintve nem változtat­ta meg azokat az alapelveket, amelyek a tételes jogi szabá­lyozás fő irányvonalait hatá­rozzák meg. A házirend célja továbbra is a lakók nyugalmá­nak és pihenésének, valamint a lakóházak rendeltetésszerű használata és állaga védelmé­nek biztosítása, azokkal az alapvető szabályokkal, amelyek a társas együttéléshez nélkü­lözhetetlenek. A házfelügyelői munkát tilos „bérbe adni” A tanácsrendelet hatálya kiterjed a város területén lévő valamennyi Jakó- és vegyes rendeltetésű épületre (részben lakás, részben egyéb célt szol­gáló) és az abban tartózkodó személyekre, függetlenül attól, hogy az épület állami, szövet, kezeti vagy személyi tulajdon­ban van, bérbeadás útján hasznosított, vagy a tulajdonos használja. Nem terjed ki viszont az olyan eqylakásos lakóépületek­re, amelyekben csak a tulaj­donos, vagy a tulajdonos és csak egy bérlő lakik. A joqszabály egyik igen fontos és új rendelkezése, hoay a lakóbizottsáqok jogait kibővítette a házirend megtar­tásának és a házfelügyelők munkájának ellenőrzésével. E rendelkezés indoka, hogy ez a társadalmi funkció ered­ményesen seqítheti elő az ál­lampolgári feqyelem megszilár­dítását a bérbeadói és a bér­lői jogosultságok gyakorlása és a kötelezettségek teljesí­tése útján. Mind az állami lakóházak­nál, mind pediq a szövetkeze, ti üzemelésű éoületeknél elég­gé elterjedt qyakorlattá vált, hogy a házfelügyelők munka­köri feladataik ellátását — kü lönösen a lakóház tisztántar­tásával kapcsolatosakat — harmadik személyekre bízták, akik „bérmunka” keretében jól vagy rosszul véqezték a ház- felügyelői teendőket. Ez a gyakorlat — amellett, hogy a munkajogi szabályokat alapvetően sértette — nem biztosította a házfelügyelői teendők maradéktalan és köz. megelégedésre történő ellátá­sát. Az új szabályozás e helyte­len gyakorlatot azzal kívánja megszüntetni, hogy kifejezetten tiltja a möqöttes megállapo­dások megkötését a házfel­ügyelő és a vállalkozó harma­dik személy között, sőt mi több, szabálysértésként is szankcio­nálja, mégpedig több irány­ban. Az ilyen hallgatólagos vagy kifejezett megállapodás észle­lése esetén szankcionálható egyrészt a házfelügyelő, más­részt az ennek rendszeres el­lenőrzésére köteles házkezelé­si (szövetkezeti) dolgozó vagy felettese. Az egyik szövetkezeti lakó­házban a lakás tulajdonosa napközbeni rendszeres és han­gos rádióhallgatásával méltán váltotta ki a szomszédos la­kások tulajdonosainak felhá. borodását. Amikor erre figyel­meztették és kérték a csende­sebb rádiózásra, felháborodot­tan hivatkozott arra, hogy a hangoskodás csak 22 és reggel 6 óra között tilos, így az ezen kívüli időben tetszése szerinti hangerővel hallgathatja a rá­diót, vagy folytathat egyéb za'keltő tevékenységet. Ez a felfoaás alapvetően té­ves, egyrészt azért, mert figyel, men kívül hagyja a társas eqyüttélés íratlan normáit, de azért is, mert a tételesjogi szabályozásba is ütközik. A tanácsrendelet egyértel­műen szögezi le, hogy a bér­lőnek (albérlőnek) tulajdonos, nak, vagy egyébként a lakás tényleges használójának a nap minden szakában, de különö­sen este 22 óra és reggel 6 óra között tartózkodni kell minden olyan zajt okozó tevé­kenységtől, amely a lakótársak nyugalmát zavarja. A példában említett lakás- tulajdonos tévedése (vagy ép­pen felfogása) ára végül is szabálysértési eljárás lefolyta tása volt, melynek során tisz­tázódott, hogy az említett ren­delkezés nemcsak a 22 és reg gél 6 óra közötti időszakot részesíti védelemben, hanem a napközben] időszakot is. Ugyancsak helytelen — és eléggé el nem ítélhető — ma­gatartás a különböző tárgyak, szemét kidobálása vagy folya­dék kiöntése a lakások abla­kán. Ez a magatartás szintén szabálysértési eljárás kereté­ben bírálandó el. Igen fontos rendelkezés, hogy a közterületen történő gépjórműmosás, vagy a gép­jármű üzemeltetésével kapcso latos bármilyen szennyező te­vékenység esetén a szennyező­dést el kell távolítani. Ennek elmulasztását a jogszabály szintén szankcionálja. A tanácsrendelet által szánk, cionált magatartások eseté­ben a szabálysértési eljárás le­folytatására feljelentés alapján kerül sor. Vannak azonban a tanácsrendeletben olyan tény. állások is — mint pl. a már említett tárgyak kidobálása, vagy a közterület szennyezése stb. — melyeknél a rendőrség vagy az arra feljogosított ta­nácsi dolgozó helyszíni bírsá­got is kiszabhat. Bérlőközösség alakítható Az országos jogi szabályo­zás — figyelemmel a lakásál­lomány fenntartásához fűződő társadalompolitikai célokra — megteremtette annak lehetősé­gét, hogy a bérlakásban lakók a lakóház-üzemeltetés és kar­bantartás feladatait, vagy azok egy részét maguk szervezzék meg, és ehhez rendelkezzenek a lakbér arányos részével, il­letőleg gyakorolják a társa­dalmi ellenőrzést a kezelési és fenntartási tevékenységnél. A tanácsrendelet arról ad tájékoztatást, hogy mindezen célok érdekében (üzemeltetés ellátására, megelőző és javító munkák elvégzésére, felújítási munka előkészítésére, megren. delésére, ellenőrzésére) az in­gatlankezelő szerv és a bérlők által kötött megállapodás alapján bérlőközösség alakít­ható. Megalakítását kezdemé­nyezheti a bérbeadó, de .a bér­lők is. dr. Bajtai Dezső jogtanácsos Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály A Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanáccsal közö. sen meghirdetett ,,A végcél Zeltweg!” című játékunk má­sodik fordulójára is nagyon sok megfejtés érkezett, de megle­pő volt, hogy kevesebb szel­vényt töltöttek ki helyesen já­tékosaink, mint az általunk nehezebbnek ítélt első fordu­lóban, íme a 2. fordulónk he­lyes válaszai: a, b, a, c, b, b, a, b, a, b, a, a, c, b. A mindkét fordulóban helyes megfejtést beküldők közül az alábbi tíz pályázónknak ked­vezett a szerencse a sorsolás­nál: Vörös Sándor, Szigetvár, Basa utca 14., Oszvald Péterné 1984. január 20-án, pénte­ken a tv a műholdas jelzések alapján a hét végére nagymér­vű havazást jelzett. Szombat éjszakától vasárnap délig 30— 50 cm magasságot ért el a hó, szélcsendes, nulla Celsius-fok körüli hőmérséklet mellett. A Pécsi Közúti Igazgatóság képtelen volt megbirkózni az évek óta nem látott vastagságú hóval, így több község (pl. Bisse) pár napra el lett zárva a külvilágtól. Ezeket a falva­kat is be lehetett volna kap­csolni órák alatt a közlekedés­be, ha az ott gazdálkodó me­zőgazdasági termelőszövetkezet vezetői társadalmi összefogása megmozdította volna a gép­parkot. Nem arra kell gondol­ni ilyen váratlan természeti esemény alkalmával, hogy mennyibe kerül a gázolaj, ha­nem arra, hogy a társadalom tagjainak most segítségre van A névről — Zastava — szinte mindannyiunknak mind­járt a jugoszláv kisautók jut­nak az eszünkbe. Bár az utób­bi időben kevesebbet hallunk róla, déli szomszédaink ipará­nak ma is egyik büszkesége az az autógyár, ahol ezek a sze­mélygépkocsik készülnek. A Crvena Zastava immár több mint három évtizedes múltra tekint vissza, s annak is ne­gyedszázada, hogy az olasz Fi­at-cég licence alapján elkezd­ték gyártani a Jugoszláviában és külföldön egyaránt népsze­rű személygépkocsikat. Az el­múlt harminc esztendőben két és fél milliót gyártottak, évente 150—200 ezer új autó hagyja el a szerelőszalagot. A Zastavák változatlan ke­lendőségére, egyre növekvő népszerűségére a magyarázat viszonylagos olcsóságukban, ta­karékos üzemanyag-fogyasztá­sukban és szerény méretükben lelhető meg. Emellett a gyár újabb és újabb típusokkal je­lentkezett. A Zastavák mellett kis családi autókat készített Komló, Bajcsy-Zsilinszky út 80., Bártfai Imre Pécs, Kassa utca 9., Gaál János Komló, Petőfi tér 5., Kovácska Zoltán Kölked, Rákóczi u. 26., Zerényi István Pécs, Fazekas Mihály u. 18., Keszthelyi László Pécs, Dóra ut_ ra 2., Békés János Pécs, Hajdú Gyula út 42., Kossár István Bükkösd, Kossuth Lajos u. 11., Király Jenő Sellye, Nefelejcs utca 9. Tehát ők vehetnek részt egy családtagjukkal játékunk dön. tőjében, melynek színhelye március 17-én, 9 órakor a pé­csi Ifjúsági Ház. Döntőnk részt­vevőit levélben is értesítjük. szükségük, akár az őszi ter­ménybetakarításkor a tsz-nek szilárd, jó útra. A jobb felkészülés érdeké­ben indokolt lenne előre szer­ződést kötni a Közúti Igazgató­ság és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet között, hogy hasonló vagy súlyosabb (Bács- Kiskun, Békés, Veszprém me­gye) esetek ne fordulhassanak elő. így több jármű dolgozhat­na a városokban (Pécs, Kom­ló). Dicséret illeti a baksai Ezüst­kalász Tsz vezetőit és dolgo­zóit, amiért saját gépparkjuk­kal már 22-én a déli órákban megkezdték és estig befejez­ték a hóekézést. Ezzel a műkö­dési területükön, de a Pécsi Közúti Igazgatóság kezelésé­ben lévő utakat közlekedésre alkalmassá tették. Jugo-45 és Jugo-55 márkajel­lel. Ezek 45, illetve 55 lóerős mo­torral működnek, háromajtó­sak, száz kilométerenként 5,8 liter benzint fogyasztanak. Ér­demes megemlíteni, hogy Kra- gujevácban egy elektromos meghajtású, könnyű teherautó­val is kísérleteznek, amely árammal, teljesen zajmentesen működik. A Crvena Zastava külföldön ma is mintegy 50 ezer autót ad el évente. A főbb vásárlói közé Egyiptom, Hollandia, Gö­rögország, Nagy-Britannia, Bul­gária és hazánk tartozik. A gyár és a magyar Mogürt 1981- ben tízéves kooperációs meg­állapodást kötött. A magyar fél részegységeket és alkatré­szeket szállít (ezeket a Magyar Gördülőcsapágy Művek és a Bakony Művek gyártja), s ezért kész autókat kap cserébe. A megállapodás értelmében a mostani 1000—2000 darab he­lyett 1985-től 4—5000 Zastava kerül majd a magyar piacra. Az elmúlt években a közút és vasút szintbeni keresztező­désében több súlyos baleset történt. A biztonság fokozása érdekében több jelzés és több létre. A vasúti átjá­rónál levő jelző berendezések, (fénysorompó, — sorompó), — ti­los jelzései a gyalogosok szá­mára is tilos át­haladást jelente- tenek. Vasúti pá­lyán — vasúti át­járóban vagy más kiépített átkelő­helyen a gyalo­gos csak akkor haladhat át — ha meggyőződött arról — hogy vasúti jármű nem közlekedik. A vasúti átjáró előtt az úttestre felfesthetnek útbur­kolati jelet. (Ábránkon.) Ezen útburkolati jel, mint „veszélyes helyre” hívja fel a figyelmet a vasúti átjáró előtt. A vasúti átjáró területén szaggatott vonallal körülhatá­rolt sárga színű útburkolati jel (a körülhatárolt területen sárga csíkokkal) hívja fel a figyelmét a járművezetőknek, hogy „Kü­lönösen veszélyes helyen" köz­lekedik. (Ábránkon). Siklósi KBT Fő cél: a baleset­megelőzés Siklóson és környékén 1983- ban 137 személyi sérüléssel já­ró közúti közlekedési baleset történt, 6,2 százalékkal több mint az ezt megelőző eszten­dőben. Mint Szűcs Sándor rendőr százados, a Siklósi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetője, a Sik­lósi KBT titkára elmondta, kü­lönösen az figyelemre méltó, hogy a balesetek okozói közül 52-en voltak ittasak. De hogy sokan vezetnek alkoholos be­folyásoltság alatt, az is bizo­nyítja, hogy 111 személyt vont felelősségre a rendőrség. A baleseti okok között — csakúgy mint a megyében — a sebes­ség nem megfelelő alkalmazá­sa, a szabálytalan fordulás, ka­nyarodás, az elsőbbségadás elmulasztása van az élen. Ezek a tények alapvetően meghatározzák a közlekedés- biztonsági tanács tevékenysé­gét, melynek fő célja a balese­tek megelőzése. Ennek érdeké­ben tavaly, s minden évben a különböző korosztályoknak ve­télkedőket rendeznek, oktatá­sokat szerveznek. Minden olyan vállalatot, intézményt felkeres­nek, melyek nagyobb jármű­parkkal rendelkeznek, s az előadássorozatok végén teszt­lapokat töltetnek ki a járműve­zetőkkel. A sikeres vagy siker­telen „vizsga” alapján minősíti a vállalat a járművezetőit, így nekik sem mindegy, hogy sa­játítják el a tudnivalókat. Ugyancsak a balesetmegelőzést szolgálják a rendszeres gép­szemlék, melyek a fő mezőgaz­dasági munkák megkezdése előtt történnek. R. N. A vasúti átjárónál az úttes­ten állványra helyezett piros fé­nyű lámpa jelzésére is meg kell állni. A jövőben a vasúti átjá­ró előtt — „Állj! Elsőbbség­adás kötelező!” táblát is elhe­lyezhetnek. Ilyen esetben az út­testre felfestett megállás helyét jelző vonal — útburkolati jel előtt — ha ilyen jelzés nincs, akkor a tábla előtt meg kell állni, és a vasúti átjárón csak akkor lehet áthaladni, ha vas­úti jármű nem közlekedik. A két vagy több vágányú vasúti átjáró kezdetét az alábbi táb­la jelzi. (Ábránkon). A vasúti fénysorompó villo­gó fehér fénye a továbbhala­dást engedélyezi. (Eddig csak azt jelentette, hogy működik c fénysorompó). Tovább lehet haladni akkor is, ha a teljes sorompó rúdjai nyitott helyzet­ben vannak, és nincs kiegészí­tő hangjelzés — vagy fény­jelzés. Természetesen minden esetben a vasúti átjárót csak mérsékelt sebességgel — foko­zott figyelemmel és óvatosság­gal lehet megközelíteni, és azon áthaladni. Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani ak­kor, ha a folyamatos áthaladás nem biztosított. A biztonságos közlekedés érdekében be kell tartani az érvényben levő sza­bályokat is. Megállni a vasúti átjáró előtt és után csak 30 méter távolságon kívül lehet. Tilos előzni a vasúti átjáró­ban és közvetlenül az átjáró előtt — kivéve gépjárművel a kétkerekű motorkerékpárt, se­gédmotoros kerékpárt és a kerékpárt. Tilos a vasúti átjá­róban megfordulni és hátrame­netet végezni. A korábbi és a módosított kiegészítő új szabályok-jelzések csak akkor növelik a vasúti át­járó biztonságát — ha a jár­művek vezetői alkalmazkodnak a jelzésekhez — megtartják, betartják a szabályokat. Joggal várja el a társadalom a tömeges — és egyéni bal­esetek elkerülését. Litványi Tibor, a Baranya megyei Tanács V. B. Autóközlekedési Tanintézet igazgatója STOP Feltöltött akkumulátorok, kipu­fogócsövek és -dobok, munka­fékhengerek minden típushoz, Lada 1200-as és 1300-os személy- gépkocsikhoz homlokfalak, vala­mint autóápolási és -felszerelési cikkek kaphatók Fehér Árpád pécsi, Ivov-kertvárosi autósbolt­jában. Útszűkület. A 6-os számú fő- közlekedési úton, a 176,5 és 177 kilométerszelvény közötti kapasz­kodósávnál sziklabontási munkák miatt 40 kilométeres sebességkor­látozással és útszűkülettel szá­moljanak az arra autózók. A for­galmat jelzőőrök irányítják. Hét baleset. Az elmúlt héten hét személyi sérüléssel járó köz­úti közlekedési baleset történt Baranya megyében, kaptuk a tá­jékoztatást a megyei rendőr­főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától: három súlyos, négy pedig könnyű kime­netelű volt. Rovatszerkesztő: Roszprim Nándor Hógondok... Dr. Ács Imre MKBT Zastava-karrier A végcél Zeltweg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom