Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-13 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncintüll napló XLI. évfolyam, 72. szám 1984. március 13., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megnyílt a pécsi Elefántos ház (5. oldal) Zastava- karrier (6. oldal) Szőlőmetszési bemutató kistermelőknek (5. oldal) A Megyei Tanács ülése Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára (a kép jobb szélén) és dr. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára (jobbról a harmadik) a tanácsülés szünetében megyei párt- és tanácsi vezetőkkel beszélget. Fotó: Proksza László R nemzetiségek helyzete Baranya megyében A Baranyában élő nemzetiségek helyzetét és a nemzetiségi bizottság munkáját tárgyalta tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács ülése, melynek elnöke dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese volt. A Baranya megyei Tanács legutóbb 1974-ben tárgyalta a nemzetiségek helyzetét, és az ezzel kapcsolatos politika feladatait, 1978-ban pedig elfogadta a nemzetiségi művelődés távlati terveit. A nemzetiségi politika újbóli napirendre tűzését a végbement változások, a nemzetiségi kérdés megnövekedett jelentősége, valamint az elmúlt évben megtartott nemzetiségi szövetségek kongresszusa indokolja. Takács Gyulának, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesének a tanácsülésre készített írásos előterjesztése az elmúlt 10 évben végbement változásokat, a nemzetiségi politikában elért eredményeket foglalja össze. Szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a szocializmus nem teljes a nemzeti kérdés szocialista megoldása nélkül. Mint mondta, az elmúlt években a megye jelentősen továbblépett a nemzetiségek gazdasági, politikai, kulturális fejlődésének elősegítése terén. Megélénkült a nemzetiségi művelődés, nőtt a nemzetiségi öntudat, állampolgári közérzetük erősödött. — Nem hallgathatjuk el azonban — mondta Takács Gyula, — hogy a nemzetiségi községek lakóinak száma 4,5 ezerrel, a megye nemzetiségi összlakóinak száma pedig 3000 fővel csökkent óz utóbbi években. Ugyanakkor 8 százalékról 20 százalékra növekedett a vegyesházasságban élők, a városba költözött, a magyar környezetben asszimilálódott nemzetiségi lakosok száma. Az asszimilálódási folyamatot látva, különösen fontos, hogy vizsgáljuk, miként adhatunk nagyobb segítséget a nemzeti tudat megőrzéséhez. Sürgősen tenni kell annak érdekében, hogy minél több kétnyelvű iskola működjön a megyében, ehhez azonban a pedagógus- képzésben meg kell teremteni a személyi feltételeket is. (Kevés a nemzetiségi tanító, oktató, könyv.) A napirend élénk vitát váltott ki a tanácsülésen, 14 hozzászóló mondta el véleményét. Győrvári Márk, Szentlőrinc tanácsának elnöke felszólalásában elmondta, a nemzetiségeknél ugyanolyan mértékű az elvándorlás, mint a magyar lakosoknál. De amíg a magyar lakosoknál ez nem jelent problémát, a nemzetiségieknek az új környezetben és a munkahelyen sincs mód az anyanyelv gyakorlására. Az anyanyelv megőrzésének segítésére indult be a szentlőrinci lll-as számú iskolában a német nyelvű oktatás. Nagy sikere lett, már 149 német és magyar anyanyelvű gyerek tanul együtt. Krémemé Mihelisz Terézia, Székelyszabar tanácstitkára arról számolt be, hogy a Mohács környéki községek már évek ója jól megoldották a vegyeslakosú területeken is a nemzetiségi kultúra fejlesztését, csoportok alakultak a hagyományok ápolására. Panaszként megemlítette a tankönyv-ellátás problémáit. KnippI Károly Komló és környéke képviseletében említette meg, rendkívül nagy jelentőségű lenne mindenütt a hagyományokat és nyelvet őrző klubok megalakítása. Elmondta, nagy eredmény, hogy sok helyütt, így pl. Mecseknádasdon is van már óvodai német nyelvű oktatás. Pirisi Jánosné, a megyei vb tagja, a Pedagógiai Továbbképző Intézet igazgatója felszólalásában kifejtette az óvodai nyelvoktatás fontosságát. Mint mondta, vissza kell állítani a sok helyütt elfeledett kétnyelvűséget, és ez kisgyermek korban érhető el legjobban. Számára úgy tűnik, hogy nem kellően ösztönzik ennek a lehetőségnek a megteremtését, pedig a több nyelven beszélés nemcsak a nemzetiségiek, hanem az egész ország érdeke. Bóna Ernőné, a TIT Baranya megyei Szervezetének vezetője azzal kezdte hozzászólását, hogy a nemzetiségi politikában Baranya megyének nincs szégyenkezni valója. Ahol lehetőség volt, bevezették az óvodai nyelvoktatást és a bólyi iskola bekapcsolódott az országos nemzetiségi oktatási kísérletbe. Kevés azonban a kétnyelvű általános iskola. Lantos Józsel, a Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának elnöke megjegyezte, a megyében érezhető a biztonságtudat növekedése, a nemzetiségi közérzet erősödése. Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi önálló Osztályának vezetője szerint Baranya megye neve elválaszthatatlan hazánkban a nemzetiségiek érdekében folyó kísérlettől. Ez a megye volt az első, ahol jól működő nemzetiségi bizottság jött létre 1978- ban úttörőként dolgozták ki a komplex programot, az idegen nyelvűek kérdését társadalmi ügyként kezelik. Baranya megye példája lehet az egész országnak. Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára többek között elmondta, hogy a múlt évben lezajlott nemzetiségi konferencián 46 délszláv és 72 német anyanyelvű küldött képviselte Baranya megyét, amelyből 12, illetve 24 választmányi tagot választottak a kongresszusok. A nemzetiségi községek alapellátását a Megyei Tanács is vizsgálja és a közeljövő feladata ennek javítása lesz. Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára felszólalását azzal kezdte, hogy sok helyütt az országban túlzottnak tartják a nemzetiségiek támogatását. Akik ezt állítják, — mondotta —, nem ismerik a valós helyzetet. Baranya megye példamutató, jó lenne, ha hasonlóképpen cselekednének a többi megyében is hiszen Magyarország nemzetközi megítélése azon is múlik, milyen a nemzetiségi politikája. Megemlítette, milyen fontos a kétnyelvű iskolai oktatás, ugyanakkor a magyarországi németek iskolarendszerében nagy az elmaradás. Nagyon indokoltnak tartaná, hogy Pécsett végre beinduljon a német nyelvű általános iskola, és ahol erre lehetőség van, az óvodákban duplázzák meg a német nyelvű foglalkozások számát. A nemzetiségi tanárok képzését olyan ösztöndij-rendszerrel támogassák, ami arra ösztönzi őket, hogy visszamenjenek a falujukba tanítani. (Folytatás a 2. oldalcm) Libanoni megbékélési konferencia Lausanne-ban Amin Dzsemajel libanoni elnök megnyitó beszédében felszólította a lausanne-i megbékélési értekezlet valamennyi résztvevőjét: csatlakozzanak az ellenségeskedések beszünteté_ sét, az ország felszabadítását és egységének helyreállítását szolgáló erőfeszítésekhez. A tavaly novemberben elnapolt tanácskozás második fordulója hétfőn délután, helyi idő szerint fél hatkor kezdődött Svájcban, a lausanne-i Beau Rivage luxusszállodában. Az elnöklő Amin Dzsemajel tízperces megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot hogy a tanácskozás eredményeként véget ér Libanonban „a vér és a könnyek" időszaka. Remélem — mondta —, hogy kilencévi esztelen és szűnni nem akaró háborús^ kodás után, amelynek összesen százezren estek áldozatul, végre új korszak kezdődik az ország történelmében. Baranya megye úgynevezett mediterrán övezetében kedvez-e az időjárás a tavaszi munkáknak? Erre voltunk kíváncsiak március 12-én dél-baranyai mezőgazdasági körképünk összeállításakor, amikor ritka természeti érdekesség fogadott minket. Ugyanis a Harkányimedence felett magasodó Ten- kes-hegy hósapkát öltött, míg a hegy lankáin és a szárazabb dombokon javában folytak a kora tavaszi mezőgazdasági munkák. A Tenkes-hegy oldalában sorakozó kiskertekben legalább 300—400 kiskerttulajdonos vetette el a korai borsót. A bátrabbak a szívósabb Glória vetőmaggal már az őszi Katalin- napi vetés alkalmával megpróbálkoztak, nem kis szerencsével, hisz ha tétován is, de kezdenek zöldellni a sorok. Az óvatosabb gazdák a Debreceni borsófajta vetésével ezekben a napokban végeztek. A siklósi tsz hat traktorosa a leendő napraforgó-, kukorica- és lucernatáblákon dolgozott a Tenkes-hegy aljában húzódó magaslati dűlőkön. A tsz az idén Dzsemajel szerint a tanácskozás alapjául négy fő célkitűzésnek kellene szolgálnia: — a háborús állapot megszüntetése, azonnali, szilárd, teljes és végfeges tűzszünet útján ; — lépések megtétele Libanon egységének és felszabadulásának érdekében; — a különböző reformjavas_ latokkal kapcsolatos álláspontok egymáshoz való közelítése; — nemzeti egységkormány alakítása. Az értekezletet rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartják. A megnyitást háromszor is elhalasztották, mert nem érkezett meg a libanoni megbékélési folyamatban kulcsszerepet játszó Szíria kép_ viselője, Abdel Halim Haddam alelnök. A megnyitóbeszéd vé- aül is Haddam tóvollétében hangzott el. A tanácskozás érdemi munkája kedden kezdődik. nem vet borsót, viszont csaknem száz hektárral növelik a napraforgóterületet. A drávaszabolcsi tsz határában a gabonák fejtrágyázását sikeresen elvégezték, de a simítózásra csak 5—6 nap múlva lehet gondolni. Itt is, ahogy Siklóson is, a búza jól viselte a telet, nincs kipusztulás. A beremendi tsz-ben ugyanebben a témában óvatosan nyilatkoztak: .első búzaszemle alapján korai lenne általános megállapításokat tenni. A 120 hektár borsóvetéssel még várni kell, ugyanis még erősen vizes a föld. Napsütés és száritó, kiadós böjti szél kell, másképp nehezen lehet a táblákra menni az erőgépekkel. Csaknem 100 milliméteres csapadékhiányra panaszkodott Pólya Ferenc, a Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kombinát siklósi szőlészetének az ógazatvezetője, pedig idén 163 milliméter esőt mértek, ami ebben az időszakban három esztendőre visszamenőleg rekordnak számít. Cs. J. Három évtized a hányaegészségügy szolgálatában Jubilál a sikondai szanatórium Bensőséges ünnepség helyszíne volt tegnap délután a sikondai Bányászati Utókezelő- és Éjszakai Szanatórium. A megyei és országos szervek, a Mecseki Szén- és Ércbányászati Vállalat képviselőin kívül ott voltak azok az, aktív és nyugdíjas dolgozók is, akik az eltelt 30 év során hosszabb-rövidebb ideig az intézményben tevékenykedtek. A visszatekintésre az adott alkalmat, hogy az országos hírű egészségügyi létesítmény három évtizede kezdte meg működését. Az első hazai bányászati szanatórium múltjáról és jelenéről dr. Fehér Béla igazgató főorvos emlékezett meg, mint elmondotta, az eltelt évtizedek során számos változásnak lehettek tanúi a beutaltak és az intézet dolgozói egyaránt. Az eltelt évtizedek során új diagnosztikus és terápiás eljárásokat vezettek be, korszerű kezelési módszereket honosítottak meg, és műszaki fejlesztéseket hajtottak végre. A sikondai szanatóriumban évente mintegy 1600—1700 beutaltat fogadnak. A betegek kétharmada mozgásszervi vagy baleset utáni állapot miatt került az intézetbe. Az ünnepség további részében Kovács László, a BDSZ főtitkára elismeréseket nyújtott át az intézet dolgozóinak. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Dukál Józsefné, Hegyi József- né, Szakszervezeti Munkáért elismerő oklevelet vehetett át Bánó Károlyné, Kulcsár Ervinné, László Jánosné, Merez Józsefné. Az ipari miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Fehér Béla, dr. Radovics Béla, dr. Varró Józsefné, valamint Sarkadi Lász- lóné vehette át. A Mecseki Szénbányák Vállalat Kiváló Dolgozója elismerést pedig Makó Ferenc, Ständler József, Hojnal Józsefné, Kajtár Ger- gelyné és Giczi Ferencné kapta. Ferenci D. Tavaszi munkák a Tenkes-hegy alján Késik a borsóvetés Napraforgó alá készítik elő a talajt a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet harkányi kerületében. Erb János felvétele
