Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-12 / 71. szám
Mintha egy asztalnál ülnének... Új fedett fürdő Csokonyavisontán Négy változat Igái újjászületésére A csokonyavisontai új fedett fürdő épülete Somogyi termáltervek A gyógyvizek egyre több külföldi vendéget fogadnak Pécsi Városszépitö és Városvédő Egyesület Kedden közgyűlés Tavaly májusban történt megalakulása óta első alkalommal tart közgyűlést a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület. Az eseményre holnap — március 13-án — délután fél 5-kor az Ifjúsági Házban kerül sor. Ezen az első találkozón meghirdetik a „Tiszta, rendes környezet" elnevezésű mozgalmat, amellyel Pécs csinosítására, a közvetlen lakókörnyezet rend- bentartására kívánja mozgósítani az egyesület a város lakosságát. A vezetőség a közgyűlésre írásban hívta meg az egyesület tagságát, de ezúton meghív minden érdeklődő pécsit is, hiszen a közgyűlést egyben tagtoborozásnak is szánják. Konferenciák, telefonon Nem kell utazgatni Költséget és időt takarít meg Nem tudom, valaki is kiszá- mitotta-e valaha, mibe kerülnek ezek a néha csak nyúlfarknyi, bár különben fontos konferenciák, amelyeknek a résztvevőit valamely főhatóság Budapestre rendeli. Szerencsés eset, ha „csak” útiköltség merül fel, s nem társul hozzá szállásköltség is ... Bizony, nehéz ezrekbe kerülhet az ilyesmi, nem is beszélve az érdekeltek sok-sok kieső munkaórájáról. Vannak azonban intézmények, ahol sikerült már erre megoldást találni. Például a postánál. Itt egy olyan telefon- rendszer él immár három esztendeje, ami összeköti a posta vezérigazgatóját az igazgatóságok vezetőivel és ezen havonta — ha kell sűrűbben — tárgyalnak egymással, kiküszöSomogy igazán jól járt az olajkutatásokkal. Bár olajat nem fakasztottak, nagyobb földgázlelőhelyet is csak Babó- csán találtak, viszont jzinte valamennyi fúrólyukból meleg víz tört a felszínre. Babócsa, Inke, a Buzsák melletti Csiszta. puszta és Táska határában alakultak ki kisebb fürdők. A Dunántúli Regionális Vízmű Somogy megyei Igazgatósága a három nagy termálfürdőt üzemelteti: a kaposvárit, a cső konyavisontait és az igalit. Ezek a fürdők rendelkeznek elegendő mennyiségű vízzel, olyan fokú felszereltséggel, ami lehetővé teszi a további fejlesztést, majdan a gyógyhely: körülmények megteremtését is, vonz erejük máris jelentős, és képesek nagy tömegek ellátását biztosítani. A három fürdőben már évek óta jelentős fejlesztés folyik - tájékoztat Horváth Tivadar, a Vízmű igazgatója. — A kaposvári termálfürdőben 1983-ban indult a rekonstrukció. Első lépésként a fűtőrendszert újítják meg. A tizenöt széntüzelésű kazán helyett földgázfűtésűeket helyeznek üzembe. Tavaly elkészült az új kazánház, idén a hőközpont építése kezdődik, és az épületek fűtési rendszerének a rekonstrukciójára kerül sor, Mintegy 15 millió forintot költenek erre. Ennél látványosabb fejlődés vár Igalra. A 71 fokos jódos gyógyvízre alapított egykori kis falusi fürdő fejlesztésére eddig 25 millió forintot költöttek. így alakult ki a kilenc medence, a télen is üzemelő fedett fürdő, az új üzletsor öltözők és az igazgatási épület. A meglévő létesítmények azonban már nem felelnek meg a kor igényeinek, és egyre kevésbé tudják fogadni a növekvő szó-, mú vendégsereget. (Évente 180 000 látogató.) Ezért itt a távlati tervek szerint új fürdő éoül majd. A tanulmányterv négy variációban már el is ké szült. Az új fürdő a mai mellett kialakítandó területen épül majd fel, korszerű fedett medencékkel. A szükséges víz- mennyiséget egy új mély fúrá_ sú kút biztosítja majd. Igaion szorgalmazzák csatornatársaság megalakítását is, ami biztosítaná a község szennyvizének korszerű kezelését, és nagy lépést jelentene a gyógyhelyi környezet kialakító^ sa felé is. Csokonyavisontán, ahol az ötvenes években még a sáros árok partján üldögélve áztatták lábukat a 75 fokos gyógyvízben a „fürdővendégek”, ma szép, rendezett fürdőtelep fogadja a látoqatót. Igaz, a fe. dett alig nagyobb egy szobányinál, de már ott magasodik az új fedett épülete is. Benne egy 20x10 méteres medence rejtőzik, amit az idei nyáron már mindenképpen szeretnének átadni a nagyközönségnek. Nyilván többen kíváncsiak Csisztapuszta és Táska jövőjére is. Nos, azok tanácsi kezelésben vannak. Csisztán a vízhozam sem engedne nagyobb bő vítést. Táskáról szó esett már úgy is, hogy vizétmajd Fonyódra vezetik, és ott alakítanak ki egy fürdőkombinátot. Balaton + meleg víz. De a gyógyvíz nagy sótartalma mindenekelőtt a Balaton környezetvédelme szempontiából, egyelőre a tervet megkérdőjelezi. Kaposvár, Igái és Csokonya_ visonta termálfürdői évente mintegy 400 000 vendéget fogadnak. Egyre többen érkeznek a két Németországból, Ausztriából, Csehszlovákiából és Jugoszláviából Csokonyavi_ sontára. Becslés szerint a vendégek ötödé külföldi. A somogyi meleg gyógyvizekről legendákat mesélnek a reu mások. Nos, o gyógyvizek szívesen, és egyre szebb környezetben várják a gyógyulásra és felüdülésre vágyókat. K. P. Remekek kukoricacsumából Népművészet, háziipar? Hajdanvolt szegény emberek tetszhalálból ébredező különös költészete? Nem tudom hirtelenjében eldönteni, hova soroljam mindazt, ami itt Boldogasszonyfán Reich Józsefné lakásában szebbnél szebb tárgyak formájában körülvesz. Nézem őket és csodálkozom. Álmok - kukoricacsumából . . . A csehszlovákiai Naszvadon született kislány még a háborús évék alatt leste el a falusiaktól a kukoricacsuma-fonás különös tudományát és azóta is a kisujjában van.- Ott, Naszvadon az egész falu ezt csinálta - mondja Reich Józsefné. — Én a nővéremtől tanultam azt amit tudok, máig sem felejtettem el, milyen boldog voltam, amikor kilenc- évés fejjel az első szatyrot megkötöttem, amit aztán meg is vettek, öten voltunk testvérek, kellett is a pénz. Itt, Boldogasszonyfán nemrég megállt egy neves grafikus- művész az autójával és érdeklődött, hol találja azt az asz- szonyt, aki ebben a falúban „mindent el tud intézni”. Reich Józsefnéről volt szó és az illető azt szerette volna, ha felesége kaphatna néhány órányi „korrepetálást” csumafonásból. Kapott. Jóllehet Reichné, akit a faluban mindenki csak Erzsikének szólít, nagyon elfoglalt ember. A tanácsnál dolgozik, látogatja a betegeket, az öregeket, intézi a falusiak ügyes-bajos dolgait, reá van bízva Hof- fer János valamikori helybeli fafaragó múzeuma is . . . Figyelem a kezét, követem a mozdulatait, mint egy — közelmúltbéli tv-felvételen — a kamera. ügyes kezeiben a két szál kukoricacsuma-hasíték pillanatok alatt fonallá alakul és belesimul a szépen faragott, trónszerű szék szövedékébe. — Valamikor itt a faluban többen is csináltuk ezt — mondja Erzsiké. Eleinte piacra dolgoztunk. Aztán ez abbamaradt. Én most hat-hét éve kezdtem el újból. Nagy divat lett a csuma- szatyor, a csumatáska. Tulajdonképpen azt szeretném ezzel a mostani munkámmal megmutatni, mi mindent lehet kukoricacsumából készíteni, mire képes ez az egyszerű anyag. Most egy szigetvári bemutatóra készítek tárgyakat: széket, lábtörlőt, szatyrot, pohártartót; tojástartót, kenyértartót, táskákat. El nem adok semmit, pedig nagy volna a keletje ezeknek a dolgoknak. Finommívű, gyönyörű táskát forgatok a kezemben. Kemény, szívós, ellenálló. Hogyan készül? — Fosztás után kiválogatom a csumát. A szép, hosszúcsövű, fehérszemű kukorica csumája a legmegfelelőbb. Ezt felhasználás előtt forró vízbe áztatom, hogy jó puha legyen. A vastagabb végéből le kell nyirbálni a felesleget. Aztán jön a fo- nyás. A csuma recés fele kerül felülre, ezt úgy sodrom, hogy kívül lesz a sima fele. A táskák rámára készülnek. Nyugtató munka ez. Általában este, sokszor éjszaka csinálom. Nenj kell hozzá más szerszám, mint ez az olló, a fűzködő és nyomkodó — mutatja a valóban egyszerű szerszámokat Erzsiké. — Ruhafestékkel lehet színezni is a csumát, de én inkább a természetes színt szeretem. A székeket a magyarlukafai népművészeti tábor fafaragói készítik, mostanában egyre több ilyen közös munkánk van. Erzsiké neves tortakészítő is. Falusi lakodalom az ő megbá- mulnivaló készítményei nélkül el sem képzelhető a környéken. Ezekről is mutat képet. Szépek. De én csak a kukoricacsuma- remekeket bámulom. Nem könnyű betelni velük. Bebesi Károly bölvén a fölösleges utaztatást. Az ilyen telefonkonferenciók sikeressége két dolgon múlik. Az egyik az előkészítés. Azaz az érdekeltek időben kapjanak értesítést arra, hogy mikor, s milyen témában kapcsolódnak össze. A másik az, hogy ez a telefonkonferencia célirányos, lényegretörő legyen, s nélkülözze a fölösleges locsogást. A konferenciatelefonnak nevezett rendszer bevált, s a Magyar Posta most arra készül, hogy új szolgáltatásként és kísérleti jelleggel vezesse be ezt az év utolsó negyedében. Az egész rendszer — egyelőre — arra a tízcsatornás berendezésre alapul, amit a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban gyártanak, s amit majd a budapesti helyközi távbeszélő igazgatóságon telepítenek. Ennek a segítségével az ország minden részéből tíz különböző állomás kapcsolható össze, tekintet nélkül arra, hogy az illető állomás automata vagy kézi kapcsolású. A konferencia résztvevői úgy beszélhetnek egymással, mintha egy asztalnál ülnének. Az egésznek a gyakorlati lebonyolítása úgy történik majd, mint amikor központon keresztül távolsági beszélgetést kérünk. Bejelentjük, hogy adott időpontra ezeket meg ezeket a számokat kérjük kapcsolni (miután magunk előkészítettük a konferenciát a partnereinkkel'— 1. a postát), s a központ létrehozza a kapcsolatot. Figyelembe kell venni a rendszer terheltségét is — a kapcsolás, azaz a telefonkonferencia időpontját végül is a konferencia technikai lebonyolítója határozza meg. Hogyan kell majd fizetni? A költség a hívót terheli, s ez a hívó és Budapest, valamint Budapest és a hívottak közti díjtételből tevődik össze. Ha sikerül fél órára koncentrálni egy ilyen telefonkonferencia időtartamát, az egész nem kerül any- nyiba, mintha ugyanazt a felek személyes részvételével tartják meg. Az elmondottakból is kitűnik, milyen beláthatatlan lehetőségek rejlenek a konferenciatelefon rendszerében. Egy több megyés vállalat vezetői pl. rendszeresen tanácskozhatnak a ki- rendeltségek vezetőivel ... S hogy a saját portánkon maradjunk: egy regionális jellegű sajtótájékoztató gyorsan, időt kí- mélően bonyolítható le, s az újságíró munkáját is megköny- nyítheti az új szolgáltatás akkor, ha azonos témában több helyről több szakember vélemé- nyét akarja kikérni. H. I. Elfelejtjük Charliet, jön a Cleo és Lulu! r Újhullám a frizuradivatban Természetes meleg árnyalatok melírrel A fejtetőn égnek áll, a homlokon belóg... Az idő jobbrafordulásával lekerül a sapka, a kucsma a fejekről, és ismét előbukkan a nők hajával együtt a kérdés: vajon most milyen lesz a frizuradivat? Tavaly még a legtöbben a „Charlie és Sasoon” frizurát kérték a fodrászoktól. A tavasz úgy tűnik, elűzi az uniformizált divatot, az újhullám ebben a szakmában is megköveteli a továbblépést. Az amerikai hajkorona királyok a Cleopátra fazont módosították: lehet hosszabb és rövidebb hajból is készíteni. Még modernebb, ha asszimetrikusan vágott. A fantázianevet is megváltoztatták — Most Cleo vagy Lulu-féle fazont hord az, aki divatos. A franciák mesterei továbbra is azon igyekeznek, hogy fiatalok és idősek egyaránt a „VAMP” egyéniségükkel bűvöljék el az erősebb nemet. Laza, lágy fürtökkel, hullámokkal varázsolják hódítóvá a hajat. Végül talán legmenőbb az olasz hajszobrászok kitalálmánya. Fiúknak és lányoknak egyaránt a rövid, tépett fazont ajánlják. Érdekessége, hogy fejtetőn igen rövid —■ valamennyi hajszál felfelé áll, a homlokba pedig néhány szál belelóg. A nyakba hátul kiborotvált és igen rövid. A hosz- szabb hajat kedvelőknek is hasonlót készítenek, csak a hajvégek ugyanolyan hosszan maradnak, míg a fejbúbokon igen rövidek. Első látásra úgy tűnik, mintha egy alapos szélvihar vagy egy dühösebb marok igazította a formákat, pedig gondos fodrászkezek munkája nyomán alakul a „divat- séró". Hazánkban leginkább az utóbbi divatirányzat nyerte meg a fiatalok tetszését, hisz már néhány „tépett fejet” lehet látni az utcákon. Pécsett ezeknek a frizuráknak a készítője Sárközi Lászlóné, aki a Szolgáltatóipari Vállalat 1-es számú üzletében dolgozik. Több hazai és nemzetközi versenyen részt vett korábban, hisz huszonnyolc, szakmában eltöltött évet tud a háta mögött. Az utóbbi években már csak oktatja és tanítja a frizurakészítésre a fiatalokat. De lépést tart a külföldi irányzatokkal: minden hónapban hozza neki a postás a nemzetközi fodrászmagazinokat, amellett, hogy a magyar fodrászok versenycsapatának tagjaként is megismertetik a legújabb divatirányzatokkal és vágási technikákkal. Mint mondta, örömmel üdvözli az újhullámos divatirányzatokat, mert most ismét különböző frizurákkal fognak a nők járni, megszűnik az egyenviselet. A hajszínek is a természetességet követik: a meleg barna és szőke színeket nagyon finom és árnyalatos melírrel teszik még szebbé. Adóm Erika Kodolányiemléktábla Pécsváradon Emléktábla Kodolányi Jánosnak. Pécsváradon a Vár utcai óvoda falán ma, hétfőn délután 5 órakor Kodolányi János emléktábláját avatja Tüskés Tibor. A Kodolányi család 1903—1909 között élt Pécsváradon, és a 85 éve született író számos művében örökítette meg a pécs- váradi tájat, s embereket. A pécsváradi várbaráti kör szervezte avatóünnepség után 6 órakor a művelődési házban irodalmi esten emlékeznek Kodolányi János életművére. hétfőt □
