Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-08 / 38. szám
1984. február 8., szerda Dunántúli napló 3 A szakmai ismeretszerzés másodlagos jogászklub alakul Pécsett A feleimben írtak —, hogy tudniillik a szakmai ismeretek bővítése nem elsődleges — máris magyarázatra szorul: a szervezés alatt álló pécsi, de a megyei jogászszövetség tagjait is invitáló jogászklubban ugyanis elsősorban azt szeretnék elérni, ha a szakma, a jog különböző ágainak művelői kötetlen beszélgetésekre, meghittebb körű együttlétekre, zöld vagy éppen fehér asztal melletti időtöltésre jönnének ösz- sze, s a klub szervezői igyekeznek még a látszatát is elkerülni annak, hogy elsődlegesen szakmai fórumoknak biztosítsanak helyet. Lesz ilyen is, természetesen, de — ha lehet így mondani — fakultatív alapon, szervezetten ritkábban. Régi törekvése a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezetének — hallottuk dr, Király András szervező titkártól —, hogy lehetőséget teremtsenek a jogászok kötetlen együttlétére. Szerteszéjjel dolgoznak, végletesen szólva néha csak perbeli ellenfélként „futnak össze”. így tehát a klub megszervezésének, a helyiség biztosításának legfontosabb célja: közelebb hozni egymáshoz a jogászokat, a különböző jogágak művelőit. A Vasutas Szakszervezet készségének jóvoltából a klub a pécsi Vóradi Antal utcai Művelődési Házban lesz. Az összejöveteleket hetente egy alkalommal szerdán délután 16-tól 22 óráig tartják, hogy pontosabbak legyünk: ebben az időben áll nyitva a klub azok a jogászok előtt, akik egy évre 30 forintért megvásárolják a belépőt. Dr. Király András azt is elmondta: elsősorban __ különös en az indulás heteiben — az idősebb jogásznemzedékek aktív részvételére számítanak, a fiatalabbak — mozgékonyságuk révén — nehezebben illeszthetik be megszokott programjaik, elfoglaltságaik sorába a klubösszejöveteleket. Ennek ellenére a szervezők — s majd a jogászklub ügyes-bajos dolgait intézők is — a fiatalab- bakból állnak. Várják egyébként szerdán esténként a mór nyugdíjban lévő jogászokat isA programok? Ajánlatosnak véli a megyei jogászszövetség, ha elsősorban az ismeretterjesztés — élménybeszámolók, sajátos érdeklődési területek — jut szóhoz az előadókon keresztül — és néha természetesen szakmai kérdések is, mint például egy-egy jogszabály- tervezet társadalmi vitájának részeként a jogászok véleménynyilvánítása, szakmai meglátásai. A zártkörű pécsi jogászklub március 7-től várja a belépővel rendelkező tagokat. M. A. Felelet 31 fontos kérdésre Pályaválasztás, '84 Lehetőségek Baranyában és a környező megyékben Már várták: gyermekek, szülők, pedagógusok - most megjelent a Pályaválasztás ‘84., teljes címén a Pályaválasztási és továbbtanulási tájékoztató 1984-1985. Amint a címből kitűnik, az utóbbi évek gyakorlatához hasonlóan, ez a tájékoztató is két évre szól. Célszerű tehát, ha nemcsak a végzős osztályosok vásárolnak belőle, hanem azok is, kiknek a következő esztendőben lesz aktuális a pályaválasztás. Egyébként sem árt, ha jóelőre megismerkednek a könyv tartalmával. A Pályaválasztási és továbbtanulási tájékoztatót a Baranya megyei Pedagógiai Intézet adta ki, nyolc szakértőből álló munkacsoport írta, és az általános iskolásoknak, a közép- iskolásoknak, valamint a munkába álló fiataloknak szánták. Az Előszó — tanácsokkal — külön szól a fiatalokhoz és a szülőkhöz. A fiatalok figyelmét felhívja a választás súlyáro, következményeire. Szól arról, hogy akinek a diploma megszerzése a cél, a gimnáziumot válassza: beszél a szakközépiskolákról, szakmunkásképzőkről, szakiskolákról. És aki rosz- szul választ? Őket is megnyugtatja: „Iskolát és életpályát később is lehet változtatni . . A szülőkhöz szóló rész sem kelt illúziókat. A választás felelőssége napjainkban egyre fokozódik, élesedik a verseny. Bár zárójelben jegyzi meg, de nagyon is fontos információ, hogy Baranya megye középfokú iskoláiból az előző tanévben mintegy 750 tanuló maradt ki, s még mintegy 1300-1400 fiatal pedig megbukott vagy kibukott. „Nem elég tehát egy iskolába bejutni — netán azt is „kiskapuk” igénybevételével —, hanem az adott iskola elvégzésének reális kilátásait kell minél elfogulatlonabbul megítélni!” Eligazító az iskolákról és az Eligazító a szakmákról és a szakközépiskolai szakokról című részek lényegében a könyv tartalomjegyzékét jelentik, is. kolatípusok szerinti csoportosításban és ABC-sorrendben sorolva el a szakmunkás szakmákat. Majd 31 kérdés következik a pályaválasztásról és a beiskolázásról. Már a kérdések is figyelem- keltőek, érdekesek, életszerűek. „Továbbtanuljak-e középfokú iskolában?” „Hol és milyen iskolatípusban tanuljak tovább?” „Milyen szakmát, szakot válasszak?”, „Melyik iskolába célszerű jelentkeznem?”, „Kik jelentkezhetnek továbbtanulásra középfokon?" „Mikor kell jelentkezni?”, „Hogyan kell kitölteni a jelentkezési lap továbbtanulásra nyomtatványt?", „Milyen tantárgyak érdemjegyeit kell feltüntetni a jelentkezési lapon?”, „Hogyan és mi alapján történik a döntés?”, „Milyen szakközépiskolában és- mely tárgyból várható felvételi viszga?”, „Mi a felvételi vizsga anyaga?”, „Mit tartalmaznak a felvételi beszélgetések?", „Kik mentesülhetnek a felvételi vizsga, illetve felvételi beszélgetés alól?", „Hogyan történik az értesítés a felvételi döntésről?”, „Milyen esély van a választott szakra való bekerülésnek?” ... - megannyi fontos kérdés, s már ennyiből is látható, hogy valóban a leglényegesebb, a legyakorlatia- sabb információkat veszi számba. Ezek utón a szakközépiskolákról szóló tájékoztatás jön sorra. Az Általános tudnivalók c. rész elsorolja, hogy a szakirány szempontjából a felvételnél mely tárgyak általános iskolai eredményét veszik figyelembe, és arról is tudósít, hogy a jelentkezési lapon a művészeti szakközépiskolát nem kell feltüntetni. A szakközépiskolák kétféle oktatási céllal működnek: szakmunkásképzést folytató szakközépiskola és középfokú képzési szakközépiskola. A Gimnáziumok a következő fejezet. Megismerkedhetünk a gimnázium nevelési-oktatási feladataival, a fakultatív rendszerű oktatás lényeqével. Választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy kinek ajánljuk a gimnáziumot, milyen speciális osztályok vannak ebben az iskolatípusban, mi a jelentkezés és a felvétel rendie? Maid itt is, mint a szakközépiskoláknál, az iskolák ismertetése következik. Külön fejezet szól a szakiskolákról is. Két típusa van: az egészségügyi szakiskola valamint a gépiró és gyorsíró iskola. A Szakmunkásképző Iskolák tájékoztatójának általános tudnivalói részletesen elmondják a jelentkezés feltételeit, a képzés módiát. a kedvezményeket; e rész külön érdekessége egy áttekintő táblázat a kapható ösztöndíjakról. A következőkben iskolatípusonként elsorolja a választható szakmákat, a felvehetők számát, a tanulók nemek szerinti megoszlását. Feltünteti azokat a szakmákat, amelyekre csak középfokú végzettséggel lehet jelentkezni. A Pályaválasztás '84 - mint jeleztük — megyei kiadvány. Csak dicsérhető a szándék, gazdagabb a könyv tartalma azzal, hogy van egy fejezete, amely következő címet viseli: A szomszédos megyék szakképzési lehetőségei, valamint az országos beiskolázású szakmák és szakközéoiskolai szakok. A részletes felsorolás mutatja, hogy milyen széles a választék megyénk határain túltekintve az atomerőművi gépésztől a vasútforqalmi szak- máiq, Soprontól Debreceniq. Uqyancsak hasznos, hiánypótló fejezet a Lányok pályaválasztása. A Baranya meqyei Pedagóaiai Intézet érdeme, hogy már évek óta gondot fordít erre a területre is. Hiszen tény, melyet e rész bevezetőjében olvashatunk: „A lányok többsége még napjainkban is leszűkített pályakörökből választ foglalkozást.” Ezért is lényeges, hogy a végzős lányok és szüleik legalább a lehetőségeket jobban megismerjék. A Pályaválasztás '84. külön fejezetben ismerteti a katonai hivatást. Megtudhatjuk például, hogy a 8 általános iskolát végzett fiatalok jelentkezhetnek középiskolai katonai kollégiumba, szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettesi iskolákba, zenész tiszthelyettesképző szakközépiskolába. Más katonai iskolatípus várja a szak- munkásfiataiok jelentkezését és megint más az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező fiatalokét. A könyv fontos fejezete az, amely a munka melletti továbbtanulás lehetőségeiről tájékoztat. Működnek megyénkben a dolgozók szakközépiskolái, a dolgozók gimnáziumai és új lehetőségként az 1984 85. tanévtől felnőtt taqozatön technikusképzés is indul. Minden végzős osztályban akadnak néhányon olyanok, kik nem tanulnak tovább. A Munkavállalási tájékoztató a munkába lépő fiatalokra gondolt. Megtudhatják belőle, hogy az első munkakönyv kiváltásához mire van szükség, mi a munkaszerződés lényege, melyek a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos kötelességei, tájékoztató található e részben a megyei munkalehetőségekről is. A kötetet a Felsőoktatási tájékoztató zárja. Az általános tudnivalók között megismerkedhetnek az érdeklődők a jelentkezés módjával, a felvételi vizsga értékelésével és a felsőoktatási intézményekkel. Szinte mór ajándék a Pálya- választás '84 utolsó lapján az Ajánlott irodalom, amely ismert és kevésbé ismert könyveket ajánl az olvasó - gyermek, szülő és pedagógus - figyelmébe. E gazdag tartalmú, jól szerkesztett és gyakorlatias könyv ára mindössze 16 forint. Megrendelhető: B. m. Ped. Int. Könyvtára, Pécs, Jókai u. 15., Postafiók 84. Miksa Lajos, pályaválasztási felelős tanár Lelki beszélgetések A felnőtté válás nehézségei Szülők és pedagógusok gyakran megdöbbenve tapasztalják, hogy a problémamentesen fejlődő, jó tanuló, szófogadó gyermek a kamaszkor kezdetén hirtelen megváltozik. Egyik pillanatban érzelgős, szeretet re vágyó, máskor ridegen visszutasító, zárkózott. Szélsőséges és ellentmondásos viselkedésével kivívja szülei és nevelői nemtetszését. Ilyenkor gyakran felteszik maguknak a szülők a következő kérdéseket: „Hol rontottam el gyermekem nevelését? Miért ilyen hálátlan ez a gyerek?” Vajon tényleg nevelési hibákból adódik a kamaszok ellentmondásos viselkedése? Legtöbb esetben nem. Harmonikus lelki fejlődést biztosító szülők is tapasztalják serdülő gyermekükön a változást. A felnőtté válás nehéz és küzdelmes időszaka a kamaszkor, mely az ember életében átmenetet képez a gyermekkor és felnőttkor között. A serdülő önmagával és környezetével megvívott konfliktusok eredményeképpen jut el a felnőtt korig. E korszakon való túljutás sikeressége, illetve sikertelensége dönti el, hogyan képes a társadalomba beilleszkedni. Haladjunk lépésről lépésre, hogy milyen feladatokat kell megoldania a serdülőknek e korszak sikeres lezárásáig. A kamasznak érzelmileg le kell válnia szüleiről, akik eddig védelmet, biztonságot nyújtottak számára. A leválás sohasem problémamentes. Kritikusan, gyakran becsmérlően nézi szüleit. Lázad a felnőtt tekintély ellen, rádöbben arra, hogy szülei sem tökéletesek, lázadásával tulajdonképpen a családba visszahúzó kisgyermekes érzései ellen küzd. Hol azt igényli, hogy megfogják a kezét, döntsenek helyette, máskor dühösen elutasítja a feléje Alföldi olajmunkások a bányászati alapítványért Átlagosan egynapi keresetüket ajánlották fel a múlt évben létrehozott Bányászati Alapítvány javára az alföldi olajbányászok. Ez azt jelenti, hogy a Kőolajkutató Vállalat, illetve Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói együttesen egymillió forintot meghaladó összeggel gyarapítják az alapítványt, amely munka közben életüket vesztett, vagy súlyosan sérült bányászok és családtagjaik megsegítésére, a gyógyító és rehabilitációs intézmények fejlesztésére, továbbá azoknak a jutalmazására szolgál, akik kimagaslóan járulnak hozzá a bányászat biztonságának növeléséhez. nyújtott kezet. Vágyódik visz- sza a védelmet nyújtó gyermekkorba, de ugyanakkor mór szeretne eltávolodni családjától, önállósulni igyekszik. Nemcsak a serdülőnek, a szülőnek is le kell válnia gyermekéről. A szülő és nevelő feladata kettős: egyrészt védelmet, biztonságot nyújtani, másrészt elősegíteni és biztatni az önállósodási törekvéseket. Fontos, hogy a gyermeki ragaszkodás a felnőttel való barátsággá alakuljon át. A szülőktől való érzelmi eltávolodással egyidőben a biológiai érés eredményeképpen a partnerkeresés kerül előtérbe. Számos problémát jelenthet a serdülőnek saját szexuális érése is. Nemi szerepében még bizonytalan, küzd feltörekvő vágyéi ellen. Csodálatos felemelő szerelmi érzések és gyötrelmes csalódások korszaka ez. Most már nem a szülők véleménye a döntő, hanem a kortársaké. Minden gyermekben kialakul egy kép önmagáról a környezete visszajelentései és saját érzése alapján. Ez az egységes kép a serdülőkorban megbomlik. Testi és lelki változások sorát éli át, érzi, hogy már nem gyerek, környezete mégis úgy kezeli. Belső konfliktust jelenthet a serdülő számára, ha a szülők által visszajelentett kép összeütközésbe kerül a kortársak által visszajelentett képpel. A serdülőnek egyeztetnie kell a szülők, a társadalom, az iskola, valamint a kortárscso- portok által közvetített normákat, döntenie kell a partner- és pályaválasztásban. A felnőtté válásig külső és belső konfliktusokkal járó út vezet, egészséges lelki fejlődés esetében is válságos időszak ez, ezért fontos, hogy a szülők, pedagógusok, oktatók megértő és elfogadó magatartásukkal segítsék a fiatalokat. Gyakran azonban az önállósodási, leválási törekvésük megakadályozzák a serdülőket abban, hogy a szülőkhöz, nevelőkhöz forduljanak problémájukkal. Hol kaphat segítséget problémái, gondjai megoldásában a fiatal? Pécsett az Ifjúsági Házban évek óta működik az ifjúsági pszichológiai tanácsadás 14— 20 éves fiataloknak. Hetente két alkalommal, hétfőn és csütörtökön 17-19 óra között. A tanácsadást pszichológusok vezetik. A fiataloknak lehetőségük van arra, hogy „anonimitásukat” megtartva személyes találkozás során igényük szerint egy vagy több alkalommal megbeszéljék gondjaikat szakemberrel és így segítséget kapjanak ezek megoldásához. Erdősi Zsuzsanna pszichológus Bővítik a szentlörinci öregek napközi otthonát Fel kell szabadítani a helyi tartalékokat Beszűkültek az állami támogatás forrásai, amely népgazdaságunk számos területét érzékenyen érinti. Meg kell tanulni másképpen gazdálkodni, ki kell tudni deríteni, hogy adott területen hol vonnak felszabadítható tartalékok. Régóta sürgető igény a községi körzeti orvosi rendelők helyzetének javítása, a különböző szociális létesítmények építése, illetve felújítása. Ám az e célra kapott központi támogatás rendkívül kevés és évről évre kevesebb, elosztása — főként igazságos elosztása -— szinte lehetetlen. így született az elhatározás, hogy pályázatot hirdetnek: azok a községek kapnak támogatást, amelyek bizonyos százalékban saját erőből állják a felépítendő, vagy felújítandó egészség- ügyi létesítmények költségeit. Az első pályázatot még 1982- ben hirdették meg, amelynek eredménye több községi körzeti rendelő korszerűsítése és például az elmúlt évben Szent- lőrinc, Abaliget és Szalánta számára így vált lehetővé öregek napközi otthonának építése vagy felújítása. A jelenlegi helyzetben az állam nem képes magára vállalni ezeket a feladatokat, az igény viszont sürgetően jelentkezik. Ma már népgazdasági szempontból sem engedhető meg például, hogy egy-egy orvosi vizsgálat miatt valaki két- három napot kiessen a termelésből, többször utazzon a város és község között. Szükség van minél több olyan korszerű rendelőre, ahol alapvizsgálatokat helyben elvégezhetnek. A pályázat meghirdetése helyi tartalékokat szabadított fel, amelyet a támogatás összegével kiegészítve a fenti célokra lehet felhasználni és ugyanakkor egészséges versengést alakított ki a községek között. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan szegény községek, amelyeknek a meglévő létesítmények fenntartása problémát okoz, nemhogy új beruházásokba fogjanak. így a hátrányuk évek múlva még -nagyobb lesz. Ezeket a községeket alapos mérlegelés után a szükség -szerint továbbra is támogatják, természetesen szerény mértékben. A pályázatban meghirdetett pénzösszeg nemcsak új -létesítmények építésére fordítható, hanem a meglévőek berendezésének felújítására, vagy a gyógyítás folyamata során elhasználódott orvosi műszerek pótlására. S. Zs.
