Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-11 / 41. szám

BARANYA HEGYE ÍVÓVÍZELLATASA­VELéJJÉsBC: # Wcx/IZZEL. BUÁtoT T^EPÖuéSBKj- TAWBZET&C »mm TE&jezeiT TAWBZBTEKj HEtytCjözJ VÍZVE2ET^C> TEJSsEZBTT HBUdCoZJ vrzi/Ezerréic, \Elsőként a mohácsi körzetben Adó­számítógépen A jövő év végére 120 baranyai faluban lesz vezetékes ivóvíz A baranyai települések ivó­víz-ellátását ábrázoló térképen az utóbbi években megszapo­rodtak a jelzések, amelyek a megvalósult terveket és az el­képzeléseket mutatják. A VI. ötéves tervidőszak ele­jén, 1980-ban Baranya összla­kosságának 72,3 százaléka ré­szesült közüzemi vízellátásban, 1983-ban már 79,1 százaléka (tavaly az országos átlag 78 százalék volt), idén már a 80 százaléknál tartunk. A terv 1985 végére a 81 százalékos ellátottságot tűzte ki célul. A 291 baranyai községből mindössze 79-ben volt vízveze­tékhálózat 1980-ban. Már a hetvenes évek második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a leg­több településen nem lehet a felszín alatti védett rétegekből jó minőségű vizet nyerni, mert egészségtelen, nitrátszennye- zett a víz. Éppen ezért született 1978-ban országos határozat a közegészségügyileg veszélyez, tetett települések egészséges vízellátásának végleges vagy átmeneti megoldására. Az elmúlt években átmeneti jelleggel egészséges ivóvizet kapott számos község: hetente tartálykocsik szállítanak Ba­barcra, Szajkra, Belvárdgyulá- ra, Versendre, Erzsébetre, Tu- ronyba, Bissébe, Garéba, Sza­vába és Szalántára. Köztartály­ból kapják a vizet (általában 5 köbméteres, földbe süllyesz­tett acéltartályból) Felsőeger- szegen, Meződön, Páléban, Kovácsszénáján, Kisbesztercén, Husztóton, Szatinán, Baranya- szentgyörgyön és Tormáson. A kútfúrási program évente tíz mélyfúrású kút kivitelezését jelenti, amelyekre átmenetileg nyomókuta'kat szerelnek fel. s alaplétesítményként üzemelte­tik — ezek a mélyfúrású kutak később alapját képezik egy községi vízmű építésének. Idén Magyarlukafán, Somogyhatvan- ban, Drávafokon, Botykapeter- den, Mórokon, Villánykövesden, Palkonyán, Kistótlaluban, Már­ián és Mattyon adnak át új ku­tat. A VI. ötéves tervidőszak első három évében hat községben építették ki a vízvezetékháló­zatot. A tervben eredetileg nyolc községi vízmű építése szerepelt, azonban kedvezően módosult a program, lehetőség nyílt a társulati megvalósítások bővítésére. így 1983-ban 24 ba­ranyai községben indult vízmű- beruházás, több, mint a meg­előző tervidőszak öt évében együttvéve. Idén további tíz te­lepülésen megkezdik a vízve­zetékhálózat építését. S ez év­ben várhatóan tizenöt község­ben adnak át vízmüvet, többek között Kishajmáson, Baráturon, Ibafán, Hetvehelyen, Baranya- szentgyörgyön, Tormáson, Bo- gádon, Romonyán, Kisdéren, Ócsárdon, Nagytótlalun, Má- riakéménden és Szulimánban. A bővített programban 1985 végére már százhúszra emelke­dik a közüzemi vízellátásban részesülő baranyai községek szórna (1980-ban 79 volt). Vízművek falun Az idén 15 községben készül el a beruházás A megye nagy részét átfogják a regionális és kistérségi hálózatok Margitta-szigeten már csak a kutak bekötése van vissza Folytatódik még egy jelentős program: a regionális és kis­térségi vízművek építése ott, ahol nincsenek felszín alatti helyi vízkészletek. Már üzemel a pécs—szentlőrinci regionális vezeték, kiépült a pécs—va­sas-komlói vezeték, amely a bányászváros vízellátásában át­meneti megoldást jelent, azon­ban mindenképpen sürgető a pécs—komlói 600 milliméteres átmérőjű vezeték megépítése Komló biztonságos ellátása ér­dekében. Megkezdődött a komló—magyarhertelendi és a himesháza—székelyszabar— szűri kistérségi vezetékek épí­tése, valamint a pécs—siklósi regionális vezeték első ütemé­nek építkezése. A vezetékháló­zat Szalárvtáig kész, az első ütem Katalinpusztáig valósul meg, és idén folytatódik a má­sodik ütem beruházása. Ehhez kapcsolódóan 1985-ig kiépül a barkány—siklósi regionális há­lózat, amely egyrészt a helyi termálvíz védelmét szolgálja, valamint a távlati tervek sze­rint a vezeték nyomvonalába eső településeket is ráköthetik. E regionális vízvezetékrendszer építkezésével egyidejűleg dol­goznak a drávai vízbázis feltá­rásán, és tervezik a bekötését a rendszerbe, amely Pécs víz­ellátását is segíti majd. Idén megkezdődik a sziget­vár—hoboli vízmű előkészítése, amely a várost is segíti majd 1985-től. Szintén előkészítés alatt van a diásviszló—márla— harkányi kistérségi vízmű, amely az igen veszélyeztetett Tere- hegy ellátását is szolgálja. Megkezdődött a mohács—du- naszekcsői kisregionális vezeték építése, amely az első ütemben Bárig épül meg. Az Országos Vízügyi Hivatal beruházásában pedig befeje­zéséhez közeledik a pécs—mo­hácsi vezeték építése, tulajdon­képpen már csak a Margitta- szigeti kutak bekötése van vissza. A községek szempont­jából ez a beruházás azért je­lentős, mert tervezik a nyom­vonalában elhelyezkedő tele­pülések rákötését. E nagyarányú programok pénzügyi fedezete több forrás­ból tevődik össze: idén a me­gyei fejlesztési alap 43,9 millió forint, ehhez járul huszonöt- millió forint — a vízügyi alap, valamint a lakossági érdekelt­ségi hozzájárulás (az érdekelt üzemek, vállalatok, intézmé­nyek hozzájárulása vízigényük­nek megfelelően). A társulati beruházások for­rásai a következők: 40—50 százalék az állami támogatás (megyei fejlesztési alapból, víz­ügyi alapból, községi pénzek­ből) és 50—60 százalék a helyi érdekeltek hozzájárulása. A lakossági hozzájárulás mértéke ma — kerticsapos megoldással — 25 000 forint. Igen kedvező OTP kölcsönfeltételekkel tíz év alatt kell törleszteni. A következő két év az át­adások időszaka lesz tehát a vízügyi ágazatban, és 1985 vé­gére végleges vagy átmeneti megoldással Baranya vala­mennyi települése egészséges ivóvizet kap. A végleges megoldások kö­zött érdemes megemlíteni azo­kat a kísérleteket, amelyeket a nitrátszennyezés megszünteté­sére végeznek: az Egészségügyi Minisztérium elvi engedélyével műgyantás ioncserélő berende­zéseken dolgoznak. Ezek a be­rendezések elsősorban a kis­települések egészséges ivóvíz­ellátásában lesznek jelentősek, hiszen gazdaságos üzemelteté­sük ott ésszerű, ahol elegendő a napi 5—10 köbméteres víz­igény. A VII. ötéves terv előkészíté­se is megkezdődött. Annyit mór elmondhatunk, hogy folytatódik a kistérségi vízműépítési prog­ram, amely érinti többek kö­zött: Pogány, Egerág, Pécsud- várd, Máriakéménd, Mogyoród, Szajk, Babarc, Versend, Kátoly, Erzsébet, Berkesd, Villánykö- vesd, Mórok, Lippó és Bezedek lakóit. Gáldonyi Magdolna Elképzelhetetlen az az adat- tömeg, ami egy-egy megyében az adózást kíséri. Jelenleg 11 féle adó van, s mintegy 150 000 baranyai lakos fizet ilyen vagy olyan címen az ál­lamnak adót. A kettő szorza­ta, a variációk sokfélesége sej. teni engedi: nehezen birkóz­tak meg az adóhatóságok az adminisztrációval, az irodák, ban gyorsan koptak a ceruzák. Elengedhetetlen a korszerűsítés Az adózási ügyek intézésére országosan kiépített hálózat­nak része a Baranya megyei Tanács Költségvetési Elszámo­lási Hivatal is. Ez a hálózat a volt megyei illetményhivatalok, ra épült. Az új hivataloknak sokrétű feladatuk van, kettőt említünk ezek közül: a taná­csok és intézményhálózatuk dolgozóinak munkabér, és tár­sadalombiztosítási ügyeinek számfejtése (17 000 munka- vállalóról van szó), vagy az adózás bonyolult adminisztrá­ciójának számitógépre vitele. A rendkívül sokrétű, mennyi­ségében jószerével áttekinthe­tetlen információtömeg — ami egy-egy ilyen hivatalnál fel­halmozódik — mozgatása, napra készen tartása, illetve az, hogy ezek az ismeretek gyorsan továbbíthatók legye­nek, az államigazgatási mun­ka e szakában is szükségessé tette a pénzügyi információs rendszer korszerűsítését. Ennek az eredménye, hogy az átszer­vezést követően itt is hamaro­san megjelentek a számítógé­pek. A korábbi munkamódsze. rek helyére sok helyen a szá­mítástechnika lépett, szellemi és technikai hátterével egye­temben. Ez természetesen nem érinti a Költségvetési Elszá­molási Hivatal hagyományos tevékenységét: ellátja a lakos, sóg által fizetett adókkal kapcsolatos nyilvántartásokat, a könyvelési, elszámolási és adatfeldolgozási teendőket. Az adók számítógépre vi­telében Baranya nem tartozik az élen járó megyék közé, van honnan már átvenni a ta­pasztalatokat. A további kése­delem azonban már csak azért is megengedhetetlen volt, mert országos szinten előrehalad e téren is a számítástechnika alkalmazása, s megyénk „nem lóghat ki a sorból". Minden­esetre az első lépéseket itt is megtették. Mint dr. Sági Ti­bortól, a Költségvetési Elszá­molási Hivatal helyettes veze­tőjétől megtudtuk, kezdetnek a mohácsi körzet adóügyeit érintően indult meg a számí­tógépes feldolgozás. E terüle­ten mintegy 22 000 adózó él, s az itt működő adóhatósá­goknál már elkészült az úgyne­vezett törzsadattár: lényegé­ben az adó adatait tartalmaz, za. Jelenleg három adónem — telek, ház gépjármű — ki­vetésének előkészítését végzik az adóhatóságok. Az adók számítógépen való feldolgozásának teljes folya­mata egyelőre nem a hivatal­nál lesz: kooperálnak a Szá­mítástechnikai és ügyvitelszer­vező Vállalattal, de az adat- rögzítésben segített Szekszárd is. Most szerelik a baranyai hivatalban, a Szigeti úti épü­letben a VIDEOTON-gépeket. Ezzel a munkával várhatóan február közepére készülnek el, s akkor már helyben rögzíthe­tik az úgynevezett kivetési iratok adatait. A SZÜV-vel egyébként a feldolgozásra szerződést kötöttek. Innen jut­nak el az adatok a PM számi, tóközpontjába. Baranya me­gyében a teljes törzsadattár 1984. december közepére ké­szül el, a következő évben pe­dig már minden adózási munka számítógépen lesz. Kezdetben természetesen nem fogadta egyértelmű öröm az új technikái, ám a mo­hácsi körzetben végzendő munka előkészítése során szá­mos kedvező tapasztalat gyűlt össze, s „fehéren-feketén" ki­derült: ezt a hatalmas mun­kát ma már nem lehet kézi­erővel ellátni. Előnye az új módszernek? Az első fokú adóhatóságok beérkező adataiból bármilyen csoportosításban, minden szint­re elkészíthetők — és gyorsan — a kívánt információk. A ki­vetési adatok feldolgozását elég egyszer megcsinálni — később csak a változatokat kell átvezetni, — a feldolgo­zási idő lényegesen rövidül. Gép végzi a befizetések szám­fejtését, s kiszámolja majd az adókat is. Nem szabad arról sem elfe­lejtkezni, hogy az adók a jö­vőben a tanácsok életében na­gyobb szerepet kapnak. Ezért a gépi adatfeldolgozás nem tesz feleslegessé munkaerőt, mert bár a munka jellege változik — csökken a „körmölés" ará­nya —, az érdemi ellenőrző tevékenység jelentősége viszont komoly mértékben megnő. Nem cél, eszköz Az adózás korszerűsítésében a számítógép nem cél, hanem eszköz, mégpedig igen érzé­keny, pontosan működtetendő eszköz: minden adótétel mö­gött egy-egy ember van, aki nehezen viseli el a gép té­vedését. Mert valóban jogosan háborodhat fel valaki ha gép­járműadót kérnek tőle egy szem kutyájára tekintettel . . . A végső cél: megyei adat­bank megteremtése. Ez bizto­sítaná a gyors, pontos és nél­külözhetetlen információkat mindazoknak a szerveknek, vezetőknek, akik döntésre jo­gosultak — ez pedig egyenlő a hatékonysággal. Mészáros Attila Február közepén kezdik a próbasütést a komlói új kenyérgyárban Napi 28 tonna kilós kenyér Könnyebb lesz a pékek munkája Fennállása óta legjelentő­sebb beruházását valósította meg a Baranya megyei Sütő­ipari Vállalat Komlón. A közel 85 millió forintos költséggel épülő új kenyérgyár műszaki átadása a múlt év végén volt. A jelenleg folyó hiánypótló munkák után a hónap köze­pén kezdik a próbasütést, amit később lépcsőzetes átte- lepülés követ. Egymásután helyezik üzem­be a négy gyártósort, miköz­ben felújítják a Berek utcai sütöde két, az új helyre átke­rülő kemencéjét. A 4500 négy­zetméter alapterületű létesít­ményben szeretnék zökkenő- mentesen megindítani a mun­kát, ezért rövid ideig mindkét helyen lesz termelés. Kapaci­tásnövekedés viszont csak az új gyár működésének beindu­lása után várható. A tervek szerint napi 28 ton. na kilós kenyeret állítanak elő, amelyből nemcsak a bányavá­rosban és az egykori járás- terüetre jut, de naponta szál­lítanak majd Dombóvárra is. A mennyiség növelése mellett lehetőség nyílik a választék bő­vítésére. így az 5—6-féle ke­nyéren kívül napi 100 000 süte. ményt, köztük a jelentkező igé­nyek szerint különféle finom pékárut és zsemlemorzsát is gyártanak. Jelentős változásnak tekint­hető, hogy a zsemlék, cipók rétes, valamint a kakaós csiga készítését kézzel végzik. További változást jelent, hogy az új kenyérgyárban megszűnik a túlórázás, és a megnövekedett kapacitás lehe­tővé teszi a pontos szállítást. Az éjszakai, valamint a dél­előtti műszakban gyártott termékeket reggel öt és dél­után kettő óra között viszik a boltokba. Az előzetes szá­mítások szerint naponta hat útvonalon mintegy 100—200 kilométeres távot futnak be a vállalat gépkocsijai. Jelentős újdonság lesz, hogy a kenyérszállító autók tető alól indulnak, és teljesen zárt épü­letrészben rakodnak. Ezzel nem csupán az időjárás kedvezőt­len hatását védik ki, de azott dolgozók munkáját is lényege­sen kedvezőbbé teszik. A köny. nyítés, a korszerűbb megoldá­sok alkalmazása egyébként több területen érvényesül. Az üzemcsarnok, a raktárak és más különféle helyiségek ki­alakításánál, például a liszt tárolásánál, szállításánál nap_ jaink szigorú követelményei szerint jártak el, és valameny- nyi megoldás a nehéz fizikai munka csökkentését szolgálja. Ferenci Demeter és kilós veknik nagyobbrészt emberi kéz érintése nélkül ké. szülnek. A két csehszlovák gyártmányú alagútkemence se­gítségével megszűnik az egyik legnehezebb pékmunka, a la­pátolás. Ugyanakkor sokkal jobban kell ügyelniük a dolgo­zóknak a gépek, berendezések kifogástalan működtetésére, és a technológiai fegyelem betartására. Az elképzelések szerint mindössze egy gyártó­sor üzemel majd hagyományos módon. A túrós és mákos búk. ta, a lekváros táska, a tiroli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom