Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-11 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLI. évfolyam, 41. szám 1984. február 11., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Meghalt Jurij Andropov Moszkvában közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsa közleményét. A közlemény szövege a következő: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mélységes fájdalommal értesíti a pártot és az egész szovjet népet arról, hogy 1984. február 9-én 16 óra 50 perckor hosszú betegség után elhunyt Jurij Vla- gyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke. Jurij Vlagyimirovics Andropovnak, a Kommunista Párt és a szovjet állam kimagasló személyiségének a kommunizmus eszméjéért, a békéért víM agy tervei voltak, óriási akaraterővel próbálta legyűrni betegségét. Az utolsó pillanatig küzdött, mint élete 69. esztendejében mindig ... Tizenhat éves korában munkásként kezdett dolgozni, olyan messzeségben, amely a mi fogalmaink szerint szinte felfoghatatlan: az Észak-Osz- szét Autonóm Köztársaság Mozdok városkájában. Nyughatatlan fiatalember volt. Matróz a volgai hajózásnál, hogy világot lásson. Ekkor már Komszomol-tag, és megfogadta, amit Lenin hagyott az ő korosztályának örökségéül: tanulni, tanulni, tanulni. Eljutott a felsőfokú végzettséghez, hogy azután a kommunista mozgalom hivatásos harcosa legyen. A Komszomol funkcionáriusa lett 1936-ban. Tulajdonképpen szinte az iskolában kezdte a politikai életet, amikor egy hajózási technikum Komszomol-szerve- zete függetlenített titkárának választották. Nem sokkal később megbízták Ribinszkben a Volodárszkij hajógyár ifjúsági szervezetének létrehozásával. Híre lett a Komszo- molban. Jó csengésű nevet szerzett, s 1938-ban már egy területi bizottság titkára, 1940-ben pedig a karéliai központi bizottság első titkára. Ekkor már egy esztendeje múlt, hogy felvették a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjai sorába. Karélióban érte a Nagy Honvédő Háború. Szinte az első napoktól kezdve részt vett a helyi partizánmozgalomban. így élte át a háborút. Érthető, hogy a felszabadulás után, 1944-ben ismét pártmunkával bízták meg: megválasztották a Petroza- vodszk városi pártbizottság másodtitkárává. A következő előrelépése: 1947-ben a karéliai kommunista párt központi bizottságának felelős munkatársa lett. Ilyen hosszú tapasztalatok előzték meg Andropov Magyarországon különösen jól ismert diplomáciai pályafutását. 1953-tól hazája magyar- országi nagykövetségének tanácsosaként dolgozott, majd egy évvel később rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként. Mindazok, akik ismerték őt ezekben az években — és sokan ismerték — a szívükbe zárták. Meg is maradt élete végéig hazánk őszinte barátjának, aki mindig rokonszenvvel és segítőszándékkal kísérte országunk törekvéseit. Aztán 1957-ben elszólította tőlünk a kötelesvott küzdelem állhatatos harcosának emléke mindörökre megmarad a szovjet emberek, az egész haladó emberiség szívében. A szovjet emberek pénteken, a kora délutáni órákban mély megrendüléssel értesültek arról, hogy Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke február 9-én, hosszan tartó betegség után, életének hetvenedik évében elhunyt. A moszkvai rádió és a szovjet televízió adását megszakítva közölte a gyász- hírt. Jurij Andropov halála mélységes gyásszal töltötte el az országot. Moszkvában a gyászhír bejelentése után a középületek és a lakóházak homlokzatára gyászlobogókat tűztek ki. A rádió és a televízió műsorát megváltoztatva, valamennyi programjában szimfonikus zenét sugároz. lesztése érdekében fejtett ki Budapesten. Jurij Andropovot persze a világtörténelem elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja élén 15 hónapon ót betöltött, viszonylag rövid, ám történelmileg mély nyomokat hagyott tevékenysége alapján ítéli majd meg. Andropovnak a főtitkári székben eltöltött 15 hónapja rendkívüli nemzetközi feszültség körülményei között zajlott, és cselekvési szabadságát múlhatatlanul korlátozta élete vége felé a hosszú, fájdalmas betegség is. Programja mégis mindvégig világos és egyértelmű volt: meggyőzni a világot — mindenekelőtt a vezető amerikai politikusokat, s a mögöttük álló üzleti és más tényezőket — arról, hogy a nukleáris háború a Szovjetunióval szemben feltétlenül magával vonná az agresszor pusztulását is. Kemény ember távozott az SZKP éléről, aki magyvona- Iúan egyesített ’két világpolitikai tényezőt: egyrészt a Szovjetunió gazdasági és katonai erejének a szükségleteknek megfelelő növelését a béke védelmében, másrészt a kapcsolatok és a közeledés elemeinek ápolását a két világrendszer között annak érdekében, hogy — mint mondotta — „minél távolabbi legyen az indítógomb megnyomásának kísértése”. Ha van kulcsmondata egy ilyen viszonylag rövid főtitkári tevékenység külpolitikájának, akkor az így hangzik: „a Szovjetunió a továbbiakban is következetesen fogja keresni a közös nyelvet az amerikai féllel, arra fog törekedni, hogy megtalálja azt.” S ami ezzel egyenrangú hitvallás: me kezdődjön fegyverkezési hajsza ott, ahol eddig nem volt, és tiltsák meg ott, ahol most van.” Olyan politikus távozott az SZKP és a szovjet állam éléről, oki mindenfajta merevségnek még a látszatát is igyekezétt elkerülni. Aki lefektette egy rugalmasabb g a z d a sá g po l i ti k a alapjait hazájában, s aki élete utolsó percéig sugallta azt a szándékot, hogy az egyenlő biztonság elvének jegyében pozitívan kell megvizsgálni minden olyan kezdeményezést, amely a világbéke javára válhat. Az ilyen embereknek nem kell túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy beírják a nevüket a történelembe. Emlékét a világ örökké megőrzi. ség, amikor az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetőjévé nevezték ki. Minden kommunista funkcionárius életének nagy pillanata, amikor beválasztják pártja központi bizottságába. Ez Jurij Andropov életében a XXII. kongresszuson, 1961- ben következett el először. Azóta az SZKP minden kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. Dolgozott 1962 és 1967 között a KB titkáraként is, majd pedig kinevezték a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Állami Bizottság elnökévé. A Politikai Bizottság póttagja, majd 1973 áprilisában a Politikai Bizottság tagja lett, s 1982 májusában, mint az SZKP Központi Bizottságának titkára, ismét a párt belső ügyeivel foglalkozott. Mint jól ismert: Leonyid Brezsnyev halála után, 1982. november 12-én választotta egyhangúlag főtitkárává az SZKP Központi Bizottsága. Nincs itt helyünk arra, hogy ennek a nagy életútnak minden mozzanatára kitérjünk. De azért hadd említsük meg, hogy aki most elhunyt, annak koporsója előtt vörös párnán viszik a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, a négy Lenin Rendet, az Októberi Forradalom többször is kiérdemelt érdemrendjét, a Munka Vörös Zászlórendje három érmét és számos más kitüntetés mellett a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatát. Ez utóbbit azoknak a rendkívüli érdemeknek az elismeréséért kapta, melyeket az ellenforradalom után, a konszolidáció, a politikai és gazdasági élet újjáépítése, a szovjet—magyar barátság fejRészvéttávirat Inrij Amfropov elvtárs elhunyta alkalmából A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkva Kedves Elvtársak I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk mély megrendüléssel értesült Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elhunytá- ról. őszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek, az elhunyt családjának. Mély gyászukban osztozunk. A magyar kommunisták, népünk is régóta személyesen ismerte, őszinte barátként tisztelte Jurij Andropov elvtársat. A legnehezebb időben segítette népünk harcát a munkásosztály hatalmának megvédéséért, szocialista vívmányaink megszilárdításáért. A testvéri szovjet nép hűséges fia volt, azé a népé, amely elhozta Magyarország számára a felszabadulást, és oly sok áldozat árán megteremtette a lehetőséget a magyar nép társadalmi felemelkedéséhez, boldogulásához. Jurij Andropov elvtárs elhunytával nagy veszteség érte a szovjet népet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. Andropov elvtárs elévülhetetlen érdemeket szerzett a szovjet társadalom minden oldalú fejlődésében, a kommunista épitőmunka sikereiben. Személyében a haladó emberiség azt a kiemelkedő államférfit, igaz kommunistát gyászolja, aki fáradhatatlanul tevékenykedett a Szovjetunió Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósítása, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása, az emberiség békéje, biztonságos jövője érdekében. A magyar kommunisták, egész népünk e nehéz órákban is együtt van önökkel, kész mindent megtenni a szocializmus, a haladás ügyének előbbreviteléért, megbonthatatlan testvéri barátságunk és együttműködésünk további elmélyítéséért. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép eredményesen oldja meg a szocializmus építésének soron következő feladatait, megsokszorozza erőfeszítéseit közös, nemes ügyünk folytatásáért, amelynek egész életét szentelte igaz elvtársunk és barátunk, Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtárs. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, o Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Moszkvában felhívást adtak ki a párthoz és a néphez Moszkvában nyilvánosságra hozták az alábbi felhívást, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa intézett a kommunista párthoz, a szovjet néphez: KEDVES ELVTARSAK! Súlyos veszteség érte a Szovjetunió Kommunista Pártját, az egész szovjet népet. Eltávozott az élők sorából Jurij Andropov, a lenini párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisége, a lánglelkű szocialista hazafi, a béke és a kommunizmus fáradhatatlan harcosa. Élete példakép arra, hogyan kell önzetlenül szolgálni a párt és a nép érdekeit, Lenin nagy ügyét. Jurij Andropov valameny- nyi beosztásában, ahol a párt akaratát teljesítette, erejét, tudását és hatalmas élettapasztalatát a párt politikája maradéktalan végrehajtásának, a kommunista eszmék diadalra juttatásáért folyó harcnak szentelte. A kiemelkedő politikai vezető tulajdonságai Jurij Andropov egész szerteágazó tevékenységében — mind a kom- szomolista munkában, mind a Nagy Honvédő Háború idején a karéliai partizánmozqalom szervezésében, mind pedig a diplomáciai és párttevékeny- séq felelős posztjain — ragyogóan megnyilvánultak. Sok munkát fektetett államunk biztonságának megerősítésébe. Androoov elvtársnak, a lenini típusú vezetőnek kiemelkedő képesséaei és szervezői tehetsége teljes egészében az SZKP KB főtitkári és a Szovjetunió Lenfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségében végzett munkájában bontakozott ki. Jurij Andropov csak rövid ideig irányíthatta az SZKP Központi Bizottságát. Ám ez idő alatt a párt XXVI. kongresszusának irányvonalát követve, al- kotóan gazdagítva ezt az irányvonalat, biztosította, hogy az ország jelentékenyen előbbre jusson a gazdasági és a társadalmi fejlődés minden területén. A párt és a nép életében, megbonthatatlan egységüknek szilárdításában fontos határkövet jelentettek az 1982. novemberi, az 1983. júniusi és decemberi SZKP KB-ülések. A központi bizottsági határozatok, Jurij Andropov nyilatkozatai feltárták és konkretizálták a párt korszerű stratégiáját, amely a fejlett szocializmus tökéletesítését irányozza elő. Ebben az időben a párt és a nép arra összpontosította erőit, hogy meggyorsítsa a gazdaságfejlesztést. javítsa a népgazdaság irányítását, szilárdítsa a párt-, állami és munkafegyelmet, növelie a káderek felelősségét, fejlessze a tömegek alkotókedvét. A párt intézkedései egyetlen célt szolgálnak: a szovjet emberek jólétének fokozását, a szovjet állam hatalmának erősítését. Mindebben nagy érdemei vannak Jurij Andropovnak. Jurij Andropov jelentősen hozzájárult a szocialista közösség országai sokoldalú együtt, működésének fejlesztéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom eaységének és összeforrottságának szilárdig tásához, annak a harcnak a támogatásához, amelyet a népek szabadságukért és függetlenségükért vívnak. Irányítása alatt az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet állam következetesen és határozottan folytatta nemzetközi síkon lenini külpolitikai irányvonalát, amelynek célkitűzése a nukleáris háború veszélyének elhárítása, az agresszív imperialista cselszövések határozott visszautasítása, a béke és a (Folytatás a 2. oldalon)
