Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-09 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLI. évfolyam, 39. szám 1984. február 9., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Fellőtték a Szojuz T-10-et (2. oldal) Hit takar az osztályzat? (3. oldal) Megnyílt a téli olimpia (8. oldal) Csorba Győző irodalmi estje (Tudósítás az 5. oldalon) Harminc szövetkezeti lakás épült, illetve épül fel Sellyén az Árpád utcában. Az utolsó lakóházat ebben az évben fejezik be, ezt követően megkezdik a környező terület rendezését, parkositását is. Erb János felvétele Mérleg külkereskedelmünkről: Több kell, minőségi áttörés szükséges Hiánycikket pótol A depóra emelik a gyártócsarnokból kikerült új födémelemeket Libanoni válság Lélegzetvétel Bejrútban Szerdán, az ellenzéki hata­lomátvétel után egy nappal rend és nyugalom uralkodott Nyugat-Bejrútban. Megélénkült a forgalom, kinyitottak az üzle­tek, a harcok elöl elmenekült családok tömegesen költöztek vissza elhagyott lakóhelyükre. Általános megnyugvást keltett, hogy Nabih Berri, a síita Amal mozgalom főtitkára és a moha­medán vallási vezetők a kor­mányhadsereggel kötött tűz- szüneti megállapodás szigorú tiszteletben tartósára, a külföl­di képviseletek védelmére, a nyugati négyhatalmi erőkkel va­ló összecsapások elkerülésére szólítottak fel. A politikai kibontakozás esé­lyeit illetően kormánykörökben is kedvező előjelként, pozitív gesztusként értékelik, hogy a néhány órás roham eredménye­ként felülkerekedett nemzeti­hazafias erők az állami rend­őrséget kérték fel a közbizton­ság fenntartására és vissza- -vonták milícistáikat a város bel­területéről. Kétszáz halálos áldozata és 600 sebesültje volt a hétfőn és kedden lezajlott összecsapások­nak. Az 1975—76-os helyzethez hasonlóan ismét lezárt demar­kációs vonallá vált a Bejrut ke­let és nyugati felét elválasztó polgárháborús zöld vonal. A kelet-bejrúti falangista milíciák parancsnoka általános mozgó­sítást rendelt el, de később közölte, hogy ez csupán önvé­delmi célokat szolgál, nem Nyugat-Bejrút ellen irányul. A bejrúti kikötő és a repülőtér forgalma változatlanul szüne­tel. Bár Valid Dzsumblatt és Na­bih Berri után a maronita ke­resztény Raymond Edde is kö­(Folytatás a 2. oldalon) Tisztes eredmények, de ezzel a teljesítménnyel aligha fogunk megszabadulni gondjainktól Sajtótájékoztató a Parlamentben Korszerű födémszerkezet Komiéról Kislakások építésénél hasznos Jól terhelhető, csökkenti az építési időt fel tudtak erősíteni, de egé­szében nem gyógyult meg. Mindezek összefoglalójául szolgálhatnak annak a sajtó- tájékoztatónak, melyet Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartott tegnap Budapesten, a Parlamentben, ismertetve a magyar külkereskedelem el­múlt évi eredményeit, és az idei feladatokat. Az 1983-as terv készítésekor figyelembe vettük, hogy nehéz időszak következik, de némi élénküléssel számoltunk a konvertibilis piacokon. Ez azon­ban csak részlegesen, elsősor­ban nem azokban a régiókban és árucsoportokban következett be, ami számunkra előnyös lett volna. Reméltük, hogy a gazdasági kapcsolatokat erősí­tő nemzetközi politikai légkör javunkra változik, de ez sem történt meg. Az ipari és a me­zőgazdasági termelés tervének teljesítésével számoltunk, ehe­lyett azonban a feldolgozóipar összességében nem tudta ex­portkötelezettségeit teljesíteni, a mezőgazdaságot pedig az évszázad egyik legnagyobb aszállyá sújtotta. Konvertibilis elszámolási ki­viteli többletünk kevesebb a tervezettnél. Más szóval, aktív egyenlegünket alacsonyabb ex­portvolumen mellett az import szinten tartásával értük el, ami különösen a beruházási gép importnál okozott feszültsége­ket. A nehéz helyzeten csak úgy tudnánk úrrá lenni, ha az egyensúlyt a kivitel és a be­hozatal magasabb szintjén hgznánk létre, de ehhez olyan export- és termelési szerkezetre lenne szükség, amely a gyor­sabb fejlődéshez szükséges importot gazdaságos exporttal ellentételezi. 1983-ban a korábbi éveknél is jellemzőbb volt szállításaink ütemtelensége. Kivitelünk szo­kottnál is nagyobb része, mint­egy 18 százaléka maradt az utolsó hónapra, decemberre! Ez jelentősen hozzájárult ugyan a külkereskedelmi forgalom kedvező alakulásához, de együttjárt a költségek növeke­désével, a kapkodás miatt a hibák számának emelkedésé­vel és a közreműködők irreális terhelésével — mutatott rá Veress Péter. Ami az áruforgalom múlt évi adatait illeti: a magyar nép­gazdaság számára alapvető je­lentőségű, a szocialista orszá­gokkal kialakított gazdasági együttműködés. Különösen meg­határozó számunkra a Szovjet­unióval folytatott kereskedelem, amely rubel elszámolású for­galmunk 60 százaléka, teljes külkereskedelünkben pedig 34 százalékot képvisel. A KGST- országokkal fennálló külkeres­kedelmi kapcsolataink kedve­zően alakultak, az 1983. évi árucsere-forgalmi jegyzőköny­(Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunk telefonjelen­tése) Küzdelmes esztendőt hagy­tunk magunk mögött, ennek ellenére biztató eredmények születtek. Sikerült megőriz­nünk nemzetközi fizetőképes­ségünket, s bár a konvertibilis elszámolású piacokon 700— 800 millió dollár kereskedelmi aktívum elérését tűztük ki cé­lul, a körülmények szerencsét­len egybejátszása folytán 544 millió dollár többletet értünk el, amit így is jelentős ered­ményként könyvelhetünk el, ha meggondoljuk, 1978-ban még egymílliárd dolláros hiányt mutatott a külkereskedelmi mérleg. Ha nem sújtja az aszály mezőgazdaságunkat, az 544 millió lehetett volna 700 millió dollár, ha cserearányok számunkra nem változtak vol­na hátrányosan, akkor 800 millió dollár Is. Mindazonáltal pz eddigi tel­jesítményekkel aligha fogunk megszabadulni gondjainktól, ennél több kell, erőfeszítéseink jórészt extenzív jellegűek, a termelésben és a kivitelben is a minőségi jegyeket kell fel­erősíteni, csak ez hozhat átütő sikert. Ha termékeink piacké­pességét csak kicsivel is sike­rülne fokozni, s ezáltal a cse­rearányokat 1—2 százalékkal javítani, ez már 100 millió dol­lár nagyságrendben mérhető nyereséget jelentene. Az idei külpiaci kilátások valamivel jobbnak ítélhetők meg, ámbár a tőkés világgazdaság élén­külését illetően sok a bizony­talanság, a világgazdaság olyan beteghez hasonlítható, akit hosszú, gondos kezeléssel Új előregyártott vasbeton szerkezetek készítését kezdték meg a Beton- és Vasbeton- ipari Művek komlói telephe­lyén. A vállalkozás, amely rta- gyobbrészt a helyi fiatal mű­szaki dolgozók összefogásának eredménye, mintegy másfél millió forintba került és egy eddig hiánycikknek számító termék előállítását teszi lehe­tővé. A saját erőből kifejlesztett gyártósoron az idei évben mintegy 60—80 ezer négyzet- méter „PK” típusú körüreges födémpallót állítanak elő. A gyártmány elsősorban a kisla­kások építésénél hasznosítható korszerű födémszerkezet. Elő­nye, hogy alkalmazása egy­szerű, nem igényel különösebb kőművesmunkát, jól terhelhető és segítségével jelentősen csökkenthető az építési idő. A feszített beton födém pal­lók alkalmasak garázssorok, társasházak és családi ottho­nok építésére. A szálfeszítéses új termék annyiban korszerűbb a korábbi hasonló típusoknál, hogy ennél a vasszálakban egyenlő feszültség keletkezik, ennek következtében jelentő­sen növekszik a terhelhetősége. Március elsejétől a BVM komlói telepén két műszakban naponta 160 födémpallót állí­tanak elő tájékoztatott So­mos László gyártelepvezető, aki azt is elmondotta, hogy a ter­mék többféle méretben készül. A legkisebb 240x 130 centi­méter, súlya 445 kilogramm, míg a legnagyobb 660 x 390- es és 1175 kg. Éppen ezért be­emelését csak daruval lehet megoldani, amit nagyobb té­telek vásárlása esetén a gyár­tó biztosít. Az előállítón kívül az új ter­méket a Tüzép, a TSZKER, va­lamint a budapesti ÉPTEK for­galmazza. Aráról végleges döntés még nincs, de az elő­zetes számítások szerint a se­gítségével előállított födém- szerkezet nem kerül többe, mint ha például „E”-gerendá- val épült volna. A BVM komlói telepén a ke­resletnek megfelelően tervezik a gyártósor kapacitásának bő­vítését. Amennyiben a lakos­ság és a forgalmazók igény­lik, készítenek dupla széles, ,,'PS” jelű feszített beton fö­démpallókat is. Ferenci D. A MÉM vezetői Baranyában Villányi Miklós államtit­kár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezető munkatársai kísére­tében tegnap Pécsre láto­gatott. A megyei pártbi­zottságon tartott szokásos évi egyeztető tárgyaláson részt vettek Lukács János, a megyei pártbizottság el­ső titkárának elnökletével az agrárágazat Baranya megyei vezetői. Az állam­titkár délután a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának munkatársaival és a mezőgazdasággal kapcso. latos intézmények vezetői­vel folytatott konzultációs megbeszélést. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom