Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-07 / 37. szám

© Dunántúlt tlgplö 1984. február 7., kedd — Pécsiek a városért — S ha majd a tatárjárás után épült várfalakról lehántják a rájuk rakódott és kosziásnak indult házburkot, akkor a város olyan szépséggel gazdagodik, mely méltó lesz 2500 éves múltjához. Várkonyi Nándor Városunk csinosításáért V árosunk az a hely, ahol az életünk javarészét eltöltjük. Egyikünknek sem lehet közömbös, hogy milyen a kör­nyezetünk, jól érezzük-e magunkat a városban, vagy idegenek maradunk-e tágabb otthonunkban. Környezetünk olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk. Csak a város lakossága formálhatja lakókörnyezetének az arculatát, csak az ott élők teremthetik meg maguknak az otthont jelentő kellemes környe. zetet. A Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület célul tűzte ki, hogy városunk szépítése, otthonossá tétele érdekében össze­fogja és szervezi azokat a társadalmi munkákat, amelyeket az egyének és a közösségek felajánlanak ennek az érdekében. Felhívunk tehát mindenkit, aki kész ebben cselekvőén közre­működni, keresse fel munkafelajánlásával egyesületünket. A fenti felhívás szellemében dolgozta ki Egyesületünk kör­nyezet- és természetvédelmi szakosztálya azt a társadalmi munkaprogramot, amelynek a megvalósítására hívjuk a pé­csieket. A mecseki parkerdő­ben és a malomvölgyi kirándu­lóközpontban vannak különbö­ző munkalehetőségek, ezekről Balázs József, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának az erdészeti főelőadója (telefon: 13-222) ad részletes felvilágo­sítást. A város közhasználatú zöldfelületei is sok társadalmi munkást várnak. A Béke-park befejezési munkái keretében tereprendezést, földterítést, ül- tetvényezést, öntözést lehet vé­gezni. Véderdősávok telepíté­sére kerül sor a Kénes úton, a temető mellett és másutt a vá­rosban. Március 10-e és május 30-a között a város egész te­rületén tavaszi takarítási, csi- nosítási akció lesz, a nyári hó­napokban a zöldfelületek ön­tözésére, növényápolósi mun­káira, a kaszálók gyűjtésére, ősszel lombgereblyézésre, faül­tetésre lehet vállalkozni. Ezen­kívül kb. 1000 pad és játszó­szer vár festésre, mázolásra, a Magaslati úton faültetés lesz, s lehet jelentkezni a tety- tyei lépcsők, támfalak javítá­sára. Mindezekkel a munkák­kal kapcsolatban a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat parkfenntartási üzeménél Pisz- ter Valéria üzemvezető (tel.: 24-509,- 13-433), Kuczi Károly üzemvezető-helyettes (telefon: 14-766, 24-590), vagy Törteli László telepvezető (tel.: 13-433, 24-590) nyújt részletes felvilá­gosítást. Fotópályázat ­„Az ismeretlen Pécs” cím­mel fotópályázat kiírására ké­szül a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület a Haza­fias Népfront pécsi városi bi­zottságával közösen. Dr. Szász János fotóművész, az Eqyesület propaganda szakosztálya ve­zetőségének a tagja a terve­zett pályázattal kapcsolatban a következőket mondta: — Nem művészfotó-pályá- zatra gondolunk; képeket vá­runk mindenkitől, aki városunk kevéssé ismert részleteit, má­sok által talán észre sem vett, elfeledten meghúzódó-pusztuló értékeinket tudják bemutatni. Tehát nem az agyonfényképe­zett turista-látványosságokról Válasz az olvasónak Megmarad Pécs legszebb felvonószekrénye A közelmúltban hírt adtunk a Széchenyi téri volt megye­háza — az egykori bankpalo­ta — 'megkezdett felújításáról, s ennek kapcsán új lépcsőhöz építéséről és a lift beszerelé­séről. A hír több olva­sónk érdeklődését keltette fel. Közülük Korpolay Gyula leveléből idézünk: „Ez a lift valamikor 1905 körül készült és évtizedekig a város egyetlen személyfelvonója volt, a lép­csőház pedig reprezentábilis, szép kovácsmunkás. Ne tegyék tönkre azokat ,,korszerűsités" címén, hiszen építészeti és ipa­ri emlékek.” Az észrevételt to­vábbítottuk Radó Józsefhez, az UNIBER városrekonstrukciós osztályának a vezetőjéhez, aki­től megtudtuk lépcsőház-ügy- ben, hogy az épület hátsó ilép- csőházának az átépítéséről van szó, a főlépcsőházat nem bántják, feltehetően súlykorlá­tozással lesz majd használha­tó. A felvonót mindenképpen megtartják. A vezetőség a legutóbbi ülésén határozott arról, hogy ■március 13-án összehívja a Bécsi Városszépítő és Városvé­dő Egyesület közgyűlését. Na­pirenden szerepel majd az mindenkinek várunk újabb felvételeket. A pályázat révén új dokumentu­mokhoz is akarunk jutni váro­sunk értékeit illetően. A rész­letes pályázati feltételeken még dolgozunk, most csupán fel szeretnénk hívni az érdek­lődők figyelmét arra, hogy már keressék a témákat. A szándék szerint a beadá­si határidő folyamatos lesz, a pályázat 1984. november 1-én zárulna, a zsűri által a leg­jobbnak értékelt képekből vá­rosunk felszabadulásának a 40. évfordulója alkalmából ki­állítást rendezünk. A folyama­tosan érkező képekből a leg­jobbnak íqérkezőket bemutat­ná a Dunántúli Napló és a Városi Televízió. Pécsi kisiparos vállalja A városházi toronyóra felújítását Évek óta tart és még jó da­rabig elhúzódik a pécsi vá­rosháza felújítása, melynek so­rán különösen nagy . falatnak ígérkezik a torony felújítása. De mi lesz a hosszú idő óta mozdulatlan és néma torony­órával? — vetődik fel a kér­dés. Erre gondolt Gulácsi Já­nos pécsi elektronikai kisipa­ros is, akinek egyébként a hobbija a régi toronyórák ja­vítása, újaknak a készítése. Gulácsi a közelmúltban fel­ajánlást tett egyesületünk épí­tészeti és városrendezési szak­osztályában: kész társadalmi munkában kijavítani a város­háza toronyóráját; csupán a szükséges anyagok beszerzé­séhez kért segítséget. A városi tanács máris felajánlotta a közram űk öd ését. egyesület eddigi tevékenysé­géről szóló beszámoló és az 1984. évi költségvetés előter­jesztése. A közgyűlés az Ifjú­sági Házban délután fél 5-kor kezdődik. A CIA épületkomplexuma Washingtonban A CIA-dosszié Cl.) A ciklon és az ötödik pont Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügy­nöksége az utóbbi időben erőteljesen aktivizáló­dott. Ezt bizonyítja a tevékenységével kapcsolatos hirek megszaporodása is. Az új esztendő első napjaiban derült fény arra, hogy a CIA lehall­gatta Olof Palme svéd miniszterelnök és a skan. dináv állam ENSZ-képviselőjének telefonbeszél­getését. A felvételt Palme kompromittálására pró­bálták felhasználni. Újabb náci háborús bűnösről, nevezetesen Robert Jon Verbelen belga SS-tiszt- ről és rendőrfőnökről tudódott ki, hogy az ame­rikai titkos szolgálatok segítségével, azok szolgá­sok tétje van a választási évnek az Egyesült Államokban. Elsősorban persze az, hogy ki lesz a Fehér Ház lakója. A vi­lág szempontjából nem sokkal kisebb jelentőségű azonban egy másik ház lakójának sorsa sem. Ez a CIA székháza. Az óriási, betonerődhöz hasonló épületben tízezer ember dolgo­zik, föld alá süllyesztett kom­puterek egész erdeje végzi az adatok feldolgozását. A válasz­tások nyomán dől majd el, hogy továbbra is az az ember — név szerint William J. Ca_ sey — marad-e a CIA főnöke, akit Reagan amerikai elnök személyesen szemelt ki erre a posztra. Casey alapvető fel­adata —, amelyet nagy lelke­sedéssel teljesít — az, hogy helyreállítsa a CIA 70-es évek derekán megtépázott tekinté­lyét, s továbbfejlessze tevékeny­ségét. A CIA történetének ezt a leg­újabb fejezetét és a még vár­ható fejleményeket azonban nem lehet megérteni a szerve­zet történetének legalább váz­latos ismerete nélkül. Már csak azért sem, mert a Reagan megbízásából főszerepet játszó Casey személyileg is szorosan kapcsolódik a CIA „őstörténe­téhez". Megjelenése a szerve zet csúcsán, éppen a Reagan- elnökség időszakában egyál­talán nem a véletlen műve. Amikor Casey elvégezte a jezsuiták által irányított neve­zetes Fordham Egyetemet, ahol latában kerülte el a felelősségre vonást — tá­vollétében Belgiumban halálra ítélték. S szintén a közelmúlt hire, hogy immár az Egyesült Államok sajtója is beismeri: az amerikai titkosszolgálatok gondosan megtervezett provokációja volt a dél­koreai utasszállitógép berepülése tavaly szeptem. bér elsején a Szovjetunió távol-keleti légterébe. Mi az oka a CIA tevékenyégé megélénkülésé­nek? Most kezdődő sorozatunkban erre a kér­désre keressük a választ, s egyben betekintést nyújtunk a Központi Hírszerző Ügynökség múlt­jába is. tanárai erőszakossága és fé- kezhetetlen jelleme miatt „cik­lonnak” hívták, még csak 1934-et írtak. Ekkor az Egyesült Államoknak még nem volt köz­ponti hírszerző szolgálata. Roosevelt elnök 1940-ben fog­lalkozott először a kérdéssel, a döntés azonban csak a japá­nok Pearl Harbor ellen intézett támadása után született meg. Akkor az amerikai flotta óriási veszteségeit a nem központosí­tott hírszerző szolgálat rossz munkájának számlájára írták. Ebből a leckéből okulva hívta életre Roosevelt a Stratégiai Szolgálatok Irodáját (OSS). Ez a szervezet lett a CIA elődje. Az OSS vezetője Wil­liam Donovan ezredes, az ame_ rikai üzleti és politikai világ­gal kitűnő kapcsolatokat, tartó ügyvéd volt. Miután az OSS a második világháborúban szüle­tett meg, az első években te­vékenysége főleg a hitleri Né­metország és Japán ellen irá­nyult. Az ifjú William Casey már ekkor Donovan szolgálatá­ban állt. Elsősorban Svájcból, egy 150 hírszerzőből álló, a német vonalak mögött meg­szervezett hálózatot irányított. Svájci tartózkodása idején ke rijlt személyes kapcsolatba az OSS egyik vezéregyéniségével, aki később a CIA történetének meghatározó jelentőségű sze­mélyisége lett. Ez az ember, Casey új pártfogója és barátja nem volt más, mint Allen Dul­les, a hidegháborús időszak William J. Casey, a mostani főnök hírhedt amerikai kémfőnöke, és mellékesen az említett időszak kemény politikát követő kül­ügyminiszterének, John Foster Dullesnek a fivére. Reagan kémfőnöke tehát ott állott már a CIA bölcsőjénél is. Tevékeny részt vállalt abból a munkából, amelynek során a második viláqháború végén Donovan és Dulles az OSS-t fokozatosan szovjetellenes irányba fordították. A szovjet- ellenesség és a hidegháború politikája indokolta, hogy a központosított amerikai kém­szolgálatot éppen a háború be­fejezése után, a béke remény_ ségeit ígérő korszak hajnalán erősítették meg. Roosevelt ha­lála után Trumann elnök a kongresszus meghallgatása A CIA címere nélkül feloszlatta az OSS-t, és központi hírszerző hatóságot alakított ki. Az amerikai kong­resszus 1947-ben elfogadta az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt. Ez gyökeresen átfor­málta az amerikai hírszerzés szervezetét, és ezen belül hoz­ta létre a ma ismert formájá­ban a CIA-t, a Központi Hír­szerző ügynökséget. Ennek a törvénynek a mai politikai helyzet szempontjából is döntő intézkedése az volt, hogy felállította a Nemzetbiz­tonsági Tanácsot (National Se­curity Council, NSC). Ennek tagjai az elnök, az alelnök, a külügyminiszter és a hadügy­miniszter. A tanácsnak kiter­jedt apparátusa van, amelyet a mindenkori nemzetbiztonsági főtanácsadó vezet. A CIA szer­vezetét az 1947-es törvény- a Nemzetbiztonsági Tanács aló rendelte. Ez magyarán azt je­lenti, hogy a Fehér Ház lakó­ja, az Egyesült Államok min­denkori elnöke személyesen fe­lel a CIA döntéseiért. A tör­vény második következménye az volt, hogy a nemzetbizton­ság főtanácsadó kulcsszerepet kapott az Egyesült Államok po­litikájának intézésében­A nemzetbiztonsági törvény öt pontban határozta meg a CIA kötelességeit. Az első négy pontot a hírhedtté vált ötödik gyakorlatilag érvényte­lenné tette. Ez az ötödik pont ugyanis kimondja.^ hogy a CIA „másfajta feladatokat is tqlje_ síthet", ha erre á Nemzetbiz­tonsági Tanácstól utasítást kap. Ez voltaképpen korlátlan cse­lekvési szabadsággal ruházta fel a CIA vezetőit. . . (-i-e.) Következik: (2.) A titkos hadműveleti osztály Űj vasútvonal Csehszlovákia és a Szovjetunió között 1984-ben elkészül a szabványos nyomtávú összeköttetés Csehszlovákiában gyors ütemben folyik a Kelet-Szlo- vákiából a szovjet Uzsgorod területére irányuló szabványos nyomtávú vasúti összeköttetés létesítése. Az építkezésben részt vevő üzemek szerint az első vonatok 1984 szeptembe­rében fognak végiggördülni ezen a nyomvonalon. A dolgozók ezzel körülbelül három hónappal megelőzik a kormány által eredetileg kitű­zött időpontot. Ellentétben a Kassa és a Cierna nad Tisou (Csehszlovákia) határállomás — Csap (Szovjetunió) közötti fővonallal az új tehermentesítő pályán a vonatokat a határon nem kell átállítani a szabvá­nyos nyomtávról széles nyom­távra. A csehszlovák—szovjet vas­úti közlekedési együttműködési állandó bizottság megállapí­totta, hogy az építkezés sike­resen folyik. A terv a két or­szág közötti kormányegyezmé­nyen alapul. Csehszlovákia több mint 360 millió koronát fordít iaz 1981- ben kezdődött pályaépítésre. A pálya 'nagyrészt azt a széles nyomtávú összeköttetést követi, amelyen a kassai kelet-szlová­kiai vasgyárakat évtizedek óta közvetlenül ellátják a szov­jet bányákból szállított vas­érccel. Az építkezés három szakasz­ból áll: folytatják a vasúti töl­tés építését, a biztonsági tech­nika felszerelését és a meg­lévő vasútállomások moderni­zálását. Az új vasútvonal meg­építése a Velke Kapusany csehszlovákiai határállomás és a vele szemben elterülő Uzs­gorod között egy közvetlenül a határon lévő indítóállomás építését is szükségessé teszi. Március 13-án az IH-ban: közgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom