Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-06 / 36. szám
A márkanév: Treff ? A legújabb divatú, versenyképesnek ígérkező modellek „Még az ördöggel is szövetkeztek” Rugalmas profilváltás a Bajai Finomposztó Vállalatnál A bajaiak 60 év óta úgy ismerik — és ma is így emlegetik — a Duna partján álló gyárat: posztógyár. A név után az ember ugyancsak meglepődik, mert a gyárban a finom fonalakat készítő fonoda és a csodaszép szöveteket előállító üzemrész mellett varroda is található, ahol fényes, rugalmas anyagokból aerobic-trikók, teniszruhák, puha gyapjúszövet kosztümök, hangulatos nyáriruhák és elegáns estélyjfuhák készülnek. Halnapok a Bástyában Az étlapon a halvacsorá- kon elmaradhatatlan halászlé mellett olyan különlegességek állnak mától február 12-Sg, mint harcsa- pölkölt túróscsúszával, süllő vagy pisztráng Jean Bart módra. Az egy héten át tartó halnapokat a pécsi Bástya Sörözőben rendezik; az ételek a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz halaiból készülnek. Ugyancsak a paksiak segítségével egyben halászati eszközök bemutatója is lesz a söröző ezen a héten: míg a vendégek az ebéd vagy vacsora mellett ülve beszélgetnek, szemügyre vehetik a kiállított eszközöket, dobóhálót, varsát, csálklyákat, halászhálót, horgászbotokat, maketteket, s a halak ellenségét, a vidrát is. Lötty volt a fekete, vizezett a bor Elégtelenek Baranyában A vett minták alapján tavaly kissé romlott az élelmiszerek minősége Változatlanul lesújtó a helyzet a vendéglátóiparban Elégtelen .. . Hétfői számunk rendszeresen jelentkező rovatában tallózásainkat szók. tűk közreadni a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás havi gyorsjelentéseiből. Az élelmiszerek minősége felett őrködök most elkészítették a múlt évi Talán nem túlzó az a fogalmazás, hogy a Bajai Finomposztó Vállalatnál csodát műveltek. 1978-ban még tetemes veszteséggel zárták az évet (itt most nem boncolgatjuk szerteágazó okait); a dolgozók között pánikhangulat tört ki, és négy évvel később, 1982-bén már 85 millió forintos nyereséget könyvelhettek el. Hogyan csinálták? Hatvanéves hagyománnyal és szemléleti örökséggel szakítva — és százszázalékos termékszerkezet- váltással. Az egykor csak közületi posztót készítő gyár már előbb elkezdett magasabb minőségű fonalakat, és ebből jó minőségű textíliát készíteni. Sajnos, egy-két év múlva a hazai és a nyugati piacok beszűkültek. A csak méteráru- gyártás nem tudta a gyárat tovább fenntartani. És akkor — ahogyan a főkönyvelő tréfásan megfogalmazta — még az ördöggel is szövetkeztek, hogy pénzt csináljanak. Nyugaton nem lehet méterárut eladni? Adjunk el fonalat. A fonalnak ugyanis jó óra lett a világpiacon. Kibővítették a fonodát, és az elmúlt három évben a fonalgyártást megkétszerezték. Úgy gondolták azonban, ez még mindig nem elég a kiláboláshoz. Kereskedelmi főosztályt hoztak létre, amely DUNATEX néven jelentkezett a hazai értékesítési piacon, ötven budapesti síkkötő bedolgozóval kötöttek szerződést, akik a gyárban készített fonalból kis szériás, egyedi pulóvereket, ruhákat készítettek. A kollekcióval a DUNATEX járta az országot, kínálta a portékát. Olyan sikerrel, hogy ma már a vevő jön helybe az igényével. Budapesten három mintaboltot is nyitottak. És ez még mindig nem volt elég. Jó érzékkel, a gyár egyik emeletét varrodává alakították át, ahol a helyben szőtt anyagokból, tehetséges tervezővel, és ügyes varrónőkkel főként női ruhákat készítenek. Az anyagok minősége, a fazonok ízlésessége garantálja, hogy a legelegánsabb divatbemutatókon is megállják a helyüket. A legnagyobb telitalálatnak azonban mégis a szabadidőruhacsalád tűnik. A helyben készített különleges anyagból — amelynek külső rétege fényes, rugalmas szintetikus, belseje nedvszívó pamut — ízléses színkombinációjú melegítőket, sportruhákat készítenek. Új termékük a Treff márkanevet kapta és ha nagy mennyiségben jut el a kereskedelembe, veszélyes riválisa lehet akár a Puma, akár a MÉTA melegítőknek. S. Zs. Karkötő, nyakek, gyűrű, fülbevaló Képeinken balról: Ékszervásár Nagyatádon, a vállalat saját boltjában, — ide például, hosszú ezüstláncon, el tudnánk képzelni egy szép nagyatádi markazitékszert (is)... Markazittal ékített ezüstékszerek Látogatás Nagyatád legkisebb üzemében Amikor a hölgyek egy szép ezüst függőt, vagy láncot viselnek, bizonyára nem az ékszerek készítőire gondolnak ... Legkevésbé azokra a nagyatádi asszonyokra, lányokra, akik a karcsú női ujjakat, csuklókat, ékesen domborodó, hegyes. begyes kebleket — magyarán: a szépet — hangsúlyozó ékszereket készítik nagy gonddal. Nagyatádon az Aradi utca egyik négyemeletes tömbjének alagsori helyiségeiben tálálható a város legkisebb üzeme, ahol a Fővárosi Óra. és Ékszeripari Vállalat telepén 30 nőt foglalkoztatnak, Az üzem vezetője — 1969-től — Vajda József, 30 nő mellett az egyetlen férfi. — Jól megvagyunk együtt —, mondja a 33 éves üzemvezető —, itt mindenki tud mindenről .. . A fiatalember 187 centiméter magas, dús, sötétbarna hajjal és nagy bajusszal. Olyan valaki, akire vissza szoktak nézni a nők. — Hogy a feleségem féltékeny-e?... Nem! Korábban sem volt az, amikor még több fiatal dolgozott közöttük. Igaz, sokszor viccelődünk, ékelődünk egymással, de azt hiszem, ez a természetes — mondja. — És nem esnek ámulatba — netán kísértésbe — dolgozóik a sok szép csillogás láttán? — Hát, eleinte minden új dolgozót megbűvöl a sok szép, Legendákat mesélnek az olyan levelekről, amelyek végigjárták a fél világot, és több év vagy évtized után jutottak el a címzetthez. Hasonló történetekre emlékeznek vissza a pécsi 1. sz. Postahivatal kézbesítő osztályának dolgozói. Most karácsonykor történt, hogy a svájci Baselba szóló jókívánság előbb a baranyai Basáiba került, és onnan küldték el Svájcba. Ugyancsak hosz- szú kerülővel kapta meg a levelét egy Granada-pusztai címzett. Előbb Spanyolországba, majd az USA-ba, végül ismét Magyarországra került vissza. Váczi Károly, a kézbesítő osztály helyettes vezetője így folytatja: — Különösen sok bonyodalmat okoznak a hasonló csengésű utcák — Sarohin— Sallai, Egres—Egresi, Endre —Endresz, és a többiek — valamint az ugyanilyen nevet viselő’ dűlők is. Először a beérkezett leveleket, táv. iratokat, képeslapokat különválogatjuk aszerint, hogy Nyomoz a posta Egy évig tárolják az ismeretlen címzettnek szóló leveleket a címzett ismeretlen-e, más helyre költözött-e, vagy pedig a cím elégtelen. Ha nem találjuk sehol a címzettet, ha nincs ráírva sehol, honnan érkezett a küldemény, akkor elküldjük a budapesti Cím- nyomozóba. Ott egy évig tárolják a leveleket, csomagokat, táviratokat. — Hogyan sikerül kideríteni: kinek és pontosan hova szól a levél, ha nem jól címezték? — Mi minden reggel 6.30. tói 7 óráig az összes városi kézbesítőt egybehívjuk. Vannak vagy kil.encvenen. Aztán mikrofonba beolvasom, hogy érkezett ilyen-olyan küldemény, ennek és ennek a nevére, esetleg címmel, vagy feladóval. Ki ismeri? Van, hogy többen jelentkeznek érte, ha a név azonos. Akkor mindegyik postás végigviszi az ügyfelüknek, míg megtalálják, vajon kinek szólhat. Persze, ha csak név és városnév szerepel a borítékon, akkor bizony felbontja a látszólagos címzett — aztán, ha a tartalom ismeretlen — visszaragasztja a postás jelenlétében, és az továbbviszi. Mégis a legtöbb gondunk a rendőrségi, bírósági, ügyészségi idézések átadásával van, mert az ügyfél általában ezeknek az átadásakor nem tartózkodik a bejelentett lakásán. Hol keressük? A közelmúltban történt, hogy egy gyermek világrajöttét jelző táviratot a nyaraló címzett közelében lakó azonos nevű ügyfelünknek kézbesítette a távirathordó — gondolván, elírták a címet — és bizony komoly erőfeszítésébe került, míg megmagyarázta a feleségének, hogy nem neki szól a távirat... Aztán micsoda hatalmi vetélkedésekre ad okot, ha az anyós, és a meny neve azonos. Néha kapunk köszönő levelet is, ha sikeres volt a nyomozó- , sunk, és megtaláltuk a címzettet. Ádám Erika markazitos ezüstékszer. Aztán megszokják, és természetessé válik. De ugyanakkor itt minden dolgozó egyben meós is. És van két hivatásos meósunk is, akik a legapróbb részletekig átnéznek minden darabot, s csak utána indítják útjukra a kollekciókat. A telep 15 évvel ezelőtt, 1969-ben kezdte meg működését. Hasonló üzeme a vállalatnak nincs több az országban. Ezüst alapanyagú, — svájci importból származó — marka- zitkövekkel berakott ékszereket: gyűrűket, karkötőket, nyakékeket, brossokat és fülbevalókat — készítenek itt nem kevés műgonddal és türelemmel. Jó szemeket igénylő munka ez. Budapestről érkezik hetente a félkész termék — a csiszolatlan, nyers öntvény —, s itt nyeri el végső, csillogó formáját. Ám amíg a nők ékévé válik, több precíz, apró műveleten kell keresztülmennie. A hamuszürke idomok ugyanis minden csínt nélkülöznek. A felületki készítők először „smirglizik” — magyarán: dörzsölik — az árut; csiszolják, majd ultrahangos kimosóval mossák le a csiszolómasszát. Aztán apró kis lyukakat fúrnak, amelyekbe a parányi markazitok kerülnek. Az ékszefkészítők erős égőjű lámpák alatt hajolnak a gömbsatu fölé, arcukon a nagyító szemüveggel. A legapróbb markazit akkora sincs, mint egy lucernamag — a milliméter egyötöde —; a legnagyobb is mindössze , 3 milliméteres. Amikor ezzel a folyamattal is végeznek, akkor jön a „russolás”, a magas fény adása. Végül a csomagolás. Negyedévenként 250—300 kilogramm ezüstöt és 650—700 eZer darab markaziíkövet használnak fel. Az ékszerek zömét a vállalat boltjaiban árusítják, de jut belőjük!az Óra. és Ékszerkereskedelmi Vállalat üzleteibe is. Termékeik egy része tőkés exportra kerül': Svédországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Államokban is keresettek ezek az ékszerek. Dorcsi Sándor laboratóriumi vizsgálataik ösz- szegezését, amiből a legjellemzőbb megállapításokat dr. Kacskovics Miklós, az állomás igazgatóhelyettes főmérnöke tárta elénk. Az állomás szakemberei az elmúlt évben Baranya és Tolna megyékben az élelmiszerek és az élvezeti cikkek köréből 2103 mintát vizsgáltak meg, ezek közül 223 tételt kifogásoltak, vagyis az elégtelenek aránya 10,6 százalék. Ez romló helyzetet jelent, tekintve, hogy 1982- ben a vizsgált mintáknak csak 7,7 százalékát kifogásolták. Ami Baranyát illeti, a vizsgálatok alapján megállapítható, az élelmiszert előállító üzemek termékeinek minőségi színvonala az aszályos időjárás okozta gyengébb nyersanyag- bázis ellenére számottevően nem változott. A magasabb szintű technológia, a jobb szakember-ellátottság eredményeként az állami ipar termékeinél a kifogásolási arány az átlagnál jóval kisebb, 4,6 százalékos volt. A többi szektorban a gyengébb technológiai színvonal, a laboratórium hiánya, a gondatlanabb munkavégzés következtében előálló kisebb hibák száma növekedett. A tanácsi sütőiparban több volt a címkézetlen, tömeg-, illetve térfogathiányos kenyér, a mezőgazdaság feldolgozóiban elsősorban a húsüzemek töltelékáruinak hibái, főleg a szabványosnál nagyobb víztartalmuk adott okot a kifogásolásra. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékeinek minősége a kifogásolási arányszámok alapján az előző évhez képest romlott, a minőségi mutatószámok alapján javult, ami azt mutatja, hogy a vállalat a minőségmutatós termékekre nagyobb gondot fordított. A minőség- ellenőrzés személyi és tárgyi feltételei a technológia teljes folyamatában biztosítottak. A meo hatékonysága növelendő, hiszen a legtöbb kifogást a töltelékáruk, a hurkafélék nagyobb víztartalma és kisebb fehérjetartalma okozta. E hiányosságok még inkább jellemzőek a mezőgazdasági húsüzemek töltelékáruira. A Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat a múlt évben is egyenletesen jó minőségű termékekkel látta el a megye fogyasztóit, az olcsóbb baromfiaprólékból azonban nem tudták kielégíteni az igényeket. A Szigetvári Konzervgyárban a gyengébb nyersanyaghelyzet ellenére a gyártott termékek minősége mind a kifogásolási arány, mind a minőségmutató alapján 1982-höz viszonyítva változatlan — 3 százalék. A Pannónia Sörgyár termékei egyenletesen jó minőségűek, s áll ez a Gyöngy család üdítő italaira is. A Tejipari Vállalat termékeinek minősége kissé romlott, a Mecsektejnél az előző évhez képest javulást tapasztaltaik. A ZÖLDÉRT raktáraiban tárolt zöldség- és gyümölcsfélék minősége jobb volt, viszont a kiskereskedelmi üzletekben vett minták közül minden ötödiket kifogásolták. Változatlanul lesújtó a helyzet a vendéglátóiparban. A kereskedelmi felügyelőségek felkérésére tavaly 99 mintát vizsgáltak meg, minden harmadik fennakadt a rostán. Lötty volt a feketekávé, vizezett a bor. Az állomás tavaly a minőségi hiányosságokért Baranyában 44 esetben küldött figyelmeztetést a gyártóknak, 31 esetben fegyelmire, 3 esetben szabálysértési eljárásra tett javaslatot. Miklósvári Zoltán
