Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-04 / 34. szám
Nem kellett még visszalépni Évente egymilliárd forint fejlesztésre - 1610 lakás az idén - Befejeződik a Nevelési Központ építése - Uszoda a Belvárosi Iskolában - Több közműtársulást kell szervezni Fotó: Proksza László A vér nélkülözhetetlen gyógyszer Üj eljárás a uérvételben Több mint félmillió ember adja évente ellenszolgáltatás nélkül vérét a rászorulóknak 1984-et „nehéz esztendőnek” mondjuk, hogy az utóbbi időkben mindegyikre — egyre növekvő súly- lyal — akasztjuk ezt a jelzőt. A változó viszonyok legelőször ott jelzik a hatásukat, ahol a tervek készülnek. Balaskó István 1962 óta dolgozik a pécsi Városi Tanács tervosztályon különböző munkakörökben. 1969- ben megbízott osztályvezető lett, osztályvezetővé 1971 márciusában nevezték ki. Okleveles építészmérnök, aki 1970-ben ipari mérnök- közgazdászi oklevelet is szerzett. A két szakma szerencsésen ötvöződött nála: a városi fejlesztési tervek kidolgozásának valamennyi munkafázisában, egysze- mélyben van jelen a mérnök és a közgazda. Arra akartunk választ kapni: mennyire nehéz az 1984-es év a tervosztályvezető nézőpontjából. Balaskó István azonban elöljáróban a negyedik ötéves tervet idézi fel, amelyiket először kellett önállóan kidolgoz, nia: — Akkor volt a széntermelés emlékezetes átértékelése, ami miatt visszafogták Pécs fejlesztését. Az épített lakósszómunk azokban az években volt a legkevesebb. nem volt előkészített területünk, a városépítésben túlburjánzott a „gazdaságosság", ami a zsúfolt beépítésekhez vezetett a Szigeti városrészben és Lvov-Kertváros első éoítési szakaszában. Túl későn dőlt el az, hogy dél felé terjeszkedik a város és emiatt igen kritikusak voltak a hetvenes évtized első évei. — Az első önálló terv tehát nem ébreszt kellemes emlékeket. És a következő? — Ma visszatekintve rá, fel. tétlenül kijelenthetem, hogy az ötödik ötéves terv a legeredményesebb tervidőszakunk volt. Akkor épült a legtöbb lakás, óvodai és ABC-programot valósítottunk meg, nagyot léptünk az iskolaépítésben, jelentős naqysóaú éoítési területet készítettünk elő — Lvov-Kertváros 1—6. üteme gyakorlatilag ma is ennek a folyományaként épül. — Milyen a mostani tervidőszakunk? — 1980-ban, amikor jóváhagyták a hatodik ötéves tervünket, nem lett több a pénzünk, mint az előző tervidőszakban volt, de jelentős visszaesés sem volt. Évente egymilliárd forint körüli összeg állt rendelkezésünkre, az idei fejlesztési alapunk is 1010 milliót tesz ki, amelyből beruházási célokra 870 millió forintot költhetünk. Ha az árváltozásokra is tekintene! vagyunk, akkor kétségtelenül kevesebbel rendelkezünk. Viszont — és ennek a megálló nítását fontosnak tartom — a kevesebb állami eszközből is több lakást tudunk építeni. 6900-at terveztünk, de a mostani ismereteink szerint 7000- nél több fog megépülni annak köszönhetően, hogy sok lakás építését átvállalta az OTP. A hatodik ötéves terv továbbra is lehetőséget ad a városfeljesz- téshez, a feszültségek nem nő. nek, hanem csökkennek. — Mire gondol? — Nagyobb erő jut az elmaradt területek ellátásának a fejlesztésére, a tervidőszak végére Lvov-Kertváros egyenletes és biztonságos vízellátását megoldjuk, tovább lépünk az útprogrammal. Pótolni fogjuk az új lakóterületek ellátási létesítményeit, akár üzletekről, Balaskó István akár óvodáról, bölcsődéről van szó. A normánál több általános iskolai tantermet építettünk: hivatalosan 8 tanterem építhető 1000 lakás után, mi Lvov-Kertvárosban — a Nevelési Központban és a Testvér- városok terén — 80 tantermet hoztunk létre, ami 10 000 lakásnak felel meg; ennyi azonban még nem épült. És még így sincs elegendő tantermünk! — Mi 1984 legnagyobb feladata? — Az, hogy épüljön meg a tervezett 1610 lakás, fejeződjék be végre a Nevelési Központ építése, készüljön el az új Belvárosi Iskola tornaterme és uszodája. A legkritikusabb a 150 személyes szociális otthon: idén olyan készültségi fokot kell elérni, hogy jövőre elkészüljön. — Ez miért fontos? — Nagyon szigorú a beruházások szabályozása. Ha az idei ütemet nem tartjuk — akár a magunk, akár másnak a hibájából —, ami elmarad, az forintban el is vész a számunkra, azaz ennyivel kevesebb pénzünk lesz a következő évben. 1984 azért is nehezebb, mert nem a pénz mennyisége, hanem a szigorú beruházási szint a meghatározó. Eddig sok minden valósulhatott meg más szervektől átvett — ún. koordinációs — pénzekből. Ez is megszűnt, s csak a lakossági önerős közreműködés jelent kivételt különféle közműtársulások formájában. Különösen a gázellátást illetően oly nagyok az igények, hogy újabb megfontolásuk szerint csak 90 százalékos szervezettség esetén hitelezzük meg a 10 százalékot. Persze nem mindent hárítunk át; pl. egy csatornázás lakásonkénti 50— 60 ezer forintos költségét semmi esetre sem. Ilyenkor a tanácsnak kell jelentősebb segítséget nyújtania. — Egyébként mi a meghatározó abban, hogy mit vállal a tanács? — A cél közösségi jellege. Például egy utat nem csak az ott élők használnak. Ennek az építéséből természetesen nekünk is részt kell vállalni. A gáz, a víz és most már a villany is — az más. Természetesen a gerincvezetéken kívül. Tudomásul kell venni annak, aki épít, hogy azoknak a költségeit is át kell vállalnia. Idén és jövőre lépnünk kell a társulások szervezésében, hogy az elmaradt területeken megoldódjanak a gondok. — Érdekli a pécsieket, hogy a jelenlegi helyzetben változnak-e a tervcéljaink. — Kijelenthetem, hogy a szorító helyzet ellenére sem kellett még visszalépnünk: az eredeti tervcéljaink élnek. — Az utolsó előtti tervévbe léptünk. Ilyenkor már a következő tervidőszakra gondolnak. Hogyan? — Idei feladatunk a hetedik ötéves terv megalapozása egy hosszú távú fejlesztési terv keretében. Ezzel párhuzamosan és a lehetőségek ismeretében elő kell készítenünk az 1986- os esztendőt is úgy, hogy átadhassunk lakásokat és más létesítményeket. Mostam előkészített területeink ugyanis 1985-ben „elfogynak”. Az álla- mierős lakásépítés csökkenő részaránya mellett is a mostani szinten szeretnénk tartani a lakásépítést, mivel növelni tudEgy atlétika.j futóversenyen a KONZUM-ot „visszanőnék". Túl gyorsan rugaszkodott él a rajt- géptől — ami ott megengedhetetlen. Más a helyzet azonban akkor, ha arról van szó, hogy még meg sem húzták a ravaszt a pisztolyon, amikor már a pécsi Szövetkezeti Közös Vállalat szakemberei az akkor még csak várt áremelések tükrében azt vizsgálták meg: írni a teendőjük annak érdekében, hogy a jövőben megtartsák éttermük vendégkörét — az önkiszolgáló és az a !a carte esetében is. Nem kis feladat. Tudni kell, hogy Déi-Dunántúl legnagyobb áruháza, a Konzum évi egymilliárd körüli forgalmat bonyolít le, ehhez jön még a vendéglátóágazat 25—26 milliója és a nagykereskedelmi tevékenységből eredő 200 millió forint. Vagyis a vendéglátás semmiképpen sem tartozik a Szövetkezeti Közös Vállalat „húzóerői” közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolható ágazatként kezelik. ötletek, újdonságok, vonzó 'étlapok, megfelelő környezet, kulturált kiszolgálás — létfeltétellé váltak. A verseny élesedik. A Konzumnál is cél — hallottuk dr. Bíró László vállalat- igazgatótól —: vendéglátó tevékenységük legalább oly mérjük az OTP szervezésében épülő lakások számát — Pécsett erre megvan a fizetőképes kereslet. — A közelmúltban lapunkban is felmerült a gondolat: nem segíthetné-e a város valamilyen módon a városkörnyéki községekben a telekalakítást? — A város sokat nyújt a környezetében lévő falvaknak, ahonnan aránylag kis fáradsággal elérni Pécset. A gondolat önmagában nem rossz, de azért ne feledjük: sok olyan része van a városnak, amely az infrastrukturális ellátás tekintetében sokkal rosszabb helyzetben van, mint a város- környéki községek némelyike. Nekünk elsősorban ott kell megfelelő viszonyokat teremteni. tékben jövedelmező legyen, hogy el tudja magát tartani. A bevétel az éttermüket látogatók pénztárcájából ered, a megoldást ezért a megfelelő étlapszerkesztésben, az árakkal váló okos bánáslban sejtik. A haszonkulcsokhoz nyúltak: az önkiszolgálóban a korábbi 110- ről 90-ne, az alagsori étteremben 140 helyett 120 százalékra csökkentették. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az áremelkedést nem hárítják át a fogyasztókra, pontosabban: a Konzum éttermeiben nehezeb. ben lehet észrevenni. Mindez természetesen versenypozícióikat erősíti. További lehetőséget kínál ehhez, hogy az önkiszolgálóban a íreggél'i- és uzsonna áraknál az említett 90 százalékos haszonkulcsot újabb 20-szal csökkentik. Meg- áliapodásákat kötöttek idegen- forgalmi cégekkel: fogadják csoportjaikat étkezésre, biztosítják a megfelelő parkolási lehetőséget, m; több: a szervezetten érkező turisták az áruház szabadidő-osztályán kedvezményesen vehetnek ajándék- tárgyakat. Akik ezekben a napokban a Konzum éttermének környékén járnak, törmelékkupacokat láthatnak: átalakításokat végeznek. Jó néhány tízezer forintot Életet ad, aki vért ad! — Orvosi rendelőkben olvashatjuk ezt a feliratot, és ez a rövid mondat tömören fejezi ki azt az emberi önfeláldozást, amikor valaki saját teste egy alkotórészét adja a másikért. Magyarországon 1959-től hirdette meg a Vöröskereszt a térítésmentes véradást, és az elmúlt évben már 600 000 ember adott vért ellenszolgáltatás nélkül. Ma már ritkán adnak teljes vért betegeknek, olyan formában, ahogyan az a szervezetben található. (Például, ha a csecsemők teljes vércserére szorulnak, vagy ha valaki sé- sülés miatt sok vért veszít.) A mai gyógyászatban a vért alkotóelemeire bontják, és csak azt a részét adják a betegnek, amelyre éppen szüksége van. A vér 40—45 százalékát sejtes elemek — vörös és fehér vérsejtek — alkotják, a többi folyékony vérplazma. Ez a vérplazma legalább 100 féle fehérjét tartalmaz, amelyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen fehérjék egyike például az albumin, amely megköti és a szervezetben szállítja a tápanyagokat, hormonokat, vitaminokat, gyógyszereket. Nagyon sok betegség gyógyításánál — mint pl. súlyos máj-, vesekárosodásnól — nélkülözhetetlen. Hazánkban az évi 600 000 véradásból 230—240 000 liter vért nyernek. Az ebből felhasz_ nálásra kerülő teljes vér, illetve a belőle nyert sejtes alkotóelemek jelenleg az ország szükségletéhez elegendőek, de a vérplazma kevés. Évente 100 000 liter plazmára lenne szükség. Ezzel szemben csak 75—80 Ó00 litert nyernek a fent említett számú véradásból. A vérvételek számát nem célszerű növelni (mert ekkor sejtes elemekből felesleg keletkezne), ezért újfajta vérvételt vezettek be, a térítésmentes plazmaferezist. A pécsi megyei kórház véradó állomásán 1983 októberétől indították el a Vö_ röskereszt segítségével a plaz- maferezises vérvételt, és az év végéig 17 esetben alkalmazták. költenék a hangulatosabb, kulturáltabb környezet megteremtésére. Az előtér márványburkolatot kapott, a ruhatárban faburkolat lesz, az alagsori étteremben bokszokat alakítanak Hogyan történik a vérvétel? A véradásra jelentkezőket először megvizsgálják, teát kapnak, majd befektetik őket a vérvételi helyiségbe. Levesznek tőlük 4 deciliter vért, de ezzel a hagyományossal ellentétben még nem fejeződött be a vérvétel. A vénában bent hagyják a tűt, és infúziót kötnek rá, lassan csepegtetéssel sóoldatot adagolnak, hogy a tű ne alvadjon be. Ezalatt a levett vért laboratóriumi centrifugába teszik, ahol különválik a plazma a sejtes alkotórészektől. A sej_ tes részeket ezután visszajuttatják a szervezetbe. Ezt követően újabb 4 deciliter vért vesznek le és még egyszer megismétlődik az előbbi folyamat. A szervezet miután a vérsejteket visszakapta, a plazmát pár nap alatt pótolja. A hagyományos vérvételt csak negyedévenként lehet újból megismételni, a plazmaferezist gyakorlatilag hetente lehetne alkalmazni a szervezet károsodása nélkül. A plazmaferezis hosszabb időt vesz igénybe, mint a hagyományos — három—három és fél órát. így a véradó a munkahelyéről több időt tölt távol. A plazmaferezis rendkívüli véradásnak számít. A rendelkezés sek szerint pedig a rendkívüli véradásra megjelenteknek az eltöltött időre a napi átlagkeresetnek megfelelő bér jár, (Az eltöltött időről igazolást kapnak a dolgozók, vidékieknek útiköltséget térítenek.) Dr. Kerekes Endre, a véradó állomás főorvosa elmondta, az eddigi tapasztalatok szerint a vállalatok vezetői nem zárkóztak el, sőt segítségüket ajánlották fel a véradó mozgalom meg tervezéséhez. A véradó ól_ lomáson ebben az évben legalább 60 ilyen térítésmentes plazmaferezises vérvételre számítanak, hiszen egy alkalommal mindössze 300—400 milliliter plazmát tudnak nyerni. A vér és alkotóelemei rendkívül értékes életmentő anyagok, ezért várják minél több önzetlen ember jelentkezését. ki, a falakra új tapéta kerül. Mindez összességében meghittebb, elegánsabb éttermet eredményez majd, ahol — ígér. ték a Konzum vezetői a sajtótájékoztatón — gyors, udvarias, figyelmes kiszolgálás az aránylag olcsó áraknak is velejárója. Ami a fogyasztó szemében vonzerőt jelenthet, a Konzum oldaláról pedig — a jó rajton túl a jövedelmezőség egyik komoly feltétele. Azaz: mindkét fél érdeke. Hársfai István A Konzum gyorsan lépett Versenyben a vendégért M. A. Naponta 2500 adag ételt készítenek a pécsi Konzum étterem konyháján. Fotó: Proksza L.
