Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-04 / 34. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizető­képesség fenntartása, meg­valósult. A kiviteli többlet na­gyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az el­látást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Foly­tatódott a gazdálkodás szer­vezeti korszerűsítése. A gazdasági murvka eredmé­nyeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a ver­senyképesség javítása nem min­denütt tartott lépést a követel­ményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmé­nyek az előirányzottnál kiseb­bek. 1983-ban a nemzeti jövede­lem összege folyó áron mint­egy 730 milliárd forint volt, vo­lumene — előzetes, részben becsült adatok alapján —. va- fomivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban fog­lalkoztatottak száma 1,5 szá­zalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erő­források jobb hasznosítására irányuló programok végrehaj­tása eredményes volt. Az ága­zatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhaszná­lás. Az energiaellátás az év fo­lyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafel­használása közel 2 százalék­kal csökkent, az energia­gazdálkodási program, a ter­melési szerkezet változása, va­lamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság keve­sebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az ener­giaigények kielégítésében na­gyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kő­olaj és kőolajtermékek helyet­tesítése más energiahordozó­val, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből bel­földön 710—715 imrlfiárd forin­tot, volumenben 2—3 száza­lékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasz­tásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumené­nek csökkenése és a készlet- növekedés mérséklődése követ­keztében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági progra­mok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az élet- körülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mérték­ben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi hely­zete nem volt kiegyensúlyo­zott, a korábbinál több válla­latnak voltak likviditási ne­hézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a ki­viteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyor­sabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a ter­vezettnél kisebb lett. A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1982. év százalékában Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 100,0—100,5 Belföldi felhasználás 96—97 97—98 Ipari termelés 101—102 kb. 101 Országos építés-szerelés 97—98 97—98 Mezőgazdasági termékek termelése 101—102 kb. 97 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98—98.5 100,0—100,5 Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai. 99—99,5 kb. 100 Milliárd forint folyó áron 170—172 187 Ipar Az ipari termelés összessé­gében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelé­se 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazda­sági szervezetek — kisvállala­tok és kisszövetkezetek, gazda­sági munkaközösségek — és a magé n ki s ipar te I jes í t m é n yei jelentősen emelkedtek. Az ipa­ri termelésben és értékesítés­ben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar bel­földi célú értékesítése 1,9 szá­zalékkal ősökként. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a ter- melőfelhasználák számára 2,7 százalékkal kevesebbet érté­kesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hát­ráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világ­piaci áralakulás, a verseny éleződése, esetemként a ter­mékek egy' részének alacsony műszaki színvonala, nem ki­elégítő minősége és verseny- képessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcso­latok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igé­nyekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban ha­ladt. Az iparvállalatoknál és szö­vetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 száza­lékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok kö­zül legjelentősebben a köny- nyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a lét­szám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkeze­tek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emel­kedett. Gépállományuk kihasz­náltsága némileg romlott. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év, 1982. év százalékában) Termelés Termeié­Bányászat 96,8- kenység 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Gépipar 100,6 103,3 Épitőanyagipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csök­kenésével összhangban mér­séklődött a főbb energiahor­dozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszín­re, 1—3 százalékkal keveseb­bet, mint az előző évben. A viillamosenergia-termelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982- ben. A villamos erőmüvekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapa­citását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkjo - amely az év egy ré­szében még próbaüzem jelleg­gel működött — o villamosener- gio-termelés 9,6 százalékát szol­gáltatta. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlá­nyi Szénbányák Mórkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottok meg. Alumíniumkohászati termé­kekből o belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati ter­mékekből a tőkés piacokra irá­nyuló kivitel csökkent. Befejező­dött, illetve műszakilag megvan lósult a Székesfehérvári Köny- nyűfémműben a félgyártmány- fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acél­gyártás fejlesztése, a Lenin Ko­hászati Művek kombinált acél­művének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalótok, alágazatok termelé­se differenciáltan alakult. Leg­nagyobb mértékben a műszer­ipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömeg­cikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezé­sek termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, va­lamint a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel vi­szonylatban növelte exportérté­kesítését, a nem rubel elszá­molású gépexport csökkent. Az építőanyagiparon belül csökkent a 'kő-, kavics-, ce­ment- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcement-termékek, a szi­getelőanyagok, a tégla- és cse­répipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a la­kosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytala­nul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagy mértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédősze­rek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a mű­trágyák, a műanyag alapanya­gok és műanyagok, a szerves­és szervetlen vegyipari termé­kek, a gumiipari cikkek terme­lése is. A vegyipar belföldre ke­vesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, mint 1982- ben. A kivitel mindkét fő elszá­molási viszonylatban számotte­vően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a PVC IV. műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegy­ipar növényvédőszergyártó és gyógyszeralapanyag-gyártó ka­pacitása. A könnyűiparon belül a pa­pír-, a nyomda- és a fafeldol­gozó ipar termelése nőtt jelen­tősebben. A ruházati ágazatok termelése összességében mér­sékelten, ezen belül a cipőipa­ré mintegy 6 százalékkal emel­kedett. A könnyűipar a lakos­ság számára és rubel viszony­laté exportra némileg keve­sebb, nem rubel elszámolású piacokra több terméket értéke­sített, mint az előző évben. Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a hús­ipar termelése emelkedett. Meghaladta az előző évi szin­tet - többek között - a ba­romfi- és tojásfeldolgozó, a tej-, a tartósító, a malomipar terme­lése is. Az élelmiszeripar is nö­velte exportját, elsősorban a rubel elszámolású piacokra. A tőkés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellené­re nőtt a kivitel. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezett­nek megfelelően, 2-3 százalék­kal csökkent. A kivitelező épí­tőipar az előző évinél 5,5 szá­zalékkal kevesebbet termelt, a nem építőipari szervezetek épí­tési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtok. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez ha­sonlóan az éves teljesítmény­nek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a be­ruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalé­kát adták. A kivitelező építő­ipari szervezetek 1983-ban ke­vesebb építmény megvalósítá­sán dolgoztak, mint az előző évben. A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma 3,6 száza­lékkal, 10 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lokás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a töb­bi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsön­nel épült. A magánlakás-építés mennyisége és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kismérté- tű növekedéssel szemben 3 szá­zalékkal elmaradt az 1982. évi­től. A növénytermelés a kedve­zőtlen időjárás hatására ösz- szességé£>en 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1,2 millió ton­nával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett kevesebb az előző évi­nél, amit csak részben ellensú­lyozott a magasabb cukortar­talom. Napraforgóból - az 1982. évinél kisebb területen, de ma­gasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanannyit ter­meitek, mint az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal keve­sebb termett. 1983-ban mindaz abrak-, mind a szálastakarmá­nyok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 szá­zalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 szá­zalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésállomány növekedé­se folytatódott és az év végén 9 833 000 darab volt. Valame­lyest nőtt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-állomány csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki. Keve­sebb volt oz év végén a tehe­nek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt ki­sebb, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés az elő­ző évhez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió ton­nát. Ezen belül 10-11 száza­lékkal nőtt o vágósertés-terme­lés, mérsékeltebben, 7 száza­lékkal o vágójuhé, míg a vá­gómarháé kis mértékben csök­kent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, to­jásból. és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint 1982- ben. A mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenysége tovább bővült, omi az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyoz­ta a növénytermelésben bekö­vetkezett visszaesést. A mező- gazdasági ágazatba tcrrtozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és oz arató-cséplő­gépek száma nem változott je­lentősen, o tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása to­vább bővült és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tü­zelőolaj felhasználása. Műtrá­gyából valamivel többet vásá­roltak a mezőgazdasági üze­mek. Az erdőgazdálkodás nettó fa- kitermelése 6,4 millió köbméter volt, valamivel kevesebb az elő­ző évinél. Ebből 3,7 millió köb­méter oz ipari fa és 2,7 millió köbméter o tűzifa. Az év folya­mán több mint 6000 hektár- új erdőt telepítettek és 21 ezer hektár régi erdőt újítottak fel, kevesebbet, mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapaci­tása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a la­kosság négyötöde részesül ve­zetékes vízellátódban. A csator­názott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, ará­nyuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 szó. zalékkal bővült a szennyvíztisz­tító kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1982-ben, árutonnakilbméfer teljesítményük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közleke­désben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye mérsék­lődött. A Paksi Atomerőmű a villamosenergia termelés 9,6 százalékát szolgáltatta A távolsági személyszállítás­ban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az át­lagos utazási távolság. legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissza, de mérséklődött a távolsági autó­buszoké is. A helyi tömegköz­lekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbuszon és helyiérdekű vasúton többen, villamoson és metrón valamivel kevsebben utaztak, mint 1982- ben. A járműbeszerzések csökken­tek az 1982. évihez képest és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott mennyiséget sem érték el 1983-ban 88 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghalad, ta az egy és negyedmilliót, eb. bői több mint 1,2 millió a la­kosság tulojdonában volt. A vasúti közlekedődben 308 km hosszúságban pályakorsze­rűsítést végezték, 85 km-en ön. működő vonalibiztosító beren­dezéséket szereltek fel. A villamosított vonalak aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közút­hálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalomnak az M—3 autópálya Hatvan— Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Feri­hegyi repülőtér új kifutópályá­ján, új repülésirányító és kiszol­gáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő fő­állomások száma 21 ezerrel, ezen belül a lakásokon felsze­relteké 16 ezerrel, 3,6 százalék, kai nőtt. A főállomások 79 szá­zaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, posta és táv­közlés területén foglalkoztatot­tak száma csaknem 2000 fővel, 0,5 százalékkal kevesebb, mint 1982-ben volt. Külgazdasági kapcsolatok 1983-ban a kivitel mennyisé­gének növekedése összességé­ben és fő viszonylatonként is gyorsabb volt, mint a behoza­talé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami jelentős árveszteséget okozott. A béhozatal értéke, folyó forint­áraikon 12 százalékkal, a kivi­telé 15 százalékkal1 emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolataink, ban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal foly­tatott tervszerű együttműködés­nek. A rubel elszámolású forga­lomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, vala­mint a beruházási célú gépék kölcsönös szállítása. Ezek tették ki ebben a viszonylatban a be. hozatal 58 és a kivitel 67 szá­zalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági- élelmiszeripari termékek kivite­le. A behozatali többlet kisebb fett az 1982. évinél, ami meg­felel az egyensúlyi célkitűzé- séknék. A nem rubel elszámolású be­hozatal több mint felét kitevő anyaqjellegű termékekből kis mértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépek, bői 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gaz­daságpolitikával. A kivitel el­sősoriban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumíniumko. hászati — termékekből, vala­mint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16, illetve 7 százalékkal. Ebben a viszonylatban — az előző két évi jelentős növeke­dés utón — ,1983-ban a gép­export csőikként. Ugyancsak mérséklődött a mezőgazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltété, lek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lénye­gesen meghaladta az 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz. és hitel- kapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. (Folytatás a 4. oldalon) HÉTVÉGE 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom