Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-25 / 55. szám

Az alkoholizmus ellen Lvov-Kertváras „pincerendszere” (2.) Tóth Tibor csoportvezető szemrevételezi a fő KAF vezetékeit. — „Olcsó az üzemeltetés, a fenntartás, nincsenek a káros külső hatások”. KSzmüves vélemények a KKF-rél Az alkohollal, főleg a jelen, tős fogyasztásával kapcsolatos problémák napjainkban a világ legsúlyosabb társadalmi, köz­egészségügyi kérdései közé tar­toznak. Vannak, akik az alko­holizmus elleni küzdelem szűk. ségességét vitatva erről a vi­lágjelenségre hivatkoznak. Ez azonban kétes értékű önmeg­nyugtatás. Az alkoholizmus és ennek káros következményei, kísérő je­lenségei hazánk társadalmi életének jelentős problémája. Hazánkban az elmúlt 20 év alatt az egy főre eső alkohol- fogyasztás megkétszereződött, és jelenleg (abszolút alkohol­ban kifejezve) évente 11,5 li­tert tesz ki, amivel a világrang­lista ötödik helyét foglaljuk el. A lakossági összfogyasztáson belül a szeszes italra fordított kiadások aránya meghaladja a 10 százalékot. Különösen ked. vezőtlen az alkoholfogyasztás italfajtánkénti összetétele, mert magas, 41,3 százalékos az ége­tett szeszes ital részaránya. Közvetett adatok Az alkoholfogyasztás növeke­dése szükségessé tette, hogy a különböző társadalmi és állami szervek napirendre tűzzék ezt a témát és a teendőket. Ezt tette a Baranya megyei Tanács is az 1982 októberi ülésén, és újjászervezte a megyei alkoho­lizmus elleni bizottságot. Az alkoholista betegek pon­tos számát megyénkben nem ismerjük, csak közvetett ada­taink vannak. Ez az arány va­lamivel kisebb ugyan az orszá­gos 1,5 százalékosnál, de Ba­ranyában így is kb. 4—5000 al­koholbeteg van. Jóval több vi­szont a nagyivók, a káros mér­tékben fogyasztók szórna (or. szágosan kb. 600 000 a megyé­ben kb. 20—25 000). Nincsenek teljes körű ada­taink arra, hogy az alkoholis­ták és a nagyivók milyen tár. sadalmi rétegből, csoportból kerülnek ki, milyen korúak és milyen foglalkozásúak. Ismerjük viszont az alkoholgondozóban kezeltek adatait. Eszerint az al­koholelvonó szakrendelőkön megjelentek száma az utóbbi 5 év átlagában 5115, a gondo­zottaké 723. Ezekből az ada­tokból csak óvatos következte, téseket szabad levonnunk. Az értelmiségiek és a magasabb jövedelműek között több az al­koholista, mint amennyit a szá­mok mutatnak. Ezek a rétegek botrányt okozó magatartással ritkán kerülnek kijózanítóba, il­letve elkerülik a nyilvántartásba vételt, nagyobb a családi és munkahelyi környezetük tűrő. képessége is. Baranyában a kezeltek szá­ma 1979 és 1982 között 344 százalékkal nőtt. Ezen belül nyolcszorosára nőtt a munka­hely nélküli (munkakerülő), és 4,5-szeresére a női gondozottak száma. A kezeitekből 1982-ben 78% fizikai, 15% szellemi dolgozó, és 7 százalék állásta­lan volt. Legmagasabb a se­gédmunkás arány. Az alkoho­listák kétharmada 40 éven alu. li. Jellemző, hogy 80 százalékuk olyan iskolázatlan és szakkép­zetlen, akik fiatal korukban már jó keresethez és szabad időhöz jutnak, de igényszintjük nem emelkedik ennek megfelelően. Különösen kedvezőtlen, hogy az alkoholfogyasztás egyre gya­koribbá válik a tanulóifjúság körében. Egyes rétegek veszé­lyeztetettsége különösképpen nagyfokú (bejárók, valamint azok a tanulók, akiknek csa­ládjában alkoholista él), továb­bá az iskolán kívüli tevékeny­ség (szakmai gyakorlat, ország­járás, építőtáborok, üdülő, táborok stb.), amelyek nehezen ellenőrizhetők. Gyakori, hogy az egyetemi, sőt a középiskolai kollégiumokban, klubokban fo­gyasztanak szeszes italokat. Az Egészségügyi Világszerve­zet adatai szerint az alkoholis­ták halálozása 2—4-szer na­gyobb. Vannak az alkoholisták­ra különösen jellemző halál­okok, ilyenek a májzsugor, a motoros járműbalesetek és az öngyilkosság. Baranyában a májzsugor miatt meghaltak szá­ma 1970 és 1980 között meg­kétszereződött. Az öngyilkosság miatt meghaltak száma 1982- ben 186, a halálos motoros balesetek száma pedig 57 volt. Az alkoholizmus társadalmi veszélyességét jelzi a bűncse- lekményekkel való összefüggés is, Baranyában 1982-ben a köz. lekedési bűncselekmények 76,8 százaléka ittas járművezetés volt, és a közúti balesetek Í8 százalékát szeszes ital hatása alatt okozták. Az összes halálos kimenetelű baleset 36 százalé­kában az ital szerepet játszott. Az elítélt fiatalkorúak közül a bűncselekményekben 24 szá­zaléknál játszott szerepet az al. kohol. A rablások garázdasá­gok és egyéb erőszakos bűn- cselekmények 26 százalékát it­tas állapotban követték el. Ez. zel az aránnyal Baranya — saj­nos — országosan a 3. helyen áll. Korai beavatkozás Az alkoholizmus elleni ten­nivalók rangsorolásában, elté­rőek a vélemények, de az ke. vésbé lehet vitatott, hogy eb­ben a megelőzésnek és a korai beavatkozásnak kell első helyre kerülnie. A kereskedelemben az ún. „9 órai rendelet" korlátozta a sze­szes italok forgalmazását, 1981 novemberében pedig 15 száza­lékkal felemelték az égetett szeszes italok árát. Az áreme­lés fogyasztáscsökkenést ered­ményezett, azonban sajnos a megtorpanás csak átmeneti jel­legű volt. Baranyában az orszá­gos átlagnál nagyobb a lefő­zött pálinka mennyisége. A bér­főzésben készült pálinka hl/fok. ban az 1970-es 262 078-ról 1982-re 342 148-ra emelkedett. A helyzetet súlyosbítja oz alko. holfogyasztás egyik legveszé­lyesebb formája, a tiltott pá­linkafőzés és -árusítás amely­nek minősége és mennyisége ellenőrizhetetlen. A fiatalkorúak szeszes ital­lal való kiszolgálása miatt 1981- ben a megyében 75 eset­ben indult eljárás, ami a fiata­lok fokozódó alkoholizálásához viszonyítottan elég alacsony. 1982- ben botrányos részegség miatt 510 személyt vontok fele­lősségre, ezzel szemben ittas személy kiszolgálása miatt ősz. szesen csak 35 esetben indult eljárás. Kedvezőtlen, hogy az egészségügyi szervek a kötele­ző gondozás és gyógykezelés alóli kibúvás miatt három év alatt csupán egy ember ellen kezdeményeztek szabálysértési eljárást. 285 olyan személyt szállítottak a rendőrségi szer­vék kijózanító állomásra, akik nyilvános helyen botrányt okoz­tak, vagy magatehetetlen álla. pótban voltak. Általában a* al­koholizmus elleni küzdelem­ben jelentős munkát végez a rendőrség. Az egészségügy és a rendőrség együttműködése jó, de a rendőri beavatkozás fel - használásában vannak még tartalékaink. A káros mértékű alkoholfo­gyasztás elleni küzdelemben fontos szerepük van a munka­helyeknek. A vállalati intézke­munkavédelmi vonatkozásban érintik, és ezért csak a veszé­lyeztetett munkahelyeken fog­lalkoznak társadalmi fontossá­gának megfelelően a kérdés­sel, azonban a családi, a szo­ciális hatásokra már keveseb­ben figyelnek. Előfordul, hogy a közvetlen termelésirányítók a munkaerőhiányra hivatkozva el- nézők a munkára ittasan jelent­kező dolgozókkal, engedélye­zik a munka felvételét, nem al­kalmazzák a rendelkezésükre álló fegyelmező eszközöket és az ittasság miatti mulasztást a szabadság terhére számolják el. Mindemellett néhány példás helyi intézkedésről is számot adhatunk. A Pécsi Vasúti Igaz­gatóságnál negyedévenként a dolgozók 15 százalékát szon- dáztatják. A mezőgazdasági üzemekben 1982-ben 1600 szon­dázást végeztek és 250 esetben alkalmaztak szankciót alkohol- fogyasztás miatt. Az oktatási intézményekben jelenleg az osztályfőnöki órá­kon előadások, filmvetítések keretében foglalkoznak az al­kohol káros következményeivel. A közművelődés területén a mű­velődési otthonokban és a TIT szervezésében folyik alkoholel­lenes propaganda. A művelő­dési otthonok az alkoholfo­gyasztás nélküli szórakozási formák elterjesztésében csak kezdeti eredményeket értek el. A kis településeken a kulturá­lis intézmények hiánya miatt gyakran a szórakozás eayetlen közösségi formája az italbolt és az ivászat. Az elmúlt öt évben a Vörös- kereszt és aktívahálózata kizá­rólag az alkohollal kapcsolat­ban 848 előadást tartott. 40 000 hallgató részvételével. Az elő­adásokat a városi és községi lakóterületen, üzemekben, va­lamint az általános és közép­iskolákban szervezték. Sajnos, a felsőoktatási intézményekben évek óta nem sikerült a téma­körben előadást szervezni an­nak ellenére, hoqy ezzel több­ször próbálkoztak. A Vöröskereszt korlátozó rendszabályok betartásának társadalmi ellenőrzését a tö­megszervezetekkel eqyüttesen végzik. Sok személvnél kezde­ményeztek elvonókúrát és a gyógykezelte!? utógondozásából is részt vállaltak. . Ehhez kapcsolódik a gyógyult alkoholbetegek önismereti klub­mozgalma, amelyet szintén a Vöröskereszt szervez. Célja nemcsak a beteg segítése, a visszaesés elkerülése, hanem az egész család bevonása és a hasznos időtöltés, elsajátítása, a kulturált szórakozási együttélé­si formák gyakorlása. Jelenleg 2 klub működik Baranyában, növelésük mindenképpen indo­kolt volna. A bizottság feladatai Az alkoholizmus terjedése el­leni eredményesebb fellépés érdekében hozta a Baranya megyeK Tanács a már említett 1982 októberi ülésén határoza­tát. A Vöröskereszttel együttmű­ködve újjászervezte oz alkoho­lizmus elleni bizottságot, amely­nek feladata a következő: — értékelni elemezni az al­koholizmus elleni küzdelem helyzetét Baranya megyében, — programot kidolgozni tár­sadalmi szervekkel közösen az alkoholizmus elleni küzdelemre: szervezni az abban meghatáro­zott feladatokat, ellenőrizni azok végrehajtását: — segíteni a Vöröskereszt családvédelmi tevékenységét, — koordináló szerepet vál­lalni a szakigazgatási osztályok, valamint az alkoholizmus elle­ni küzdelemben elsődleges he­lyet betöltő Vöröskereszt, továb­bá a KISZ, az SZMT a HNF, a rendőrség, a vám- és pénzügy­őrség stb. között. A korábbiakhoz képest bár­mennyire is előrelépést jelent a szervezeti keretek korszerűsí­tése, önmagában az még nem jelenthet megoldást, de lehe­tőséget nyújthat egy eredmé­nyesebb fellépés megalapozá­sára. Úgy kell megszerveznünk a tennivalókat, amely figyelem­be veszi a mértéktartó, kultu­rált alkoholfogyasztás létezését számol a realitásokkal, az el­lentétesen ható sokféle ténye­zővel, de a veszedelmes jelen­ségek elleni küzdelemnek újabb társadalmi erők támo­gató figyelmét szerzi meg. Eb­ben a közvéleményt befolyásoló ..írástudóknak” is jelentős a fe­lelőssége! A ragály terjesztői Czeizel Endre az „Élet és Iro­dalom" január 13-i számában megjelent cikkének egy részle­tét idézem: ,,Az iszákosságot olyan rokonszenvvel és megér­téssel ábrázolják a kortárs mű­vészek, hogy szinte kedvet csi­nálnak hozzá. A „berúgás" gya­kori és népszerű produkció, amellyel szinte megerősítik az ártalmas hiedelmet: a nagy ivások dicsekvést és elismerést érdemlő „hőstettek”. Filmjeink­ben, színdarabjainkban és re­gényeinkben a munkás, paraszt és értelmiségi egyben közös: szinte mindig iszik. Akár bána­tos, akár boldog, akár csak unatkozik. Meggyőződésem, hoqy jelenleg a példák a ra­gály legfőbb terjesztői. A mű­vészek bizonyos része rokon- szenvet érezhet az alkoholbe­tegekkel. Sőt esetleg maguk is kedvelhetik a feszültséqoldás o hitvány eszközé*. vagy hódol­hatnak a ciqarettázás szenve­désének. De leaalább ne hi­valkodjanak a példájukkal! So­kan azt mondhatják: a művé­szek a társadalmi valóságot do­kumentálják. Igaz, de ezzel tu­lajdonképpen terjesztik azt a ragályt, amelyet karaténba zár­va lokalizálni kellene".■ Lehet, hogy talán túlságosan pesszimistának tűnik az előbb idézett vélemény, de — sajnos — közel jár a valósághoz! Kétséqtelen. hogy széles körű társadalmi összefogás nélkül gyors, átütő sikert nem várha­tunk. méqsem indokolt a csüg- gedés vaqy a végleges pesszi­mizmus. Reménykedünk óbban, hoqy az a sok fogadkozás, ja­vaslat és hasznos qondolat, amely a témával kaocsolatban az utóbbi időben felszínre ke­rült. előbb-utóbb menvalósul. Ehhez azonban szívós, követke­zetes. összehangolt és méq sok munkára van szükség! Dr. Naay József, a megyei alkoholizmus elleni bizottság elnöke A hetvenes évek közepén Pécs nagyot lépett a közműve­sítésben : elkezdte építeni az ország első komplex közmű- ailagút-folyosó (KAF) rendsze­rét Lvov-Kertvárosban, a Neve­lési Központot övező lakóne­gyedben. Ma kereken 9 kilo­méternyi alagút és folyosó há­lózza be a városrészt. Előző írásunkban <a „pincerendszer” működését mutattuk be. * Utaltunk már arra, bogy a rendszer hibátlanul működik. Vallójában nincs is okunk fel­tételezni, hogy gyakoriak len­nének ott lent a közműhibák. A vezetékek szabad térben acéikonzolakon vagy — a kábelek — tálcáikon fekszenek és semmi olyan hatás nem ér­heti őket, mint amilyeneknek a földbe fektetett vezetékek szinte az első pillanattól kezd­ve ki vannak téve. Nem vág­hatja el például egy óvatlan földmarkoló, nem rezegteti a gyors tönkremenetelig a felszí­ni forgalom, nem maradnak rejtve a gyorsan kijavítható apró hibák. A KAF-ban min­den szem előtt van, minden el­lenőrizhető. De ne mi hangoz­tassuk a rendszer előnyeit, be­széljenek erről a közüzemi vál­lalatok illetékesei. Megtérül Hanyecz László, a PÉTAV fő­mérnöke : — 1977 — tehát a kezdet — óta nem volt hiba, a távfűtő- rendszer akadálytalanul műkö­dik. Ezzel egyidős, .hagyomá­nyosan fektetett vezetéket — pl. a Sarohin tábornok úti ABC közelében — mór ki kellett bontani korrózió okozta hiba miatt. A KAF-ban a vezetékek a lefektetés állapotában van­nak. A szokásos karbantartási munkáikat minden nehézség nélkül végezhetik szerelőink. Most egyébként a rendszer to­vábbfejlesztésén munkálko­dunk: telefonösszeköttetést ho­zunk létre a KAF-ban ellenőrző tevékenységet végző szakem­berek és az alközpontok között. Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója: — Egyértelműen jók a ta­pasztalataink, az ellenőrizhe­tőség és a hozzáférhetőség ki­váló, a föld alatti város nem zavarja á föld feletti város éle­tét. Ami vezetékhiba eddig előfordult a KAF-ban, az mind egyértelműen anyag'bibából ered. A pellérdi víz lyukkorró­ziót okoz, omit a földbe fekte­tett vezetéknél igen nehéz ész­lelni: a víz sokáig szivárog, áz­tatja a környezetet, míg aztán egy leszakadás vizuálisan jelzi a hibát. A KAF-ban azonnal észlelhetjük és javíthatjuk a hibát, ez pedig a hálózati vesz­teség tetemes csökkenését eredményezi. A véleményem az, hogy a beruházási több­letköltség ellenére is közmű- ál ag utat és folyosót kell építe­ni ahol csak lehet,, hiszen a ráfordítási többlet busásan megtérül az üzemeltetés évtize­deiben. Nincs hibalehetőség Vass József, a DÉDÁSZ pé­csi kirendeltségének a veze­tője : — Idegen által nem veszé­lyeztetett a KAF-ban lévő ká­bel, tehát elképzelhetetlen az olyan hiba, ami másutt szinte napirenden von: a kábel erő­szakos, ám nem szándékos át­vágása. A körülmények — ál­landó 'hőmérséklet, 'háborítat­lanság stb. növelik a kábe­lek élettartamát, a kezelés könnyű, kényelmes. Másutt az elöregedő vezetékeknél a hiba behatárolása rendkívül nehéz, hosszú szakaszokat kell kibon­tani; itt ilyesmiről szó sem lesz, ha vaiaiha majd sűrűsödnek az anyag természetes öregedésé­ből adódó 'hibák. Borkovics György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmér­nöke : — A mi kábeleink legsebez­hetőbb pontja a trafóházak és a KAF közti, általában 30 mé­ternél nem hosszabb szaka­szok. Korábban betoncsatorná­ba fektethettük, újabban költ­ségkímélés végett a törékeny, sebezhető eternitcsövet alkal­mazza a 'beruházó. Ha DÉDÁSZ-költségre is, de visz- sza kell térnünk — a rendszer biztonsága érdekében — az eredeti módszerhez. Megnő az élettartam Sziráki Péter, a 'Pécsi Posta­igazgatóság távközlési műsza­ki osztályának a vezetője: — óriási dolognak tartóim, hogy a KAF együtt valósul meg a lakóterülettel és nekünk sem kell utólag feltúrni mindent a kábelfektetés miatt. A hálózat- építés számunkra is annyi, hogy behúzzuk a kábelt. A 'hagyo­mányos hibaforrások: a ron­gálás és a beázás — itt egy­szerűen elképzelhetetlenek. Az is figyelemre méltó, hogy a városi üzem rászokhatott a Ivov-kertvárosi munkák őszi — téli ütemezésére, amikor a sze­relők védett körülmények kö­zött dolgozhatnak, a szabad­ban végzendő munkák tehát a jó időre maradhatnak. A véleményekből kitűnik, hogy a közüzemi vállalatok egyértelműen a KAF mellett' állnak, hiszen olcsó az üzemel­tetés és a fenntartás, úgyszól­ván a nullával egyenlő a meg­hibásodás lehetősége, s mivel nincsenek a káros külső hatá­sok, természetesen megnő az élettartam. A mérleg egyik ser­penyőjében van a KAF kétség­telenül nem csekély beruházá­si 'költsége, a másikban az üze­meltetés forintban nehezen ki­fejezhető — csak tapasztalati adatokkal bizonyítható — gazdaságossága. A hosszú évtizedeken át halmozódó meg­takarítás' végül többet nyom majd a latban. * Lvov-Kertvárosban legköze­lebb a 7. szerkezeti egységben — Mólomtól keletre — épül majd a meglévőnél egyszerűbb KAF, utána pedig az 58-as út másik oldalán, a majdani nagyárpádi városrészben. Hársfai István HÉTVÉGE 3. Az utcakövön alussza ki mámorát... Fotó: Cseri László dések az alkoholizmust főként

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom