Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-24 / 54. szám

* e Dunántúlt napló 1984. február 24., péntek Bio... BioBio... Alighanem a könyvesbol- t os óikat is meghökkentették az elmúlt néhány nap ese­ményei: minden ha'rmadik- negyedi'k vevő a Biofüzeteket 'kereste. A '.kertészboltakban elképesztően sok spenótmag fogyott, volt, aiki tízesével vá- sórűlta a tasaikőfcat. Mi tör­tént? Előzményként meg kell em­líteni Alwin Seyfert Kertész­kedés ,,mérgek" nélkül című munkáját, Gertrud Franck öngyógyitó kiskert című 'köny­vét, valamint a Kertészet és Szőlészet című hetilap, to­vábbá más szaklapok bioló­giai 'kertműveléssel foglalko­zó cikkeit. „A talajt — úgy­mond — ezek farrásíitották fel". Most pedig a íme- zőg'azdasági 'könyvhónap slágeréként a 'Mezőgaz­dasági Kiadó megjelen­tette öt részből álló, Biofüze­tek elnevezésű sorozatát. Voltak, akik várták már eze­ket a füzeteket, voltaik, akik most .hallottak rólu'k bará­taiktól, kertszomszéd ai'któl. . . Akárhogy is történt, a bioló­giai kertművelés (iránt — a jelek szerint — robbanássze­rűen nőtt meg az érdeklődés. A sorozat első füzete a Bio­gazda, biokertész címet viseli és alcímében a biológiai kertművelés mottójaként nem kevesebbet ígér, mint új gon­dolkodási és művelési módot a kertbarátok számára. Ez pedig sokat jelenthet, külö­nösen azoknak a kísérletező kedvű kertbarátoknak, akik kertjükben valamiképpen az egész világot szeretnék a maguk szerény eszközükkel, tevékenységükkel jobbá, szebbé tenni. Hogyan foglalható tömören össze ennek az új bio-szisz­témának a lényege? Minde­nekelőtt arra törekedjünk, hogy a kiskertben — az ott 'lejátszódó folyamatokkal — a természetet utánozzuk. Olyan egyensúlyt igyekezzünk megteremteni, ami a termé­szet érintetlen térségeiben még megvan. Könnyű ez? Igen is, meg nem is. Ezért először az új gondolkodási móddal kell m eg ba rá tkoz ni. (Meg j egyz e n - dő: ez néhány tucat négy­zetméter esetében nyilván­valóan könnyebb, mint né­hány hold esetében.) Aki már sok éve kertészkedik, tudhat­ja, minden évben újabb és újabb vegyszerekkel (zömük méreg!) kell megismerkednie, évrcll évre más és má's vete- ményei károsodnák — más és más kórokozók által. A bioló­giai kertművelési mód első és alapvetően nagy kérdése az, hogy ragaszkodjunk-e min­denáron ezekhez a mérgek­hez, vagy inkább vállaljuk az átmenetileg esetleg kevesebb termést, de megpróbálunk valami mást. Ezt az új utat jelentheti a biológiai kertmű­velés. Gertrud Franck és mások szóban forgó írásaikban több évtizedes — tudományos kí­sérletek által is alátámasztott — tapasztalataikat teszik köz­zé. Alapvető állításuk az, hogy a kertünkbe ültetendő növények — ha kedvezően társítjuk őket — megvédik egymást a különféle kártevők­től, szemben a monokúltúrás műveléssel, ahol a növények eredendően jobban kiszolgál­tatottak a betegségeknek, a kór- és károkozóknak. Tehát először is megfelelő sziszté­ma szériát társítsuk növé­nyeinket. Ami :a talajt illeti, köztes növényekkel állandóan takarni kell és felületi, vagy külön e célra érlelt komposzt formájában vissza kell juttat­ni bele mindazokat a táp­anyagokat, amelyeket a nö­vények évről évre fölvesznek. A nitrogént pillangósokkal pótoljuk, a talaj biológiai egyensúlyát pedig — az em­lítetteken kívül — a kötetek­ben részletesen ismertetett — vetésforgóval javítsuk. Ha a kertben elszaporodnak a gi­liszták, az a lehető legjobb jel, hiszen „a gilisztaürülék a legjobb humuszfajta (giliszta­humusz), ami bolygónkon ta­lálható". Az egész új rendszerű ker­tészkedést a megfelelő soro­kat jelző táblák letűzésével és spenótvetéssel lehet elkez­deni. A spenót és a sorközök közé kerülő mustármagvete- mény képezi majd az első talajvédő, talajtakaró réte­get. Ezekbe a sorokba kell — a föld fölásása nélkül — ki­ültetni a megfelelően társított palántákat, illetve helybevet­ni a mag vakat... És aztán? Figyelni, várni, gyűjteni a gyakorlati tapasz­talatokat, elméleti ismerete­ket. Lehet, hogy az eredmény negatív értelemben lesz meg­lepő .. . Akkor viszont — a szerzők egyértelműen állít­ják — valamit mi csináltunk rosszul. A biológiai kertművelés az elmúlt években különösen az NSZK-ban terjedt el. Kiter­jedt kísérletek zajlanak vi­szont már a Szovjetunióban és másutt is a biológiai ker­tészkedéssel kapcsolatban, örülünk, hogy végre nálunk is „új szelek fújdogálnak” a kertek fölött. A lelkesedés mindenesetre óriási. És hogy ne legyen szalmaláng, az a kertszomszédokon, a kertba­rátok sokaságán is múlik: mi­ként erősítik, vagy . . . rontják egymáis eredményeit. B. K. Kertitraktor-motorok lUlezököiffesdröl A Kismotor- és Gépgyár me­zőkövesdi gyárában elkészült a kisgazdaságokban nagy keres­letnek örvendő Robi kerti trak­torok új, 204 'köbcentiméteres motorjának prototípusa. Az új, nagyobb teljesítményű motor prototípusának sikeres kifej­lesztése után rövidesen meg­kezdődik a 204 köbcentis mo­torok sorozatgyártása is. Ez je­lentős limportmegtakarítá'St tesz lehetővé, a kis traktorok leg­fontosabb egységét ugyanis eddig jórészt külföldről 'kellett beszerez ni. Minél több zöldséget! A modem technikáról nem szabad lemondani 424 négyzetméter egyetlen légtérben - Automatikus fűtés és légcsere - Tápoldatos öntözés Pécs legszebb és legmoder­nebb kertészete Marczi Tiboré. Négyhajós, vadonatúj fólia­blokkját Hollandiábon is elfo­gadnák — és a szakmában ez a legnagyobb elismerés. A kertészkedést tíz éve kezdte. A Zsolnay gyár alatt eladás­ra kínáltak egy félparlag terű. letet. Részletre megkapta. Ak­kor a kenyérgyárban villany- szerelő volt. Állandó éjszakás műszakot vállalt, és nappal pa­radicsomot, paprikát, uborkát termeltek kettesben a feleségé, vei. Szabadföldön. 1975-ben már felállították az első fóliaházat. Mindjárt azok­kor legkorszerűbbet, 7,5 méte­res vasvázas szerkezettel. — A pénzt mindig befek­tettem. Két évig még a fizeté­sem, is idejött — mondja Mar­czi Tibor. A szimplatakarást a dupla­fólia követte, a fűtés nélküli hajtatást az intenzív fűtés. Ná­la jelent meg először Pécsett a fóliablokk, ahol két-három fó­liaházat egymás mellett egybe­építenek. Jobb a területhaszno. sítás, a hőgazdálkodás — a nagy légtér éjjel nehezebben hűl le —, jobban lehet a leve­gőt cserélni, és „a növénynek ez a mindene”. Volt, hogy 20 000 fej salátát neveltek fűtés nélkül. „Az csú­nya munka volt.” Négy éve pa­radicsomra specializálódtak, ta. valy az országos paradicsom­bemutatót már náluk tartották meg — az elsőt Magyarorszá­gon. — Megszállottnak kell lenni — vallja Marczi Tibor. — Ami­kor munka van, nincs szabad, idő. Sokan azt hiszik, lejön 50 000 forint, és azt elköltjük. Jött a pénz, mi azt mindig be­ruháztuk. A modern technikáról nem szabad lemondani. A legújabbat Hollandiában másolta le 1982 szeptemberé­ben a Kertészeti Egyetem által szervezett tanulmányúton. „Az automatizálás ragadott meg, s az, hogy minél többet kihozni a növényekből." A blokkot tavaly ősszel épí­tette. 424 négyzetméter egyet­len légtérben! S nem üveg, ha­nem fólia alatt! A négyhajós építmény természetesen dupla- takarásos — központi vízfűtés­sel. Hollandiában nem a leve. gőt fűtik, hanem a vegetációt. Itt is tclajközelben haladnak a csövek. Most még olajjal fűte- nek, jövőre szénre térnek át. De az olajkazán megmarad, így automatizálni lehet az éj­szakai kisegítő fűtést. Ugyancsak jövőre vezetik be a fekete fóliát. Éjszaka terítik a növény fölé, hogy a kisugár­zást visszafogja. A szétterítés mechanikusan történik majd — a technikai megoldást már ki. dolgozták. Automata kapcsolja be majd nemcsak a fűtést, hanem a szel­lőzést is a páratartalomtól füg. gően. Még az idén! A tápoldatos öntözés már megvalósult. — Azt mondták Hollandiá­ban, az ivóvíz jó ínmi, de nem paradicsomot öntözni. Az eső. vizet gyűjtik össze és tápoldat­tal öntöznek. — Tulajdonképpen nem ker­tésznek kell itt lenni . . . — Műszaki szakembernek feltétlen. A hegesztéstől kezdve a vízvezeték-szerelésen át a fű. tésszabályozásig — termosztát­tal működik — mindent ma­gam csináltam. S kell a kertész szaktudás is. Akinek ebben a szakmában neve van, azzal én kapcsolatban állok: Török Fe­renc, Koródi és Somos profesz- szorok, a Kertészeti Egyetem és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet szaktanácsadói. Amit lehet, azt én megnéztem az or. szágban. Marczi Tibor nem a készbe ült be. Maga teremtette meg munkahelyét, s miközben ki­fejlesztette. mestere lett a szak­mának. Tavaly Somos profesz. szór, a fóliakertészkedés ma­gyarországi meghonosítója meglátogatta Marczi Tibor ker­tészetét. Mindent megnézett, aztán azt mondta: „Ha kalap, ban volnék, most megemel­ném." Tavasz a fóliák alatt Olcsóbbani M egkezdődött a munka a fóliaházakban. Sok helyen ugyanis már ősszel húzták fel a fóliát. Alatta most meleg és száraz a föld, indulni lehet. Két éve sorozatban foglalkoztunk a zöldséghajtatással, Tö­rök Ferenc, a baksai tsz háztáji szakcsoportjának szaktanács- adója — 4,1 millió forint értékű zöldséget szállítottak tavaly Pécsre, s főleg Komlóra, közvetlenül az üzletekbe — szólt a mindenkori aktuális tennivalókról. Célszerűnek látjuk, hogy a sorozatot kiegészítve két év új ismereteivel a háztáji oldalon megismételjük. Fólia alatt legnagyobb terü­leten a saláta, a retek karfiol, karalábé és káposzta szerepel. Ezek hidegtűrőek, az első sza­kaszt alkotják. Őket követi az uborka, a paradicsom és a paprika. Szeged környékéről az utóbbi három évben 800—1000 tonna kínai kelt küldenek elsősorban skandináv exportra. A fábián- sebesténi tsz-integrációban 30 hektár a fóliaterület, az első szakaszban 20 hektáron kínai kelt hajtatnak. Kevés fűtést kí­ván, biztos a piac és nagyon jó ára van. A hagyományos növények kö­zül salátából nem lehet annyit termelni, amennyit el ne lehet­ne adni ha minőségben meg­felel és időben készül el. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, nem kell nagy fűtést alkalmazni. Elég a duplataka- rás és a vészfűtés, vagyis csak akkor fűtenek rá délután, ha a meteorológia hideget jelez. A salátamagvakat karácsony és újév között már elvetették a kertészek. Akinek nincs meleg­háza, legjobb, ha most már a palántát veszi meg a szigetvári hajtatóházban. Az átültetést tápkockákba meg lehet kezde­ni. A salátapalántát 5x5-ös táp­kockákban neveljük. Kiskerté- szetekben megfelel a tejfeles pohár is. Legjobb a földet a Kertészeti Vállalattól megvenni, de otthon is elő lehet állítani. Kell hozzá tőzeg — Kovácshi- dáról lehet beszerezni — ho­mok és érett, rostált komposzt, vagy nagyon érett istállótrágya. A reteknél duplán takart fó­liaházban —- egyáltalán nem kell fűteni. A magvetést a sze­dés ideje határozza meg. Leg­jobb azt szabad téli estéken már most előkészíteni. Legké­nyesebb munka az egyelés. Ezt el lehet kerülni. Kemény kar­tonra, farostlemezre 5x5 cm-re vonalakat húzunk. Erre selyem­papírt terítünk, a kockák sar­kára dextrin! csepegtetünk (a háztartási boltokban lehet kap­ni). Minden cseppbe egy retek­magot teszünk. Aztán selyem- papírral leborítjuk. Február vé­gén elgereblyézzük a talajt és a selyempapíríveket ráfektet­jük. Két-három cm vastagon le­takarjuk homokkal kevert mor- zsalékos földdel és megöntöz­zük. A retekpalánták a megkí­vánt sor- és tőtávolságban fog­nak kikelni. Most kell elvetni az uborka­magot. Mivel a mag rendkívül drága — holland magból egy szem 5 forint —, nagyon kell vigyázni, hogy minden imagból palánta legyen. 10x10 cm-es vagy ennél nagyobb zacskókba kerti földet teszünk. Ebbe kerül a szem. Az uborka rendkívül fény és páraigényes. A hőmér­séklet sose essék 20 fok alá, de elbírja a 25—30 fokot is. Február végén ültetjük a ká­posztát, karalábét, karfiolt. A paradicsomot március végén, a paprikát április közepén. A pa­lántanevelést ehhez kell igazí­tani. Fontos: ne túl melegen tart­suk a hajtóházat, hogy meg ne ugorjának a palánták, s napon­ta rendszeresen szellőztetni kell. A déli órákban a fóliaház mind­két végét kinyitjuk hogy a leve­gő gyorsan kicserélődjék. Török Ferenc A gombák különleges világa (19.) Megárthatnak ehető gom­bák tis némely esetben, de csak elöregedett, Idős példányai, vagy csők a gomba egyes ré­szei okoznak gyomor- és bél- panasz óikat. Ilyen példáúl az ehető korallgombák ágainak a vége, a bársonyos pereszke idős példányai. Akadnak olyan ehető gombák Is, amelyek túl érzékeny egyéneknél émely­gést, gyomorfájást okozhatnak. Ilyenek különösen az erősebb „gambalzű", aromás tojók, mint például a szürke tölcsér­gomba. Ezek természetesen nem mérgező tojók, de ezt a tulajdonságot ismernünk kell, hogy 'akik erősebb aromás ízű ételekre érzékenyek, ne fo­gyasszák. A következő csoportba azok a gombák tartoznak, amelyek ehetőik, csak nyersen vagy nem kellően átlőzve-sütve mérge­zőéit. Van közöttük olyan ehető gomba is, amelyet rendszere­sen gyűjtünk és fogyasztunk. Ilyenek: a gyűrűs tuskógomba, a változékony tinóru és a se- lyemgomba. A tuskógombát majd az ehető fajoknál ismer­tetem, csak a következő fajo­kat emelném ki: A változékony tinóru Kalapja: domború, vastag húsú, 6—15 cm átmérőjű le­het, színe világosbarna, vörös­barna. Felülete fiatalon fino­man bársonyos, idősebb pél­dány nedves időben ragadós lehet. Csöves része: fiatalon sárgáspiiros, téglavörös, az idő­sebb gombán barnászö'ldes. Nyomósra 'kékül. Tönkje: válto­zó alakú, lehet hasas, egye­nes, megnyúlt, alján gyökere­ző. 5—13 cm hosszú és 2—6 cm vastag. Színe sárgás ala­pon vörös, vörösbarna, hosszú, nagy szemű hálózatos rajzola­tú, a hálózatos mintázat néha csak a tön'k felső részén lát­ható jól. A nyomáshelyeken azonnal kékül. Húsa: halvány- sárga, eltörve, elvágva azon­nal erősen elszíneződik, meg- kékül, vörös vagy zpldes árnya­latú lesz. A tönk aljában álta­lában sötét borvörös, lilásvö- rös színű. Kellemes gambasza- gú, jó ízű, de lehet néha sa­vanyítás ízű is. Nyáron és ősz­szel terem lomberdőkben, főleg tölgyesekben és bülk/k ősben, agyagos, meszes talajon. Nyer­sen mérgező! Alaposon átsüt­ve, átfőzve ehető. Fogyasztás­ra a fent említett ok miatt nem aján'lihaitó. Árusítása sem en­gedélyezett, nemcsak azért, mert megárthat, hanem azért is, mert mérgező tojókkal ösz- szetéveszthető. Dr. Vass Anna Növényvédelem Lemosó . permetezések A melegebb napok kezdetével a gyümölcsösben a télvégi lemosó per­metezéseket ajánlatos elvégezni. Vé­dekezéseket azonban a fák metszése és tisztogatása előzze meg. A pajzstetüvel, atkával erősen fer­tőzött fákat Ágról 3 százalékos olda­tával lemosásszerűen permetezzük le. Az Agrolt minden évben alkalmaz­hatjuk károsodás nélkül. A gyü­mölcsolaj, melyből 5%*os oldat szükséges, csak háromévenként hasz­nálható. Lisztharmat, pajzstetü és atkák el­len a Báriumpol'rSzuifid 5%-os tö­ménységű permetlevét javasoljuk a csomagolóanyagon feltüntetett utasí­tás szerint. A különböző gombás betegségek megelőzése, mérséklése miatt a gyümölcsfákat rügypattanás, illetve rügyfakadás időszakáig réz ható­anyagú szerekkel lemosásszerűen per­metezzük. A réz hatóanyagú szerek közül a legjobb és legtartósabb ha­tású a házilag készült bordói lé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom