Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-24 / 54. szám

1984. február 24., péntek Dunántúli napló 3 Partforumon Hidraulikus vasalógéppel vasalják az új kémiai technológiai eljárással készített puha marhabört, a spanyol nappát. Aláírták a szovjet földgáz- szállítási szerződést Csütörtökön Budapesten Rus- say István és Jurij Baranovszkij. a Mineralimpex magyar, illetve a Szojuzgazekszport Szovjet Külkereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója aláírta az 1984. évi földgázszállításra vonatkozó szerződést. Ennek értelmében 1984-ben mintegy 450 millió rubel értékű földgáz érkezik Magyarországra a Szovjetunió­ból a Testvériség gázvezeték- rendszeren. Az 1975-ben kez­dődött szovjet földgázszállítás egész mennyisége a múlt év. ben már meghaladta a 20 mil­liárd köbmétert, és jelentőségét mutatja, hogy több mint egy- harmadát fedezi belföldi föld­gáz-felhasználásunknak. A szov­jet szállítás hozzájárul mind a fogyasztói, mind az energetikai és vegyipari földgáz felhaszná­lásának növeléséhez. E korsze­rű energiahordozó nagyobb arányú igénybevétele elősegíti nemcsak Budapesten, hanem más városban is a levegő szennyeződésének csökkenté­sét. Eredmény- hirdetés a TIT-ben Díjnyertes pályázatok A HNF Baranya megyei Bi. zottsága, a TIT megyei Szerve­zete és a Baranya megyei Ta­nács által meghirdetett telepü­léspolitikai és közművelődési pályázat ünnepélyes eredmény, hirdetésére és díjkiosztására került sor tegnap Pécsett, a TIT Bartók-termében. A beérkezett pályamunkák értékelését Piti Zoltán, a Bara­nya megyei Tanács elnökhe­lyettese ismertette. A díjakat dr. Adóm Antal egyetemi ta­nár, a Hazafias Népfront me­gyei elnöke és Bóna Ernőné, a TIT megyei titkára adták át a győzteseknek. Első díjat nem adtak ki. A 3000 forintos második dijat dr. Varga György és Pál Lajos kapták. Harmadik díjban ré­szesültek Nagy Pál, Kolics Pál és dr. Varga István. A zsűri öt különdíjat adott ki. Ezeket Jusztinger János, Bognár László, Fehérvári István, Miksa Lajos és dr. Vida Sándor vehették át. Egy sor jeligés pályázatot di­cséretben részesítettek: pl. a „Cigánygyerekek" címűt, q „Se- remend” és az „írás üzenet" jeligéket, a Komló demográfiát és Pápai Jenő séllyei pályázó munkáját. Á külföldi utazások tapasztalatai a Pécsi Bőrgyárban Évente több milliós haszon Régen is így volt, ma is így van; minden szakma megköve­teli a naprakész információt. Hogy tudna különben a terme­lő tájékozódni a piacon, hogy tudna gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni az igények vál­tozásához? Ha a piac hazai, akkor itthon, ha országhatáron túli, akkor az országhatárokon túlra kell tekinteni. S minél erősebb a konkurrencia, minél jobban fölpörgetett a verseny, annál többet ér az információ. Hogy miről? Jelen esetben a Pécsi Bőr­gyár párt-végrehajtóbizottsága vizsgálta meg a közelmúltban a külföldi utazások tapasztalatait, s így bőrös szemüvegen át néz­ve válaszoljuk meg a kérdést. A teljességre nem törekedve — mint ahogyan az előterjesz­tés is fogalmazott — informá­lódni kell az árakról, a kere­sett termékek köréről, a gyártás költségeit csökkentő technoló­giákról, a gépektől a vegyi anyagokig. Schneider Ede, a gyár műszaki igazgatója véle­ménye szerint az 1983-as év utazási-informálódási szem­pontból jól sikerült, megannyi, forintban is kifejezhető tapasz­talattal érkeztek haza a gyár emberei. Hogy példát is mond­junk: különösen a vegyi anya­gok felhasználását illetően lép­tek előre. Mivel dollár-reláció­ról van szó, öröm, hogy több­féle anyagot sikerült olcsóbbal kiváltani, helyettesíteni. S még egyet elöljáróban; a műszaki igazgató véleménye szerint, ha­lálos bűn volna nem élni a kiutazások lehetőségével, a bezárkózás egyet jelentene a lemaradással. Jellege szerint kétféle utazá­si formát különböztethetünk meg, a kereskedelmi és a mű­szaki utakat. A kereskedelmi út egyértelműen a termékek el­adását érinti; centeken és pfenningeken folyik ilyenkor a vita, a sok kicsi sokra megy alapon. Ehhez természetesen ismerni kell a konkurrencia órait, kínálatát. A műszaki utak során a technika és technoló­gia nóvumait kell felkutatni, s ezek közül is azokat, melyek elérhetőek, adaptálhatók — megvásárolhatók vagy saját erőből kialakíthatók, bevezethe­tők. Csak az él meg — hangzott a pártfórumon — akinek idő­ben kezében van az informá­ció. Az elmúlt évben a Pécsi Bőrgyárból 75 alkalommal vet­tek részt a szakemberek hiva; talos külföldi kiküldetéseken, s az utak közül 29 a szocialista országokba, 46 pedig a tőkés országokba irányult. Jártak Ausztriától Kanadáig, az USA- tól Kínáig, köztük 23 tanul­mányúton, 21 kiállításon-vásá- ron, s 14 kereskedelmi úton. Mint már említettük, a tanul­mányutak legfőbb célja a ha­gyományos termékek önköltsé­gének csökkentésére vonatkozó kísérletek voltak, sikerük egy­értelműen bizonyított. Schnei­der Ede szerint közel 10 millió forintot hozott a konyhára az elmúlt időszakban. Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) zetekben dolgozó kommunisták száma, ezek kapjanak több se­gítséget pártszervezeteiktől munkájuk ellátásához. A párt­szervek irányító munkája to­vábbra is testületi határozato­kon keresztül érvényesüljön. A párt testületi ülései napirend­jeikben többször foglalkozza­nak a szakszervezeti munkával, a mozgalomban dolgozó kom­munisták tevékenységével. Mi­vel a megye életében, fejlődé­sében meghatározó a bányá­szat szerepe, szorosabb együtt­működésre van szükség a me­gyei pártszervezetek és az ága­zati szakszervezeti szervek, a nagyüzemi szakszervezeti bi­zottságok között. A pártalap- szervezetek egyik fontos felada­ta, hogy a munkahelyeken a megfelelő politikai légkör biz­tosításával járuljanak hozzá a hatékony gazdasági és szak- szervezeti munka kedvező fel­tételeinek biztosításához. A szóbeli kiegészítés A pártbizottság ülésén az írásos előterjesztéshez dr. Jer- szí István, megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Többek kö­zött azt emelte ki, hogy a szak szervezetek megyénkben is eredményesen látják el felada­taikat. Erősödött tömegbetolyá- suk, fejlődött belső életük, szé­lesedett aktívahálózatuk, bővült a bizalmiak feladat- és jogkö­re. A jelentős előrehaladás el­lenére további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a mozgalom még jobban megfeleljen a növekvő társa­dalmi követelményeknek, a tag­ság igényeinek. Énnek egyik feltétele a különböző szintű pártszervek, pártszervezetek, az állami és gazdasági szervek szakszervezetekkel kapcsolatos tevékenységének további javí­tása. Közös munkával kell el­érni, hogy a szakszervezeti mozgalomban a jelentőségének megfelelően még nagyobb fi­gyelmet kapjon a termelést se­gítő tevékenység, a hatéko­nyabb munkának, a mennyiségi és minőségi mutatók teljesíté­sének, indokolt esetben túltel­jesítésének segítése, a szocia­lista tulajdon védelme, a je­lenleginél magasabb színvona­lú eljárások, módszerek kidol­gozásának ösztönzése, a mun­kaszervezetek tökéletesítése, a munkafegyelem javítása, a munka alapján elért teljesít­mény jobb megbecsülésének, anyagiakkal és erkölcsiekkel történő elismerésének érvénye­sítése. Mindez összeegyeztethe­tő a szakszervezetek érdekvé­delmi feladatainak elveivel és gyakorlatával. A szakszerveze­tek számára törvények biztosít­ják azokat a jogokat, melyek gyakorlásával megfelelően kép­viselni és védeni tudják tag­ságuk érdekeit. A párt- és gaz­dasági vezetőknek, szakszerve­zeti bizalmiaknak ismerniök kell ezeket, hogy alkalmazásuk hiánytalan legyen. Részletesen kitért arra, hogy milyen nagy jelentősége van a szakszerve­zetek politikai nevelőmunkájá­nak, s ennek segítése nagy fel­adatokat jelent az ott dolgozó kommunistáknak, a mozgalom tisztségviselőinek. A napirend vitája Elsőként Remeczki Mihály, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja kért szót. A párt- irányítás fontosságát, a pártta­gok felelősségét hangsúlyozta a szákszervezetek fejlesztésében. Éppen a demokratizmus széle­sítése szempontjából tartotta fontosnak a munkában a moz. galmi módszerek erősítését, fej­lesztését. Kifejtette, hogy véle­ménye szerint, a jelen körül­mények között, még magasabb színvonalra szükséges emelni a szakTzervezeti bizalmiak, a bi­zalmi testületek munkáját. A Központi Bizottság ülése megerősítette a szakszervezetek szervezeti felépítésében történt változások helyességét, a bizal­miak jogkörének szélesítését, a mozgalom fontos társadalmi és politikai felelősségét — állapí­totta meg hozzászólása elején Simon József, az SZMT titkára. — Megállapította, hogy ez ter­mészetesen nagy felelősséget jelent a szakszervezetekben dolgozó kommunisták, tisztség- viselők számára. Amikor a szak- szervezeteknek meg kell felelni sajátos feladataiknak. soha nem feledkezhetnek meg orról a kötelességről, hogy a párt po­litikája megvalósítását kell egész tevékenységükben segíte­ni. Úgy ítélte meg, hogy a szakszervezeti munka számára igen kedvezőek a feltételek. En. nek megfelelően szükséges színvonalasabb, fegyelmezet­tebb mozgalmi munkát végezni mindazokon a területeken, ame­lyeken a szakszervezeteknek le­hetőségük van, s amelyek fel. adatköreikből fakadnak. Külö­nösen fontosnak tartotta, hogy a célokat és a feladatokat a dolgozók mind szélesebb réte­geivel ismertessék meg. A termelést segítő tevékeny­ség fontosságát emelte ki fel. szólalásóban Keszler Frigyes, a Mecseki Szénbányák szb-titká- ra. Ebben jelölte meg az ér­dekvédelmi munka sikeres vég. zésének feltételeit is. Szólt a szénbányáknál folyó mozgalmi munka sajátos feladatairól, ne­hézségeiről, mindenekelőtt a munkaerő, a műszaki ellátás hiányairól. Többek között a szo­cialista munkaverseny segítésé, vei kívánják ezeket a gondokat enyhíteni. Jelentősnek ítélte meg, hogy a vállalatnál a szak- szervezetek több javaslat kidol­gozásával segítették eddig is a gazdasági vezetés munkáját, s ez a tevékenység egyben a dolgozók érdekeit szolgálta. A szakszervezetek tagságá­nak egyharmada a megyében fiatal — állapította meg fel­szólalásában Kovács Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára —, ezért az ifjúság Évi 3,5 milliós termelés Rugóüzem Homorúdon Gerber József, a mohácsi Du- navölgye Termelőszövetkezet műszaki főágazatvezetője sze. rint a gazdaság gépei soha nem álltak még rugótörés miatt. Mindez érthető, hiszen lassan egy évtizede működik a 13 fős kisüzemük, ahol főleg a mező- gazdasági gépalkatrészgyár­tás programjában különféle rugókat gyártanak. A szakemberek tudják, mit jelent: többféle huzalvastagsá­got követelő spirálrugók kerül, nek le évente közel 3,5 millió forint értékben a többségük­ben saját maguk által gyártott célgépekről, egészen a 10 mil­liméteres átmérőig. Hiánypótló tevékenységük figyelmet érde­mel, s a megrendelőik sorába valószínűleg ezért állt be az IKR termelési rendszer is. Leg. nagyobb megrendelőik a me­zőgépgyártó vállalatok — Ba­ranya és Somogy —, de jelen­tős tételt kér a Szék. és Kárpi­tosipari Vállalat is. Ez utóbbiak a bútorvasalások mellé — azt is a szövetkezet lakatosüzeme készíti — való rugóféleségeket igénylik. Ezt a hasznos tevékenységet, jó nyereséget hozó üzemrészt főleg a munkaerő-foglalkozta­tás céljából hozták létre; a szigeten a szövetkezeten kívül más foglalkoztató nincs. A ho. morúdi bázison levő rugóüzem főleg lányokat-asszonyokat fog­lalkoztat, teljesítménybérben. Hozzávetőlegesen 100-féle ru­gót készítenek vállalnak szé­riamunkát, egyedi megrendelé. seket. Jellemző munkájuk minő­ségére, hogy a tavalyi bábolnai „Farmer shaw" alkalmából ren­dezett kiállításra vitték el ter­mékeiket, erre figyelt fel az IKR termelési rendszer. Mintát kér. tek, majd a próbák után 2000 motollarugót, 2400 torziós­rugót és 250 húzórugót rendel­ték idén, az első negyedévre. K. F. nevelésének segítése, érdekeik képviselete sajátos feladata a mozgalomnak. Szólt a szakszer­vezetek és a KISZ együttműkö­désének munkamegosztásá­nak jelentőségéről a párt ifjú­ságpolitikai határozata végre­hajtásában. Toller Lászlóné, a HVDSZ megyei titkára a városi, községi pártbizottságok és a szakszer­vezetek együttműködése és kapcsolatainak további fejlesz­tésének jelentőségéről szólt. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet nem felel meg a köve. telményeknek. Részletesen fog­lalkozott a munkaverseny szer­vezésének új szervezeti keretei­vel, a gazdasági vezetők és a szakszervezetek sajátos felada­taival és felelősségével. Herczeg Károly elvtárs fel­szólalásában, saját mozgalmi tapasztalatai alapján, a szak- szervezeteknek társadalmi sze­repére hívta fel többek között a figyelmet, melyet az is iga­zol, hogy a Központi Bizottság nagy felelősséggel foglalkozott munkájával, 'a pártirányítás fel­adataival. Hangsúlyozta, hogy a határozat végrehajtása során figyelembe kell venni társadal­mi és gazdasági életünk fej­lődésének sajátos körülmé­nyeit, melyek a szakszervezetek munkájára jelentős hatást gya­korolnak. Fontosnak tartotta, hogy minden pártszerv alapo­san tanulmányozza a határo­zatot, mert csak annak alapos ismeretében tudják kijelölni az oly fontos helyi teendőket. Ugyanakkor mindenütt biztosí­tani kell a szakszervezetek munkájának politikai és gya­korlati feltételeit, s ebben igen nagy a pártirányítás szerepe. Meg kell becsülni, segíteni a mozgalomban dolgozó kom­munisták, tisztségviselőik mun­káját. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a szakszervezetekben nagy szükség van az önálló­ságra, a kezdeményező képes­ségre, aktivitásra, a helyi fel­adatok helyes megjelölésére. Tovább kell erősíteni azt a meggyőződést, hogy társo_ dalmunkban mindenütt támo­gatást kell kopnia a jó, a hasz­nos szakiszervezeti kezdemé­nyezéseknek. Teret szabad en­gedni az érdekek egyeztetése körüli vitáknak, mert csak ez vezethez a helyes álláspont ki­alakításához. Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára örömmel állapította meg, hogy a megye termelő egységeinek többségé­ben jó, fegyelmezett, szerve­zett, eredményes munka folyik. De itt nem lehet megállni, nem szabad megelégedettnek len­ni, mert sajnos találkozni lehet olyan jelenségekkel és gyakor­lattal rs, melyek további előre­haladásunkat gátolhatják. Ezek ellen közösen kell fellépni és ebben a pánt számít a szak- szervezeti mozgalom segítségé­re. A feladatok között említette meg többek között a termelés mennyiségi növelésével való törődést, a jó gazdálkodás fontosságát, a munkaerő ha­tékonyabb hasznosítását, a munkafegyelem erősítését, a körűitek! ntőbb eszkörkihaszná - lást. Foglalkozott, a vitában is elhangzott, a fiatalok foglal­koztatásának, anyagi helyzeté­nek alakulásával, a társadalom felelősségével a velük való tö­rődés és nevelés terén, mely elősegítheti, hogy fegyelmezet­tebben, jobban dolgozzanak, hiszen egyéni érvényesülésük­nek ez az egyik legfontosabb feltétele. A Vitában elhangzottakra dr. Jerszi István válaszol, össze­foglalója után a pártbizottság elfogadta az írásos jelentés ér­tékelését és az abban foglalt feladatokat. Lukács János elvárs előter­jesztése után elfogadták a végrehajtó bizottság beszá­molóját a legutóbbi pártbi­zottsági ülés óta végzett mun­kájáról. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom