Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-24 / 54. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 54. szám 1984. február 24., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Rugóüzem Homorúdon (3. oldal) Tavasz a fóliák alatt (6. oldal) Vöröskeresztes klub Pécsett (5. oldal) Kádár János látogatása ax MTESI-ben Ülést tartott a megyei pártbizottság- ■ • .......... _ N apirenden: a szakszervezeti munka pártirányftása Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra csütörtökön a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének székházába látogatott. Elkísérte Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára. A vendégeket Fock Jenő, az MTESZ elnöke, Tóth János főtitkár, Szűcs Ist­vánná, az V. kerületi pártbi­zottság első titkára és Madar Miklós, az MTESZ pártszerveze­tének titkára fogadta. Ezerarcú társadalmi-szakmai szervezetnek mondotta a szö­vetséget Tóth János az ered­ményeikről, feladataikról tar­tóit tájékoztatójában. Mint sza­vaiból kitűnt, a 32 egyesületet, s ily módon a műszaki, agrár, közgazdasági és természettu. domónyos területeken dolgozó Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkára Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett. Ja­vier Pérez de Cuellart és fele. ségét a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége fo­gadta. Jelen volt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője, valamint a Külügyminisztérium több más vezetője. A délutáni órákban Várkonyi Péter és Javier Pérez de Cuel­lar tárgyalóasztalhoz ült a Kül. ügyminisztériumban. A megbe­szélésen jelen volt Rácz Pál. Az MTI munkatársának érte­sülése szerint a megbeszélése­ken jelentős szerepet kapott a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése a feszültség enyhíté. sének szükségessége. Várkonyi Péter rámutatott az erőpolitika és a fegyverkezés fokozódásá­nak veszélyeire, és kitért a szo­cialista országok konstruktív ja­vaslataira. Hangsúlyozta, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásos úton kell írendezni, síkraszállt az érdemi, tartalmas fegyver­zetcsökkentési és leszerelési tárgyalások mellett, amelyek­nek alapjául az egyenjogúság, értelmiségiek köréből 170 ezer tagot tömörítő szervezet való­ban hatással van a műszaki haladás egészére. Az utóbbi években alakult, s hozzájuk csatlakozott számítástechnikai vagy biofizikai egyesület tevé­kenysége is jelzi, hogy a tudo­mány legújabb vívmányainak széles körű megismertetését, s főként hasznosítását termelő­erővé válását segíti az MTESZ. Szerepe annál is inkább fon­tos, hiszen gazdaságunkban az alkotó szellemi erő, a jól elad­ható termékekben megtestesülő gondolat megvalósítása kulcs­kérdéssé vált, az előrehaladás egyik legfőbb tényezője. Tóth János szólt arról is, hogy ma már 1100 üzemben, vállalatnál tevékenykednek a szövetség helyi szervezetei, az az egyenlő biztonság elvének kell szolgálnia. Javier Pérez de Cuellar rámu­tatott, hogy a nemzetközi fe­szültség fő forrása a nukleáris fegyverkezés, a bizalom hiánya, és a nagyhatalmak közötti kap­csolatok megromlása. Szüksé­gesnek tartotta, hogy az ENSZ kapjon nagyobb szerepet a konfliktusok megelőzésében és rendezésében. A főtitkár utalt a fejlődő országok súlyos gazda­sági gondjaira. A tárgyaló felek beható esz­mecserét folytattak azokról c válsággócokról, amelyek hely. zetének rendezésében az ENSZ- re jelentős feladatok hárulnak, így foglalkoztak a Közel-Kelet, Namíbia, Ciprus és a közép­amerikai térség problémáival. Várkonyi Péter rámutatott, hogy a magyar külDolitikának szerves része az ENSZ alapok, mánya melletti elkötelezettség. Kiemelte hogy magyar részről minden olyan törekvés támc- getásra talál, amely az ENSZ hatékonyságának növelését szolgálja. Az ENSZ Főtitkára méitatta hazánk tevékenységét a világszervezetben, és elége­detten szólt az ENSZ és a ma. gyár állam együttműködéséről. A délutáni órákban Lázár ötlet megszületésétől a gyár. tásig segítve a szakemberek fejlesztési elképzeléseinek meg­valósulását. Egy-egy munkahe­lyen éppúgy, mint az országos szintű partnereikkel kialakított együttműködés során egyaránt annak lehetőségeit keresik: miként állítható a magyar ér. telmiség szellemi kapacitása méginkább a termelés, a hala­dás szolgálatába. E célt segíti például részvételük az energia- gazdálkodás korszerűsítésé­ben, az elektronikai ipar ' fej­lesztésében, vagy a biotechnika elterjesztését szolgáló program­ban. Elhangzott: a VII. ötéves népgazdasági tervkoncepció ki­dolgozói is számítanak az (Folytatás a 2. oldalon) György, a Minisztertanács el. nöke'+iivatalában fogadta Ja­vier Péréz de Cuellart. (Folytatás a 2. oldalon) Új környezetben a vállalatve­zetés . . . Miféle új környezet­ben? Nos, viharos változásokon megy keresztül a világ, benne a magyar gazdaság, igen gyorsan változik a külső környezet, ami újabb és újabb leckét ad fel a vezetésnek. A közgazdasági szabályozás mindenhatósága múlóban, a piac szerepe nő, a vállalati önállóság erősödőben a vállalatoknak egyre több kér­désben maguknak kell felelős­Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága. A tanácskozás mun­kájában részt vett Herczeg Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára. dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa. Az első napirend vitájában részt vettek az SZMT titkárai, az ágazati szakszervezetek me­gyei titkárai, a városi pártbi­zottságok titkárai is. r írásos előterjesztés A pártbizottság első napi­rendként megvitatta „A szak- szervezeti munka pártirányitá- sának tapasztalatai, tovább fej­lesztésének lehetőségei, a párt­tagok feladatai" című előter­jesztést. A jelentés felhívja a figyel­met az MSZMP KB 1983. ok­tóber 12-i ülésének állásfogla­lására, mely megfogalmazta a séggel dönteniük. Másrészt a belső környezet is változóban, napirenden van a vállalatveze­tés új intézményesített rendsze­rének kidolgozása és bevezeté­se az elkövetkező években. Mindezekkel számolni kell, mindezeket érdemes számba venni. Erre vállalkozott a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szer­szakszervezeti munka fejleszté­sének időszerű feladatait, a párt felelősségét. Megerősítet­te, hogy a szakszervezeti poli­tika eddig is jól bevált alap­elveit tovább kell fejleszteni, napjaink követelményeihez iga­zítani, a mozgalomban dolgo­zó kommunisták munkáját to­vább javítani. A megyei fel­adatok, a szocialista építő mun­ka jelen körülményei, a de­mokratizmus szélesedése, a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése, a vállalati önállóság növekedése egyaránt nagyobb követelményeket és egyben lehetőségeket jelente­nek a szakszervezeti munka számára. Figyelembe kell ven­ni, hogy a Központi Bizottság határozata kötelezte a párt­szerveket, hogy dolgozzák ki saját feladataikat, adjanak út­mutatásokat a területen dolgo­zó politikai, szakszervezeti és állami szerveknek további mun­kájukhoz. Az Írásos előterjesz­tés és a pártbizottság ülése e feladat elvégzésének kívánt eleget tenni. A jelentés megállapítja, hogy megyénk társadalmi éle­tében, a politika alakításában és végrehajtásában nélkülöz­hetetlen szerepet töltenek be a szakszervezetek. Felelősen és elkötelezetten vesznek részt a párt tömegkapcsolatainak ala­kításában, a gazdasági mun­kavégzés segítésében, az érde­kek egyeztetésében, a dolgo­zók eszmei-politikai nevelésé­ben. Szervezeti felépítésük mó­dosulása, jogaik bővülése elő­segítették a szakszervezeti funkciók egységesebb érvénye­sülését, a társadalmi folyamo­tokban való részvételük erősö­dését, az alapszervezeti munka jelentős fejlődését. Javult a párt-, állami- és a szakszerve­zeti szervek közötti munkameg­osztás, tovább szélesedett a munkahelyi demokrácia. A szakszervezeti munka irányítá­sa megyénkben is alapvetően a politikai eszközökkel történik, önállóságuk biztosított. A párt­szervek és szervezetek, — a központi határozatokkal össz­hangban — helyesen határoz­zák meg a társadalmi és gaz­dasági élet különböző szintjein a helyi politikai célokat, szer­vezik és segítik a feladatok végrehaitását. Ebben a munká­ban nélkülözhetetlen a megyé­ben dolaozó 150 ezer szak- szervezeti tag egyetértése, o politika megvalósításában való részvétele. A különböző munkaterüle­teken dolgozó szakszervezeti szervek és szervezetek jelentős mértékben járulnak hozzá a megyében a gazdasági felada­tok teljesítéséhez. Munkájukkal elősegítették, hogy felelősebb lett a dolgozók részvétele a vállalati tevékenység alakításá­ban, a vezetésben. Aktívan részt vesznek a bérpolitika he­lyi alakításában, a szociálpoli­tika helyi elemeinek szükség- szerű rangsorolásában. Jelentős szerepük van a munkaverseny- mozgalom kibontakozásában, a társadalmi munkaakciók szer­vezésében. a munkamegjavító mozgalmak ösztönzésében1! To­vább növekedett szerepük a dolgozók élet- és munkakörül­ményeik alakításában, érdekeik kéDviseletében. A megyei szakszervezeti munka helyzete egyben jellem­zi, minősíti a pártszervezetek irányító munkáját, a szakszer­vezetekben pártmegbíz adással dolgozó kommunisták tevékeny­ségét. A pártszervek és szerve­zetek nagy figyelmet fordítanak a szakszervezetekben megbíza­tást ellátó kommunisták kivá­lasztására, munkájuk értékelé­sére. A jelentés részletesen fog­lalkozik a szakszervezeti mun­ka továbbfejlesztésének leg­fontosabb feladataival. Szüksé­gesnek tartja a megyei párt- bizottság, hogy a szakszerve­zeti funkciók a jövőben no- gyobb összhangban, a minden­kori feltételrendszert figyelem­be véve érvényesüljenek. Tu­datosuljon még jobban, hogy a gazdasági feladatok jó el­végzése szolgáltat alapot az érdekvédelemhez, a szocialista épitőmunka eredményei nyújta­nak fedezetet a jogok gyakor­lásához, a nevelőmunka segíti mind a gazdasági, mind az ér­dekvédelmi teendők jobb ellá­tását. Ebből következik az a követelmény, hogy a szakszer­vezetek termelést segítő tevé­kenysége járuljon hozzá a ter­melés mennyiségének és a ter­mékek minőségének további növeléséhez, az eszközök jobb kihasználásához, a munkában kapjanak nagyobb figyelmet a szervezés, a fejlesztés és a munkafegyelem kérdései. Fel- szabadulásunk 40. évfordulójá­ra meghirdetett munkaverseny járuljon hozzá a megnövekedett vállalati feladatok teljesítésé­hez, adjon új lendületet a mozgalom további kibontako­zásához. A szakszervezeti szer­vek vegyenek még aktívabban részt a bérpolitika helyi alakí­tásában, igényeljék a munka teljesítmény-arányos értékelé­sét. Legyen a megyében dol­gozó szakszervezetek közös ügye a munkaerő-gondokkal küzdő területek, különösen a bányászat, gondjainak enyhí­tése. Az érdekvédelmi munka fejlesztése segítse iobban elő az egyes szakmák, rétegek helyzetének teljesebb feltárá­sát, a lehetőségek szerinti ki­elégítését, a társadalmi érdek érvényesülését. A kommunista műszakok és a társadalmi mun­kaakciók a jövőben gazdasá­gilag és társadalmilag hasznos célokat szolgáljanak. A szak- szervezetek foglalkozzanak töb­bet a pályakezdő fiatalok és a nagycsaládosok helyzetével. A pártszervezetek és szervek irányító munkájával kapcsolat­ban a jelentés többek között szükségesnek tartja annak ke­resését, hogyan tudják biztosí­tani a jobb politikai feltétele­ket a szakszervezeti munkához. Ennek érdekében szükséges: hogy jobban támaszkodjanak a szakszervezeti mozgalom ta­pasztalataira és nyújtsanak több segítséget feladataik el­látásához. A politikai irányító munkában kapjon nagyobb szereoet az irányítás alapelvei­nek igényes megismerése, az irányító munka testületi jelle­gének erősítése, a szakszerve­zeti pártmunka jelentőségének és megbecsülésének növekedé­se. A pártszervezetek a pártde- mokrócia fejlesztésével mutas­sanak példát n demokratikus folyamatok további erősítésé­ben. Növekedjék a szakszerve­(Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 5. oldalon) Az elmúlt évben újabb komppal gazdagodott a Mohácsi Révátkelési Vállalat. Az új kompot most a csaknem egyéves próba­járatás után javítják a Balatonfüredi Hajógyár szakemberei. Kijavítják a megsérült felvonóhidat és a gépházat új szellőző- rendszerrel látják el. A munkát a hét végére fejezik be. Fotó: Proksza László Jauier Perez de Cuellar Budapestre érkezett Országos tanácskozás Pécsett Új környezetben a vállalatvezetés Milyen lesz a vállalati igazgatók jogállása ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom