Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-01 / 31. szám

1984. február 1., szerda Dunántúli Ilaplo 3 ! m ■- A. V' L . t HP í * íH ) \ f* ff--; Pécsett a Perczel u. 21-ben a lakók maguk takarítják a lépcsőházakat. Talajminta géppel A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növényvédelemmel foglalkozó tudományos kutatói megvizsgálták, hogy az ország legkülönbözőbb tájain milyen talajlakó kártevők fordulnak elő. Az ellenük való védekezés technológiai leírását azóta már el' is juttatták a mezőgazdasági üzemekhez. E nagyszabású munka tapasztalatai alapján kidolgozták q talajlakó kárte­vők felmérésének gépi módsze­rét is. Olyan traktorra szerel­hető talaj mintavevő készüléket szerkesztettek, amely az embe­ri kéz érintése nélkül vett föld­mintákat műanyag tasakba cso­magolja, aztán az utánfutóba helyezi. E géppel a tábla bár­mely részén s a kívánt mélység­ből lehet mintát venni. 70 forint Január elsejétől érvényes egyes nyugdíjak s egyéb nyugellátások módosítása Az 1984.-január 1. napjától hatályos rendelkezés érteimé, ben havi 70 forinttal ki kell egészíteni azokat a nyugellátá­sokat, baleseti rokkantsági nyugdíjakat, hozzátartozói bal­eseti nyugellátásokat valamint nyugdíjszerű egyéb ellátásokat, amelyeket a 45/1970. (IX. 4.) Korm. sz. rendelet és módosító rendelkezései szerint évenként rendszeresen emelni kell és amelyek összege a havi 2800 fo­rintot nem haladja meg. Havi 70 forinttal keli emelni: Bérlőközösségek Új fogalmat ízlelgetünk né­hány hónapja: bérlőközösség. Hogy ez mit jelent? Egy 1982 őszén megjelent ÉVM—PM irányelv lehetővé teszi, hogy a bérlakásban élők a karbantar­tási és üzemeltetési feladatokat vagy azok egy részét megszer­vezzék. ötféle típusát határoz­ták meg, úgy mint ellenőrzési, üzemeltetési, karbantartási, fel­újítási, valamint több feladatot ellátó bérlőközösségek. Az új forma létrehozásának alapvető célját úgy fogalmazták meg a jogszabályalkotók, hogy az üzemeltetési feladatoknak az ingatlankezelő vállalatok által történő jobb, gazdaságosabb, teljesebb körű ellátását bizto­sítsa. Azaz lehetővé vált, hogy a lokóházak fenntartásánál és kezelésénél társadalmi ellenőr­zés valósuljon meg, s ebben a bérlőket is érdekeltté teszik. Az irányelv vitathatatlanul pozitív oldala, hogy ahol ezek létrejönnek, ott a lakók jobban magukénak érzik nem csupán a lakásukat, hanem az egész há­zat, s ez társadalmi érdek is. Ennek ellenére Pécsett mind­össze két bérlőközösség alakult. — Az irányelv szerint a lakók kezdeményezik az ingatlanke­zelő szervnél, hogy bérlőközös­séget kívánnak alakítani. Pé­csett ez nem így történt, pedig az irányelv megjelenése után sajtón, rádión keresztül mi is táiékoztattuk a lakosságot a lehetőségekről. Ezért mi lép­tünk, aminek eredményeként alakult meg január elsejével a két bérlőközösség. Mindkettő­nél úgy döntöttek a lakók, hogy az üzemeltetési feladatokat lát­ják el, ami azt jelenti, hogy vállalták egyebek közt az épü­let szerkezetével és a közművek üzemeltetésével kapcsolatos meghibásodások haladéktalan jelentését és az elvégzett mun­kák ellenőrzését. Ahhoz, hogy ezeknek a feladatoknak eleget tudjanak tenni, a lakbér 50 százalékával ők rendelkeznek — mondja dr. Kutas Éva, a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat igazgatóhelyettese. — Első hallásra vonzónak tű­nik ez a forma, de egyelőre nem nagy az érdeklődés. Va­jon miért? — Rossz példák lebegnek a lakók előtt, gondolok elsősor­ban az OTP lakásoknál meg­levő tulajdonosközösségek gondjaira. A bérlőközösségek szintén kötöttségeket, feladato­kat rónak a lakókra, s úgy lát­szik, ezt nem szívesen vállalják. S azt is hozzá kell tennem, hogy ennek az irányelvnek a végrehajtási utasítása túlszabá­lyozott. De elhamarkodottan nem szabad ítéletet mondani felette, mert jelenleg még csak kísérletről van szó. Bari Lajos, a PIK osztályve­zető-helyettese szerint a bérlők­nek előnyös, hogy a munkájuk eredményeként a lakbér egy ré­szét visszakapják, megfelelő állapotban marad az épület, gyorsabb az ügyintézés. Hát­rány viszont, hogy a bérlőkö­zösségek működési feltétele túl­zottan bonyolult, különösen a pénzügyi dolgok. A kezelő szempontjából előnyös, hogy ezekkel az épületekkel keve­sebbet kell foglalkozni, meg­szűnnek a bérlői panaszok, hát­rány viszont jelenleg, hogy a bérlőközösségek adminisztratív ellenőrzése meglehetősen ne­hézkes. — S az is a tényhez tarto­zik, hogy Pécsett — de az or­szág nagy részében mindenütt — kevés az olyan épület, első­sorban a bérlők összetétele miatt, mely alkalmas bérlőkö­zösség kialakítására. Hisz so­kan szívesen lemondanak a ha­vi 100—200 forintról azért, hogy ne legyen gondjuk közvetlen lakókörnyezetükre. — Pécsett az egyik bérlő kö­zösség a Perczel utca 21, szám alatti házban alakult meg. Mi késztette a lakókat erre? — öt éve lakom ebben a házban a férjemmel, ebben az első emeleti lakásban, s a ta­karítással soha nem voltam megelégedve — mondja dr. Holpert Lászlóné, a bérlőközös­ség vezetője. — Ezt többször jelentettem a PIK-nek, elmond­va azt is, hogy ahhoz, hogy rend legyen a lépcsőházban, nekem kell takarítanom. Azt mondták, ne csináljam . ., De hát, ki szeret koszban élni? Az­tán javasolták ezt a lehetősé­get, megbeszéltük a lakókkal, s létrehoztuk a lakóközösséget. Elosztottuk, hogy ki mekkora te­rületen végzi a ’ takarítást, s hogy ezért mennyi tiszteletdíjat fog kapni a visszakapott lak­bérből. Tehát tulajdonképpen azért vállaltuk ezt, hogy rend legyen a házban, mert így biz­tos, hogy mi is jobban vigyá­zunk, s körültekintőbben ügye­lünk azokra a kiadásokra, me­lyek a közösséget terhelik, így például a vízre, villanyra. A lépcsőházban tisztaság, rend van, a földszinten a né­hány perccel ezelőtti felmosás nyomai látszanak. A falon fi­gyelmeztető tábla, mely a la­kókat, s az idegeneket a rend megtartására buzdítja. — Valóban bonyolult az ügy­intézés, az adminisztráció, a pénzügyi elszámolás? — Elég nehézkes, hisz pél­dául az OTP-nél fél napot töl­töttünk a csekkszámla megnyi­tásakor, gondot okozott a tár­sasági szerződés megkötése. Érthetetlen számunkra, hogy a takarítási díj 40 százalékát miért kell SZTK járulékként be­fizetni? Ennek ellenére egyelő­re úgy tűnik, érdemes volt erre vállalkoznunk ... Roszprim Nándor Mind saját gyártmány — talán erre vagyok a legbüszkébb A fogtechnikus É rdekes ember. Amióta is­merem, pezseg körülöt­te az élet. Győrben a középiskola elvégzése után há­romszor rugaszkodott 'neki oz állatorvosi egyetemnek — (mindannyiszor sikertelenül. Per­sze ez a három esztendő sem múlt el tétlenül életében, hisz katona volt, néphadsereg szin­tű szava lóversenyt nyert, az 1967-es Ki mit tud?-on Bara­nya képviseletében kamera elé került, mint szavaló. De hogy választott hivatásához kö­zelebb kerüljön, elhelyezkedett a megyei állategészségügyi ál­lomáson felcserként. — Ebben az időben igazán nem volt unalmas az életem, sok mindennel foglalkoztam, de a nagy vágyam, az állatorvoslás egyre távolabb került... Ezek utón eldöntöttem, ha már az egyetem nem sikerült, akkor legalább valamilyen komoly szakmát kitanulok, olyat, mely meghatározza oz ember életét. A színházban is felléptem ak­koriban, s az egyik színész ajánlotta, legyek fogtechnikus, az apjánál Pesten kitonulho- tom a szakmát. Nála kezdtem az alapokat elsajátítani, majd átkerültem a Beke céghez, mely az országban az elsők között völt. Itt szabadultam, s szerez­tem meg a szakmunkás bizo­nyítványt. Pécsre szerettem vol­na kerülni, de csak Szekszárdon tudtam elhelyezkedni, az akkor épült új laboratóriumban. Ha­zudnék, ha azt mondanám, hogy rosszul éreztem magam, de az az igazság, nagyon hiányzott Pécs, annak ellenére, hogy rendszeresen visszajártam. — Talán az amatőr színját­szás miatt... — Elsősorban igen, hisz tag­ja voltam (vagyok) a Rudolf Gyuszi bácsi vezette KPVDSZ amatőr színjátszó csoportnak, s a rendszeres próbákon részt vettem, ha esett, ha fújt. A ha­zaköltözés azonban nem sike­rült. így idegenvezetői vizsgát tettem, szabadidőmben csopor­tokat vezettem. Saját loboratóriumának ki­sebbik helyiségében beszélge­tünk, Szentgyörgyi Miklós keze egy pillanatra sem áll meg, újabb és újabb fázisait végzi egy foghíd készítésének, közben telefon csörög, fogorvos érdek­lődik a megrendelt protézis fe­lől, az ajtón barátok lépnek be. — Szeretem, ha mozgás van körülöttem .. . Végül is több évi távoliét után történt a vissza­térés Pécsre, a Fogtechnikai Vállalat itteni laboratóriumába. — Nem mondhatnám, hogy szívesen fogadtak, de néhány hónap alatt sikerült magam el­ismertetnem, legalábbis szak­mailag. Pedig nehéz volt, mert az elején csak a samesz mun­kát csináltatták velem . .. Nem éreztem ott jól magam, nem volt igazi közösség. Pedig na­gyon szerettem volna, ha létre, jön . . . Közben képeztem ma­gam. újításaim voltak, igyekez­tem gondolkodni, töprengeni bizonyos szakmai problémákon: 1v76-ban megszereztem a Szak­ma Kiváló Mestere címet, s még ebben az esztendőben tagja lettem az MSZMP-nek. A munkahelyemen nem igényelték a közösségi munkámat, így ke­restem magamnak máshol fel­adatot. Dolgoztam a pártban és a HNF-ben. Sok energiám volt, kénytelen voltam ezt var lohol levezetni. Engem nem elégít ki, hogy a televízió előtt ülve várjam, vajon milyen mű­sor lesz a következő! A társa­dalmi munkák mellett természe­tesen kikapcsolódásra is jutott időm, színjátszó voltam, s jár­tam a pedagógiai-filozófia szakra az MLEE-en. Még 1972- ben megnősültem, született két fiúnk, a maradék időt a csalá­dom kötötte le. — A nagy változás tavaly történt az életében, önálló fog­technikus lett. Mi késztette erre a lépésre? — Száz emberből kilencven erre biztosan azt mondaná, hogy a nagyobb jövedelem. Bármilyen hihetetlen, de én azért lettem önálló, mert ez egy olyan szakma, hogy évekig csak egy-egy fázist csinál az ember a laborban, s ebbe hosz- szú távon bele lehet őrülni. Én azért foglalkoztam minden egyébbel, hogy állandó moz­gásra késztessem az agyamat. Adódott egy lehetőségem, megszereztem a mestervizsgát, s belevágtam. Nem bántam meg. hisz nem kell naponta harcot vívnom értetlen embe­rekkel. S ami fő, változatossá tehetem a munkámat. Nagyon szeretem, amit csinálok, akkor is szerettem amikor alkalma­zott voltam, többször jártam külföldi tanulmányúton, állan­dóan képeztem magam. Most hasznosíthatom. — Nehéz volt ezt a labora­tóriumot létrehozni? — Tulajdonképpen igen, de annyian segítettek, akiknek ko­rábban én segítettem, hogy gyorsan megszületett, s minden megvan, ami szükséges. Nálam bejött az a mondás, hogy jó tett helyébe jót várj . .. — Milyen gépek, berendezé­sek vannak? — öntőgép, kemence, tech­nika motor, homakfúvó, s mindegyik saját gyártmány, ta. lón erre vagyok a legbüszkébb. — Az élet azt hiszem válto­zatlanul nem azt jelenti Szent­györgyi Miklósnak, hogy reggel­től estig itt dolgozik. — Hát nem, hisz változatlanul tagja vagyok a színjátszó cso­portnak, — közelmúltban kap­tuk meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést — pártfeladatom is akad, úgy, hogy most jól meg­vagyok. de máir töröm a fejem, mit lehetne még csinálni o jö­vőben. Mert az nem biztos, hogy maszek fogtechnikusként megyek nyugdíjba ... Sokan vallják, hogy a partról' szebbek a hullámok. Talán ez még sem igaz? R. N. a) a nyugellátások, a baleseti rokkantsági nyugdíjak, o hozzátartozói baleseti nyug­ellátások legkisebb összegeit, b) a meghatározott összegű nyugellátásokat, szociális el­látásokat; és az utóbbihoz az eltartott hozzátartozóra te­kintettel járó ellátás össze­gét, továbbá c) o sorkatona hozzátartozóinak járó családi segélyt. A házastársi pótlék havi ősz. szege 1984. január 1. napjától 820 forint. A kiegészítés, illetve emelés ugyanazon személy .részére csak egyszeresen jár, kivéve ha a személy házastársi pótlékban is részesül, továbbá azt Oz árvát, aki árvaellátása mellett hadi- árva-járadékban, vagy hadiár­va részére járó nevelés, pótlék, 'bon is részesül. özvegyi vagy szülő nyugdíj megosztása' esetén a jogosul­takat a kiegészítés (emelés) személyenként illeti meg. A hozzátartozói nyugellátá­sok, a hozzátartozói baleseti nyugellátások akkor Is emelés­re kerülnek, ha azok együttes összege az özvegyi nyugdíj két és félszeresét meghaladja. A családipótlékok havi ösz- szege az emelés után az aláb­biak szerint alakul: a) egy gyermek után a gyer­mek hatéves koráig 370 Ft, b) egy gyermek után egyedül­állónak 670 Ft, c) egy gyermek után, ha ko­rábban e gyermek figyelem- bevételével két gyerek után járt családi pótlék 670 Ft, ­d) két gyermek után 1340 Ft, e) két gyermek után egyedülál­lónak 1460 Ft. f) három gyermek után 2190 Ft, g) négy gyermek után 2920 Ft, h) öt gyermek után 3500 Ft, i) hat gyermek után 4080 Ft. Az, aki 1980. július hónapban vagy azt követően három, vagy több gyermek után volt jogosult családi pótlékra és a gyerme­kek száma kettőre vagy egyre csökken, a családi pótlék ösz- szege gyermekenként havi 730 Ft, feltéve, hogy a jogosultat korábban e gyermek(ek) figye­lembevételével megillette a csa­ládi pótlék. Egy gyermek után is havi 730 Ft családi pótlék jár annak, akit mint egyedülállót e gyer­mek figyelembevételével 1980. júliusában vagy ezt követően két vagy több gyermek után megillette a családi pótlék, fel­téve, hogy továbbra1 is egye­dülálló. A tartósan beteg, illetve a testileg vagy szellemileg súlyo­san fogyatékos, állandó fel­ügyeletre szoruló gyermek után a családi pótlék összege havi 880 Ft. Abban az esetben, ha o két gyermek közül az egyik tartó­san beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, a két gyermek után összesen havi 1610 Ft a családi pótlék. Havi 880 Ft a családi pótlék összege a nevelőszülőhöz ki­helyezett állami gondozott gyer­mek után. Havi 200 forint jövedelempót­lék jár a gyermek után, ha a csa­ládi pótlék a társadalombizto­sítási rendelkezések szerint ki­zárólag azért nem állapítható meg, mert a háztartásiban egy hat éven felüli gyermek van, vagy a gyermek árváéi látásban részesül, harmadéves szakmun­kástanuló, illetőleg a gyermek szakm un kásta nuló-otthon ba n helyezték el. A gyermekgondozási segélyre jogosult a gyermekek számától függetlenül, havi 360 Ft jöve­delempótlék jár. Az emelések, illetve kiegé­szítések hivataliból történnek, így külön kérelmet nem kell elő­terjeszteni. S. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom