Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-16 / 46. szám
1984. február 16., csütörtök Dunántúlt napló 3 Mezőgazdasági szakképzés Szerrtíőrmcen r Négy pécsi szerző Uj szelek egy ötvenéves iskolában Fűrészgépek hangja tör be az iskola falai közé, mialatt beszélgetünk. Fákat vágnak ki a Szentlörinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola udvarán, hogy helyet csináljanak az épületbővítésnek: 6 tanterem, 2 laboratórium, egy 600 adagos konyha és ebédlő készül majd itt megyei erőből és a következő ütemben egy tornaterem. Bővülni fog az intézmény, amely 1980-ban emlékezett fennállásának 50. évfordulójára. Annak idején téli gazdasági iskolaként oktatták itt a modern gazdálkodás ismereteit a parasztfiataloknak, s adtak ki 1945-ig 637 „Aranykalászos gazda" oklevelet. Lányok, asszonyok részére is tar. tottak háztartási vándortanfolyamokat. A felszabadulás után különféle titulus alatt, de min. dig a középfokú mezőgazdasá. gi képzés feladatait látta el az iskola, amely 1985-től ismét ötéves technikumi képzést foly. tat majd az állategészségügyi szakon. Ezért a megyei tanács támogatásából biztosított tanteremépítés, valamint az új gyakorlóbázis, amire most a legbüszkébbek a szentlőrinci iskolánál. — Azért bukott meg a jelenlegi technikusképzési rendszer, — mondja Litter József igazgató, maga is egykori szentlőrinci diák —, mert az üzemek nem tudták magukra vállalni a gyakorlati képzést. Ezt az iskolákban kell megvalósítani. Az üzemek azt sem vehetik figyelembe, hogy az ötnapos munkahétre való átállással csökkent a gyakorlati órák száma: ők a gyakorlatilag, elméletileg is felkészült szakembert várják. Ezért is adott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium segítséget az új gyakorlóbázisunk megépítéséhez, ez most a legmodernebb az ország szakközépiskoláit tekintve. Tarcsapusztán, a tangazdaság közelében áll a gyakorló, bázis i'ii. klinkertéglós épülete, amit december óta használ az iskola. Mikor ott jártunk, a boncteremben folyt a munka, egy 40 napos, vemhes sertés- méh hevert a bádogasztalon. — Tizenkét boncasztalon tudunk egyszerre dolgozni, kisebb csoportokban — mondta el három harmadéves lány, köz. ben rendbe szedve a boncasztalt, — és nagyszerűen lehet itt folytatni az élettani gyakorlatokat. A másik teremben emelkedő padsorok, akár az állatorvosi egyetemen, előttük tágas tér, ahová be lehet vezetni a vizsgálatra, elbírálásra az állatot. Mindent hófehér csempe borít. Négyszobás, 4—4 ágyas kollégiumi rész csatlakozik e termekhez meg konyha és étkező, hiszen itt laknak azok a tanulók, akik a Tarcsapusztai gazdaságban töltik a gyakorlataikat és korán reggel meg ebéd után mennek dolgozni az istállókba. — A közelben fog felépülni az új tanistállónk, ugyancsak MÉM-támogatással — mutatja Litter József. — Ez évben készül el, különféle állatokat tartunk majd benne az oktatási céloknak megfelelően. A telepen sem okozunk zavart így a jelenlétünkkel, és a vá- góhídról kapunk majd állatokat oktatási célra, utána pedig ugyanoda kerülnek vissza. így senkit sem ér kár. A thermohydroqráffal ismerkednek a harmadéves hallgatók a tarcsapusztai gyakorlati oktatási központban. fiz Egyetemi Szemle új szama Idén ötödik évfolyamába lépett az Egyetemi Szemle, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rangos folyóirata. A tavalyi utolsó szóm kissé megkésve, február első felében jut el a hazai olvasókhoz és a külföldi csere- partnerekhez. A lap vezető helyen közli O. T. Bogomo/ov-nak az egyetem díszdoktorának, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tagjának előadás-szövegét Szocialista közösség: A 80-as évek gazdasági stratégiája címmel. Dr. Michalik Károly és dr. Szigeti Endre méltatja a 100 éve elhunyt Marx Károly munkásságát. A többi között dr. László Imre elemzi az innováció irányításának egyes kérdéseit, s dr. Poszmik Erzsébet összehasonlítja a jövedelemszerzés és életmód néhány összefüggését. Négy pécsi szerző munkáját is olvashatjuk. Dr. Aradi Lász- lóné, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa és dr. Farkas Ferencné, az egyetem másik adjunktusa közösen publikált Néhány megjegyzés az azonos társadalmi folyamatok politikai, illetve tudományos megítéléséhez címmel. Mátyás László és Székely István, a Pécsi -Tudományegyetem két munkatársa ismerteti az ökono- metria helye és szerepe a közgazdaság-tudományokban mot- tójú tudományos vitát. Az Egyetemi Szemlét indulásától dr. Neményi István egyetemi tanár szerkeszti. P. R. Szaporodásbiológiai gyakorlatokra állatorvosok is el fognak járni erre a bázisra, a felnőtt-továbbképzés keretében, a regionális szerepű Szekszárdi Állattenyésztési Közös Vállalat szervezésében. Videobe. rendezése is van az iskolának, hiszen az egészségügyi zárlatok távol tarthatják a diákokat az üzemektől, másrészt egyes jelenségek oktatási időben való bemutatása sem mindig időzít, hető a termelésben. A gyakor. lóbázison programokat szeretnének felvenni, s ezeket az ok. tatásban, a szaktanácsadásban hasznosítani. A mezőgazdaság mindennapjaival igen szoros kapcsolatot tart fenn a szentlőrinci is. kola. Nemcsak azért, mert Baranyában és a környező megyékben dolgozó vezetők, mezőgazdasági szakemberek jó része valaha a diákjuk volt, hanem azért is, mivel termelőüzem és szakképzés egymásrautaltsága jó ideje nyilvánvaló. — Évente tájékoztatjuk az üzemek vezetőit, személyzetiseit, az üzemek pedig konkrét javaslatokkal, kérésekkel jönnek hozzánk. Ez nagy húzóerőt jelent a diákok számára, akik nemcsak az itteni de a felsőfokú tanulmányaikhoz is ösztöndíjat, támogatást, biztatást kapnak az üzemektől. így ma már a szakma iránti elhivatottságot is mérlegelni tudjuk és válogathatunk a jelentkezők között. Tavaly érettségizett 61 tanulónk közül 13 sikeresen felvételizett és továbbtanul. Az országos szakmai tanulmányi versenyeken 35 diákunk vett részt és négyen kerültek be a legjobb tíz közé a kétféle szakmából. Aki nem tanult tovább, 95 százalékban ugyancsak a mezőgazdaságban helyezkedett el, s így nem veszett kárba, amit itt tanult. Két szakot oktatnak Szentlő- rincen, hiszen megszűnt a korábbi általános állattenyésztői szak csakúgy, mint másutt a növénytermesztői. Itt is jellemző a szakosodás. A mezőgazdasági áruforgalmi szakon tavaly bocsátották ki -az első érettségizőket, az állategészségügyin már két évfolyam végzett Szentlőrincen. A megszűnt két szak kifut a, levelezőoktatásban is, látogatott viszont a szakmunkások szak- középiskolája és a MÉM középszintű vezetők számára működtetett iskolája. Mivel őket nem nélkülözheti hosszabb időre a termelés, heti egy napot töltenek Szentlőrincen, ahol a megye legavatottabb szakembereitől hallgatnak előadást. — Sokat segít munkánkban a mezőgazdaság társadalmi rangja —, mondja végezetül Litter József. — Most már a jeles és a kitűnő eredményű tanulók is jelentkeznek hozzánk, hiszen minden nyitott szemmel járó ember előtt világos, hogy a magyar mező- gazdaság a világ élvonalában halad. Ezért érdeklődik munkánk iránt ausztriai testvériskolánk, s ezért jönnek hozzánk a továbbtanulás gondolatával foglalkozó fiatalok is. Gállos Orsolya Bemutató előtt a Balett ’84 Fiatal koreográfusok estje Minden színháznak, így minden táncszínháznak is általában megvan a maga arculata, amit művészi törekvéseinek irányítása formál egyedivé, sajátossá. így van ez a Pécsi Balettnél is. Egy-egy évad bemutatójának lehet visszatérő címe: Balett '83. Balett '84. Ám ami mögötte van, annak mindenképpen valami újat kell adnia, akkor is, ha a koreográfiák — tehát saját koreográfusainak — stílusjegyei fölis- merhetőek benne. Az idei évadban merész kezdeményezés tanúi lehetünk. A Balett '84-ben fiatal koreográfusok először lépnek a közönség elé. Honnan jött ez a gondolat és hogyan illeszthető bele az együttes koncepciójába? — kérdeztük a Pécsi Balett igazgatójától, Tóth Sándor tál. — A fiatal koreográfusok estje egy középtávú elképzelésünk része. Minden balettegyüttesnek megvan a maga egy-két állandó koreográfusa, ami számukra egy bizonyos alkotói meghatározottságot ad. Ugyanakkor az együttesnek nyitottnak is kell lennie, például vendégkoreográfusok meghívásával. Évekkel ezelőtt mi öt vendégkoreográfus-es- tet terveztünk. A sor a Keve- házi — Bán-esttel indult, a következő évben Pavel Smok szerzői estje, tavaly pedig a Svéd-balett következett. Az idei évben fiatalok mutatkoznak be, s a sort majd valószínűleg jövőre a franciaest zárja majd le — mondotta. László Péter Cikkünkben o három közül két fiatal táncművészt szeretnénk bemutatni. A harmadikról, Bertrand d'At-ról, a Bejárt Balett tagjáról egy későbbi írásunkban szólunk. László Péter „öreg" koreográfusnak számít, több ’ jeles kompozícióra tekinthet már vissza. Ezek koncertbalettek vagy könnyűzenei koreográfiák voltak, így táncszínházi alkotóként, önálló művel ő is most lép először a közönség elé. Tíz éve végzett az Állami Balettintézetben. Az 1974/75-ös évadot Leningrádban, a Vaga- novaiskola tanulmányaival töltötte. Az Operaház tagja, 1979- től címzetes magántáncosa. Négy éve készítette el Jean Michel Jare Equinoxe c. zenéjére első koreográfiáját; jelentősebb alkotásai Stravinszkij Pulcinellá-jának zenéjére egy- felvonásos balett a tv-ben, s Lőrinc Katalin Beethoven Hegedűversenyére szimfonikus balett, amit a Vigadóban mutattak be 1983 nyarán. Rendszeresen készít koreográfiákat a tv-nek. Pécsi bemutatkozásához készülő színházi balettjének címe: A természet titkos világa. Születéséről a következőket mondta: — Két párhuzamos gondolat inspirált. Az egyik maga a zene: Stewie Wonder muzsikája; a másik egy elképzelésem: hogyan lehetne a drámaiságot nem drámai eszközökkel kifejezni? ... A néző előtt vidám hangulatú, tréfás-dzsesszes táncjáték elevenedik meg — s párhuzamosan az a gondolat, hogy a természetet, olykor még a legjobb szándékkal is, szándékosan pusztítják ... A játék, az öröm, a mezei csokor — a virág halála. A drámaiság ebben a kontrasztban jelentkezik. A táncmű paradox gondolatra épült, de bizakodom, a közönség megérti magát a gondolatot. . . Lőrinc Katalin régi ismerősünk. Három éve a Pécsi Balett táncművésze: jó néhány táncmű szólisztikus részeiben keltett figyelmet. Tavaly pedig a Svéd-est asszisztenseként mutatkozott be, s oroszlánrésze volt az est három balettjének betanításában. Koreográfusként most debütál. Balettjéhez bibliai témát keresett, amelynek zenéjét a közel-keleti zenei folklórból, főleg zsidó népzenei anyagból merítette. A táncműben a gondolatiság dominál . . . Alkotója az emberiség gyermekkorának időszakába visszanyúlva arra próbál választ keresni: hol léptük át ezt az időszakot, s hol rontottuk el oly mértékben a kapcsolatainkat, hogy ennyire ne tudjunk szót érteni egymással — miként ez tapasztalható . . . A február 18-i premieren három fiatal koreográfus lép elénk első színházi táncművével. Bizakodunk, ezzel nemcsak a Pécsi Balett hagyományait folytatják — a közönség is új színekkel, élményekkel gazdagodik általa. A Művészeti Szakközépiskola zenetagozatos tanulói egy-két havonként növendékhangversenyt tartanak az iskola Erkel termében. A képen Kerekes László III. osztályos tanuló Vivaldi G-dúr fagottversenyét adja elő. Fotó: Tóth László llpipl^iiipiil • • Összefüggések Ugye, ócska egy cím, közhelyes és olcsó, hisz mi nem függ össze? Vannak-e dolgok földön és égen, amik közt a szorgos elme, ha akar, nem talál valamiféle kapcsolatot, logikusát vagy erőszakoltat, frappánsat vagy kínosan frappírozottat? Amennyire meg tudom ítélni, James Burke „rendhagyó gondolatai a változásról" valós összefüggések során jutnak el, mondjuk, a háromszögvitorla felfedezésétől a magdeburgi félgömbökön át az atombombáig. Az összefüggések címet viselő sorozat második, vasárnap esti darabja éppoly lenyűgöző s emlékezetesen könnyed volt, mint az első. Műfaját — nincs jobb szavam rá — filmesszének mondanám. Nagyvonalú, olykor egészen frivol társítások, könnyed csevegés, érzékletes (képi!) megjelenítés — szóval, mindenképp érdemes figyelni a hátralévő hét folytatásra. Mint valami atomkori peripatetikus, sétálva oktató bölcs, James Bürke Alexandriá- tál Skóciáig, Regensburgtól Törökországig „sétálgat" a nézővel, beszél, mutogat és tűnődik. Nem nyilatkoztat ki semmit, megosztja gondolatait. Azt hiszem, a délelőtti mellett létezik a Szabadság téren egy másik, esti „Iskolatelevízió" is, egy ismeretterjesztő sorozatokból, filmekből, stúdióbeszélgetésekből álló tanterv, tanmenet és „hatöri k h asz a k a d " - n e v el é si célok nélküli „iskola". Legalább olyan jó, mint a hivatalos. Vagyis ebből a felnőtt tanintézetből, hála isten, többnyire hiányzik a görcsös didaxis. Többnyire — írom —, mert ellenpéldából is akad elég és ez utóbbiak meglehetősen kirí - vóak. Mint a Családi kör csütörtök esti penzuma. Ha egy játékfilmből, tévéjátékból süt és süvít a „nevelő célzat", az ember legföljebb megriad, vállat von, mindenesetre megállapítja, hogy rossz volt a produkció, nem volt „mű" a szó esztétikai, tévé-művészeti értelmében. De ha tanmesét tanmeseként nem akar, műalkotásként restell eladni a televízió és köztesként megteremti az illusztráció szerencsétlen formáját: az előre látható kudarc. Ilyen volt az Elfelejtett kazetták című műsor. (Csak közbevető- leg, szinte kötözködésként: egy kazetta volt „elfelejtve", doboza alapján azt is orsós magnószalagnak néztem.) Kozák András és Dra.hota Andrea fáradt rutinnal kínlódik háromnegyed órán át, hogy filmbéli gyerekeikkel együtt újra és újra elragozzák a sosem hallott nagy igazságot: a mai családok tagjai keveset beszélgetnek egymással. A néző ezt két perc alatt fölfogja, egyebet nem kap, így csöndesen unatkozik, vagy átkapcsol jégkorongra. Ezt tenné Kozák András is, mert igencsak vergődik ez a család. A színész ábrázolna, ugye, színészileg, de valójában nincs mit, mert a mű — alig titkolt — indukciós anyag egy unalmas szülői értekezlet számára. Másik lehetősége, hogy fölmondja a szöveget, ehhez meg túlságosan feldúsított a soványka közlendő, a nemes pátoszt mégse lehet csak úgy elmorogni főműsorban. Mi marad hát, az elemi rutin, a sokat sejtető nézés, a hangos sóhaj, a panel-hangsúlyok, mindaz, amivel a vasúti menetrend is eladható vagy legalábbis annak vélt, a képernyőn. Marad a gyakori kísérlet; szentesíti-e a legjobb cél a silány eszközöket, a szájbarágóst, az egyszerűsítést, tesz-e csodát a színész a megíratlan szöveggel, a kicsontozott konfliktusokkal? Aligha. W. E. Parti Nagy Lajos
