Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-11 / 41. szám
1984. február 11., nőm bat Punantmi ncroio 13 ★ Termelőszövetkezeti zárszámadások Baranyában ★ Negyvenhatmilliós nyereség Mágocson Ismét Sziveri Kálmánt választották meg a tsz elnökének Kabaréba is jó poén lehetne a mágocsi termelőszövetkezet tegnapi zárszámadó közgyűlését levezető elnök ismét és ismét visszatérő kérdése. Hegedűs Lajos, a szövetkezet párttitkára ugyanis a szövetkezeti demokrácia maximális betartásával a szavazások alkalmával újból és újból megkérdezte, hogy a külső termekben jelenlevő szövetkezeti tagok egyetértenek-e a mágocsi művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő tagság véleményével. Mágocson az 1983-as esztendő eredményeit, az 1984-es év terveit összegező termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlésen ugyanis sor került a szövetkezet vezetőségének újraválasztására is. A tudósítás keretében aligha lehet, nem is szabad a legutóbbi választások óta elmúlt csaknem öt esztendő történetét részletesen visszaidézni, mint ahogy arra sincs mód, hogy az 1983-as év eredményeit felsoroljuk. Tény, hogy Sziveri Kálmán, a szövetkezet lemondó, és újraválasztott elnöke a mezőgazdaság számára rossz időjárási viszonyok, kedvezőtlen földrajzi adottságok közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzem 1983-as eredményéről beszámolva több mint 46 millió forintos nyereséget jelentett a tagságnak. Sziveri Kálmán 1949-ben a termelőszövetkezet alapító tagja volt, hosszú évtizedekig vezette eredményesen a termelőszövetkezetet, nem véletlen tehát, hogy a csaknem 61 éves vezető lemondásakor, újraválasztásakor a tsz csaknem valamennyi dolgozó tagja részt vett a közgyűlésen, a mágocsi művelődési ház valamennyi termét megtöltötték a résztvevők. Néhány számadat az elmúlt öt esztendő gazdálkodásából: a búza hektáronkénti termésátlaga 31 mázsáról 48 mázsára, a kukoricáé 65-ről 68-ra nőtt, az idei tervek ezt is meghaladják. Az egy tehénre jutó éves tejtermelés Baranya legnagyobb szövetkezeti szarvasmarha-tartó gazdaságában öt év alatt 3217 literről 5270-re emelkedett. A 18 alkalommal Kiváló szövetkezeti gazdaság címet elért mezőgazdasági üzem a működési területén levő hét községben az utak, járdák, iskolák, bölcsődék, óvodák, tornacsarnokok egész sorának létrehozásában segédkezett. A tagság bére, jövedelme évről évre emelkedik, évente csaknem kétszáz termelőszövetkezeti tag üdültetését biztosítják, ugyanennyi nyugdíjas megélhetéséhez járulnak anyagi segítséggel. Dr. Laczfi Dániel, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályvezetője a magyar mezőgazdaság 1984. évi exportfeladatainak fontosságát hangsúlyozta hozzászólásában, amelyben a mágocsi tsz is fontos szerepet kell hogy vállaljon. Dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője Baranya mezőgazdaságának 1983. évi eredményeinek elemzésekor a mágocsi szövetkezetét a harmadik legjobbnak értékelte, kiemelve a községfejlesztési, társadalompolitikai tevékenységének jelentőségét. Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára elmondotta, hogy a má- gocsiak eredményeiben különösen értékeli, hogy a kedvezőtlen időjárást, az adottságokat az emberi szaktudással, technikával ellensúlyozni képesek. Dr. Kiss Károly, a Baranya megyei TESZÖV titkárhelyettese a megye valamennyi szövetkezeti gazdaságának nevében köszöntötte a mágocsiakat, külön az újraválasztott elnököt, Sziveri Kálmánt, az új általános elnök- helyettest, Kubik Zoltánt és az új vezetőséget. * Reménypuszta Magas hozamok, kiemelkedő jövedelmezőséggel Nőtt a termelés, a nyereség, a közös vagyon és a személyes jövedelem — kiemelkedően si_ keres évet zárt a reménypusztai termelőszövetkezet. Kislakj László elnök a tegnapi részközgyűlésen —, ame. lyen részt vett dr. Dányj Pál, a megyei pártbizottság és Novak Szilveszter, a városi párt- bizottság titkára — 31 millió forintos nyereségről adott szó. mot, ez 20 százalékos megugrás egyetlen év alatt. A közös vagyont 16 millióval gyarapították, és nettó árbevételük elérte a 270 milliót. Az alaptevékenységben nemcsak a hozamok magasak, hanem a jövedelmezőség is. Egy mázsa búzát 164, egy mázsa kukoricát 220 forintért állítottak elő. Az állattenyésztés 76,5 százalékos költségszinttel dolgozott. Reménypusztán a hozzáértést és a precizitást kamatoztatják. A tejhozam több mint 5300 liter. Sertéstelepük 316 első osztályú tenyészkant szállított, és tenyészkocasüldő. két terven felül is. Idejében ismerték fel. hogy nehéz piac, helyzeteken a magas fokú feldolgozottság és fejlett ipari tevékenység segíthet át. Tavaly a második félévben több milliós rekonstrukció és bővítés után úiból beindult a baromfifeldolgozójuk. Hetente négy napon broilert dolgoznak fel, gyártmányaik 51 százaléka exportra megy. Jelentős fejlesztést valósítottak meg az önitató, a lakatos- és az öntvényüzemben. A mellék- tevékenységből 30 millió forint volt a termelőszövetkezet bevétele. Az eredményes munka lehetővé tette a jövedelmek tekintélyes emelését. A bérszínvonal nni-ről 59 754 forintra nőtt, s ehhez jön most a 15 százalékos nyereségrészesedés. Dr. Dányi Pál elismeréssel szólt a tsz tevékenységéről. A kedvezőtlen külső hatásokat jól ellensúlyozták. Minden hatásra azonnal gondolkodnak és cselekszenek. Kiaknázzák a termelésben levő lehetőségeket, de úgy, hogy a munka eredményessége is nőjön. Itt e kettő együtt megy. Bebizonyosodott, hogy a több lábon állás nagy előnyöket hoz a stabilitás és az eredményesség szempontjából. Reménypusztán 1979 óta a személyes jövedelem növekedése meghaladja az árszínvonal emelkedését. Nem elégszenek meg, hogy csak megőrizzék az életszínvonalat, többet hoztak ki a gazdaságból, és ez a személyes jövedelemben is tükröződik. * Nehéz, de eredményes év az egyesült tsz-ben Kishajmás-Abaliget első közös zárszámadása Ismét tárnod a tel Hófúvással, nagy erejű szélviharokkal köszöntött ránk a péntek Szélvihar Baranyában Csütörtökön 17 órakor orkánszerű viharos szél tört Baranyára. A pogányi meteorológiai főállomás tegnap kora délutáni helyzetjelentése szerint a széllökések ereje nem csillapodott, gyakran elérték a 115 kilométeres óránkénti sebességet és 2 centiméternyi hó is esett. Tegnap délután két órakor érdeklődtünk, okozott-e károkat az orkánszerű, viharos erejű szél megyénkben. A Postaigazgatóságon megEgyházasharaszti talpon maradt tudtuk, hogy Nagykanizsa—Le- tenye és Nagykanizsa—Lenti térségében légvezetékeket szaggatott a szél, a vihar fákat döntött a légvezetékekre. A Vasútigazgatóságnak nem okozott különösebb zavart a mostoha időjárás. A Volántól megtudtuk, hogy a Szegedről tegnap 5.35 órakor Pécsre induló' gyorsjáratot a lothárdi elágazásnál a viharos széllökés az árokba döntötte a havas, jeges útról, a megsérült buszt még nem tudták kiemelni az árokból. A Pécsről 5.25 órakor Szegedre induló busz 10.10 óra helyett még 13.15 órakor sem ért célba, emiatt nem indították Pécsről 14.30 órakor Szegedre a következő buszt. A DÉDÁSZ területén Nagykanizsa térségében 2, Kaposvár térségében 3 darab 20 kilovoltos középfeszültségű távvezetéket rongált meg a vihar. Siklós térségében tegnap 5.15 órakor 7 darab középfeszültségű távvezetéket szaggatott meg az orkánszerű szél, emiatt 11 ezer fogyasztó maradt áram nélkül. A DÉDÁSZ szakemberei 10.55 órára helyreállították a sérült vezetékeket Siklós térségében. M. L. Befejeződött az országos bőr- és bőrfeldolgozó-ipari szakvásár Pécsett A múlt év január 1-én egyesült két hegyháti, mostoha termőhelyi adottságú közös gazdaság a kishajmási és abaligeti tsz kollektívája tegnap tartotta első közös zárszámadási közgyűlését. Az új, immár 3000 hektáros szövetkezet, amely az egyesülésben a „Kishajmási Hegyhát Tsz Abaliget” nevet vette fel, sok gazdasági, pénzügyi és főként emberi problémával terhes évet tud maga mögött. A gyenge pozíciókból induló Abaliget betársulása lefékezte Kishajmás dinamikus fejlődését. A nyár végén volt olyan időszak, hogy a tagok munkabérét is csak nehezen tudták kifizetni. Piaci gondok nehezítették a kishajmási kerámiagyár termékeinek értékesítését is. Az év végére azonban rendeződtek a sorok. A tegnapi közgyűlésen Takács Jenő tsz-elnök mindent egybevetve ismét eredményes évről számolhatott be a tagságnak. Tavaly sikeresen befejezték a 22 millió kerámia üzemi rekonstrukciót, ami lehetővé teszi, hogy az idén megkezdhessék az ipari kerámia, elsősorban a kályhacsempe gyártását. A kaposvári SZ’ÖVKER és a pécsi PIK a legnagyobb megrendelőjük. Ez utóbbi 6 millió forint értékű csempét vásárol az idén. A hagyományos díszkerámiából 250 000 dolláros — 10 millió forintos — NSZK-beli megrendelést kell az idén teljesíteniük. Az exportszerződést a napokban írják alá. A kerá- miaüzem-beruházás mellett, a gabonatermesztést gépesítették, 2,5 milliót fordítottak gépvásárlásra. A szövetkezet teljesen hitel nélkül fordul az új évbe, alapjaikat feltöltötték és egy szerény 500 000 forint értékű tiszta nyereséget is kigazdálkodtak. Az egy főre eső éves átlagkereset 44 606 forint. Ehhez tegnap még mintegy fél havi nyereségrészesedést is kifizettek a tagoknak. Az egyházasharaszti Jóbarát Termelőszövetkezet tegnapi küldöttgyűlésén Tarcsi Lajosáé elnök az' 1983-as zárszámadás ismertetése előtt az 1981-ben az előző évi eredménytelen gazdálkodás miatt eszközölt különleges rendezés eddigi hatásairól adott számot. Az elmúlt években eredményes gazdálkodást folytatott a termelő- szövetkezet, sikerült talpon maradnia, s 1983-ban — az aszály okozta károk ellenére is — nyereséges évet zárt. Még az éveken át csak veszteséget orodukáló szarvasmarha-ága. zat is, ha szerény mértékben ugyan, de nyereséget hozott. A szövetkezet bruttó jövedelme ?6 millió forint, a mérleg szerinti nyeresége 11 millió forint volt. Egy főre vetítve a kifizetett munkabér 45 ezer forint, az eredmény 32 ezer forint, a termelési érték pedig 374 ezer forint. Befejeződött a pécsi Nevelési Központban január 20-a óta zajló országos bőr- és bőrfeldolgozó-ipari szakvásár. A színházterem tegnap, az utolsó nap délelőttjén is mozgalmas képet mutatott: a kereskedők a Tatai Cipőgyár által felkínált cipők közül válogattak és rendeltek, különös figyelemmel a közönségnek is tetszett és sok szavazatot kapott elegáns és kényelmes tatai férficipőkre. Tóth Tamás, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese kérésünkre elkészítette a szakvásár gyorsmérlegét, eszerint az állami és a szövetkezeti kereskedelem az év második felére, tehát az őszi—téli szezonra ösz- szesen 5 millió pár cipőt és csizmát rendelt az ipartól. Vagyis mindent megvettek, amit pár számban a cipőgyárak felkínáltak, tegyük hozzá, ennél többre is megrendelést adott volna itt, Pécsett a kereskedelem. A nyitott kérdésekre természetesen visszatérnek, a kereskedelem további tárgyalásokat folytat majd az iparral, de immár külön-külön, a gyárakat egyenként felkeresve. Tóth Tamás szerint, ami a felkínált modellek színvonalát illeti, nincs látványos fejlődés, kiugrás, a színvonal a tavalyihoz hasonló, de ez mindenképpen egy tisztességes szint, öröm, hogy a bemutatott több mint 1100 modell fele gyermekcipő volt. Oszaczky László, a rendező Bőr- és Cipőipari Egyesülés munkatársa: a szakvásár kitűnő házigazdájának bizonyult Pécs, a tárgyaló felek, az ipar és a kereskedelem képviselői immár otthonosan mozogtak, a szakvásár tartalmi gazdagításában ielentős szerepet töltött be a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottsága. M. Z. Jó évet zártak Szigetváron Ismét jó esztendőt zárt a szigetvári tsz, a nyereség több mint 25 millió forint lett. Ez a fegyelmezett, jól szervezett munkának köszönhető, emelte ki zárszámadó beszámolójában tegnap Varga László elnök. A legtöbb nyereséget a növénytermesztés hozta a csaknem 6000 hektáron dolgozó közös gazdaságban, búzából 51,5, kukoricából 83, zöldborsóból 44, szójából 22 mázsa lett a hektáronkénti hozam. Idén is a növénytermesztés kapja a legnagyobb hangsúlyt. Kukoricából tíz mázsával nagyobb hektáronkénti átlagot akarnak elérni. A gépesítés, a technológiai finomítás kerül előtérbe a zöldborsó és a szója esetében. Mindegyik növény termőterületét jócskán megnövelik. De szeretnék a veszteséggel záró cukorrépa- és szőlő- termesztést, valamint az erdészetet is az élvonalhoz felzárkóztatni. Ugyanez vonatkozik a gondokkal küszködő szarvas- marha- és baromfitartásra is. Az ünnepi közgyűlésen felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. Elismeréssel szólt arról, ahogy a szigetvári közösség a népgazdasági törekvések szellemében dolgozik. Sokat tesznek a szociálpolitikai célkitűzések megvalósításáért, építenek az új technikát fogadó emberek szorgalmára is. Az önkritikusság jellemzi a közösséget, amely saját hibáin okulva tudja, miként lépjen tovább, főként az állattenyésztésben. — * * i— Megújult a műszaki hátterűk Zárszámadás a majsi Kossuth Tsz-nél A szója és a cukorrépa megsínylette a csapadékszegény időjárást, emiatt valamivel gyengébb eredménnyel zártak az előző évinél. Viszont 14 milliós fejlesztéssel megvalósították tervüket, megújították a műszaki hátteret: a szállítóparkot majd teljes egészében kicserélték, megszüntették tárolási gondjaikat. Tegnap délelőtt Majsan, a Kossuth filmszínházban tartott zárszámadási küldöttgyűlést a maisi Kossuth Tsz melynek elnöke, Merger László vonta meg a gazdaság előző évi eredményeinek mérlegét és vázolta az idei legfontosabb tennivalókat. A termelési érték 14 millióval nőtt, elérte a 146 milliót. A nyereség megközelítette a 12,5 milliót, a dolgozók jövedelme ezer forinttal emelkedett. Növénytermesztési ágazatukban a búza hozta a hektáronkénti 6,2—6,3 tonnát, kukoricából is 9,3 tonnát takarítottak be hektáronként, a szója és a cukorrépa terméseredményeiket lerontotta az aszály. Állattenyésztésük is szépen fejlődött: a tehenészetük tejhozama 100—110 literrel növekedve elérte tehenenként az 5100 litert, ezáltal is csökkent a tej előállítási költsége. Sertésállományuk is szép eredményt hozott, növekedett a nyereségük a sertések után. Különösen a háztáii forgalma javult, több mint 6 millió forinttal, amiben döntő szerepet játszott a sertéstenyésztés. Idei kiemelt feladatuk, hogy takarmánykeverőt építsenek és továbbfejlesszék a háztáji sertéshizlalást. A majsiak zárszámadásán részt vett és felszólalt Berettyón László, a MÉM személyzeti főosztályvezető-helyettese.
