Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-01 / 31. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 31, szám 1984. február 1., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Adropov válaszlevele JÉ az UNESCO 9 sN|l§| 1 ;i főigazgatójához :í|L, 7 j (2. oldal) " ' * £ • 1 * BérlőIP* is közösségek Fényképezik a tilosba hajtókát. (Tudósítás az 5. ol(3. oldal) dalon.) Jó célokat szolgálnak Rég robbant be akkora sebességgel egy közgazdasági betűszó a köztudatba, mint a vgm. Nem sokan akadnak az országban, akik számára ismételten tudatosítani kell, hogy a három betű egy 1982 elejétől hódító új vállalkozási formát, a vállalati gazdasági munka- közösséget jelöli. Az 1983. május végi adatok összesen 6500 vgm-et és szakcsoportot számlálnak, 60 ezer résztvevővel. Az űj vállalkozási formák előnye, haszna közismert: pótlólagos munkaerőforrást teremtenek, többletjövedelemhez juttatják a többletmunkát vállaló dolgozókat, enyhítik a háttéripari kooperációs gondokat, szűk termelési keresztmetszeteket oldanak fel, s segítségükkel könnyebben megtarthatók a kvalifikált szakemberek. A kedvező gazdasági hatások közé sorolható ez is, hogy a vgm-ek pégyötöde fizikai munkát végez, ezen belül több mint ötven százalékuk háttéripari tevékenységet lát el, és a közösségek tagjainak mintegy 70 százaléka főállásának, szakismeretének, gyakorlatának megfelelő tevékenységet folytat. A felmérések szerint a munkaközösségek több mint kilenctizedé kizárólag az anya- vállalat részére vállal munkát. A közösségek tagjai többségükben munkaszüneti napokon és kisebb mértékben a munkaidő után dolgoznak, egy órára eső jövedelmük általában két-háromszorosa a főállásban kapott órabérnek. Létezésük tehát fontos, és egyént, vállalatot, országot tekintve egyaránt jó célokat szolgál. Mindez nem feledtetheti azokat a veszélyeket, amelyekre több száz közösség ellenőrzése során fény derült. Ugyanakkor az is tény, hogy a közösségek néhol korrupciós veszélyeket is előidézhetnek. Előfordul, hogy a vállalat némelyik felelős beosztású szakembere csak akkor ad folyamatos és jól fizető munkát, ha a közösség „lead egy .Ady-t”. Gondot okoz az is, hogy jogilag nem teljesen tisztázott, ki lehet tagja és ki nem a munkaközösségnek. Összeférhetetlen például, ha a vgm- eknek munkát adó, vagy a terméket, szolgáltatást átvevő, ellenőrző vállalati dolgozó is tagja a munkaközösségnek. Ha nem is általános, mindenesetre előfordul az ügyeskedés a közösségekben. Az ellenőrzések beszámolnak olyan esetről, amikor a munkaközösség az elvállalt munkát 15 százalékos haszon ellenében kisiparossal végeztette el. Egy másik példa: előfordult, hogy a vgm saját találmánya alapján gyártott terméket, az értékesítési kísérletek azonban kudarcba fulladtak. Nem lett volna baj, ha a közösség saját kontójára próbálkozott volna. Ám a vállalattól előleget kaptak a termelés finanszírozására, aminek révén mellesleg százezer forint jövedelemre tettek szert. Márpedig ez — eladhatatlan termékek esetén — aligha tartozhat a bocsánatos bűnök sorába. Az ilyen rendellenességekre a jövőben oda kell figyelni. Már azért is, hogy ne árthassanak a több mint hatezer törvénytisztelő munkaközösség jó hírének. Molnár Patrícia Napirenden a nagykereskedelmi vállalatok tevékenysége Komló 1984-. évi terve Kereskedelempolitikai aktíva Pécsett Szerelés alatt a komlói új kenyérgyár technológiai sora II sikondai városrész a fejlesztés kizpooliákao Megkezdik a kórház rekonstrukciúját Dávidföldön alakítanak ki telkeket családi ház építésére Erb János felvétele Az idei esztendő költségvetési és fejlesztési tervét, valamint a társadalmi munkaprogramját vitatta meg és hagyta jóvá tegnapi ülésén a Komló városi Tanács. A tanács 1984. évi költség- vetése 7,7 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Az emelkedés, amely közel 15 millió forint, csak szerény változást jelent, hiszen az ösz- szeg túlnyomó része, mintegy 10 millió forint bérnövekedés. A rendelkezésre álló összegből csak fokozott takarékossággal tudják az alapellátást szinten tartani és az intézmények zavartalan működését biztosítani. A költségvetés 34 százalékát az egészségügy, míg 43 százalékát az oktatási és kulturális ágazat használja fel. A szociális ellátásra jóval többet fordítanak, mint korábban. Nem szerepel a komlói költségvetési számok között a kórház-rendelőintézeti egység rekonstrukciója, amely az idén kezdődik a megyei tanács másfél millió forintjával. A fejlesztések között első helyen a sikondai új lakótelep építésének folytatása áll. Év végéig 138 OTP-lakást kívánnak ezen a területen átadni. Tanácsi célcsoportos bérlakások is épülnek, a szilvási városrészben 64 készül el. Folytatódik a szennyvíztelep építése, valamint az erőmű környezetvédő és kapacitásbővítő beruházása. Szerepel a 84-es tervben a sikondai városrész közművesítése, egy felnőtt és egy gyermek körzeti orvosi rendelő építésének megkezdése, valamint egy középfokú oktatási intézmény létesítésének előkészítése. Az idén készül el az új városrészben egy élelmiszer- és egy húsbolt. De megkezdődik egy kenyér-, zöldség-, vegyes iparcikk- és egy újabb élelmiszer- bolt építése is. Családi ház építéséhez telkeket Dávidföld nyugati részén alakítanak ki. Az 1984-es évre tervezett feladatok egy részét társadalmi összefogás segíti. Jelentős részben társadalmi munkában épül a belváros központi játszótere, a Cserma-aljai pihenőpark és az új szociális otthon. Számítanak a lakosság segítségére a Majakovszkij úti óvoda bővítésénél, valamint a belvárosi tornaterem és az Április 4. úti Általános Iskola sportudvarának építésénél. Ferenci Demeter Magyarlengyel gazdasági tárgyalások A Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság elnökeinek találkozójára kedden Budapestre étkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöké. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnöke üdvözölte. A nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszéléseken véleménycserére kerül sor az elmúlt évi legfelső szintű találkozón elhatározott hosszú távú együttműködési fő irányok kidolgozásáról. Áttekintik a bizottság XX. ülésszakán hozott határozatok végrehajtását, az 1983. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben foglaltak megvalósulását, az 1984. évi feladatokat. Tegnap az- MSZMP Baranya megyei Bizottsága kereskedelempolitikai aktívaülést tartott, melynek napirendjén a nagykereskedelmi vállalatok megyei tevékenységének és időszerű feladatainak megvitatása szerepelt. A tanácskozás résztvevőit dr. Dányi Pál, a mégyei párt- bizottság titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Geisz Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője ismertette a megyei pártvégrehajtó-bizottság állás- foglalását a megyében működő nagykereskedelmi vállalatok munkájával és feladataival kapcsolatban. A bevezetőt követő vitában felszólalt Lampek György, a Titán igazgatója, Tóth András, a RÖVIKÖT igazgatója, dr. Misefa László, a Textil- nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Kollár István, a KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltségének vezetője, Dudás József, a Mecsek-Füszért igazgatója, Szabó János, az MSZMP Pécs városi kereskedelmi pártbizottság titkára, Kasza Tibor, a MÉSZÖV elnöke, Kelemen László, az AGROKER igazgatója. A tanácskozás dr. Dányi Pál vitazárójával ért véget. A tanácskozás vitájában részt vevők egyetértettek a megyei pártvégrehajtó-bizottság értékelésével, mely hangsúlyozta a kereskedelmi tevékenység fontosságát, ezen belül a nagykereskedelem sajátos feladatait és jelentőségét. Különösen érdemes figyelembe venni azt a megállapítást, mely arra mutat rá, hogy napjainkban a lakosság áruellátásának biztosítása politikai jelentőséggel bír. A felszólalók ezek figyelem- bevételével adtak tájékoztatást az általuk vezetett nagykereskedelmi vállalatok tevékenységéről, a munka során jelentkező gondokról, fogalmazták meg feladataikat. A legtöbben a nagykereskedelem tevékenységének lehetőségeivel, az anyagi források szűküléséről, a termelővállalatokkal való együttműködés nehézségeiről, a tapasztalható, egyes árucikkek hiányainak okairól szóltak. Több észrevétel hangzott el az importtevékenység nélkülözhetetlenségéről, de arról a felelősségről is, ahogyan itt nép- gazdasági érdekeinket figyelembe véve, a fogyasztók számára leghasznosabban gazdálkodhatnak. Szóvá tették, hogy néhány kezdeményezés, melyhez korábban nagy reményeket fűztek, hogy javítja a lakosság áruellátását,' így például a „Vevők vagyunk — gyártót keresünk" mozgalom vagy az önkiszolgáló jellegű nagykereskedelmi raktár létrehozása, eddig nem hozták meg a várt eredményt. Többen felvetették, hogy néhány árucikk gyártására azért nem vállalkozik az ipar, mert azokban nem találják meg gazdaságossági számításaikat, de ez az áruellátásban elég sok zavart okoz. Vonatkozik ez elsősorban az olcsóbb termékekre és a gyermekruházati cikkekre. Az aktíva résztvevői egyetértettek abban, hogy az ellátás sérelme nélkül kell visszaszorítani a nem gazdaságos tevékenységet, de ez nem jelentheti azt, hogy a lakosság jogos igényeinek kielégítéséről akár az ipar, vagy akár a kereskedelem megfeledkezzék. Megnyugtatóan fogadták, hogy a felszólalásokban elhangzott javaslatok megvalósítása érdekében a megyei pártbizottság eljár az érintett minisztériumoknál, hatóságoknál. M. E. Az elmúlt évben a Kodály Zoltán utcai ABC közel 52 millió forin tos forgalmat bonyolított. Legkeresettebbek voltak a vegyiáruk, a zöldség, és gyümölcskinálatuk, és a húskészítmények közül a szárazáruk. Annak ellenére, hogy a környéken több ABC és élelmiszerbolt is üzemel, a bevételüket évről évre növelik. Ez pedig annak köszönhető, hogy igyekeznek minden árut beszerezni, amit a vevők keresnek.
