Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-10 / 9. szám

1984. január 10., kedd Dunántúlt napló 5 Gazdagabb választék, márkás tarmékak A könnyűipar 1984. évi terve Idén a könnyűipari vállalatok alapvető feladata a lakossági ellátás színvonalának javítása. Elsősorban a keresett, divatos cikkekből kell többet gyárta­niuk, olyan termékekből is, amelyeket eddig jórészt import­ból tudott beszerezni a ke­reskedelem. Ugyanakkor az iparág terve számol azzal is, hogy ezek a gyártmányok az exportárualapot is növelik. Az ágazat termelése az idén — folyóáron számolva — 4—5 százalékkal nő. Az egyes ipar­ágak és termékcsoportok ter­melése eltérően alakul, rész­arányukat mindig a piacj hely­zet és a gazdaságosság mérté­ke szabja meg. A könnyűipari fogyasztási cikkek exportja az idén tovább nő, a terv össze­hasonlító áron számolva a szo­cialista kivitel 8, a konvertibilis elszámolású export 5—5,5 szá­zalékos bővülését irányozza elő. Ennek érdekében versenyképe­sebb árualapra van szükség, amit az alapanyagot szállító üzemek és a feldolgozó válla­ljatok az eddiginél sokkal hatékonyabb és összehangol­tabb együttműködéssel állít­hattak elő. Az Ipari Minisztérium ágaza­ti irányelvei szerint a bútor­ipar egyik legfontosabb fel­adata az olyan garnitúrák so­rozatgyártása, amelyek a ház­gyári lakásokban praktikusan elhelyezhetők. Ezért az elemes bútorok részarányát növelik, a szekrénygyártásban például a tavalyi 20—25 százalékról 35 százalékra. A gyárakban több elemes kárpitozott bútorcsalá­dot is kifejlesztenek. A techno­lógiák már most is lehetővé teszik, hogy a megmunkált bú­torlapok, lemezek és fűrészáruk hulladékát a korábbinál na­gyobb mértékben, gazdaságo­san dolgozzák fel, így az üze­mek csökkenthetik termelési költségeiket. A bútorgyárak az­zal számolnak, hogy néhány éves visszaesés után termékeik iránt megélénkül a külföldi ke­reslet, máris több a nyugat­európai és a tengerentúli meg­rendelés, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. A textiliparban az idén a kö­tő- és konfekcióipar anyagel­látását — a kooperációs és szállítási fegyelem szigorításá­val — színvonalasabban és fo­lyamatosan kell biztosítani. Kü­lönösen nagy gondot fordíta­nak a munka- és védőruhák iránti igények kielégítésére. A pamutiparban előtérbe ke­rül a mesterséges szálak fel- használása. A len- és kender­iparban a hazai, növényi ere­detű nyersanyagok mellett fo­kozzák a polipropilén gazdasá­gos felhasználását. A gyapjú­ipari vállalatok legfőbb törek­vése a kötő- és konfekcióipar jobb ellátása, ezért tökéletesí­tik a gyapjúmosás, fésülés és a fonás munkafolyamatait. A selyemipari üzemek bővítik gyártmányválasztékukat, és ehhez több technológiát —- színező és szárító eljárást — korszerűsítenek. A rövidáru­iparban a terv szerint főleg a kellékekből termelnek többet, s kiemelt feladat az egészség- ügyi termékek, kötszerek gyár­tásának növelése. A kötőipar választéka a kapacitások jobb kihasználásával, szervezettebb anyagbeszerzéssel .bővül. A bőriparban nagyobb hangsúlyt kap a gyártmányfejlesztés, fő­leg a cipőgyárak növekvő mi­Megalakult a Műbarátok Országos Egyesülete Több évi előkészítő munka után, mintegy száz műgyűjtő és művészetbarát megalakította a Műbarátok Országos Egyesüle­tét. Az új egyesület a Művelődési Minisztérium múzeumi főosztá­lyának felügyelete alatt tevé­kenykedik, s céljai szerint egy szervezetbe tömöríti a képző­művészeti és iparművészeti al­kotások gyűjtőit. A tgcjok közé várják a művészettörténészeket, a művészeti írókat, a kritikuso­kat és a képző- és iparművé­szet iránt érdeklődőket. A tár­sadalmi egyesület az alapsza­bályban megfogalmazott el­képzelések szerint, segíti a gyűjtőtevékenységet, s támo­gatja a művészettörténeti és gyűjtéstechnikai kutatást. Az egyesület megalapítói fontos feladatnak tartják a képzőmű­vészeti ismeretek terjesztését, s az úgynevezett „gyűjtői etika” szabályainak elterjesztését. Az elképzelések szerint együttmű­ködnek a múzeumi intézmé­nyekkel és szoros kapcsolatot tartanak fenn a kortárs alko­tókkal is. Az egyesületnek a rendes ta­gokon kívül ifjúsági és pártfo­gó tagjai is lehetnek. A tagok számára rendszeres gyűjtői és szakmai összejöveteleket tar. tanak, s foglalkoznak majd mű­tárgycsere közvetítésekkel és szaktanácsadással is. A jövő­ben kiadványokat jelentetnek meg: „Műgyűjtés” címmel idő­szaki lapot adnak ki, és grafi­kai albumok, sokszorosított gra­fikák, érmék előállításával is megpróbálkoznak. Az egyesület segítséget nyújt a tagok gyűj­teményének szakszerű feldol­gozásához, a műtárgyak védel­méhez és restaurálásához. nőségi igényeinek megfelelően. A vállalatok felkészülnek a ser­tésbőrök nagyüzemi kikészíté­sére is. A cipőgyárak nagyobb tekintettel lesznek a gyermekek, az idős korúak igényeire. A textilruházati ipar közreműkö­dik a méretrendszer módosítá­sában. s ennek megfelelően alakítja a kínálatot. A vásárlók formatervezett, tetszetősebben csomagolt vá­lasztékot sürgetnek a játékgyó- raktól is. Ezek tervbe vették az elektronikai játékok kifejlesz­tését. Tanácskozás a gyermek- és ifjúságvédelemről Ma délelőtt kezdődik meg az Országos gyermek- és ifjúság- védelmi tanácskozás Pécsett, a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat munkásszállóján. A ta­nácskozás címében foglalt problémakör legavatottabb ha­zai ismerői, gyakorló szakem­berei érkeznek Pécsre, hogy a rendelkezésükre ólló két napon plenáris ülések és viták kereté­ben egyeztessék álláspontjaikat a gyermek- és ifjúságvédelem kérdésében. A konferencián részt vesz Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter, a Gyermek- és Ifjúságvé­delmi Tárcaközi Munkabizott­ság elnöke, Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titká­ra, továbbá Gazsó Ferenc, mű­velődési miniszterhelyettes. Piackutatást és termeltetést végez a vállalat Jól zárta az évet a Kisipari Termeltető Vállalat Dél-dunántúli Kirendeltsége 115 milliós bevétel a hiánycikkekből A Kisipari Termeltető Válla­lat Dél-dunántúli Kirendeltsége négy megyét — Baranyát, So- mogyot, Tolnát és Zalát — fog­ja össze. Mintegy 700 kisipa­rost foglalkoztatnak. A vállalat — és a kirendeltségek is — a piackutatást és a termeltetést klersenyben a butikokkal Néhány a Tritex idei import-kínálatából 35 éves a Tritex A Tritex jogelődje 35 évvel ezelőtt — 1949-ben — alakult PASANVÉ lerakat néven. Mű­ködési területük csak Bara­nyára és Pécsre terjedt ki: mé­terárut forgalmaztak. Ennek köszönhetően hat állami, 33 szövetkezeti és 15 magán ve­vővel álltak kapcsolatban. A cég életében jelentős fordula­tot 1955 hozott: ekkor alakult meg a nagyvállalat — Dél­dunántúli Textil és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vállalat néven. Ettől az évtől kezdve három megye — Baranya, So­mogy és Tolna üzleteit látták el áruval. Már nemcsak méter­áruval foglalkoztak, hanem ru­házati, lakberendezési és kon­fekció eladása is a profiljukhoz tartozott. Ettől az évtől kezdve folyamatosan növelték a for­galmukat, 1965-ben 360 millió forint, 1974-ben 800 millió fo­rint árbevételük volt. A válla­lat 1979-ben Tritex nevet ka­pott. Forgalmuk pedig évről év­re növekedett: 1983-ban bevé­telük 1 milliárd 880 millió fo­rint volt. Ezzel az ország nyolc nagykereskedelmi vállalata kö­zül a legjobb eredményt érték el. A Tritex igazgatója, dr. Mi­sefa László igen elégedett. — A fejlődési ütemünk jól alakult, az 1982-es forgalmun­kat 110 százalékra teljesítettük. A többi nagykereskedelmi vál­lalat az átlagbázis körül telje­sített. —y Minek tudható ez? — Duplájára — 624 millió forintra — növekedett az im­portbeszerzésünk. Az összimport 60°'0-a vállalati kezdeménye­zésből adódott: különösen ki­emelkedő volt a határmenti és a nullszaldós áruforgalom. Ju­goszláviából takaró, méteráru, sport jellegű konfekció, sport­A Hungexpo tervei Ezekben a napokban 150— 200 Baranya, Somogy és Zala megyei cég kap hazai és nem­zetközi kiállításra invitáló le­velet Lach Tivadartól, a Hung­expo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda dél-dunántúli állandó képvise­lőjétől. Gazdag a kínálat, hisz idén több mint 50 országban legalább 300 rendezvényen le­het propagálni az exportra is szánt termékeket. Például Zágráb február 21- től bőr-, cipő- és bőrruházati hét színhelye. A május 9-én kezdődő innsbrucki tavaszi vá­sár fő témája a lakásépítés és lakáskultúra. London is több ízben változatos bemutató programot ajánl a vendéglátó- ipar, a szeszipar, valamint a Kiállítási lehetőségek bel- és külföldön borászat újdonságokkal kiruk­koló vállalkozóinak. Rangosnak ígérkezik a bel­földön rendezendő nemzetközi kiállítási seregszemle is, így a hagyományos tavaszi és őszi BNV május 23-tól, illetve szep­tember 14-től. A BNV területén március 16-án az Utazás '84, míg április 10-én az Autószer­viz, a Construma és a Securex elnevezésű szakkiállítás nyílik. Az utóbbi két esemény tema­tikája az építőipar, illetve a munkavédelem és a biztonság- technika. Ugyancsak a BNV pavilonjaiban, de már október 23-tól a kereskedelemtechnika, a vízgazdálkodás, a környezet- védelem, az anyagmozgatás és a csomagolás újító kedvű vál­lalkozói állíthatnak ki. Az iroda -dél-dunántúli állan­dó képviselője fontosnak tartja a kishatár menti kapcsolatok erősítését. Ezért idén először Somogy, Baranya, Zala megye jugoszláv—magyar viszonylat­ban együttműködő testvérváro­sai júliusban Bjelovárban mu­tatkoznának be úgy, hogy a kiállítók a helyszínen árusíthat­nak. Somogy megyéből eddig 30—35 vállalat, szövetkezet je­lezte a részvételét. Ebben az esztendőben már baranyai, so­mogyi termelő egységek is sze­repelnek az április 28-án nyíló hagyományos grázi nemzetközi váráson. Baranyát egyebek kö­zött a cserkúti Mezőgép Válla­lat képviseli. Pécsiek 1984-ben másodszor állítanak ki a test- várváros Lahtiban, ezúttal ön­állóan egy szállodában, ahová skandináv kereskedőket hív meg a Hungexpo. A pályázók nem drágállják a részvételi díjat, köztük mind több kisiparos, kiskereskedő, kisszövetkezeti és gazdasági munkaközösségi képviselő ta­lálható. A szakbemutatók előtt mind többen kívánnak hirdetni a Zsolnay Polcelángyár, a Me­csek Tourist példáját követkve a Modern Africa, az Afrique, a Horizont és az ABC Europ Production című lapokban. A fokozódó érdeklődésre utal az is, hogy a dél-dunántúli állan­dó képviselő pécsi új irodájá­ban a Légszeszgyár utca 5-ben telefonrögzítőt állítanak be február 1-től. Csuti J. dzsekik, konfekciók, farmerru­házat gyermekruházat és füg­gönyök érkeztek. Ugyanakkor tovább bővítettük a szocialista választékcserét is: Csehszlová­kiából és Lengyelországból kedvezőbb árfekvésű, korszerű felsőruházat, az NDK-ból bú­torszövet, szőnyeg és lakástex­tília érkezett. A három megye területén lévő kiskereskedelmi vállalatok áruházi cseréjét is elősegítjük — biztosítjuk az árualap cseréjét a környező országokkal. Erre az elmúlt években több példa is akadt. — A belföldi termelők közül tudatosan kiválogattuk azokat, akik jó és modern konfekciót készítenek: Május 1. Ruhagyár, Kaposvári Ruhagyár, Zalaeger­szegi Ruhagyár, Szombathelyi Styl, Richards és a többi. Ezen kívül az exportra termelő szö­vetkezetek és tanácsi vállalatok vevői is vagyunk. így a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalattal ötéves szerződést kötöttünk: ennek értelmében évi 70 millió forint értékben ugyanazokat a bőr- és szőrme­ruházatokat szállítják nekünk, mint nyugat-európai vevőiknek. Másrészt a jugoszláv, osztrák, svájci, NSZK piacról vásárolt méteráruból kisszériás egyedi darabokat varratunk. Ezen a téren még további előrelépésre számítunk: ugyanis az alap­anyag és a kellékezettség még nem teljes mértékben kielégítő. — Jelszavuk és célkitűzésük továbbra is megegyezik a ko­rábbival: divat, gyorsaság, pontosság. Ezt bizonyítják ve­vőik is, hisz napjainkban 742 állami, szövetkezeti és magán­vevővel állnak kapcsolatban. Ugyanakkor szállítóik száma is sok: 162-en küldik áruikat a belföldről, és az importról 3 külker cég gondoskodik. A jövő célkitűzései között szerepel, hogy forgalmukban elérjék a bűvös 2 milliárd forintot. Adóm E. végzik, valamint a kisiparosok szabad kapacitását a megren­deléseknek és az igényeknek megfelelően irányítják. Ezért szoros kapcsolatban állnak a nagyobb vállalatokkal, üze­mekkel és szövetkezetekkel: a munkát ezek igényének alaku­lása szerint szervezik. Alapve­tően árutermelő tevékenységet folytatnak — hiánycikk és vá­lasztékbővítő eszközök gyártó, sára specializálódtak. Intenzí. ven bekapcsolódtak a Termel­tetők Tanácsa „Vevők vagyunk” mozgalmába. Legfőbb ötlet­adójuk mégis az a hiánycikk­katalógus, melyet a vállalatok évente két alkalommal jelen­tetnek meg. Ebben részletesen felsorolják, hogy milyen eszkö­zök hiányoznak a háttéripari és importpótló tevékenység folyta­tásához, vagy mi kerülhet köz­vetett exportra. Idén sokkal jobban megra­gadták a kínálkozó lehetősége­ket, mint az elmúlt esztendő­ben. Ez főként a nyereségen mérhető le. Tavaly 98 millió forint volt a bevételük, ezt idén jócskán túlszárnyalták: 115 mil­lió forinttal zárták az évet. Mi­vel sikerült 17 millió forintos többletre szert tenniük? Legna­gyobb munkáik a közvetett exportba, vagy az importpótló tevékenységekbe való bekapcso. lódással adódtak. Természete­sen, hogy a kisebb pénzt hozó hiánycikkek — különböző szer­számnyelek, reszelők, vaspán­tok, lyukasztók és vasalási cik­kek — is jövedelmeztek. Ugyanakkor a BÉV-nek vasa­lási cikkeket szállítanak a líbiai házakhoz, a Ganz MÁVAG-nak motoralkatrészeket és pótalkat­részeket gyártanak. E mellett egyik fő szállító partnerük a TITÁN-nak, a Vidia-nak, a Vasértnek és a Ferrovillnek. A közvetlen exportba viszont csak kis mértékben tudtak ez idáig bekapcsolódni: kályha­csempéket és lószerszámokat küldenek külföldre. Próbálkoz­tak a kerámiával és a tűzzo­mánccal — de nem sikerült úgy az üzlet, mint ahogy elképzel­ték. Ezért jövőre váltani akarnak: a közvetlen exportra és az im­portpótló tevékenységre tervez­nek nagyobb súlyt fektetni. Ez­zel a tevékenységgel — ha be­indul az üzlet — az idei nye­reségen felül még egy-két mil­liós bevételre számítanak. Mindezek ismeretében úgy tűnhet, hogy kevesebb lesz me­gint a hiánycikkpótló tevékeny­ség. Ezt azonban nem hagyják abba, sőt, ha valamit nem tud­nak a négy megyében dolgozó kisiparosokkal előállíttatni, ak­kor az anyavállalaton keresztül a többi kirendeltségektől fog­ják beszerezni. A. E. Becsbe utazott a Pécsi Balett Bécsi szereplésre indultak va­sárnap a Pécsi Balett táncosai. A mecsekaljai város művész- együttesének tagjai a népsze­rű tévészemélyiséggel, Antonin Dvorák’kal együtt állandó részt, vevői a „Bécsben mindig sze­zon van" Című show-műsor so­rozatnak, amelynek egy-egy előadásában világhírű vendég- művészeket mutat be nézőinek a szomszédos ország televízió­ja, -az ORF. A sorozat most ké­szülő folytatásának a tizenkét pécsi táncos Anna Vohn balett, kompozícióit mutatja be a mű­sorban felcsendülő sokféle mu­zsikára. Az osztrák koreográfus­nő személyesen irányította a tévéfelvételt megelőző pécsi ba. lettpróbákat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom