Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-08 / 7. szám
Dunántúlt napló 1984. január 8., vasárnap Heti külpolitikai összctoslalá gf| Á hét 3 kérdése Kit terhel felelősség a tárgyalások kudarcáért? (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió mindvégig arra törekedett, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének sérelme nélkül csökkenjen az európai nukleáris szembenállás szintje, és ennek érdekében számos kezdeményezést tett. A Szovjetunió tehát kész volt mindent megtenni a megállapodásért és nem az ő hibája, hogy az amerikai rakéták Európába telepítése miatt a tárgyalások végül is megszakadtak. Washington ma is mindent megtesz annak bizonyítására, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris eszközeinek semmi közük az európai nukleáris fegyverzet korlátozásához és hogy a tárgyalások végső szakaszában „a Szovjetunió is kezdte ezt felismerni". A Pravda ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a Szovjetunió sem a hivatalos tárgyalásokon, sem a nemhivatalos kapcsolat- felvételek során nem ismerte és nem is ismerhette el az európai egyensúlynak egy olyan formuláját, amelyben nem szerepelnek a NATO-hoz tartozó államok közepes ható- távolságú nukleáris eszközei. A brit és a francia nukleáris eszközök számbavételét a Szovjetunió 1980 októbere, a genfi tárgyalások kezdete óta követelte. Ebben az elvi álláspontjában a tárgyalások idején semmiféle változás nem történt. A brit és a francia fegyverzet a NATO teljes nukleáris potenciáljának egynegyedét jelenti. A brit és a francia rakéták nukleáris robbanótölteteinek száma nyugati szakértők becslése szerint a jelenlegi több mint négyszázról 1990-ig 1200- ra nő. Ennek figyelmen kívül hagyása azt jelentené, hogy nem számolnak azzal a veszéllyel, amelyet e fegyverek a Szovjetunióra és szövetségeseire nézve jelentenek. Mindezek fényében az amerikai és néhány nyugat-európai vezetőnek az az állítása, hogy a Szovjetunió az amerikai rakéták telepítése esetén is kész visszatérni a tárgyalásokhoz, nem más, mint a közvélemény félrevezetése. A tárgyalások felújításának feltételét 1983. november 24-i nyilatkozatában Jurij Andropov világosan megfogalmazta: ha az Egyesült Államok és a többi NATO-ország késznek mutatkozik visszatérni a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész megtenni ezt — szögezi le szerkesztőségi cikkében a Pravda. ♦ TUNISZ: Habib Burgiba tunéziai elnök szombaton átalakította kormányát. Felmen. tette tisztségéből Idrisz Guiga belügyminiszert, és megbízta Mohamed Mzali miniszterelnököt, hogy kormányfői teendői mellett a belügyminiszteri feladatokat is ellássa. Az államfő belügyi államtitkárrá nevezte ki Ameur Ghedirát, a nemzeti gárda főparancsnokát. 4- NEW YORK: Jasse Jackson, a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó amerikai feketebőrű közéleti személyiség bostoni sajtóértekezletén pénteken bírálta Reagan elnök politikáját. Megállapította, az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésével Reagan bebizonyította, hogy fontosabbnak tartja a nukleáris fegyverkezési versenyt, mint az emberiség érdekeit. Elitélte az amerikai kormányzat Latin-Amerikával és Dél-Afriká- val kapcsolatos politikáját. Jasse Jackson kijelentette, hogy elsősorban a nyomor a munka- nélküliség és a nélkülözés elleni harcra kívánja mozgósítani az amerikaiakat, 4- BEJRÚT: Az elmúlt huszonnégy órában a megszállt Dél- Libanon több településén is tüzet nyitottak a helyi lakosság, ra. A Nabatije közelében fekvő Dzsibsitben az izraeli megszállók egy embert megöltek, egyet pedig megsebesítettek. Tir városában belelőttek a tömegbe. Szidonban szombaton az izraeli katonák páncélozott járműveikről kétszer tüzet nyitottak a járókelőkre, akik közül többen megsebesültek. A libanoni ha. zalias erők eközben több fegyveres akciót hajtottak végre a megszálló izraeli katonák ellen. 4- KAIRÓ: A szaúdi uralkodó család tagja, Talal Bin Abdel-Aziz herceg személyében a Camp David-i különal- ku megkötése óta első Ízben érkezett magas rangú rijadi személyiség szombaton Kairóba. Aziz öt napot tölt az egyiptomi fővárosban. Vasárnap fogadja őt Hoszni Mubarak elnök, majd a kormány több tagjával találkozik. 4- PÁRIZS: Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök elégedetten nyugtázta párizsi tárgyalásainak eredményét: Franciaország teljes mértékben megérti és tevékenyen támogatja a ni- cosiai kormány törekvését a ciprusi szakadár török állam kikiáltásának semmissé tételére. Az államlö pénteken tanácskozott Francois Mitterrand elnökkel és Claude Cheysson külügyminiszterrel. Kiprianu a francia fővárosból New Yorkba utazik, hogy találkozzék az ENSZ főtitkárával. 4- OSLÓ: Több mint huszonötezer katona részvételével tartanak márciusban hadgyakorlatokat Norvégiában, a sarkkörtől északra. Az oslói hadügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint a manőverekben a norvégeken kívül amerikai, kanadai és brit katonák is részt vesznek. A márciusi lesz a Norvégia földjén megrendezett legnagyobb szabású hadgyakorlat. Ismét gyilkolt a maffia. A képünkön látható 59 éves Giuseppe Flavia olasz újságírót és irót azért ölték meg, mert bátran szembeszállt a föld alatti bűnszövetséggel. 4- PHNOM PEHN: Szombaton dísszemlével köszöntötték a kambodzsai főváros lakói az 1979. január 7-i győzelem ötödik évfordulóját. Heng Samrin, a KNFP főtitkára ünnepi beszédében áttekintette az elmúlt öt esztendőben elért eredményeket, a szomorú történelmi előzményeket, a polpotista rezsim népirtó tevékenységét. Kiemelte, hogy az eltelt fél évtizedben megalakították a kambodzsai népi forradalmi pártot, megvédelmezték és építették az országot, amely most a szocializmus útján halad. Népi államot teremtettek, amely szorosra fűzte együttműködését Vietnammal, Laosszal, a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Ezután megkezdődött a katonai díszszemle, majd a főváros lakóinak színpompás felvonulására került sor. Csao Ce-jang az Egyesült Államokba utazott Szombaton délelőtt hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott Csao Ce-jang, kínai miniszterelnök. Személyében első ízben látogat el kinai kormányfő Washingtonba, Az útiterv szerint Csao Ce- jang Hawaii-n és a Virginia állambeli Williamsburgban pihe. nőssel tölti az első napokat, látogatásának hivatalos része a jövő hét elején kezdődik. A kínai 'kormányfő kíséretében van Vu Hszüe-csien külügyminiszter is. Csao Ce-jang az Egyesült Államok után Kanadában is hivatalos látogatást tesz. Az amerikai út középpontjában Csao Ce-jang és Reagan elnök tárgyalásai állnak majd. Ezeken várhatóan áttekintik a világpolitika összes fontos kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatokat is. A kínai—amerikai viszony legfőbb bökkenője, a tajvani kérdés. Csao Ce-jang mindazonáltal azt is jelezte, hogy Washingtonban nem fogja sürgetni Reagant a tajvani amerikai fegyverszállítások azonnali és teljes beszüntetésére. 4- GENF: Három fegyveres bandita pénteken félmillió svájci frankot rabolt el az UBS svájci bankszövetség egyik genfi fiókjából. A rablók „bevezetésképpen” az iránt érdeklődtek a bank egyik alkalmazottjánál, hogy miként lehet széffiókot nyitni. Amikor a hivatalnok lekísérte őket az alagsorban lévő trezorba, fegyvert fogtak rá és különböző címletekben 500 000 svájci frankot követeltek tőle. Az alkalmazott kénytelen volt teljesíteni a követelést. A három bandita ezután úgy távozott a bankból, hogy sem a többi alkalmazott, sem az ügyfelek nem vettek észre semmit. . . 4- DZSAKARTA: A közelmúltban függetlenné vált Brunei Szultánság szombaton a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) hatodik tagjává vált. Az olajban gazdag, volt brit gyarmat csatlakozási okmányát az ASEAN dzsakartai titkárságának épületében irta alá az alapitó öt állam (Indonézia, Thaiföld, Malaysia, Szingapúr és a Fü- löp-szigetek) külügyminiszterének jelenlétében a szultánság diplomáciájának vezetője. 4 N. DZSAMENA: Mocsárláz következtében szombaton elhunyt a Hisszén Habré vezette csádi kormányzat külügyminisztere, Idriss Miskine. Két évvel ezelőtt került a külügyi tárca élére, és Habré egyik legközelebbi munkatársának tartották. Halála két nappal azelőtt következett be, hogy Addisz Abebában az Afrikai Egységszervezet égisze alatt megnyílik a csádi polgárháborús válság megszüntetésére hivatott kerekasztal-értekezlet. O Milyen kilátásai vannak a stockholmi konferenciának? Kilenc nap múlva, a svéd fővárosban új szakaszához érkezik az európai biztonsági folyamat: megkezdődik a még Madridban elhatározott hét tanácskozás legfontosabbika. A konferencia hivatalos elnevezése kissé bonyolultnak tűnik: értekezlet az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről. Jelezheti azonban, hogy a harmincöt európai és észak-amerikai ország megbeszélés-sorozata nem ígérkezik könnyűnek és rövidnek, s tulajdonképpen két részre oszlik majd. Az első szakaszban, amely előreláthatólag három-négy évig, a tervezett bécsi Európa-találko- zóig tart majd, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kerülnek napirendre, így a nagy hadgyakorlatok és csapatmozgások előrejelzése, a békés szándékot jelző nyilatkozatok s azok realizálása stb. A leszerelési kérdések minden bizonnyal Bécs utánra maradnak. Stockholmtól tehájt nem lehet csodát várni s az indulásra rányomja bélyegét az adott nemzetközi helyzet. A konferencia ugyan nem sorolta közvetlen tárgykörébe az európai nukleáris fegyvertelepítést, de európai katonai kérdések tárgyalásánál nehéz lenne teljesen elvonatkoztatni egy új helyzet veszélyes elemeitől. Mindezt figyelembe véve, három tényező mégis a figyelem előterébe állítja a közeledő tanácskozást. Első eset, hogy az európai biztonsági folyamat keretében külön tanácskozást szentelnek a katonai enyhülés problémájának, márpedig köztudomású, hogy a politikai területen nem lehet tartós és visszafordíthatatlan eredményeket elérni, azok katonai megalapozása nélkül. Másodszor: az amerikai politika következtében gyakorlatilag megakadtak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások, a különböző konferenciák abbamaradtak vagy elnapolódtak. Ezért Stockholm, mint tárgyalási fórum, fokozottabb jelentőséget kapott. Végül úgy tűnik, hogy a résztvevő országokat, legalábbis azok többségét a külügyminiszterek képviselik majd. Ez a körülmény lehetőséget ad széles körű találkozókra és megbeszélésekre — ugyanakkor az eszmecseréknek eleve korlátot szab a feszült helyzet, aligha várható „front- áttörés". (amerikai források — mind ez idáig egyoldalúan szellőztetik egy esetleges Gromi- ko—Shultz összejövetel lehetőségét. Szovjet részről még nem történt megerősítés, a szovjet sajtó hangsúlyozza a Moszkva elvi politikáján alapuló tárgyalási készséget, ugyanakkor rámutat az Egyesült Államok felelősségére, hiszen semmifajta párbeszéd nem szolgálhat alibiként a fegyverkezési verseny további felpergetésére.) Jelentős nyilatkozat hangzott el a héten a szovjet—NDK külügyminiszteri találkozón. A stockholmi konferenciának nagy fontosságot tulajdonítva, a két szocialista ország abbeli reményét fejezte ki, hogy a munka hatékony és építő jellegű lesz. 0 Mi a háttere a nigériai katonai hatalomátvételnek? A fejlődő világ bonyolult viszonylatait nyomon követve, már megtanulhattuk: nem az a lényeges, hogy egy országban polgári vagy katonai kormányzat van hatalmon, hanem ennek a kormánynak politikája._ Ezt az „örökzöld” igazságot azért kell megismételni, mert a nyugati sajtó egyrésze visszalépésről, egy demokratikus modell bukásáról ír a nigériai katonai hatalomátvétel kapcsán. Mennyire leegyszerűsített ez a kép, arra jellemző, hogy a koraőszbe nyúló, több hetes választás (amely különben az amerikai alkotmányt próbálta a nigériai közegbe átültetni), rendkívül feszült légkört eredményezett: sokan az eredmények manipulálásáról, sőt meghamisításáról beszéltek: az összeütközéseknek száz halottja volt. A mostani, lényegében vértelen hatalomváltást nyugalom és várakozás kíséri: az ország főként gazdasági jobbra- fordulást vár Mohamed Buhari dandártábornok új kabinetjétől. A nigériai változásnak ugyanis éppen a gazdasági problémák adják hátterét. Az olajláz az országot túlzott költekezésre, a mezőgazdaság fejlesztésének elhanyagolására bírta, s amikor az olajpiacokon beállt a pangás, kiéleződtek a belső ellentmondások. A katonai kormányzat e területeken ígért hatékony fellépést s kötelezettséget vállalt Nigéria eddigi külpolitikájának folytatására, a korábban kötött szerződések betartására. Ami ezt a külpolitikát illeti, Nigéria nem tartozik az afrikai szocialista irányzatú országok közé, mint el nem kötelezett állam, „egyenlő távolságtartást" hangoztat a két nagyhatalomtól, viszont több fontos kérdésben következetesen antiimperialista magatartást tanúsít. 0 Hogyan alakultak a közel-keleti válság fejleményei? A szerteágazó közel-keleti válság két területe került az elmúlt napokban a figyelem középpontjába: a palesztin bel- viszály alakulása, illetve a libanoni négyhatalmi csapatok ügye. Tuniszban összeült az El Fatah vezetősége és jóllehet heves, bírálatok érték Arafatot a kairói megálló miatt, a palesztin vezető posztja mégis megerősödött: leváltása a jelek szerint nem kerülhetett szóba. Sőt, a palesztin katonai tanács kizárta a lázadókat, köztük Abu Muszát is. Viszont a tanács üléséről sokan távolmaradtak, s nem lehetett hivatalos PFSZ Végrehajtó Bizottsági ülést sem tartani, a jelenlévők korlátozott száma következtében. Ugyanakkor Damaszkusz- ban a palesztin parlament szerepét betöltő nemzeti tanács 110 tagja (összesen 315 képviselő van), szembefordult az Arafat vezette irányzattal. A véres harcok megszűnte után tehát most a politikai porondon folytatódik a csata, s egyelőre a mozgalom a megosztottság képét mutatja. Ami végső soron senkinek sem kedvező, s közös érdek lenne egy akcióegység, valamint a viták békés, türelmes tárgyalásokkal való megoldása. Libanonban változatlanul fegyverzaj hallatszik (Tripoli- ban összecsapások palesztinok és muzulmán szélsőségesek között, súlyos izraeli bombatámadás a Baalbek körüli síita támaszpontok, s polgári települések ellen) — ugyanakkor jelei mutatkoznak a négyhatalmi „békefenntartó" erők bizonyos lemorzsolódásának. Az olaszok „cserét” határoztak el, s a jelek arra mutatnak, hogy felére csökkentenék eddigi kétezres kontingensüket. A franciák csapataik negyedét visz- szavezényelték az ENSZ-erők keretébe. Nagy-Britannia mindössze 99 katonával van jelen. Az Egyesült Államok számára nyilván kényelmetlen lenne, ha politikailag lényegében egyedül maradna, hiszen erősödnek a külső és belső bírálatok és a Szíriái gesztus (a fogoly pilóta szabadonbocsátása) is nehezíti a további ott-tartózko- dás indoklását. Réti Ervin — A PÉCSI KÖZTISZTASÁGI ÉS ÚTKARBANTARTÓ VÁLLALAT Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 92. szám. pályázatot hirdet + MŰSZAKI IGAZGATÓ-HELYETTESI, + ÚTKEZELŐI IGAZGATÓ-HELYETTESI állások betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú egyetemi végzettség, legalább 5 éves vezetői gyakorlat. Részletes feltételeket a vállalat személyzeti vezetője ad. PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ: 1984. JANUÁR 31. A pályázatokat önéletrajzzal együtt Írásban kell benyújtani. Elbirálás: 1984. március 15-ig történik. CÍM: 7601 PÉCS, POSTAFIÓK 176. I Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Havannában, Jósé Román Fernandezzel, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettesével tárgyalt.
