Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-06 / 5. szám

1984. január 6., péntek Dunántúli Tlaplo 5 A szolgáltató hálózat szervezeti korszerűsítésé A Minisztertanács 1980-ban hozott határozatot a fogyasztá­si szolgáltatások szervezeteinek korszerűsítésére azzal a céllal, hogy fokozottabb érdekeltség­gel a szolgáltatások minősége lényegesen javuljon, a korábbi évtizedekben kialakított szol­gáltatóipart hálózatok a lakos, sági igényeknek megfelelőbben lássák el feladataikat, szerve­zeti felépítésük, ügyintézésük rugalmasabbá váljon. 1982 ele­jén jelentek meg azok az új rendeletek, amelyek szabályoz­ták a szolgáltatásokban is al­kalmazható kistermelési, gaz­dálkodási formákat és működé, sí módszereiket. Ugyanabban az évben két nagy szolgáltató vál­lalat, az AFIT és a GELKA át­szervezéséről döntött a Minisz­tertanács, ezeket 1983-ban megvalósították. Most a Gazda­sági Bizottság felmérte és ér­tékelte a helyzetet, s határoza­tában — amelyet a kormány is tudomásul vett — felhívta a mi­nisztériumokat a tanácsi szak­igazgatási szerveket, hogy gyor. sítsák meg a szervezet — kor­szerűsítési folyamatokat az ál­lami és szövetkezeti szolgálta­tások körében egyaránt. A ha­tározat síkraszáll a kis szer­vezetek további széles körű el­terjesztése és működési feltété, léi javítása érdekében. A szolgáltatások szervezeté­nek korszerűsítésével kapcsolat, ban az Országos Tervhivatal a2 MTI munkatársának elmondták: a korábbi években hazánkban jelentős befektetésekkel korsze. rűen felszerelt szolgáltatóipar jött létre. A lakosság mégis elégedetlen volt egyes szolgál­tatások színvonalával, amit gyakran alkotrészellátási gon­dok is nehezítettek. S miközben egész gazdaságirányításunk vál­tozáson ment át. a piac szerepe nem jutott kellően érvényre a fogyasztási szolgáltatásokban. Bebizonyosodott, hogy a nagy­vállalati forma a kellő érde­keltség hiánya miatt nem ké­pes színvonalas szolgáltatást nyújtani, mert sok területen nem felel meg a szolgáltatások jel­legének. Ezt alátámasztja az a folyamat is, amely az utóbbi években érezhető: a szolgálta­tások iránti kereslet egy része az állami és szövetkezeti vál­lalatoktól a magánkisipar és a kontárok felé tolódik el. Mindezt figyelembe véve szü. letett meg az az elhatározás, amely a piachoz rugalmasan al­kalmazkodó, jobban érdekelt, bürokráciamentes kisszervezeti fotynák létrehozását szorgal­mazza. Az AFIT és a GELKA átszervezése során összesen 150 kisvállalat alakult meg Buda­pesten és vidéken. Más terül­teken viszont még lassan ha­ladnak ebbe az irányba, ezért még mindig nem bontakozha­tott ki igazi verseny az ágazat­ban. Egyszerűsödik az eljárás Tűzkárbecslés, kártérítés A tűzoltóság és az Állami Biztosító együttműködése (Munkatársunk telefon jelen tése) Egy lakástűznél kigyulladt az olajkályha, attól a szőnyeg, az ajtófélfa, a villanykapcsoló, az egész lakásban a falakat is be­leértve, mindent vastagon borított a korom. A jegyzőkönyvet fel­vevő tűzoltó mégis csak 5000 forintos tűzkárt állapított meg. Igaz, hangsúlyozta, hogy ez az összeg csak a közvetlen tűzkárt jelen­ti. Szerényen számolva, a lakás újrafestése, ajtók, ablakok újra­mázolása lényegesen többe került, mint a jelzett összeg. Évek óta a tűzkárstatisztikák­ban közvetlenül a tűz követ­keztében megsemmisült, meg­rongálódott, tönkrement javak éréke volt mérvadó. így tehát a szokásos havi tűzeseteket összefoglaló írásainkban is így szerepeltek a tűzkárok. De mi a valódi tűzkár? Er­ről tartottak Budapesten sajtó­tájékoztatót, egy bizonyos ér­telemben megnyugodhatunk, ez évtől már az Állami Biztosí­tó kárbecslőinek hivatalos kár­összegét fogadja el a tűzoltó­ság. Dr. Héra Attila ezredes, a tűzoltóság országos parancs­nokának helyettese ismertette az elmúlt évek számadatait. Míg 1978-ban a tűzoltóság 122, az Állami Biztosító 478 millió forint tűzkárt szerepelte­tett statisztikáiban, addig 1982-ben ez az ellentmondó két összeg már 445-öt, illetve 764 millió forintot tett ki. Hogy mi a különbség a két kárösszeg között, az önmagá­ért beszél, s hogy miből adó­dik ez a tetemes különbség, arról már szóltunk. A tegnapi sajtótájékoztatón dr. Héra Attila bejelentette, hogy ez évtől már a valós kár­érték szerepel a tűzkárstatiszti­kákban. Remélhetően a tényle­ges összegnek egy előnye mindenképpen jelentkezik, ne­vezetesen az, hogy a vállala­tok, a reális összegek hatásá­ra ezután nagyobb gondot fordítanak a tűzmegelőzésre. Mert ha leégett egy üzemrész, mondjuk 100 000 forintos kár­ral jelentkezik a korábbi gya­korlatnak megfelelően, az kis ügynek is tekinthető, ez a 100 000 helyett' mondjuk a tényleges másfél millió forintos kárt okozott a tűzeset, az már mindjárt más. Dr. Novak Imre, az Állami Biztosító osztályigazgatója az új, a tűzoltósággal egyeztetett tűzkárbecsléssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ÁB vál­tozatlanul a biztosítási köt­vényekben szereplő feltételek­hez ragaszkodik, ha már bekö­vetkezett a tűzeset. Műszaki becslés útján térítik változat­lanul a biztosító károsultnak a dologi árát, és a helyreállí­tással kapcsolatos valós ösz- szeget. Ilyen szempontból a biztosító gyakorlata tehát mitsem változik. Az állampolgároknak, szer­vezeteknek az általuk eloltott tüzet változatlanul kötelessé­gük utólag bejelenteni a tűz­oltóságnak. Az újdonság év elejétől az, hogy most viszont a tűzoltóság és az ÁB együtt­működése nyomán a bejelen­tést nem kell mindkét szerv­nek külön megtenni. Elég, ha a nyomtatványt a tűzoltóság­nak vagy a biztosítónak juttat­ják el a károsultak, a többit ők intézik egymás között. Egy­szerűsödik tehát az eljárás. Murányi L. Uj Aurora- füzetek A békéscsabai ,,Üj Auro­ra füzetek" két újabb szá­ma jelent meg. A békési irodalmi folyóirat füzetsoro­zatának 14. és 15. kötete­ként Bata Imre: Szabó Pál faluképe című tanulmány- gyűjteménye, és Bónus Ist­ván: Az én világom című verseskötete látott napvilá­got. Bata Imre, a Kner Nyom­dában készült csabai fü­zetben három tanulmányát közli, e munkáiban idő­rendben követi nyomon, hogyan jelenik meg a ki­lencven éve Bihorugrán született Szabó Pál művei­ben a falu világa. A másik új Aurora-füzet- ben az Orosházán élő, s a népi írók csoportjához tartozó Bónus István hu­szonöt költeménye kapott helyett. A tanulmánykötet ezer, a versesfüzet négyszáz pél­dányban jelent meg, s az előbbi az ország könyves­boltjaiban is kapható lesz. mm Március I. a határidő Jelentkezés a felső­oktatási intézményekbe Két nyomtatvány lap szükséges Kevés ponttal is megkísérelhető a jelentkezés A Művelődési Minisztérium a korábbi évekhez képest előbbre hozta a jelentkezés határidejét a felsőoktatási in­tézményekbe: a diákoknak március 1-ig kell visszajuttat­niuk a kitöltött lapokat az is­kolájukba, onnan pedig már­cius 15-ig küldik el azokat az egyetemekre és a főiskolákra. Az esti-levelező oktatásnál a jelentkezési határidő minden intézményben március 30-a. A jelentkezéshez két nyom­tatványlap szükséges, a „Je­lentkezési lap" és a „Jelentke­zési adatlap". Mind a kettő már beszerezhető a budapesti (XIII. kerület, Hegedűs Gyula utca 27.), illetve a megyei B jövőben nagyobb telkeket vásárolhatnak a gazdák Czrenkovics Antal istállói a domboldalban Istállók, ólak Hagykozárban Nem minden községben egy­formán népszerű s nem min­denütt régi hagyomány, hogy a háztájiban leadásra nevelnek állatot. Van, hol inkább csak az idősebbek foglalkoznak ez­zel, s van, egyre nagyobb számban, ahol a fiatalok is vállalkoznak a háztáji gazda­ság vitelére. Persze csak akkor, ha megéri, s ha van rá idő. Hogy a háztáji mennyi időt vesz igénybe, hány családta­got köt le, az nemcsak az ál­lattól függ, hanem attól is, Diákok a rojtnál Minden évben hírt adhattunk arról, hány dobogós helyet sze­reztek Baranya megye diákjai az országos középiskolai, to­vábbá a szakmai tanulmányi versenyeken — mert dobogós helyre minden évben került ba­ranyai középiskolás. A verse­nyek idei első fordulója most kezdődik meg az ország közép­iskoláiban. A Művelődési Mi­nisztérium által rendezett tan­tárgyi versenyek házi fordulóit most rendezik az iskolák az úgynevezett humán és reál tár­gyakból, idegen nyelvekből, a szakközépiskolák pedig a szak­mai tárgyakból. Baranya 20 középiskolájából 17 nevezett be a versenyre, és majd ezer tanuló indul a startnál, csak a közismereti tárgyakból. Az Országos Pedagógiai In­tézet irányítja az országos szakmai tanulmányi versenye­ket a szakközépiskolások részé* re. Végre számukra is megszü­letett az a lehetőség, hogy az Kezdődnek az országos közép­iskolai tantárgyi versenyek első tíz közé kerülők megkap­ják a felvételihez a maximális 60 pontot, a kitűnően abszol­vált tantárgyból. Tavaly öten kerültek be gimnazistáink közül az OKTV és heten az OSZTV első tíz helyezettje közé. Volt ennél magasabb arány is Ba­ranyában a reformok előtt. Ta­valy azonban végigmentek az új tantervek a gimnázium négy osztályán, megállapodott a kö­vetelményszint, így ismét a tel­jesítmények emelkedése várha­tó. Noha annak idején hírt ad­tunk róluk, sőt bemutattuk őket, hadd álljon itt ezúttal is az OKTV első tíz helyezettje közé bekerült tanulók és felké- szítő'tanáraik neve. Másodszor került az első tíz közé, és ta­valy első lett a leöweysta He- tyei Gábor, Ványi Terézia és Mátyás Gézáné tanítványa. Két helyezést hoztak a Nagy Lajos Gimnázium diákjai: speciális matematikából második lett Danyi Pál (Tornyos Tivadar és felesége diákja), és a második helyen végzett Frei Zsolt fizi­kából (Kotek László, a JPTE ok­tatója készítette fel). Második lett magyar nyelv és irodalom­ból a komlói Kun Béla Gimná­zium diákja. Kárász Erika (ta­nára dr. Horváth Tamás volt), és hetedik helyen végzett oroszból a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium tanulója, Takács Judit, Péntek Károlyné tanítványa. Azóta választott pályájukra készülnek már a hazai felsőoktatási intézmé­nyekben. hogy ki mennyire korszerű kö­rülményeket tud biztosítani állo­mánya számára. Egy Pécshez közeli községben, Nagykozárban néztünk körül: vannak-e új is­tállók, ólak, milyen állatokat s milyen körülmények között tartanak az ottlakók. Minthogy a falu a bogádi tsz-hez tarto­zik. a lakók a „Zengő Gyön­gyéivel szerződtek sertésre és hizómarhára. A termelőszövet­kezet elmúlt három évi össze­sített adatai már elég sokat mondanak: míg 1981-ben a tsz egész területén háztájiban 3471 sertésre kötöttek szerződést, ta­valy már 4983-ra. Ezzel szemben a hízómarha vállalása csökken: a 81 -es 337 helyett tavaly már csak 191-et vállaltak a magán- gazdaságokban. E számoknak körülbelül egyötöde vonatkozik Nagykozárra. Szarvasmarhát azért vállalnak egyre keveseb­ben — s akik vállalnak, azok is idősebbek —, mert nagyon munkaigényes. Sertést viszont nagy tételben is, könnyebben tudnak nevelni, különösen ak­kor. ha korszerű, önetetővel, önitatóval ellátott ólakat, hiz­laldákat építenek. S az utóbbi években erre több példa is akadt csak a bogádi tsz te­rületén 15—20 család épített ilyet. Nagykozárban egy család­nak van ilyen korszerű sertés- hizlaldája; a többi családnál az ólak és istállók mind ré­giek. Azért is van ez így, mert a város közelsége miatt elsősor­ban az idősek foglalkoznak ál­lattartással, s például' a falu­ban csak 4—5 család tart le­adásra szarvasmarhát. Sertést már o lakosok háromnegyed ré. sze; s emellett a falu lakossá­gának a fele az áfésszel kötött szerződés alapján nyuiakat is tenyészt. Kollár Vince és családja azon kevesek közé tartozik, akik még hízómarhát nevelnek. A masz- szív istálló még 1947-ben épült, pillanatnyilag négy bikát torta, nak benne. De minthogy idő­sek, s nagyon munkaigényes, már elkezdték az áttérést a ba­romfira. Ma még csak 300 ba­romfijuk van, de amint leadták a bikákat, azt tervezik, hogy a régi istállót teljes egészében erre fogják használni. Ahogy körülnéztünk a faluban, való­ban, új istállót, ólat nemigen lehet látni. Ennek nemcsak a már említett tényezők az okai — tehát a városiasodás, s hogy leginkább mór csak az idősek foglalkoznak ezzel — hanem az is, hogy az új lakótelepen ki­csik a telkek, nemigen van e célra megfelelő hely. Aki meg­próbálkozik ott is, az, ha nagy tételben gazdálkodik, zavarja szomszédait. Pedig a város közelsége nem kizárólag taszítóon hat a ház­tájira, ez csak a dolog egyik oldala. Más oldalról nézve ma. gából a városból sokakat, fő­leg fiatalokat vonzana, hogy nem kell messzire költözni, s jó kereseti lehetőség adódna az állattartással. Éppen ezért, ahogy azt a bogádi tsz-nél és a nagykozári tanácsnál meg­tudtuk, a közeljövőben nagy, négyszáz négyszögölnél is na­gyobb területű telkeket is ki­mérnek körülbelül ötvenet, hogy akinek kedve van, azok új há­zak mellé új, korszerű istállókat vagy hizlaldákat építhessenek, s így itt is föllendüljön, s a fia­talok körében is népszerűbb le­gyen a háztáji gazdálkodás. D. Cs. nyomtatványboltokban. A fel­vételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget ta­núsító, eredeti iskolai bizonyít­ványt (oklevelet), a középisko- • lai tanulmányi értesítőt, önélet­rajzot, az 1983-ban, vagy ko­rábban érettségizetteknek (ké- pesítőzötteknek) a hatósági er­kölcsi bizonyítványt és a tanul­mányok folytatására alkalmas­ságot bizonyító orvosi igazo­lást. A hatósági erkölcsi bizo­nyítvány beszerzéséhez szüksé­ges igazolást a jelentkezők ké­relmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelent­kezés évében érettségizik, bizo­nyítványát és tanulmányi érte­sítőjét a szóbeli felvételi vizs­gán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érett­ségi bizonyítványt kiállító kö­zépiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkál­tató írásos javaslatát is köte­lesek mellékelni. Az egészség- ügyi alkalmasságról szóló rova­tot kizárólag az erre kijelölt in­tézmény töltheti ki: Budapesten a Szakmunkástanulók Egész­ségvédelmi Intézete (VII. kerü­let, Kertész utca 32.), vidéken pedig a szakorvosi rendelőin­tézetek munkaalkalmasságot véleményező orvosa. Ha a je­lentkező a középiskolát 1982- ben, vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végez­te, közvetlenül a éelsőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőoktatá­si intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött és az előírt mellékle­tekkel ellátott felvételi kérel­meket fogadják el. Január 15-től már kapható lesz Budapest néhány nagyobb könyvüzletében, a következő napokban pedig országszerte az 1984. évi felvételi tájékoz­tató, amely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudniva­lókkal, a felsőoktatási intézmé­nyek kínálta továbbtanulási le­hetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdon­ságával ismerteti meg a fiata­lokat. Amit a felsőoktatási intéz­ménybe pályázóknak jó tudni: a tavaly életbe lépett 120 pon­tos felvételi rendnek szellemé­ben több szak, kar, eleve meg­közelíthetetlen a középiskolá­ból hozott 50—60 pont nélkül. Ahhoz pedig, hogy az orvosi, állatorvosi karra, vagy a böl­csészkarok egyik-másik szaká­ra, illetve a BME építészmérnö­ki karára valaki' bekerüljön, összesen 105—110 pont szük­séges. Fontos tudnivaló, hogy a kö­zépiskolából vitt pontoknál nincs minimális alsó határ. Ke­vés ponttal is megkísérelheti valaki a jelentkezést, de ah­hoz, hogy legalább a fellebbe­zés jogát megszerezze a vizs­gázó, a négy felvételi vizsgá­val legkevesebb 30 pontot sze­reznie kell. Eddig az írásbeli két vizsga 0-ás dolgozatai után nem szóbelizhetett a jelentke­ző; az idén, ha az egyik dol­gozata 0-ás, a másik eléri az 5 pontot, megkapja a jelölt a szóbelizés jogát. A jelentkező ugyanarra a tanévre csak egy hazai felső- oktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egy­idejűleg pályázhat a művészeti főiskolákra, a Testnevelési Fő­iskola tanári karára, a nép­hadsereg katonai főiskolaira, külföldi egyetemre, illetőleg — a tájékoztatóban részletesen ismertetett szabályok szerint — kérheti átirányítását más felső­fokú intézetbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom