Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-05 / 4. szám
1984. január 5., csütörtök Dunántúlt napló 3 Egészségnevelés a családban A bölcsőde és az otthon Kísérletező pedagógia Szabolcs Péterné a szabadidős foglalkozás keretében oktatja a kicsinyeket Erb János felvétele Korrekciós osztály helyett meseház Iskolaotthon Pécsszabolcson N em először járok Pécsszabolcs általános iskolájában, és nem először beszélgetek Istvánder József igazgatóval a tanítványaikról, akik között igen sok a nehéz életű, hátrányos körülmények között nevelkedő gyerek. Az iskola egyébként most is ragyog a tisztaságtól, vonzó légkört teremtenek benne a dekorációk, a rendet biztosítják a beépített szekrények. Az udvaron a gyerekek ültette díszcserjék, fenyők. A harmonikus szellemi fejlődés alapkövetelménye az •egészséges életmód. A vele kapcsolatos szabályokat, szokásokat elsősorban a családban sajátítja el a kisgyermek. Napjaink családja azonban leiadatait megosztja különböző intézményekkel. A mai kisgyermekek életében első ilyen intézmény a bölcsőde. Lehet-e bölcsődés korban — csecsemőkortól 3 éves korig — egészségnevelésről beszélni? Igen. A helyes étkezés, a tisztaság, levegőzés, a játék, mozgás és pihenés megfelelő ritmusa biztosítja a kisgyermek testi-lelki egészségét, s amikor ezekre szoktatjuk, akkor egészségnevelést végzünk. A bölcsődei szakemberek gondozó-nevelő munkájukban a kisgyermek életkorához szabott napirendben a játék, altatás, étkeztetés, hygienes szokáskialakítás tudományosan kidolgozott és a gyakorlatban jól bevált módszereit érvényesítik. A családok szokásai ózonban a legtöbb esetben ettől eltérőek. Ezért bölcsődébe kerüléskor, amikor a kisgyermek elszenvedi az anyától való elszakadás megrázkódtatását, a számára új környezetbe való beilleszkedést még az is nehezíti, hogy otthonról hozott szokásaival szemben áll a bölcsőde szabályos szokásrendje. Az ő érdeke tehát, hogy a bölcsődei és a családi életmód között összhang teremtődjék. Ha ellátása két helyen történik is, o gondozás-nevelés nem válhat kétfelé. Ezért fontos, hogy a szülők megismerjék a bölcsőde életét, gondozási-nevelési módszereit és azokat otthon is alkalmazzák. A bölcsődei gondozónőknek is tájékozódniok kell a gyermekek otthoni körülményei felől, annak érdekében, hogy egyéni igényeiknek megfelelően, megértő figyelemmel segítsék őket az új környezethez való alkalmazkodásban és később is, bölcsődei életük folyamán. Az otthoni szokások kezdetben elfogadhatóak, és azt a gyermeket pl., aki a bölcsödébe kerülésig — helytelenül — cumisüvegből táplálkoAz új Nemzeti Színház felépítésére az 1983. szeptember 21-én elhangzott felhívás óta 10 millió 790 ezer forint érkezett az OTP XXII. kerületi fiókjához, ahol a pénzadományok ,,adatait” gyűjtik. A fiók vezetője arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy ezt az zott, nem kényszerítik azonnal más táplálkozási módra. Ha azonban a bölcsődében elfogadja már a poharat és használja a kanalat, fontos, hogy otthon édesanyja is azzal tálaljon, gyermeke önállósulását ún. „kétkanalas" módszerrel segítse, a gondozónő tanácsai szerint. Érdekel bennünket, hogy a kisgyermek elfogadja-e a darabos ételt, mit szeret, de az is nagyon fontos, hogy az édesanya naponta tájékozódjék, mi szerepelt a bölcsődei étlapon, mennyit evett gyermeke aznap, hogy az esti otthoni étkezésnél változatosan és elegendő mennyiségben egészítse ki a napi étrendet. Szükséges, hogy a gyermekek kezébe odahaza is azok a célszerű játékok kerüljenek, amelyekkel szívesen, elmélyülten játszottak, amelyek által mozgásuk ügyesedett a bölcsődében, mert életkoruknak, fejlettségüknek megfelelőek. Aki már megszokta a bölcsődei étkezési körülményeket, attól otthon is elvárható, hogy terítővei, szalvétával, porcelántányérral, üvegpohárral terített asztalnál tisztán étkezzék, sőt étkezés előtt kezet is mosson. Időt kell hagyni ' rá, mert még lassan megy, és még valamit: teljesítményéért a szeretett felnőtt elismerése is kijár. A szobatisztaság lásóval kapcsolatos elvek és módszerek tekintetében sem lehetnek eltérések a családi miliő és az intézmény között. Egyszóval a kisgyermekek testi-lelki fejlődése akkor harmonikus, közérzetük akkor jó, ha napirendjük eseményei szervesen kiegészítik egymást, gondozá- suk-nevelésük azonos elvekre épül bölcsődében és otthon. A kisgyermeket nevelő szülő és intézmény együttműködése a gyermek szeretetéből indul ki, kölcsönös bizalomra épül. Fáradságos munkával jár, de a nélküle kialakuló hibák egészségkárosodást» okozhatnak, kijavításuk még több energiába kerülne, sőt nem is biztos, hogy sikerülne. Dr. Gálfi Ilona összeget december 30-án regisztrálták, ezen a napon több mint egymillió forint érkezett hozzájuk. A fővárosból 1901, vidékről pedig 3253 átutalást regisztráltak, míg külföldről 23 adomány érkezett az év végéig. Iskolaotthon — a kifejezés nem tűnik túlzónak Pécsszabolcs általános iskolájára. Tizennégy éve vesznek részt a művelődési kormányzat által meghirdetett egész napos iskola- vagy másnéven iskolaotthonos programban. — Fizikai dolgozók gyermekei járnak iskolánkba — mondja Istvánder József —, sok a hátrányos helyzetű tanulónk, és a gyerekek tanköteles koron belüli' iskoláztatása mindig is különleges erőfeszítéseket kívánt nevelőinktől. Még 1965- ben megszerveztük az egyes osztályok számára a napközis csoportokat, látván, hogy az iskolában töltött idő a gyerekek javára válik. Az 1969-ben meghirdetett iskolaotthonos program csak lehetőséget kínált, Pécsszabolcs iskolája mégis csatlakozott ehhez, hiszen saját törekvéseik % kereteit vélték felismerni az országos programban. Az iskola párhuzamos osztályai közül az egyik, éspedig a nagyobb létszámú vesz részt azóta az egész napos iskola programján. Alsó tagozaton délelőtt és délután egy-egy pedagógus dolgozik a gyerekekkel. A tanítás után közösen tanulnak, majd szabadidős foglalkozás következik, és az ebédet egy ugyanilyen szakasz követi. — Ez a rend jobban alkalmazkodik a gyerekek bioritmusához — mondja tapasztalataikat Istvánder József —, a nevelő pedig sokféle tevékenység közepette foglalkozhat tanítványával. Volt olyan eset, hogy a zárkózott, nem beszélő gyerek éppen a közös játék, a sport alkalmával nyilatkozott meg és vált megközelíthetővé. Több idő jut e keretben a gyakorlásra, valamint a gyerekekkel való differenciált foglalkozásokra is. A felső tagozaton a szaktanárok komplex munkakört látnak el — szaktanári, nevelői és napközis tevékenységet is. A felsőtagozatosok napirendjében a kötelező órákon kívül szakkör, klub, sportfoglalkozás is szerepel, és alkot egységes órakeretet a tanítás—tanulás—szabadidő összes tevékenysége. A gyerekek szüleikkel együtt érnek haza este, miután megtanulták a másnapi leckéiket. A péntek délután a művelődésé, amikor városnézésre, kirándulásokra, múzeumba viszik a pedagógusok a gyerekeket. Kell-e hangsúlyozni, mekkora ennek az iskolarendnek a jelentősége a hátrányos helyzetű gyerekek életében? Miként óvja őket az iskola a felügyelet nélkül töltött szabad időben óhatatlanul bekövetkező otthoni, lakóhelyi ártalmaktól? Érdemes itt egy adatot is felmutatni: 1969-ben a szabolcsi gyerekek 17,5 százaléka ismételt osztályt — 1983-ban csak 2,5 százalékuk. Az elmaradók felzárkóztatása azonban továbbra is mindennapi feladat e peremkerületi iskolában. Megoldására tavaly kínálkozott egy felzár- kóztató-kompenzáló módszer, amit az Országos Oktatáskutató Intézet szervezésével és irányításával az ország nyolc iskolájában vezettek be kísérletként. — Nem korrekciós osztályt szervezünk a lassabban fejlődő gyerekek számára — mondja Kerényi Klára, a Nevelési Tanácsadó munkatársa, a kísérlet vezetője. — A gyerekek ottmaradnak az osztályukban, és tanítójuk mellett egy felzór- kóztató-pedagógus és egy pszichológus foglalkozik velük. A családgondozó pedagógus rendszeres iskolába járásukat biztosítja és a szülőknek segít nevelési problémáik megoldásában. Van az iskolában egy különálló kis épület, ,,mesehóz"-ként ismerik és szeretik a gyerekek. Voltaképp kiváltság idejönni egy-egy foglalkozásra, ami pedig a felzárkóztatást, a kompenzálást segíti. Nem tantárgykorrepetálást végez itt Kerényi Klára vagy Herczeg Sándorné pedagógus, hanem az egész személyiségre ható foglalkozást különféle okos, játékos módszerek segítségével. Olyan tanulókkal értek itt el eredményeket, akik másutt kiszorulnak a normál osztályokból. Volt olyan növendékük, akinél egy hónap alatt sikerült feloldani a szorongást, és azután kezdett el olvasni. Jár az iskolába olyan cigány kislány, akivel egy év alatt ennél jóval nagyobb idő lemaradását sikerült behozni. Osztályismétlők azért továbbra is akadnak a gyerekek között, a tapasztalatok .azonban azt ígérik, hogy a negyedik osztály végére ilyen módon sikerül pótolni az otthonról hozott hiányosságokat. Hiszen máskülönben egészséges gyerekekről van szó. Kalocsai Tiborné és Szabolcs Péterné, a kísérletben részt vevő tanítók is örömmel látják munkájuk eredményét, amelynek bemutatására nemrég országos tapasztalatcserére jöttek el az érdekeltek Pécssza- bolcsra és elismeréssel szóltak a látottakról. Bevallom, ez a módszer rokonszenvesebb számomra a korrekciós osztálynál. Igaz, hogy e felzárkóztató-kompen- záló módszerhez és az egész napos iskolához is több pedagógus szükségeltetik. Ám, ahol nagyobb a szociális hátrány, ott közös érdek megteremteni a feltételeket —’ ahogy az Pécsszabolcs esetében is megtörtént. Kep0i^^$: eim M Özvegy és leánya Karácsony és újév között bevégződött özvegy Tarnóczyné és Tarnóczy Sára szomorú története. Fogalmam sincs, milyen nézettség mellett lett öngyilkos Sára, s ütötte meg a guta a fanatikus özvegyet, gyanítom viszont, hogy a televízió jóvoltából többen ismerkedtek meg az özvegy és leányával, mint a regény eddigi kiadásai nyomán összesen. Ugyanis Kemény Zsig- mondot, akit Németh László alig túlozva nevez a legnagyobb magyar prózairónak, inkább „fölfedezik" időről időre, mintsem olvassák. Szintén Németh László írta 1940-ben Keményről, hogy kora még életében elfelejtette, az utókor, mint kötelező olvasmányt nem olvastass jussához juttatni az írók is elmulasztották. A helyzet az eltelt 42 év alatt se nagyon változott, Kemény Zsigmond penzumból, hallomásból sose vált élmény- nyé, tömeges olvasmánnyá. Még „legkönnyebb" regénye, az özvegy és leánya sem. Pedig — aki nem olvasta, higgye el becsületszóra — ritka élvezet, egészen kivételes irásmű. Sűrű, erőteljes, utánozhatatlan stílusa úgy idézi fel a 17. századi Erdélyt, hogy „mai", azaz 19. századi tud maradni (a teljes regény 1857-re jelent meg), s századunk végére sem poros vagy elavult, hiszen okos korunkból sem a végzet, sem a fanatizmus nem hiányzik annyira, hogy ne értenénk, s meg ne értenénk Keményt. Könyvét mondhatnám a szenvedély vadromantikus regényének, de romantikusak-e ezek a balladák? Mert Tarnóczyné és leánya az eleve elrendelés balladai pályáin jár konokul, haláláig következetesen. Az írónak ezt a tételszerűséget sokan és sokszor a szemére vetették, de kevesebb szó esett arról a gyilkos iróniáról, mely a legkisebb kötőszóig áthatja a regényt, főleg az özvegy alakját „impregnálva”, s téve fenségesen nevetségessé. Görgey Gábor sokat törlesztett az írók adósságából, mikor „jussához juttatva" Kemény Zsigmondot, forgató- könyvet írt a szentléleki leányrablás történetéből. Maga nyilatkozta, hogy a regény átültetése egy idegen közegbe mindenekelőtt szolgálat. Nem hiszem, hogy a rendező, Horváth Z. Gergely, másként vélekedne filmjéről. Mármost, ha szolgálatnak, adósságtörlesztésnek is minősítem a négyrészes produkciót, nem jelenti azt, hogy valamilyen „Nyitott könyv"-nek, illusztrációnak gondolom csupán. Szerencsére több ennél, önálló televíziós műalkotás, mely a maga eszközeivel és sajátos feltételei között úgy vállalja a mesét, a történetet, hogy amit lehet az író ízeiből, nyelvéből, hangulataiból, egyszóval a Kemény Zsigmond-i „levegőből", átment a képernyőre. Szerencse továbbá, hogy a rendező nem valamiféle saját „vízióval”, újraértelmezéssel próbálkozott, mikor Kemény még jószerivel értelmezve sincsen. Ehelyett példaszerűen oldotta meg az adaptáció nehéz és nem is túl hálás feladatát. Nem látunk untig ismert árcokat, kiváló és jó alakításokat annál inkább. A regény és a film összehasonlítása legföljebb a cselekmény szintjén lehetséges. Ezt pedig az alkotók hűen és alázattal követték. Ami pedig az átültetés során elveszett, könnyedén pótolható. Könnyedén és gyönyörűséggel. Vagyis olvasni kell Kemény Zsigmondot. Újra is, először is. Parti Nagy Lajos A Dunatáj legújabb számáról A közelmúltban látott napvilágot a Dunatáj ez évi harmadik, rendhagyó, jubileumi száma. Rendhagyó, mert ezúttal sem verset, sem kritikát nem tartalmaz, csak esszéket. Az alkalom, amely a változást indokolja: Babits Mihály születésének századik évfordulója. A külső borítón szalagfelirat emlékeztet a jubileumra. Fried István terjedelmes munkájában költőnk életében legnagyobb sikert aratott müvét, Az európai irodalom történetét elemzi, a korra és a világ- irodalomra is kitekintve. Tandori Dezső Táj és környezet Babits költészetében címmel írt tanulmányt. Laczkó András a költő tanulmány- írói munkásságának néhány fontos állomását mutatja be. Csányi László a Sugár címet adta annak a terjedelmesebb értekezésének, mely Babits fogarasi szerelméről, az élmény szélesebb irodalmi összefüggéseiről szól. Klopstock Róbertról — a századunk első felében élt hírneves tüdősebészről — szól Drescher 1. Attila Egy háziorvos belép . a világirodalomba cimű esszéje. Klopstock volt az utolsó támasza a világhírű cseh német—zsidó írónak, Franz Kafkának, majd Babits háziorvosa lett, hogy végül megismerkedjen Thomas Mannal és Amerikában fejezze be életét. Érdekes Gyenes István Babits és a 30-as évek fiataljai című visszaemlékezése, amely az "ifjabb kortárs szemével láttatja a nagyszerű költő munkásságát. Forrásértékű az a két levél, melyet Csáth Géza irt Babitshoz. A leveleket De- mény János tette közzé. Költőnk színházhoz, színészekhez fűződő kapcsolatát elemzi Téglás János Költő a pódiumon, Jászai Mari, Pau- lay Erzsi és Ódry Árpád levelei Babitshoz címmel. Bodri Ferenc az Esztergomban működött Balassa Társaság és Babits kapcsolatáról írt. Papp János Babits Mihály San Remo-díja címmel elemzi a költő kitüntetésének történetét. A lap mostani számát mindeddig publikálatlan fényképek díszítik. A belső borítón Illyés Gyulának a Babits-hóz emlékkönyvébe tett bejegyzését láthatjuk. Bay Endre Több mint 10 millió forint az új Nemzeti Színházra Gállos Orsolya
