Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-29 / 28. szám

1984. január 29., vasárnap Dunántúli napló Rröba-hiba játék Jelentkezési határidő február 1. Vizsgáznak a zenészek Baranya megyében körül­belül hétszázan vannak, akik az Országos Szórakoztató­zenei Központ ideiglenes mű­ködési engedélye (ÍME) alap­ján művelődési házakban, bálokban, lakodalmakban, al­kalmi rendezvényeken muzsi­kálnak. Az OSZK négyéven­ként felülvizsgálja ezeket az engedélyeket. A legutóbbi ilyen vizsgálat adminisztratív jellegű volt, vagyis fegyelmi, stb. szempontból tették mér­legre a muzsikusokat, az idén azonban szakmai vizsgát kell tenniök bizottság előtt, a bi­zottság elnöke budapesti lesz. A szakmai felülvizsgálatra jelentkezni természetesen nem kötelező, de mindenkinek ér­deke, hiszen aki engedély nél­kül muzsikál, szabálysértésért felelősségre vonható. Február 1-én jár le a vizsgára jelent­kezés határideje, a meghall­gatások előreláthatólag már­cius közepén lesznek. Mivel a vendéglátóiparban kevés a kategorizált szakképzett ze­nész, ezért — ha az OSZK nem tud kategorizált zenészt biztosítani — az ideiglenes engedéllyel rendelkezők leg­jobbjai játszhatnak a ven­déglátóiparban is. (A ven­déglők, presszók aktív zené­szeinek negyven százaléka ilyen.) Számukra kétszáz nép­zenei és kétszáz tánczenei számból álló repertoár köte­lező, a meghallgatás egyéni, a többi ideiglenes engedélyű muzsikusnak száz-száz számot kell tudnia, és a meghallga­tás csoportos is lehet. Az ideiglenes engedéllyel működő muzsikusoknak álta­lában negyede lemorzsolódik a négyéves ciklusban, de évente negyven-ötven új je­lentkező van, számukra az OSZK megyei kirendeltsége külön vizsgákat rendez. Ha jönne a jeges ár... Hasznos modell a gyenge pontok felderítésére A Karrier után, sikerek közben A daltulajdonos Dinnyés József Számítástechnikai ankét Pécsett Aszályos év volt a tavalyi: a föld a vízhiányt érzi, szenvedi még ma is. A héten lezajlott árvízvédel­mi gyakorlat első napján azt kérdem Szappanos Ferenctől, ismeri-e Szabó Pál mondását: „Ide két isten kellene: az egyik, amelyik viszi a vizet, a másik, amelyik hozza", s ha ismeri, hát tényleg melyikre volna szüksége? Válasza: — Amelyik viszi!.... Érthető, hiszen a termőföldi vízhiány, meg a Duna 800 cen­timéter felé tartó feltételezett áradása közül az utóbbi ha­talmas, közvetlen veszély. Je­ges árt hoz a víz! Az OVH sorban felnyitott borítékjai sze­rint a főhatóság már hajnali 4 órakor elrendeli a harmadfokú, később pedig a rendkívüli ár- vízvédelmi készültséget. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szervezete a kedd reggeli riasztás után néhány perccel „hétköznapi, békebeli"- ről védelmj készültséggé válik. Létrejön a műszaki törzs és a központi ügyelet a különböző szakszolgálati csoportokkal; Nagy Károly vezetésével meg. alakul a műszaki biztonsági szolgálat. Percenként csörögnek a te­lefonok: utasítások, értesítések, adatok, kérdések és válaszok röppennek. Egy hosszú asztalra a Duna Ercsi és Baja közti szakaszának térképe kerül, rá pauszpapír, erre Széles István rajzolja fel, hol, milyen a jég­takaró: parti, vagy zajló, nem összefüggő, de álló; hol fa­gyott be teljesen a folyó, s amj a legveszélyesebb: torló­dik a jég, akadályozza a le­folyást. A „rendszeresen" kétórán- kénti — most, a gyakorlat fel­gyorsított, fiktív idejében fél­óránként! — vízállásjelentése­ket Mező Lászlóné rajzolja gra­fikonra. Mindent jegyezni, do­kumentálni, jegyzőkönyvezni kell, hogy az utólagos vizsgá­latból kiderüljön: idejében és helyesen történtek-e az intéz­kedések. Polohn Istvánnak, a védekezés vezetőhelyettesének e „minden” írásba vételével gyűlik meg a «baja: ilyen négy­szeres időre felgyorsított gya­korlat nem volt még, s a min­denképp lekönyvelendő infor­mációáradatot a rendelkezésre álló létszámmal alig lehet kö­vetni .. . Bőven akad dolga Hrehuss Györgynek, az OVH Árvíz, és Belvízvédelmi Köz­ponti Szervezete kirendelt ösz- szekötőjének is. A rendkívüli fokozat elrendelése után intéz­kedik, hogy a gyulai és a tiszai igazgatóságok szakcsapatai el­induljanak a mohácsi védelem megerősítésére. A „vizesek" kék terepjárója olyan iramban kapaszkodik föl velünk a kölkedi gát hajtűka­nyarjában, hogy azt hiszem, menten a Duna-vízzel kerü­lünk közeli ismeretségbe. De nem — a gát tetején az út si­mább, mint akár Pécstől Mo­hácsig. A gátőrháznál Tálján János gátőr és Dobróka József mérnök katonásan jelentkeznek Szappanos Ferenc, a védelem vezetője előtt, odabent pedig tisztázódnak a védekezés rész­letei. Többek közt az is: ebben a gátőrjárásban a figyelésre állítottak létszáma kisebb, mint amit a rendkívüli készültség már megkövetel. Ez bizony hi­ba, amit azonnal javítani kell! — Mivel a törzsvezetési gyakorlaton tényleges mozgás nincsen — mondja Szappanos Ferenc később, Mohács felé menet —, így viszonylag egy­szerűen, kis költséggel tudjuk kipróbálni, mit kívánna az iga­zi, valódi vészhelyzetben törté­nő védekezés. Ha megtudjuk, mennyire olajozottan működik a gépezet, ha a hibák kiderül­nek, kiderül az is, milyen gyor­san, hatékonyan működik az ár- vízvédelmi rendszer, s hogy egy valódi vészhelyzetben bizton, sággal számíthatunk-e rá . . . Záporozó kérdéseire a köz­vetlen védelem központjában Borzavári Béla és Nádassy 1st. ván felel: — A vízállás 804 centiméter, a figyelőszolgálatot minden gátőrjárásban ismét megerősí­tettük. Gondoskodtunk a tölté­sek kivilágításáról, a gátakra, lokalizációs és körtöltésekre ve­zető utak, az átvágások és mű­tárgyak külön védelméről. A műszaki egységek tízezer ho­mokzsákot megtöltöttek, ezeket a gátakra irányítottuk. Felké­szültünk Kölked kiürítésére . .. Vízállás: 809 centiméter... Kinézek az ablakon: a folyó békés, csendes; színe alig bor- zolódik. Néma méltósággal araszol át rajta Mohácsi-sziget­re a komp. Varázslatos téli táj .. A vízállás — a valódi —318 centiméter. . . Varga János „Még meg sem hozta a gó­lya, / máris volt protekciója. .." — így kezdte megérdemelt si­kert arató, Karrier című szá­mát Dinnyés József, a KI MIT TUD?-ok hőskorában. A dal mondanivalója sem kopott meg az idők során, Dinnyés pedig ma is sokat dolgozik. Közben persze teltek az évek. Egyik ismerősöm meg is je­gyezte: „Dinnyés? Tíz éve lefu­tott énekes." — Lehet — feleli Dinnyés •József rezzenéstelen arccal —, mindenesetre valószínűleg az is szerepet játszhat ebben a vé­leményben, hogy akik tíz éve jártak koncertjeimre, ma már (megváltozott életformájuk miatt) nem jönnek. Pedig sze­rintem ugyanúgy gondolkodnak, mint akkor. Nem változtak a dalok mondanivalói sem. — No és azóta már „daltu­lajdonosnak". hivja magát.. . — Igen, mert egyszerűen úgy érzem, soha nem volt igazi ne­ve és tekintélye ennek a mű­fajnak: polbeat?, mai dal?, folk?, megzenésített versek? Egyik sem az igazi. Ezért talál­tam ki a „daltulajdonos" szót. — Mi olvasható a személyi igazolványának megfelelő ro­vatában? — Zeneszerző. A Művészeti Alap tagja. — Lassan 20 éve járja az országot. Vannak új dalai is, de szemléletük a „régi". Meg lehet ebből élni ma is? — Korábban sokszor napon­ta több találkozón is telt ház volt, bárhol is léptem fel. Em­lékszem, egyszer Baranyában egy hónap alatt negyvenszer tapsoltak nekem. Ma is sok meghívást kapok, de akkor a klubmozgalom is sokat segí­tett... Ennek egyik változatá­val próbálkozom most én is. A fővárosban sok amatőrgitáros jár a klubomba, és most kezd­jük felvenni a kapcsolatot az országban több helyen (így Pécsett is) működő, hasonló műfajjal próbálkozó csoportok­kal. — Miért tartja fontosnak ezt a műfajt? — Úgy gondolom, a politi­zálás mindannyiunk közös koc­kázata. Talán a műfaj is esz­köze lehet annak, hogy kivá­lasztódjanak azok az emberek, akik akarnak és tudnak :s ten­ni valamit a mai problémák megoldásáért. — Mit ért el pályafutása alatt? — Talán azt, hogy saját vé­leményem elmondásával bele­szólhatok sok mindenbe. Ha­tással lehetek az émberekre, és ez nem kevés ... — Szeretném, ha végezetül idézne egyet legújabb dalszö­vegei közül! — 15 éve tervezett önálló nagylemezem, ha igaz, nyáron megjelenik: Határtalanul (sze­retném hazámat) címmel. Ezen szerepel az Egy tánc című dal, melynek refrénje: „Népek könnyű tánclépésben, Körbe-körbe, egyvégtében. Aki rosszul, késve lépne, vigyázzunk rá, hogy ne féljen .. Az év lakóháza címmel hir­detett pályázatot a Nógrád me­gyei Tanács; erre a már meg­épült családi házak, sorházak, többszintes lakóépületek terve­zői, építtetői, tulajdonosai és kivitelezői együttesen nevezhet­nek be. A pályázatra a leg­utóbbi években elkészült lakó­épületekkel lehet jelentkezni, március 30-ig. Az elbírálást a tanács a megyei és területi fő­építészekből, a Hazafias Nép­front, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építéstudomá­Az országban először Pécsett került sor olyanfajta számítás- technikai ankétra, amilyet teg­nap tartottak a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei Igaz­gatóságán. Az ankét szervezé­sére az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága kérte föl a KSH-t. A rendezvényen tizen­hatan vettek részt, mégpedig a megye, többségében tanácsi vezetői, hiszen az ankétnak éppen az volt a célja, hogy a vezetők szemléletét közelebb hozza a számítástechnikához. Csak az tudja igazán mit je­lent az idő és a távolság, aki feküdt már sérülten mentőautó­ban. Néha perceken múlik, si­kerül-e a gyors beavatkozás, éppen ezért nem mindegy, hogy mikor kerül sor a kezelés megkezdésére. Komló és Pécs között mint­egy háromnegyed óra a távol­ság. Ezt az időt rövidíti le az intenzív betegellátó részleg, amelynek megvalósításához sa­ját erőből kezdett a komlói kórház. A több millió forintos beruházást egyrészt belső át­szervezéssel, másrészt az inté­zet műszaki gárdájának elő­készítő munkája révén oldják meg. Amint azt dr. Szűcs Edittől, a kórház rendelőintézeti egy­ség igazgatójától, valamint dr. Illyés Tibor általános igaz­gatóhelyettestől megtudtuk, az intenzív részleg két szobájában hat speciális ágy elhelyezését tervezik. Valamennyi mellett ott lesznek a szükséges műszerek, a korszerű betegellátás eszkö­nyi Egyesület és a Magyar Ur­banisztikai Társaság képviselői­ből megalakított bizottságra bízta. A testület nemcsak a ház küllemét, hanem funkcionális célszerűségét, a kivitelezés költ­ségeit és gyorsaságát is figye­lembe veszi értékelésekor. A nyertesek között — előre­láthatólag áprilisban — egy húszezer forintos első, valamint egy-egy tízezer forintos máso­dik és harmadik díjat osztanak ki. Az egynapos program kere­tében szakemberek tartottak el­méleti előadásokat, de legna­gyobb súllyal a gyakorlati is­meretek szerepeltek. A négy gyakorlati bemutató éppen azt a célt szolgálta, hogy a párt- bizottság, a megyei tanács és az OTP jelen lévő vezetői a szá­mítástechnika gyakorlati hasz­nával ismerkedjenek meg, hogy későbbi munkájukban alkal­mazhassák az itt szerzett isme­reteket. zei, amelynek jó része máris megérkezett. Az orvosok és nővérek hat helyi és egy köz­ponti monitor segítségével kö­vetik nyomon a sérült állapo­tát. Az intenzív betegellátó rész­leg kialakítása azért sürgető feladat, mert az utóbbi időben megnövekedett a szívbetegek és a súlyos balesetek száma a városban. Nagyon sok esetben gondot jelentett, hogy a gyors beavatkozás késett, mert a be­teget előbb utaztatni kellett. Az intenzív betegellátás mellett éppen ezért a traumatológiát is fejleszteni szeretnék Komlón. Már megrendelték azt a tíz ágyat, amely jelentősen segíti majd a korszerűbb körülmé­nyek megteremtését. Bár a kórház jelentős erőfe­szítéseket tesz a helyzet javí­tására és jikad külső segítség is, mégis gondokkal küzdenek. Nem megoldott például egy igen-igen fontos lélegeztető készülék beszerzése. Nehézsé­gek mutatkoznak az intenzív részleg működéséhez szükséges munkaerő biztosításában is. Kevés a státus, és csak öt szakképzett egészségügyi dol­gozó, intenzív ápolónő alkal­mazására van pillanatnyilag módjuk. Az új részleg kialakítása fontos állomás a komlói egész­ségügy történetében, .hiszen ennek segítségével bármilyen betegség gyors kezelését meg lehet kezdeni. Sok-sok ember élete függhet attól, sikerül-e a gondokon a következő néhány évben úrrá lenni. Lesz-e ele­gendő ápolónő, be tudják-e szerezni a még hiányzó léle- geztetőt. Ferenci D. Bozsik L. Az év lakóháza A traumatológiát is fejleszteni akarják Intenzív beteg- ellátás Komlón Kell egy lélegeztető készülék

Next

/
Oldalképek
Tartalom