Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-29 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XLI. évfolyam, 28. szám 1984. január 29., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Heti külpolitikai összefoglaló (2. oldal) Intenzív betegellátás Komlón (3. oldal) Vasárnapi magazin (4—5. oldal) Ha jönne a jeges ár.... (Riport a 3. oldalon) Két erkölcs határén záporodnak fiataljaink viselkedési zavarai — panaszolják a felnőttek — az iskolában, az utcán, de ■még o családban is. Ki nem balIott még meghökkentő eseteket a tizenévesek durvaságáról, garázdaságáról, trágár be. szédmódjáról? Aki rendszeresen megfordul fiatalok között — de elegendő élményt kínál egy kiadós séta is a nagyvárosi for» gatagban —, oz tanúsíthatja, hogy az ismerősöktől hallott történetek éppenséggel nem légből kapottak. Az ifjabb nemzedék mostani durva viselkedése, úgy látszik, társadalmi'rend. szerektől független kortünet, amellyel idehozó is szembe kell nézinü-nk. A kultúrálatlan viselkedésnek számos oka lehet, ezeket sürgősen fel kell tárni, csupán azt ne tévesszük szem elől, hogy az ember magatartása, a mi esetünkben a gyerekek egy részének kifogások durvasága társadalmi termék, "tehát mélyebb okokra vezethető vissza, mint az egyéni alkat vagy a ■manapság oly tetszetősen hang. zó kordivat. Az ifjúság arculata iminden korban olyan, amilyenné a felnőttek keze és példája formálja. Ifjúságunk viselkedési zavarai tehát nem függetlenek a társadalmi környezet zavoraitól. Mert ha a „nagy” társadalmi együttélés régióiban sincs minden rendben, ha mind többen elhajítják az erkölcsi kötöféket,’ ékkor a tizenévesek hogyan le. hetnének különbek, mint a felnőttek? Pedagógusok és pszichológusok egyaránt azt vallják, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen csc ádi körülmények vezetnek a társadalmi beilleszkedési folyamat kora, zavaraihoz, ami iskoláskorban a nehezen nevel, hetőségben nyilvánul meg. A rossz családi környezet, a szülők durvasága, nemtörődömsége, léha életvitele, szeretet nélküli magatartása az egyik gyerekben gátlást, szorongást, félelmet kelt, o másiknál — aki valószínűleg erősebb egyéniség — erőszakos indulatot vált ki. ami előbb-utóbb átcsap ag. resszív viselkedésbe. Az agresszív magatartás a pedagógiai szakirodalomban gyűjtőfogalom. A jelenség ugyanis nemcsak verekedésben, iskolai, utcai vagy munkahelyi garázdaságban ölt testet. A szóbeli erőszakosság is agresz. szió: a durva beszéd, az útszél'i trágárság, az ordibáiás, a felnőttekkel szembeni tiszteletlen, ség stb. Roppant nehéz megtalálni a betegség ellen; gyógyírt. Egyelőre ott tartunk, hogy a pedagógusok, a szülők többnyire csak kérdezni tudnak a nehezen nevelhető, illetve agresszív gyerekekkel kapcsolatban, s a válasz — mély legtöbbször a lélektan tudományának a váró. bál' hangzik el — egy-egy gye. rek esetében lehet hathatós, de magát az elharapódzó jelensé. get nem szorítja vissza. Az, hogy nagy figyelmet fordítsunk a sérült személyiségű fiatalokra, és a velük való foglalkozást hassa át a türelem, a szeretet, valóban jó tanács — de hiszen régóta ismeri ezt a családi és az iskola; nevelés. Csak hát jó. va>l bonyolultabbak ennél az erőszakos viselkedés kiváltó okai, ennélfogva a szelíd kéz egyedül nem képes elsimítani a ráncokat. Két erkölcs határán élünk. Emlegetjük elégszer, hogy társadalmunk átmeneti jellegű, benne már több mint két évtizede a szocialista termelési vi. szonyoknak van meghatározó erejük. Igen ám, de a szocialista tudat kialakulása és megerősödése nem tart lépést o politikai, gazdasági, technikai fejlődéssel. A nagy történelmi- társadalmi megújulással — most csak a. tudati oldalra figyelve — természetszerűleg jár együtt a múlt meghaladására való törekvés, a régiek helyett új értékek teremtése. Ránk most az jellemző, hogy a régit már leromboltuk, az új fölépítésében pedig nagyon lassan haladunk előre. A korábbi, főleg a paraszti társadalom például még fölhasználhatta a közvéleményben rejlő nevelőerőt is. Mert az egyént, hányán megfeledkeznek róla mostanában, nemcsak a saját személyisége befolyásolja — a jogi törvényekről nem is szólva —, hanem azok a magatartási minták és (ration szabályok is, amelyeket a környezete, a közvélemény állít élébe. Régen a kisgyerek elsősorban a felnőttek példáját látva-követve nevelődött bele á társadalomba, folyamatosan sajátította el azokat az erkölcsi értékítéleteket, amelyekre majd felnőtt ko. rában szüksége lesz. Az egyén magatartását nemcsak a család ellenőrizte, honem a közvélemény is és a viselkedést aszerint ítélte meg, hogy az összhangban áll-e a közösség céljaival, érdekeivel. Ma viszont mit várhat a nevelés a közvéleménytől, például o fiatalkori erőszakosság visz- szaszorításóra? Vajmi keveset, hiszen jóformán nincsen nálunk egységes pedagógiai közgondolkodás. Az emberek egy része, ingerült válaszként a neveletlenség szaporodó tüneteire, kemény szigort, büntetést követel, mások viszont — a pedagógia helyes elveit eltorzítva — azt próbálják elhitetni, hogy a gyereknek „teljes szabadságot" kell adni, azt csináljon, amit akar, mert csak így bontakozhat *ki az egyénisége. E levenbe vágó társadalmi kérdés a fiatalok egy részének agresszív viselkedése. Ha a közösségi eszme háttérbe szorul a társadalomban, és az emberek bizonyos csoportjainál az individua. lista törekvések kerülnek előtérbe. ha a közvélemény elnémul vagy közömbös lesz alapvető kérdésekben, akkor végül is mi emel gátot az önzésnek, az erőszaknak? Kellenek a pedagógia és a pszichológia kis 'lépései is az erőszakos magatartás visszoszo. fitosára, de társadalmi méretű javulás a szocialista tudat térhódításától, a szocialista erkölcs hadállásainak megerősítésétől várható csupán. P. Kovács Imre Városavatás Szeghalmon Nincs elveszett hulladék Megkezdődött a termelés a Pécsi Bőrgyár bőrdisz műüzemében. Még nem teljes az üzem, a létszámot fokozatosan növelik negyvenre. Bőrdíszműüzem a Pécsi Bőrgyárban ■mBBaHBanaBSBBBnEnaBnBHBHBnaHB Övék, táskák, szemiivegtokok, pénztárcák Munkaalkalom a rehabilitált dolgozóknak A hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása napjainkban parancsoló kényszerűség, s ez a kényszerűség igencsak megmozgatja a műszaki és a gazdasági szakemberek fantáziáját. A Pécsi Bőrgyárban több olyan, a feldolgozottsági fok emelését célzó fejlesztés folyik, mely külön- külön kis lépést jelent ugyan, de összeadódva ezek a nem nagy költségigényű beruházások szép nyereséggel kecsegtetnek. így például két termelőszövetkezettel társulva olyan üzemet hoznak létre, melyben a nyersbőrökről leeső enyvhuslást, bőrkaparékokat dolgozzák fel ipari zsírrá és értékes, tőkés importot kiváltó takarmányadalékká. Ugyancsak a magasabb feldolgozottsági fok elérését jelenti a talpbőrök konfekcionálására létesülő üzem is. S ami már testet öltött az ilyen beruházások sorában; bőrdisz. műüzem indult a Pécsi Bőrgyárban. A vállalat vezetése tavaly döntött úgy, hogy a rehabilitált dolgozók hatékony foglalkoztatása, valamint az elfekvő bőrök és bőrhulladékok nagyobb nyereséggel történő feldolgozása érdekében 40 fős bőrdíszmű- üzemet hoz létre. Házilagos beruházásban hozzá is kezdtek a munkához, s jó szervezettség, gél, rövid határidőre a volt lak. kosüzem helyén tető alá hozták a bőrdíszműüzemet. Az üzem, melynek belső kialakítása korszerű, ergonómiai és színdina. mikai' szempontok alapján történt, két részből, a szabászati előkészítőből és az összeszerelő műhelyből áll, az emeleti részen még dolgoznak, itt a szó. ciális helyiségek, a minta- és a műszerészműhely kap- helyet. A gépek egy részét már beállították, másik részük, a nyugatnémet Adler cég által gyártott speciális bőrdíszművarrógépek beérkezését az első ne. gyedévben várják. Még javában dolgoztak a kőművesek, amikor már megkezdődtek a piackutatási, kellékbeszerzési és mintázási mun. kák is, a jelentkezők, köztük bőrdíszműves szakemberek felvétele, majd januárban megindult a termelés. Az üzemben különféle bőrdíszmű-árukat, pénztárcákat, szemüvegtoko- kat, öveket, férfi és női divattáskákat gyártanak, elsősorban a hazai piaci igények kielégítésére. M. Z. Városavató ünnepi tanács, ülést tartottak szombaton Szeghalmon. Az utána tartott nagygyűlésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt budapesti bizottságának első titkára mondott beszédet, s átadta a várossá nyilvánításról szóló okmányt Kozák Sándornak, a városi tanács elnökének. Az ünnepi szónok tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és az Elnöki Tanács üdvözletét, majd arról szólt, hogy a várossá válás minőségi változást hoz Szeghalom életében, amelynek most még inkább tényleges munkahelyi, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális központként kell működnie. Felelőssége megnőtt,, mert a városkörnyék fejlesztése, gazdagodása nemcsak előnyöket, hanem kötelezettségeket is jelent a vonzáskörzet lakóival szemben. Elmondta: a Viharsarok népe sohasem egyezkedésekre, félmegoldá. sokra, hanem történelmi fordulótokra vágyott, s a nagy sorsfordulót Szeghalom életében is a felszabadulás hozta meg. Az elmúlt, közel négy évtizedben végbement fejlődés eredményeként itt is kialakult a lakosság többségét alkotó munkásosz. tály, Szeghalom mai iparosodott jellegét mutatja, hogy ezer lakosra csaknem ugyanannyi ipari foglalkoztatott jut, mint Békés megye többi városában. Több jelentős létesítmény "üzembe helyezésével, a Csepel Autógyár, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, a Budapesti Harisnyagyár és a Sárréti Tej Közös Vállalat működésével vált e település ipari jellegűvé — állapította meg Maróthy László. Szeghalom lélekszámú jelenleg meghaladja a 11 ezret. Vonzáskörzetében mintegy 50 ezer ember él. A város termelő ágazatainak fejlesztésével párhuzamosan alakultak ki, illetve javultak az infrastrukturális feltételek is. Kifejlődtek az alap- és középfokú szociális, egészségügyi, oktatási intézmények, új lakótelepek jöttek létre. A városnak százágyas kórháza, rendelőintézete, szülőotthona, gimnáziuma és szakközépiskolája, kollégiumai vannak. Az elmúlt 15 évben 700 többszintes és 500 családi ház épült a Sárrét központjában. A szeghalmiak a várossá nyilvánítás évében tovább gyarapítják településüket. BARANYAI TÁJAK: téli falukép Mágocsról a kertek felöl Erb János felvétele
