Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-28 / 27. szám

I Fogyasztók fóruma Fekete paragrafus Büntetés a Kőszén-ben. A vasasi Kőszén presszó­ban 6 deci olaszrizlingért a szabályos árnál 3 forint 40 fillérrel többet számoltak fel. A büntetés: 4000 forint. Hiányos brandy a Rigó Jancsi ban. Kétszer fél de­ciliter brandyt úgy szol­gáltak fel a pécsi Rigó Jancsi cukrászdában, hogy mindkettőből 4 milliliter hiányzott. Ezért a szabály­sértési hatóság 4000 forint pénzbüntetést rótt ki. Több büntetés. A Bara­nya megyei Kereskedelmi Felügyelőség növelte a bír­ságok összegét. Míg 1982- ben a határozatban hozott bírságok átlaga 2136 fo­rint volt, 1983-ban 2681 fo­rint lett. A helyszíni bír­ság átlaga pedig egy év alatt 634-ről 913 forintra nőtt. Hová tűnt százezer forint forgalom? A szombati nyitvatartás A vevő érdeke? - A kereskedő érdeke? - Egyensúlyozni kell - Megoldás: az ügyeleti rendszer - S ahol nem lehet engedni? Egy szombaton végigjártam Pécset és megszámláltam, mit nem lehet szabad szombatja­inkon megvenni. A sor sajnos elég hosszú lett, s most csak néhányat említenék: a csavar­bolt zárva, megoldhatatlan a szemüveg megrendelése, ha orvos írja fel, ha nem, éppúgy az átvétele, javítása ..., spe­ciális sportszer, mezőgazdasá­gi szerszám — magyarán ásó, kapa, metszőolló —, továbbá színes fém, kerékpáralkatrész, gitárhúr. De nincs túl nagy vá­laszték villamos kábelből, mű­anyagból, vasáruból, fotócikk­ből. Végül is Pécs nagy „L” be­tűje, a Kossuth utca—Bem ut­ca „L”-alakú üzletsora, egyre több zárt boltajtóval várja a szabad szombati vevőt. Igaz persze, hogy nyitva áll­Ahol nem növelik a hal árát Kovács Lajosné és Muhari Árpád -szakács előkészítik a hala­kat a finom vacsorához. Nem növelik a hal árát a dunaszekcsői halászcsárdában. A helyi Dunagyöngye Tsz üzle­tében a jövőben 51 Ft-ért ve­szik és a vendégeknek változat, lanul 46 forintért számítják fel a hal kilóját, A csárda összes forgalmának ugyanis 60 száza­léka az étel, s ennek is két­harmada. tehát a teljes forga­lom 40 százaléka a halételek, bői származik. Most a csárda másodosztályú haszonkulcsának részbeni feláldozásával azt az üzletpolitikát valósítják meg, hogy inkább többet adnak el olcsón, mint drágán, de keve­set, s így magas marad a for­galom. A csárda jellegét, a halételek magas forgalmát, ki­váló minőségét így akarják megőrizni. Ősztől pedig kor­szerűsítik, bővítik a ma már el­avultnak számító konyhát. (Ké. pünkön: a csárda konyhája.) nak az áruházak, a Konzum, Centrum, Mecsek, Fészek, Do- mus. Az is igaz, hogy a szak­üzletek némelyike azért ruhá­val, cipővel rendelkezésre áll. Csakhogy mindez nem az iga­zi. A valódi, a teljes választék­hoz hétfőtől péntekig kell a boltokat járni. Olyankor, ami­kor a szabad szombat miatt különben is zsúfolt az életünk, sok a dolgunk. Csakhogy! A kereskedőnek épp úgy joga van az ötnapos munkahétre, mint a vevőnek. E tekintetben pedig igen illő figyelembe venni a nem csil­lagmagas kereskedőjövedel­met. Így aztán nyilvánvaló, hogy a kereskedők szakszerve­zetei egyre kardosabban köve­telik, hogy ha már nem túlzott a bér, hát a munka se legyen aránytalan, vagyis szabad szombaton húzzák le a rolót. Főképp a kereskedőasszonyok érdekében, hiszen nőivé lett ez a pálya, s a kereskedőasszony is csak asszony és szeretné hétvégeken éppúgy elfátni csa­ládját, mint más feleség. Szó­val szembekerült a vevő és a kereskedő érdeke. Mert a ve­vő változatlanul él ősi jogával és szombaton is elindul — a legtöbb országban az ötnapos munkahét ellenére szombaton nyitvatartott — boltokhoz. Ezt a jogot pedig nem lehet vitat­ni. Ha van áru, azt szombaton is árulni és eladni kell. Mielőtt a kérdés elméletivé változna, hadd említsük meg a komlói Zengő Áruház esetét. A tavaszon ugyanis eldöntötték, hogy az ötnapos munkahetet csak úgy tudják megoldani, hogy az ABC-osztály kivételé­vel szombaton nem nyitnak ki. A komlóiak nem )s igen bosz- szankodnak, hiszen hétfőtől péntekig akadt félórájuk vásá­rolni. Kiderült azonban, hogy a környék falvainak csak szom­baton van lehetőségük bejön­ni a Zengőbe. Követelték hát a szombati nyitvatartást, ami meg ellenkezett a kereskedők érdekével. Csak a kereskedő igazi ér­deke az áruforgalom, főképp, ha ettől magasabb lesz a jö­vedelme. A Zengő Áruházat persze ösztönözte még a nyit- vatartásra a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya is. Végül az üzleti érdek döntött: kinyi­tottak. Mégpedig a pénztár in­telmére. Mert amíg minden osztályuk nyitva volt szomba­ton, akkor ezen a napon mint­egy 300 000 forintot árultak magában az ABC-osztályon. Amint a többi osztály bezárt, szombati napon az ABC forgal­ma is csappant, nem egyszer a napi 200 000 forint alá zu­hant. Vagyis a pénztár mutat­ta ki a régi igazságot: akkor kell árulni, amikor jön a vevő. A. falusi vevő pedig nem jön Komlóra élesztőért, ha nem kap nadrágot is. A „vásárlási szokások alakítása" tehát fe­lesleges akkor, ha van áru és van jó jövedelmű kereskedő. Mármost Magyarországon jó az áruellátás. Aki járt a nálunk módosabb és a kevésbé módos országokban, nyilván egyetért ezzel a megállapítással. A ke­reskedő jövedelme? Hát itt nemigen használhatjuk ezt a szót, hogy „jó”. Az pedig nagy baj, ha a vevő szembekerül a kereskedővel. Gazdaságilag is, szociálpolitikai tekintetben is. Marad tehát az egyeztetés: a két érdek összhangja. Tulaj­donképpen erre törekszik a ke­reskedelmi igazgatás is. Ami­kor átadta az üzletnyitvatartás jogát a vállalatoknak, erre az érdekegyeztetésre gondolt. Olyan helyzetre, amikor a ve­vőktől származó kereskedelmi jövedelem egészséges nyitva­tartási rendet formál. Ez az út­keresés még tart, de az út las­san már kirajzolódik: a szabad szombaton minden árut meg kell találni a városokban. Te­hát nem maradhat zárva egyet­len szaküzlet sem. Boldogok annak a szakboltnak a keres­kedői, amelyik fajta boltból van még egy-kettő egyazon város­ban. Boldogtalanok, amelyik­ből csak egy van. Mert példá­ul egy szemüvegjavító, szem­üvegvásárló üzletet, Pécs nagy­ságú városban, igenis nyitva kell tartani szombaton délelőtt. Csökkentett létszámmal, talán nem a régi — még nem sza­bad — szombatok forgalmá­val. De a zárt redőny nem je­lent modern kereskedelmet, jól ellátott vevőt. Kemény igazsá­gok ezek, s csak akkor enged fel a szorításuk, ha a kereske­dőjövedelem is megfelelően emelkedik. F. D. P anasz jött a szerkesztő­ség ügyeletére, telefo­non: egy család majd 20 000 forintért hűtőládát vett. Odahaza bekapcsolták, a mo­tor melegített. Néhány nap múlva disznót vágtak, hiszen egyre több család újra a disz­nóhizlalás, disznóvágás útján olcsóbbítja a kosztköltséget. Ehhez pedig hűtőláda is kell, különösen a modern lakások­ban, ahol nincs udvar füstölő­vel. Kiderült azonban, hogy a hűtőláda rossz. így rokonság­hoz, szomszédokhoz hordták szét a sokféle húst, kilincseltek, hogy meg ne romoljon, a má­sik disznót nem is vágták le, néhány kilót idő előtt meg­ettek, elosztogattak. Holott a hűtőláda a nagy takarékosság biztosítéka lett volna. Elmúlt egy hónap, a garancialevéllel semmire sem mentek, a hűtő­ládát nem javították meg. Túl az egyetlen család ese­tén, általánosítani kell a gon­dot: a takarékosságra törekvő, sertésvágó csalódok nem csa­lódhatnak a hűtőládákban. És egyáltalán: a vevő nem csa­lódhat az áruban. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Kovács Jenőn ével, a Baranya megyei' Bíróság* elnökhelyette­sével. — Mit mond a Polgári Tör­vény könyv a vevő jogairól? — Először is azt, hogy ha az eladó, tehát a, bolt hibásan A vevő széles körű jogai Hiánycikk és kényszerhelyzet Legtöbbször nem kell blokk a cseréhez — Ha nem javítható az áru, a csere helyett árcsökkentés is kérhető — Az alkatrészhiány nem indok teljesít, ha a szolgáltatott do. log nem felel meg a törvényes, vagy a szerződésben megható, rozott tulajdonságoknak, akkor az eladó, vagyis az üzlet hibá­san teljesít, s megnyílik a vevő joga a szavatosság iránt. A ve­vő tehát választhat kicserélés, kijavítás, vagy megfelelő árle­szállítás között. Ha a hiba nem javítható, a vevő elállhat a szerződéstől, magyarán, a vétel tárgytalan, a bolt köteles az árut visszavenni, s a vételárat hiánytalanul és késedelem nél­kül visszafizetni. Ilyen hibás teljesítés a rossz hűtőláda el­adása is. — Hogyan kell a minőségi kifogást intézni? — Ilyen kifogással a hibás árut eladó üzlet vezetőjéhez kell fordulni. Az üzletvezető fi­zetési jegyzéket — blokkot — kérhet. De ha a vásárlás helye és ideje más módon is megál­lapítható — például a haza- szállítást igazoló fuvarlevélen — akkor nem baj, ha nincs már meg a blokk. Akkor sem kell blokk a cseréhez, ha az áru az üzlet jellegéhez tartozó cikk; például cipőboltban_a ci­pő. A vételtől számított három napon belül kívánságra a hi­bás árut ki kell cserélni, vagy a vételárat visszafizetni. — Ha az áru hiánycikk, a vevő nem visszaadni, hanem használhatóvá tenni szeretné? — A hiba javítását a beje­lentést követő 8 napon belül a javítószolgálat — amivel az eladó üzlet garanciális javítás végett szerződésben áll — kö­teles elvégezni. — Hivatkozhat-e a javitó cég alkatrészhiányra? — Nem hivatkozhat. Ha nincs alkatrész, akkor a vevő egyéb jogai, a pénzvisszafize­tés, áruvisszavétel, kicserélés joga nyílik meg. — De ha valaki hiánycikket vett, akkor kényszerhelyzetbe kerülhet, hiszen esetleg érde­j/nes várnia, amíg alkatrész lesz. Ha visszaadja, talán éve­kig nem kap ilyen hiánycik­ket?! Az eladó üzlet tehát könnyű helyzetben van a vevő­vel szemben?! — Nem egészen. Hiszen, ha például nincs alkatrész, s a hiánycikket nem akarja vissza­adni, hanem várni vele, akkor árleszállítást követelhet a bolt­tól. Vagyis a vételár egy ki­sebb, netán jelentős részének visszafizetését. Ha az a cég, amivel az üzlet javítás végett szerződésben áll, nem képes — talán éppen alkatrész hiá­nya miatt — az árut kijavítani, akkor a vevő más, esetleg ma­gáncéggel kijavíttathatja, s an. nak költségét az eladó üzlet­nek kj kell fizetnie. Ha pedig a hiba jellegével, vagy a javí­tás módjával kapcsolatos vita keletkezik, akkor a Kereskedel­mi Minőségvizsgáló Intézet 10 napon belül köteles a vitá­ban dönteni. Ez a vizsgálat a vevő számára ingyenes. Vagyis: jog van, még hiánycikkhelyzetben is. A vevő tehát ne hagyja magát köny- nyen lerázni! Rovatszerkesztő: dr. Földessy Dénes Radio Most, hogy az újesztendőben a pécsi stúdió szombat délelőt­ti műsora kétórás, a szerkesz­tőknek bővebb lehetősége nyílik több olyan kérdést fel­tenni, amely a hallgatókat köz vétlenül is érinti, vagy sokakat foglalkoztat. Milyen kérdések szerepelnek a ma délelőtti JÓ PIHENÉST összeállításban, me­lyet Somogyvári Valéria szer­keszt? — Például: a meteorológus­tól érdeklődtünk, törvénysze­rű-e, hogy csapadék nélküli év után feltétlenül pótolja adós­ságait a természet? Miért a legkeményebb téli időszakban szerelik a gázvezetéket azok­ban az épületekben, ahol töb­ben gázzal fűtenek? Miért állt fel annak idején a zongorától, és miért ült vissza most az egy. kori neves tánczenész, Vér Er­nő? Hogyan sikerültek a tatai napok — elmondja stúdiónk vendége, Rónai István, a pé­csi első osztályú labdarúgók mestere? Mindezekre választ hallhatnak a mai százhúsz per­ces összeállításban, amelyben természetesen sok napi tájé­koztatás is elhangzik. A mag­nósok pedig rögzíthetik a Royal Philharmonic Orchestra több felvételét. Nógrádi Erzsébet szerkeszti a VASÁRNAPI MAGAZIN-t, melynek vendége Páll Endre kaposvári vadász, akinek nem­régiben ismét megjelent egy nagy sikerű könyve, természe­tesen a vadászatról. Balogh Zoltán mutatja be. Majd dr. Szilassi Annával, Pécs város főorvosával beszélget a szer­kesztő új tanulmánykötetéről, amelynek különös jelentőségét az adja, hogy a város teljes lakosságának egészségi álla­potát elemzi a társadalmi té­nyezők tükrében. Véqül ellá­togatnak a Baranya megyei Levéltárba. Hétfőn: KÖZLEKEDÉSI ŐR­JÁRAT. A szerkesztő-műsorveze­tő Somogyvár] Valéria: — Visszatérünk egy korábbi témánkra, amely arról szólt, hegy érvényt kellene szerezni annak a tanácsi rendeletnek, mely szerint Pécsett nem fog­lalhatnak el közterületen he­lyet a rendszám nélküli és le­járt műszaki engedélyű gép­járművek. Most a rendeletet részletesen ismertetjük, hogy az ilyen autók tulajdonosai tájé­koztatást kapjanak tennivalóik­ról, mert ezután szigorúbban ellenőrzik a rendelkezés betar­tását. Az esztendő első közle­kedési műsorában kerékasztal, beszélgetés hangzik el a Volán 12-es Vállalat vezetőivel, abból az alkalomból, hogy önállóan gazdálkodó egységgé váltak. A vállalattal közösen megindít­juk tizenkétfordulós rejtvény­pályázatunkat, amelynek díja havonként két ötszázforintos vásárlási utalvány. Tájékozta, tást adunk több várható forgal­mi változásról, beszélgetést hallanak az ember és a jármű kapcsolatáról, hogy ez meny­nyiben alakítja az üzemanyag- fogyasztást. Szerdán ZENEI ÉLETÜNK-ről hangzik e| összeállítás, csü­törtökön pedig a RÁDIÓTÜKÖR jelentkezik Balogh Zoltán szer­kesztésében, melynek témája az életszínvonal, az életkörülmé­nyek alakulása. „Baranya, So_ mogy és Tolna megyékre kiter­jedő értékelést készítünk az életkörülményeket javító fej­lesztésekről — tájékoztatott Ba­logh Zoltán. — Bemutatjuk, hogyan valósították meg a bér, fejlesztéseket a pécsi Sopiana Gépgyárban. foglalkozunk a lakossági áruellátással. Hiánycikkek nyo­mában című rovatunk ezúttal pedig néhány építőanyag után nyomoz. A műsor az adást megelőzően is hívható a 10-424-es telefonszámon.” Néhány érdekesnek ígérkező műsor a nemzetiségi adások­ból: Generációváltás címmel mutatják be Zegnál Márk ga- rai tanácselnököt a hétfői szerb-horvát nyelvű program, ban, míg csütörtökön az óvó­nőkről készített riport hangzik el, a riporter: Filákovity Brán- kó. Reil József két német nyel­vű riportja közül csütörtökön kerül adásra az, amely a Pécsi A. G. szilágypusztai vágóhídját mutatja be, míg a pénteki adásban a Baranya megyei német báziskönyvtár idei ter­veiről, lehetőségeiről lesz szó. » Televízió Határ, amely összeköt Határ, amely összeköt — ez a címe annak a filmnek, ame­lyet a szegedi körzeti stúdió és az Újvidéki Televízió mun­katársai készítettek Magyaror­szág és Jugoszlávia sokoldalú gazdasági és kulturális kapcso­latairól. S bár a közös határ­nak más részén készült a film, bizonyára a Baranya megyei nézőket is érdekli — lévén itt is hasonló közös határ. (Kedd, tv. 1., 18.30) Kedden 18.55-kor a 2. programban megismétlik a Pécsi Stúdió Patikáriusok cí­mű riportfilmjét, amelyet tavaly novemberben mutattak be. Szerda, február 1. Nem ne­héz kitalálni, hogy a Kék fény (20.00) a képrablás szerencsés fordulatairól is tájékoztat. Ugyanezen a napon 22.05-kor egy négyrészes dokumentum- film sorozat kezdődik, amely a CIA tevékenységét mutatja be: a kamerát amerikai operatőrök tartották, és a politikai nyomo­zásban gyakorlott amerikai új­ságírók írták ,,A Cég”-ről szóló leleplező erejű film forgató- könyvét. S hogy nehéz legyen a nézők választása, ugyaneb­ben az időben a 2. műsorban Ártatlan hazugságok címmel olasz filmet láthatunk, amelyet egyebek között Max von Sydow, Virna Lisi neve tesz vonzóvá. A csütörtöki műsorból a Csi­kós Nagy Bélával folytatott be­szélgetésre hívjuk fel olvasóink figyelmét (21.25, tv. 1., Munka közben), pénteken 18.00-kor a Kalendárium című ismeretter­jesztő magazin _ jelentkezik. Szombaton a Sorstársak, a pé­csi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja 15.15-kor kezdődik. Hírt ad a műsor a komlói ki­segítő iskoláról, a mozgássé­rültek számára létesített új szol­gáltató házról, és a Bonyhádon folyó munkahelyi rehabilitáció­ról. A Képújság után a Vakok és Gyengénlátók, a Hallássérül­tek, valamint a Mozgássérültek Szövetségének idei terveiről hallunk információkat. S két riportot látunk a mozgássérül­tek gondozásáról: Pécsett nem­rég iskola létesült számukra. Kiskunhalason már régebben működik intézetük: ide látogat­tak a pécsi tévések. Szombaton 19.30-kor a kettes műsorban az amszterdami Con- certgebouw Zenekarának elő­ző esti budapesti hangversenyét sugározzák felvételről (vezényel Bemard Haitink), az egyesen 22.00-kor az ördögöt a farkánál című francia—olasz filmet köz­vetítik, amelyet Philippe de Broca, a kalandfilmek nagy mestere rendezett. G. T. HÉTVÉGE 11. Közérdekű kérdések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom