Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-28 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XLI. évfolyam, 27. szám 1984. január 28., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja „Nincs szükségünk rakétákra!” (3. oldal) Szocializmus-képünk és a valóság (3. oldal) II negyvenórás munkahét Az Elnöki * Tanács ülése Korszerű festőműhely Mohácson A z 1984-es esztendő beköszöntővel az ipar és az építőipar vállalatai megkezdték az átállást a negyvenórás munkahétre. Az iparban január elsejétől 216 vállalat mintegy 580 ezer dolgozója tölt kevesebb időt munkahelyén. az építőiparban — ezen belül az építőanyag-iparban — 14 vállalatnál dolgoznak kevesebb ideig. E nagyarányú változást — amint azt az Ipari Minisztériumban dr. Hermann Sándortól megtudtuk — gondos előkészítő munka vezette be. A tavaszi párthatározat után először a főhatóságokra hárulta feladat, mérjék föl, képesek lesznek-e a vállalatok pótolni a kieső munkaidőt. A felmérés pozitív eredménnyel zárult; a gazdálkodás még mindig jelentős tartalékokat rejt magában, jobb szervezéssel, nagyobb körültekintéssel áthidalhatják az áttérés buktatóit. A negyvenórás munkahét egyébként sem ismeretlen már a magyar gazdaságban. A negyven, két órás munkahét bevezetése óta az egészségre ártalmas munkahelyeken, valamint a több műszakban foglalkoztatót, tak negyven órát dolgoznak hetenként. A statisztikai adatok szerint az iparban dolgozó 1,5 millió ember közül 1,1 millióan egy műszakban tevékenykednek. Az átállással körülbelül 4,8 százalékkal csökken a munkaidejük. Ennek pótlására, va'amint a tervben előírt feladatok teljesítésére mintegy 5 százalékkal nagyobb teljesítményt kell produkálniuk. Az e'őkészitő munka még a nyáron megkezdődött. A vállalatok programot állítottak ösz- sze. amelyet a főhatóságok, tehát az Ipari Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei bíráltak el. Az értékelés szempontja; között első helyen szerepelt a következő: képes-e a vállalat önerejéből; mindenféle központi támogatós nélkül megszervezni a kieső munkaidő pótlását? Az eszközök és a lehetőségek az egyéni sajátosságok miatt is széles skálán mozogtak. A legnagyobb tartalékot általában a vállalati szervezés mai rendszerének gyenge pont. jaiban találták meg a szakemberek. A technológiai folyamat felmérése és elemzése során számos, az idők során észrevétlenül beépült, de fölösleges szakaszra bukkantak. Néhol például túlságosan hosszú ideig vándoroltak a termeléshez szűk. séges anyagok és alkatrészek, mert a raktárot a gyár másik végében rendezték be. Máshol a sokat emlegetett bürokrácia rontotta a hatékonyságot; mjg minden pecsét a kivételezett anyag papírjaira került, felesleges percek, félórák, sőt órák teltek el. A kieső munkaidő pótlására alkalmas a termelés egész folyamatának a racionalizálása; hol lehetne megfelelő célgépekkel helyettesíteni az emberi kéz munkáját, sőt egyes munkafolyamatokat a végtermék minőségének romlása nélkül elhagyni. A vállalati programok értékelésekor a főhotóságok megvizsgálták azt is. bogy nem okoz-e gondot a rövidített mun. kaidő a vállalat kooperációs kapcsolataiban, s nem rontja-e a lakosság ellátását. A mai ár- és értékviszonyok mellett nagy súllyal esett latba, hogy ne csökkenjen a dolgozók keresete. Az eddig említett szempontok a vállalatok képességeit tették próbára. Ám az átállással növekednek majd a kereskedelem és a közlekedés gond. jai is. Hiszen az emberek naponta átlagosan húsz perccel korábban jönnek ki a gyárak, hivatalok kapuján, s csak akkor ér számukra sokat a munkaidő csökkentése, ha időben jön a busz. s nyitva tartanak az üzletek. Az ilyesfajta gondok elkerülésére egyeztették a programokat a minisztériumok a helyi szervek képviselőivel. Igaz a közlekedésben javul valamelyest a helyzet, miután nem faragtak a péntekből fél napot — ahogy az illetékesek fogalmazták —, hanem a napi munkaidőt csökkentették arányosan, széthúzódik majd a délutáni csúcs ideje. A munkaidő csökkentésével javulnak majd a dolgozók élet- körülményei. habár a változás nem hasonlítható a szabad szombatok bevezetése utáni helyzethez. A napi, körülbelül húszperces nyereséggel köny- nyebbé válik a napi bevásárlás, az utazás. Kevsebbszer akadnak majd el az autók és az autóbuszok a csúcsforgalomban és az anyák sem az utolsó pillanatban érkeznek az óvodák, bölcsődék és iskolák kapuihoz. Január elsejével csak az átállás első szakasza zárul le. Az év végéig bevezetik a negyven, órás munkahetet az ipar és az építőipar minden vállalatánál, szövetkezeténél. Az építőanyag, iparban a tervek szerint már az év közepére átállnak az üzemek. A legnagyobb feladat mindenképpen az építőiparra hárul 1984-ben; az ágazathoz tartozó cégek — miután később láttak a programok kidolgozásához — csak a következő évben kezdik meg az átállást. A sorban az utolsó a tervek szerint a Herendi Porcelángyár lesz. A gyár termelésének 80 százalékát külföldön értékesíti, s a rendkívül fontos megrende. léseknek nem tudna eleget tenni csökkentett munkaidőben. Ezért a gyárban csak 1985 január elsejétől csökkentik 40 órára a munkaidőt. Lakatos Mária fi Biztonsági Tanacs felszólítása Izraelhez Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban szólította fel Izraelt, hogy tartózkodjék minden olyan lépéstől a megszállt területeken — azaz a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza öve. zetben —, amely a térségben tapasztalható feszültség továb. bi növekedéséhez vezet. A BT tizenöt tagállamának képviselői Egyiptom, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetés a palesztin jogok védelmével foglalkozó ENSZ-különbizottság panaszát vitatták meg. A panasz előterjesztői tűrhetetlennek minősítették, hogy az izrae. li parlament olyan lépéseket tesz, amelyek révén k; akarja terjeszteni az izraeli törvényho. zás hatáskörét a megszállt arab területekre. A tanács tagjai állásfoglalásukban hangsú. lyozzák: a világszervezet a megszállt arab területek beke- belézésére" irányuló lépésnek tekinti azt a tényt, hogy Izrael „rendkívüli állapotot” léptei életbe a megszállt arab területeken. Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján, a vízügyi környezetvédelmi eszközök tervszerű fejlesztése érdekében módosította a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit, és a csatornabírságot a törvény részévé tette. Megtárgyalta az Elnöki Tanács az 1983-ban elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A kegyelmezési gyakorlat a korábbi évekéhez hasonlóan az elmúlt esztendőben is kiegyen, súlyozott volt. A kegyelmezési jog gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, hu. mánus okból került sor. Az elmúlt évben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait is értékelte az Elnöki Tanács. A megelőző évihez viszonyítva némileg több állampolgársági kérelmet bíráltak el, s ez összefügg a jelentős idegenforgalommal, a ma- gyar állampolgárok külföldi utazásaival és más országok állampolgáraival kötött házasságával. Az állampolgársági ügyek gyors elintézéséhez hozzájárult a Belügyminisztérium előkészítő munkája, a tanácsok és a külképviseleti szervek tevékenysége is. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a tes. tületet dr. Raul Alfonsinnak, az Argentin Köztársaság elnökének beiktatása alkalmából 1983. december 9—11-én Argentínában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette a tájékoztatót. Az Elnöki Tanács az alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény 2. paragrafusa alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Szakali Józsefet megválasztotta a Minisztertanács tagjává. A továbbiakban bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyekben döntött az Elnöki Tanács. Az új üzemrész lelke átadás közben: a festő, és száritókamrák. Fotó: Erb János R japán külügyminiszter Washingtonban Abe Sintaro japán külügyminiszter csütörtökön Washingtonba érkezett. A japán diplomácia vezetője kereskedelmi és katonapolitikai kérdésekről tárgyal az amerikai kormányzat tagjaival. Megérkezése után először William Brock- kal, Reagan elnök első számú külkereskedelmi tanácsadójával folytatott megbeszéléseket. Abe Sin- tarót fogadja Reogan elnök, valamint George Bush alelnök. Fő tárgyalópartnere Shultz külügyminiszter lesz. Készülnek az ELKON-U 40-es próbapadok Az AGROBER tervei alapján tavaly tavasszal megkezdődött a Boronya megyei Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalat mohácsi üzemében az új festőműhely építése. A modern technikával felszerelt festőműhelyre azért volt szükség Mo- hócsott, mert a már jól bevált, külföldön is elismerést szerzett erősáramú elosztó berendezések mellett elkezdték az EL- KON—U 40-es univerzális autódiagnosztikai próbopadok gyártását. Az autóvillamossági próbapadok szerelését mindeddig Budapesten, a Híradástechnikai Gépgyár végezte, ám ez évtől kezdve az ELKON—U 40- eseket teljes egészében Mohácson készítik. Ezen berendezések újdonságai, hogy generátor Vizsgálati teljesítményük nagyobb, mint öt kilówott és programozott méréstechnikával digitális érték kijelzéssel rendelkeznek. A nyolcmillió forintot meghaFolyamatosan szállít búzát és kukoricát bel. és külföldre a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mohácsi körzet; üzeme. Az év első két hónapjában 500 vagon kukoricát Svájcba és 400 vagon búzát Csehszlovákiába exportálnak. Képünkön: rakodás előtt rostálják a kukoricát. ladó beruházás keretében széles körű kooperációval valósult meg a 820 négyzetméter alap- területű festőműhely, amely magában foglalja o rozsdátla- nítás, gittelés és csiszolás munkafolyamatát biztosító előkészítőrészt, a túlnyomással üzemeltetett festőkamrát, amit a balesetek megelőzése végett olyan biztosító berendezéssel láttak el, amely ajtónyitásra azonnal beszünteti a festést. Ezen munkafolyamat munkásvédelmét a padozat rácsozata olatt levő telített vízfüggönnyel biztosítják. A festőkamra sínrendszerrel csatlakozik a szárítófülkéhez, ahova emberi kéz beavatkozása nélkül, automatákkal szállítják át a berendezéseket. A festőműhely kivitelezésében — a MEGYESZER saját munkarészlegein kívül - az alapozásnál, a vázszerelésnél és tetőborításnál részt vett a Mohácsi Költségvetési üzem, a belső falazást a Bólyi Költség- vetési üzem, o légfűtést a Pécsi ÉLISZ, a szellőzőket a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet részlegé, míg a festőkamra szerelését, fűtését és annak világítását a Soproni Autószerelési Vállalat szakemberei végezték. A beépített kazánokat úgy alakították ki, hogy azok a jelenlegi olajtüzelés helyeit, amint a városba érkezik a földgáz, átalakíthatok legyenek. A festőműhely a műszaki átadáson tapasztalt hiányosságainak pótlása után egyhónapos próbaüzemelést követően kezdi meg a termelést. K. L. Károkat okozott a havazás A nagy havazás és szélvihar súlyos károkat Okozott a somogyi erdőkben, főként a fiatal — 15—30 éves — fenyvesekben és lombos erdőkben. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyes erdőrészein, így Barcs, Nagybajom térségé, ben a fiatal fenyveseket szinte letarolta az ágakra ráfagyott vastag hóréteg. A kártételt a szerdai szélvihar még csak fokozta; derékba törtek a fák.
