Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-24 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroiö XLI. évfolyam, 23. szám 1984. január 24., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megsérültek a festmények (2. oldal) Aki sokat dolgozik, kevesebbet adózik (3. oldal) Új könyvesbolt nyílt Pécsett (5. oldal) Törvényeink összhangjáért A z alkotmány minden ország alaptörvénye, érthető tehát, hogy az egyes jllamok megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra: miként érvényesülnek ennek előírásai a gyakorlatban. Lenin írja egyik művében: .......az a lkotmánynak az a lényege, hogy általában az állam alaptörvényei és különösen azok a törvények, amelyek a képviseleti intézményekbe való választójogra, a képviseleti intézmények hatáskörére vonatkoznak, a tényleges erőviszonyokat tükrözik az osztályharcban. Fiktív az alkotmány, ha a törvény és a valóság eltér egymástól és nem fiktív, ha azok egybeesnek". A történelmi fejlődés során gyakran születtek úgynevezett papirosalkotmányok, amelyeknek szépen hangzó elveiből a gyakorlatban jószerivel semmi nem valósult meg. A magyar alkotmánytörténet új fejezete az 1949. évi XX. törvénnyel kezdődik. Ez volt az első olyan alaptörvényünk, amely már minden szempontból megfelelt a szocialista alkotmánnyal szemben támasztott követelményeknek. Köztudott, hogy az élet igényeihez igazodva a Magyar Népköztársaság Alkotmányát azóta az országgyűlés többször is módosította, legutóbb éppen néhány hete, a parlament 1983. decemberi ülésszakán. Ez a legutóbbi módosítás már csak azért is külön figyelemre méltó, mert az alkotmányosság tényleges megvalósulásának egyik fontos új biztosítékát építette a jogrendszerbe — az Alkotmányjogi Tanács létrehozásával. Ennek az országgyűlés által választott testületnek kifejezetten az a feladata, hogy ellenőrizze: a különféle jogszabályok és jogi iránymutatások összhangban állnak-e az ország alaptörvényével. A tanácsnak joga van arra, hogy az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását azonnali hatállyal felfüggessze. Ez alól csak a parlament és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok — tehát a törvények, és a törvényerejű rendeletek —, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a kivételek. A módosítás előírja azt is, hogy az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, illetőleg előtte vallomást tenni. Joggal vetheti fel most berki: ez tehát azt jelentené, hogy eddig az alkotmányt büntetlenül meg lehetett szegni? Szó sincs róla, hiszen az alaptörvény megtartása és megtarta- tása valamennyi politikai, társadalmi-állami szervnek és minden állampolgárnak alapvető kötelessége. A parlamentnek eddig is jogszabályban rögzített feladata volt az alkotmány megtartásának ellen, őrzése, az állami szervek alkotmányba ütköző rendelkezéseinek megsemmisítése. Az alkotmány végrehajtásán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa is őrködik, s ebben a jogkörében minden az alaptörvényünkkel ellentétes jogszabályt megsemmisít, illetőleg megváltoztat. Az alkotmányosság védelmével kapcsolatban' fontos feladatai vannak továbbá a bíróságoknak és az ügyészségeknek is. A parlament legutóbbi ülésszakán mindennek ellenére úgy ítélte meg, hógy indokolt továbbfejleszteni az alkotmányosság érvényesülésének államijogi biztosítékait a jogalkotás és a jogalkalmazás területén. Az elhatározásban bizonyára szerepet játszott °z is, hogy az utóbbi években az élet, a társadalmi viszonyok bonyolultabbá válása miatt megnövekedett a különféle állami szervek által kiadott jogszabályok, rendeletek, iránymutatások száma. Indokolt tehát, hogy a paragrafusok alkotmányosságát egy külön erre a célra alakult testület rendszeresen vizsgálja — parlamenti képviselők és neves tudósok, jogászprofesszorok közreműködésével. így köny. nyebben elérhető, hogy az alsóbb szintű rendeletek a magasabb szintű jogszabályokkal teljes összhangban legyenek. Az alkotmány kimondja például, hogy az egyesülési jogot törvény szabályozza. Az egyesülésekről mégis törvényerejű rendelet született. Igaz, hogy az Elnöki Tanács két ország- gyűlési időszak között helyettesítheti a parlamentet, így törvényt is módosíthat törvényerejű rendelettel. S az is elképzelhető —, sőt az esetek többségében valószínűsíthető —, hogy végső soron a törvény- erejű rendelet is a parlament akaratát tükrözi, összhangban áll az alkotmánnyal. Ám a jogtudósok makacsul tartják magukat ahhoz a véleményhez, hogy a hasonló esetek elszaporodása sérti a törvényességet, a jogbiztonságot. Hiszen az igazán fontos, demokratikus döntések csakis a parlament nyilvánossága előtt születhetnek. Csökkenten; kellene tehát a törvényerejű rendeletek számát. M ás: az alkotmány korábban előírta, hogy az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok csak az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhatnak ki. Mégis, főleg az Országos Anyag- és Árhivatal, az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnöke egy sor olyan rendelkezést jelentetett meg, amelyek a legközvetlenebbül érintették az állampolgárokat is- Elképzelhető, sőt valószínű, hogy az államtitkárok kényszerhelyzetben voltak, hiszen másként nem tudták volna megoldani feladataikat. De ez a megoldás formailag akkor is alkotmányellenes volt, A mostani módosítás során egyébként ez a konfliktus megszűnt, mert az alkotmány már felhatalmazza az államtitkárokat, hogy kiadhassanak az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket. Attól persze így sem kell tartanunk, hogy a hamarosan megalakuló Alkotmányjogi Tanácsnak már nem lesz dolga .. . Deák András A második munkahét Stockholmban Hétfőn délután zárt Panaris üléssel folytatta munkáját a stockholmi konferencia. A szónokok listáján ezúttal nem európai országok képviselői szerepelnek. Akárcsak Madridban, a konferencia végrehajtó titkárának meghívására beszédet mondhatnak Algéria, Egyiptom, Izrael, Líbia, Marokkó, Tunézia és esetleg más nem európai Földközi-tenger melléki országok delegátusai. Mint emlékezetes, a madridi európai találkozó konszenzussal való lezárását 1983 szeptemberében az tette lehetővé, hogy Málta elállt maximalista követelésétől egy külön mediterrán biztonsági tanácskozásra vonatkozóan, és elfogadta azt a kompromisszumot, hogy a szó- banforgó országok megbízottai Stockholmban kifejthessék véleményüket zárt ülésen, napirenden kívül. A külügyminiszterek elutazása után új emberek vették át Stockholmban a küldöttségek vezetését. A szovjet küldöttség élén Oleg Grinyevszkij nagykövet áll. Ö vezette a szovjet delegációt tavaly őszszel, a stockholmi konferenciát előkészítő helsinki tanácskozáson. Annak idején tagja volt a szovjet SALT-küldöttségnek, majd közel-keleti kérdésekkel foglalkozott. Gazdag leszerelési tapasztalatokat szerzett genfi tevékenysége során. Az amerikai küldöttségvezető. James Goodby szintén rendelkezik SALT-, pontosabban SALART-ta- pasztblatokkal. Washingtonban leszerelési és közép-európai kérdésekkel foglalkozott, egy ideig az Egyesült Államok helsinki nagykövete volt. Vastag Itólepef borítja Baranyát Markolóval rakják teherautóra a havat Pécsett, a Széchenyi téren Késtek a buszok, vonatok Munkában a hóekék, szórókocsik Nem volt egyszerű a feladatuk azoknak az autósoknak, akik „csillaggarázsban" tartott kocsijukat szabadították ki a hó alól vasárnap este és hétfőn reggel. Ezúttal ugyanis a slusszkulcs kevésnek bizonyult az induláshoz, szükség volt lapátra, söprűre is ... Rég nem hullott ennyi hó egyidőben Baranyára; pontosan 13 éve mértek a pécsi meteorológiai főállomáson hasonló vastagságú havat, mint hétfőn reggel. Ott 31 centiméteres hótakaró borította a környéket, de a megye több részén a 40—50 centiméteres hó sem volt ritka. Tegnap kisebb- nagyobb megszakításokkal egész nap szállingózott a hó, a hőmérséklet nem süllyedt nulla fok alá. A síelés, a szánkózás szerelmesei boldogan fogadták a bőséges havazást, csakúgy mint a mezőgazdasági üzemek dolgozói, azonban a közlekedők és az útfenntartással foglalkozók kevésbé örültek. A Pécsi Közúti Igazgatóság hóügyeletének tájékoztatása szerint Baranyában minden út járható, a főútvonalakon szakaszokban kásás a burkolat, az alsóbbrendű utakat letaposott hó borítja. Vasárnap és hétfőn ötven gép — motoros és vontatott hóekék, szórógépkocsik — járta az utakat, s mintegy 120 tonna sót és 50 tonna homokot és salakot használtak fel, hogy biztosítsák a közlekedés zavartalanságát. Pécsett a Köztisztasági Vállalat tíz kocsija végezte a mentesítést, a hóeltakarítást. Gondok elsősorban a mecseki utakon voltak, de hétfő reggelre ezeket is járhatóvá tették. A MÁV-nál a havazás nem okozott nagy fennakadást, va25 000 porral oltó készüléket javít évente a Tűzoltókészülék Ipari Szövetkezet Pécsett három megye, Baranya, Tolna és Somogy részére. A javító munkán kívül csődarabolást is végeznek a nyugatnémet Werner-cég megbízásából mintegy 70 ezer márka értékben. Hócsatáznak a gyerekek sárnap a vonatok 15—20 perces késéssel érkeztek. Rekord- késést is feljegyeztek: a Baranya expressz 50 percet, a szombathelyi gyors 70-et, a sárbogárdi személy 80-at, a nagy- kanizsai személy pedig 50 perccel később érkezett Pécsre, mint amit a menetrend előír. Ezek a késések azonban a havazás számlájára nem írhatók... Az éjszaka sikerült a síneket, a váltókat megszabadítani a hótól, így hétfőn jelentős késés már nem fordult elő, 5—10 perccel később futottak be a szerelvények, mint kellett volna. A Volán távolsági autóbuszok is 5—10 percet késtek tegnap, kivétel csupán a szegedi busz volt, mely 50 perccel később érkezett Pécsre. Említést érdemel, hogy a Palkonyá- ról induló buszok nem értek célállomásukhoz, mert a síkos úton az árokba csúsztak. A pécsi helyi járatok közül a mecseki buszok vasárnap reggel hét órától délután háromig nem közlekedtek, 'később pedig 10—20 perces késéssel tudták megtenni a távokat. Hétfőre javult a helyzet, de a reggeli órákban a 22-es csupán Istenkúfig közlekedett, a 35-ös pedig nem ment végig. R. N.
