Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-23 / 22. szám

Kanon lUlohamed* Irakból Február 15-től Változik Pécsett a közműfejlesztési hozzájárulás mértéke A pécsi Városi Tanács de­cemberi ülésén — az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz. térium, valamint a Pénügymi- nisztérium 18/1983. sz. együttes rendelete alapján — módosí­totta az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékét. A lé­nyege február 15-től — ekkor lép életbe a tanácsi határozat — magasabb lesz Pécsett a hozzájárulás mértéke. Lakótel. kék esetében a megállapított díjtételek a korábbinál köze­lebb kerülnek a tényleges költ­ségekhez, üdülő- és egyéb tel­kek esetében pedig a tényleges költség megfelelő hányadát kell fizetni. Mennyit is kell tehát fizetni lakótelkeknél? Szilárd burkolatú közútra 8600, szilárd burkolatú járdára 3000, villanyvezetékre (c hozzájárulás mértéke 3,3 kilowatt fogyasztói teljesítmény­re jogosít) 2500, vízvezetékre 8600, gázvezetékre 5600, szennyvízcsatornára 13 000, épített csapadékcsatornára pe­dig 11 000 forintot. A hozzájá­rulás mértéke valamennyi léte­sítmény után — a létesítés idő­pontjától függetlenül — együt­tesen nem lehet több lakó­telkenkénti megállapításnál 30 000, lakásonkénti megállapí­tásnál 23 000, kétlakásosnál nagyobb lakóépülettel beépített úszótelkek esetén lakásonként 15 000 forintnál. üdülő- és egyéb telkek ese­tében a tényleges létesítési költ_ ség az irányadó a közműfej­lesztési hozzájárulás mértéké­nek a megállapításánál. Út és járda vonatkozásában számí- -tási szempont a telek nagysága, a közművek esetében pedig a létesítési költség alatt az el­osztó vezetékhálózat építési költségét kell érteni, a gerinc­vezetékek kiépítése változatla­A baba ágyának rossz elhelyezése Végzetes hatása lehet, ha a a baba ágya a gyerekszobá­ban rossz helyen van — közöl­te dr. Werner Gladel saariousi gyermekorvos hosszú évek meg­figyelései alapján. Minthogy a csecsemő mindig arra fordítja fejét ahonnan a fény jön, és amilyen irányból az anya a gyerek ágyához lép, a gyerek melle és medencéje mindig ugyanarra az oldalra fordul el. Ez elősegítheti a gerinc oldal­ra való elhajlását, és az úgyne­vezett „veleszületett csípőfica. mot" válthatja ki. Gladel ennek megelőzésére azt ajánlja az anyáknak, fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a gyerek fék. vesét időnként megváltoztassák. nul tanácsi feladat. A költség elosztásánál a rendezési terv szerinti telekszámot veszik fi­gyelembe, tehát a később épít­kezők a maga idejében fizetik meg a rájuk eső közműfejlesz­tési hozzájárulás hányadot. A hozzájárulás mértékét egyéb­ként akkor állapítják meg, ami­kor az út vagy közmű tényle­ges költsége jnár ismert. Az újonnan megállapított hozzájárulásokat a tanácsi ha­tározat február 15-i hatályba lépését követően épített utak, közművek után kell fizetni. H. I. Téli vadászatok Javában tart a téli 700 va­dásztársaság vadászati szezonja, Vasárnap dörögtek a puskák erdőn-mezőn. Az országban mintegy 700 vadásztársaság működik. A társaságok nem­csak hazai vadászokat fogad­nak, szezonban tizenötezren jönnek külföldről is, s nagy ré­szük máris hazánkban vendé­geskedik. A Sopron környéki erdőkben vasárnap a Tanulmányi Erdő- gazdaság területén osztrák és nyugatnémet vendégek va­dásztak szarvasra, vaddisznók­ra. A szerencsésebbek több jól fejlett szarvasbikát és vadkant ejtettek el. A bérvadásztatás az elmúlt szezonban több mint nyolcmillió forintos bevételhez juttatta a gazdaságot, és az idei szezon is eredményesnek ígérkezik. Békés megye több vadász- társasága a hét végén úgyne­vezett konyha-vadászatot szer­vezett, több mint félezer fácán került terítékre. A mezőgyáni Magyar—Bolgár Vadásztársa, ság vendégeiként osztrák va­dászok is járták a területet. Cirfandli ­arab étkekkel A szőlő hazájának fia Pécsett tanulja a „bortudományt” Pécsett, a Villány—Mecsekal- jai Borgazdasági Kombinát kí­sérleti telepének dolgozói időn­ként kedves évődéssel fogad­nak egy fiatal kutatót akire nem vonatkozik a kötött mun­kaidő: akkor jön be dolgozni és akkor távozik, amikor akar. Bő­rének barnaságát bárki ha­zánkfia elérheti, ha nyáridőn sokat napozik, — bárhol át­váltható, hasznosítható szaktu­dásának azonban komoly óra van: szőlőtermesztő agrármér­nök; diplomáját a Tigris és Eufrátesz völgyi Irakban szerez, te, szülővárosának, annak a Moszulnak az egyetemén, amely még őrz; (és tegyük hoz­zá: megbecsüli!) az ősi Nini- vének a romjait. Kanan Mohamed tehát iraki ösztöndíjas és jól beszél ma­gyarul. Szép, de — szerinte — legalább annyira nehéz nyelvünknek csupán a magán­hangzóival (no meg az alanyi és tárgyas ragozás megkülön­böztetésével) gyűlik meg időn­ként a baja, de ez nem zavar­ja, mert annál többet tanul a szőlő és bor tudományából. Ak; a televízióban „elkapta” már Komoróczi professzor elő adásainak valamelyikét a mai Irak őséről, Mezopotámiáról, annak nem újság, hogy o kö­zel-keleti ország a szőlő és bor országa is és nemcsak a da­tolyáé, amit mintegy 30 millió fáról szüretelnek ott ma is. A fiatal kutató ezt megtoldja még azzal: éppen az ő szü­lőföldjén készítettek a világon az elsők közt bort a szőlőből vagy három-, négyezer évvel ezelőtt. Miért kell akkor hát a sző­lőművelést minálunk tanulnia egy irakinak? Többek közt például azért, mert manapság Irakban sokkal kevesebb a sző­lő, mint kellene, lehetne, s nem is a legmegfelelőbben művelik. A szakember is kevés: az iraki kutatóintézetben, ahol Kanon Mohamed első szakis­mereteit szerezte, csak annyi van, amennyi a tanításhoz ele­gendő, de a termeléshez édes­kevés. Csemegeszőlő például mos­tanában is tengernyi terem Irakban, de a jó borszőlő is kevés. Márpedig az iraki em­ber, ha nem vallásos, nagyon is szívesen fogyasztja a bort — az alkoholt egyébként sem ve­ti meg, például az egész or­szágban „kisüstön" is főzött datolyapálinka tormájában. Ráadásul az ország hegyvidé­kein termesztett bort — pél­dául — exportálni is lehet­ne .. . Ezért dolgozik, tanul ná­lunk Kanan Mohamed: szorgal­masan megfigyelve, ellesve mindent, ami kell a kísérletei végeztével megírandó kandidá­tusi dolgozathoz, e tárgykörben: „A rügyterhelés hatása egyes függönyművelésű olaszrizling- tőkék teljesítőképességére" .. . Több afrikai ország után, ahol szintén megfordult, ná­lunk talált otthont, munkát, ba­rátokat. Kedvenc bora, a pécsi Cirfandli mellé így írja le: „illatos, fűszeres zamatú, édes. késj színe, mint a tokajié: aranysárga” — arab ételeket főz borkorcsolyának, alapozó­nak. Elárulta: alighanem fele­séget is innen, a tüzes borok hazájából választ majd magá­nak. Varga J. Akvárium, terrárium a belvárosban Akik irtóznak tőlük, elkerülhetik őket Vannak, akik közömbösek irántuk, vannak, akik iszonyod­nak és vannak!... akik egye­nesen szeretik őket. Egy bizo­nyos: mindez nem elhatározás kérdése. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója is egyetért ezzel. — Van itt néhány kitömött kígyó — mutat irodája polcai­ra. — A múltkor itt járt valaki nálam, ott álldogált amellett a kis Boa mellett és valaho­gyan rátámaszkodott a kezével. Mikor aztán észrevette, hogy mi van a keze alatt, majdnem a szekrény tetejére mászott fel ijedtében . . . — Hát éppen ez az. Mit le­het ez ellen tenni? Ha az ember egyszer nem szereti a kígyót. . . — Én mindezt messzemenően megértem. Én is így voltam ez­zel valamikor. Azt hiszem, en­nek a viszolygásnak az oka ép­pen az, hogy az emberek nem ismerik kellőképpen ezeket az állatokat. Holott ugyanolyan tagjai az élővilágnak, mint pél­dául a nyúl, a sertés, vagy az őzike ... — Ezzel nagyjából egyetér­tek, de alig hiszem, hogy most bárkit is sikerült meggyőznünk és a kigyók pártjára állítanunk. — Mindez nem is megy má­ról holnapra. Az állatokkal kap­csolatos helyes szemlélet kiala­kítását már a gyermekkorban el kell kezdeni. Persze nem sza­bad feladnunk a reményt a felnőttekkel szemben sem. Na­gyon sokat várunk ezen a téren a pécsi Munkácsy Mihály utca 31. sz. alatti mélypincében most épülő terrárium, akvárium és inszektárium együttesünktől, amely várhatóan jövő év au­gusztus 20-ra készül el. — Miből fog állani ez az ob­jektum? — A bejárati épület és az onnan induló impozáns pince- rendszer mindenek előtt közmű­velődési célokat szolgál. Lesz ott egy ötven személyes mozi- és előadóterem, ahol természet- tudományos és egyéb kisfilme- ket, kisfilmösszeállítósokat tu­dunk rendszeresen vetíteni. A kéregpincében szakköri helyisé­gek kapnak helyet. — És lent a mélypincében ott lesznek a kigyók ... — Igen. Mintegy öt-hat fajt képviselő és 10—15 darabból álló kollekciót helyezünk el — mondanom sem kell — teljesen biztonságos feltételek mellett. Mérges kígyónk egyáltalán nincs és nem is lesz! A 200 méter hosszú, 700 négyzetméter alapterületű együttes további folyosóin 31 akvárium kap he­lyet, bennük akár 200 halfajt is bemutathatunk. Ezekben a három-négyszáz literes akváriu­mokban az akváriumi halak mellett a hazánkban élő halfaj­tákat is szeretnénk bemutatni a közönségnek. Lesznek több­ezer literes akváriumaink is. Ugyanitt lesz az inszektárium, azaz a rovarbemutató is. Akik semmiképpen nem akarják megnézni a kígyókat, akár el is kerülhetik őket, hogy csak a halakat lássák ... Az intéz­ményben állandó gondnok is lakik majd, így a nála lévő elektromos kijelzők alapján bármilyen rendkívüli eseményt észrevesz akár éjszaka is. — Az állatkert fenntartása ma sem lehet könnyű, hogyan birkóznak majd meg bővülő feladataikkal (annak munka­erőbeli és egyéb — úgymond: vonzataival)? — Már a tervezéskor is fon­tos szempontnak tartottuk azt, hogy az új létesítmény önfenn­tartó legyen. Tehát úgy kell ott dolgoznunk, olyan programokat kell szerveznünk, hogy mindez kifizetődő is legyen. Bebesi K. Ildikó szombaton megkap­ta a tortát a három gyertyá­val, úgy, ahogyan illik egy 3 éves hölgy születésnapján. Ildikónak örömnap a janu­ár 21., de akik három évvel ezelőtt ezen a napon a Me­gyei Kórház Dischka Győző utcai szülészetén tartózkod­tak, erre a napra gondol­va, tán ismét felidéződnek az akkori éjszaka feszültsé­gei, izgalmai. Három évvel ezelőtt, ja­nuár 21-én is úgy teltek a kórházban az esti órák, ahogy addig szokott. De- kacht Antalné fél 11-kor még álmatlanul ácsorgott szobája ablakánál. Magza­tának rezdüléseit figyelte testében, amikor észrevette, a kórház épületének szem­közti tetőteréből a viharos szél szikrákat kavar fel időn­ként. Amikor ez többször is­métlődött, szólt azonnal az ügyeletes nővérnek. így tu­lajdonképpen ő volt az, aki először jelezte a tüzet és Három éve volt a pécsi kórháztűz először szólt: baj van. (A te­tőtér gerendaszerkezete gyulladt ki.) Ezután felgyorsultak az események. Telefon a tűzol­tóknak, riasztották a tetőtér­ben lévő nővérszállás lakóit és mentették, ami menthető, berendezéseket, betegeket, kismamákat, csecsemőket. Kint a jócskán 0 fok alatti hidegben, viharos szélben hatalmas vízsugarakkal a tűzoltók bombázták a lángo­kat — a visszacsapódé víz­től jéggé fagyott rajtuk minden —, bent az épület­ben hihetetlen önfegyelem­mel, pánik nélkül a füstben, az oltástól lezúduló vízben bokáig járva orvosok és nő­vérek, magukra nem gondol­va mentették az életeket. És milyen az élet! Miköz­ben lángok csaptak az ég­re, az égő gerendák recseg- tek-ropogtak, egy apró em­berke ezekben a percekben követelte magának a vilá­got. — Szülésre várva feküd­tem az ágyon — meséli Pozsgai Lászlóné —, amikor láttam és hallottam, nővé­rek, orvosok szaladgálnak a folyosón. Akkor még nem tudtam az okát. A fájósaim egyre erősödtek, tudtam, el­kezdődött a szülés. Ám a fá­jások közben meghallottam a vijjogó szirénákat és nem­sokára vízsugár dobolt a szülőszoba ablakán. Dr. Ke­lemen András ügyeletes or­vos nyugtatott, sőt tréfálko­zott is velem. Úgy tettek, ő is és a szülésznők is, mintha semmi baj nem lenne. Mi­kor lányom megszületett, azonnal plédbe csomagolták őt is, engem is és máris ro­hanva vittek minket ki az épületből. Arra nem volt idő, hogy a picit megmér­jék, így ma sem tudom, Ildi­kó tulajdonképpen mekkora súllyal született. A kozármisleny—újtelepi lakásban azóta, ha Ildikó túl eleven, a család csak azt mondja nevetve: — nem csoda, hisz tűzről pattant. S. Zs. Tűzben született ififnrbk a pincéb«n

Next

/
Oldalképek
Tartalom