Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-21 / 20. szám
í> ff • • r r | rr r Bűnözés es bűnüldözés Beszélgetés dr. Horváth István belügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat szerkesztőségébe látogatott dr. Horváth István belügyminiszter. Az ott feltett kérdésekre válaszolva tájékoztatta a megyei napilapok olvasóit a hazai közrend és közbiztonság helyzetéről, a bűnözés alakulásáról és a belügyi szervek munkájáról. — Milyen a bűnözés jellege, struktúrája? A bűn- cselekmények közül melyek a leggyakoribbak és melyek mutatnak növekvő vagy csökkenő tendenciát? — Országunk közállapotának megítélésében, a belpoli. tikai helyzet értékelésében egyik fontos tényező a bűnözés nagysága. A bűncselekmények számszerű alakulása pedig hatással van országunk közrendjére és közbiztonságára. A korábbi évekhez mérten valamivel több volt a bűnözés az utóbbi egy-két esztendőben. 1982- ben például 3,6 százalékos emelkedést mutatott a sta_ tisztika 1981-hez képest, az 1983- as esztendő első félévi adatai szerint pedig a bűncse. lekmények száma 10,6 százalékos volt, több 'mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor kétségtelenül kevesebb bűncselekmény van nálunk, mint az országok legtöbbjében. A kisebb változások ellenére is nálunk szilárd a közrend és a közbiztonság. Vannak, akik ezt megsértik, s napjainkban némileg többen és gyakrabban, mint korábban. A bűnözés struktúrája, társadalmi veszélyességének foka lényegében nem változott, bár egyes bűncselekmények szaporodtak, bizonyos bűncselekmények száma pedig csökkent. Nincs lényeges változás az élet elleni, az erőszakos és az úgynevezett intellektuális bűncselekményekben. Szembetűnő azonban a növekedés a vagyon elleni, különösen a személyek javai ellen elkövetett bűncselekményeknél. A lopás, a betöréses lopás, különösen a lakásbetörés és a rablás elszaporodása erős hatást gyakorol a társadalom közhangulatára. Sajnálatos, hogy növekedett a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők száma is. Új jelenség a bűnözés szervezettségének fokozása. Ez nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy hazánkban nincs bűnöző alvilág, hiszen ez a szervezettség, ami nálunk a bűncselekmények elkövetésekor tapasztalható, semmiképp nem hasonlítható a nyugati bűnöző alvilághoz. Kialakulóban van viszont, sajnos, egy — mind nagyobb számú — réteg, amely hol börtönben van, hol pedig szabadlábon. Számukra — a visszaeső bűnözők, csavargók, munkakerülők és társaik számára — semmi nehézsé. get, lelkiismereti, erkölcsi gondot nem jelent élősködő, bűnöző életformájuk. — Hogyan fejlődött a bűnüldözési tevékenység az elmúlt években? — Ami a bűnüldözés munkáját illeti, ebben a helyzetben, azt mondhatom, hogy az alapjaiban eredményesnek ítél. hető. A bűnözés elleni harcban súlypontokat alakítunk ki. Javultak a feltételek, felkészültebbek a rendőrök, az egyes szakterületek. Folyamatosan korszerűsödő bűnüldöző munkánkban egyformán fontosnak tekintjük a megelőzést, a felderítést, s a nyomozás eredményességének javítását. A bűnüldöző tevékenységet azon. ban nem lehet csak a rendőrség munkájára korlátozni. Ez állami és társadalmi feladat, miként a bűnmegelőzés is, amelyet mi a munkánk alappillérének, egyik legfontosabb elemének tekintünk. A legnagyobb gondot az ismeretlen tettesek által elkövetett bűn- cselekmények szaporodása je. lenti. Ez — nyugodtan mondhatom — világjelenség. Megnövekedett tehát az a munka- mennyiség, amit a bűnüldöző szervek között az első sorokban álló rendőri szerveknek kell elvégezniük, mégpedig azért, mert az ilyen ügyek fel. derítésének kezdetén csak a bűncselekmények ténye ismert. Ezekkel a megnehezedett feladatokkal kell lépést tartanunk munkánk soráh. A nemzetközi összehasonlításban a mi eredményességi mutatóink jók, sőt lényegesen jobbak, mint sok más országban. Mindemellett tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem megnyugtató és nem is víaasz azok számára, ajtik egy még felderítetlen bűncselekmény sértettjei, károsultjai. A rendőri munka korszerűsítése, fejlesztése társadalmi követel, mény, jóllehet azt is tudjuk, nemcsak a globális újítások vezethetnek eredményre, hanem nagyon sok helyi intézkedés is. — Van-e különbség a főváros és általában a vidék vagy bizonyos körzetek között a bűnözés alakulásában? Ha igen, akkor milyen okai vannak ennek? — Természetesen vannak különbségek. Ezek elsősorban objektív, (a városok nagysága, a területek jellege, az ipar jelenléte, az idegenforgalom szerepe, a lakosság összetétele, stb.) okokra vezethetők vissza. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy vidéken, falun, nagyobb a társadalmi visszatartó erő, a közönség kontrollja. Minél nagyobb egy település, ez annál kevésbé érvényesül és nagyobb a potenciális veszély, hogy a bűnelkövető esetleg ismeretlen maradhat. Miután a főváros lakóinak száma az ország lakóinak egyötödét teszi ki, és Budapest egyébként 's szinte minden szempontból kiemelt szerepet játszik országunk életében, nem meglepő az sem, hogy a bűncselekményeknek több mint a negyede itt fordul elő. Rendőrségünk tehát maximális figyelmet fordít a főváros közbiztonságának fenntartására. Vannak Budapesten nyugtalanító tendenciák! Több az erőszakos, garáz. da jellegű, valamint a vagyon elleni bűncselekmény, és erőfeszítéseink ellenére sem csökkent a kívánt mértékben o csavargók, a munkakerülő, ittas személyek száma. Ami a megyék helyzetét illeti, a számok jóval kisebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel jobbak a bűnözés mutatói. A legtöbb bűn- cselekményt Pest megyében követik el, ami a főváros közelségével, az üdülőövezet nagyságával Is magyarázható. Ez a terület mágnesként vonzza a bűnöző szándékú egyéneket. Kiemelkedően — sajnos negatív értelemben — magas a bűncselekmények száma Borsod megyében, ahol az ország második legnagyobb városa és egy sor sok ezer munkást, alkalmazottat foglalkoztató üzem található. Az itt dolgozó emberek jelentős része az ország különböző helyéről érkezik, esetleg csak nemrégen települt Miskolcra, alkalmi vagy munkásszállásokon lakik, vagy naponta ingázó-bejáró, és so. kuk életmódiát. életvitelét meghatározzák az új, szokatlan körülmények. A tízezer lakosra jutó bűncselekmények száma az idén, 1982. első félévéhez viszonyítva egyedül Győr-Sop- ron megyében csökkent. Az emelkedés különösen szembeötlő Heves, Baranya, Somogy és Békés megyékben. A bűnüldözés összetétele és jellege természetesen megyénként más és más, de mindenütt a sze- mélyek javai ellen elkövetett és a közlekedési bűncselekmé. nyék növekedtek elsősorban. — Milyen a rendőrség és a lakosság kapcsolata, együttműködése ? — Meggyőződésem, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslataiknak, és panaszaiknak törvényed, szakszerű, gyors intézése növeli a lakosság bizalmát a belügyi szervek iránt, erősíti a kapcsolatokat. A hasznos bejelentések, javaslatok nagymértékben segítik a bűnüldöző munkát is és hozzájárulnak a közrend és a közbiztonság szilárdításához. Központi szerveinknél ezt a munkát a minisztérium panaszirodája végzi és fogja össze, egyúttal ellenőrzi a rendőr-főkapitányságok ilyen irányú tevékenységét is. Egyér. telműen megállapítható, és ez öröm számunkra, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak a rendőri szervekhez. A tavalyihoz képest növekedett a közérdekű bejelentések száma, elsődlegesen a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények esetében. Mindez azt Is jelzi, hogy lakosságunk fokozottabb felelősséget éréi érté-, keink, vívmányaink megőrzéséért. A javaslatok másik nagy csoportja a közlekedési témákkal kapcsolatos: hol legyen a gyalogátkelőhely, a közlekedési lámpa stb. Ezeket a javaslatokat továbbítjuk az illetékes tanácsi szervekhez, hiszen megvalósításuk a tanácsok hatáskörébe tartozik. A fokozottabb rendőri ellenőrzést kérő észrevételeket, amik ugyan, csak gyakoriak, figyelembe vesszük és igyekszünk a kéréseket teljesíteni. örvendetes, hogy tizenegy százalékkal csők. kent a rendőrség munkájával kapcsolatos panaszok száma. Ez ugyan az elmúlt évben sem volt magas, de a csökkenés azt jelenti, hogy munkánkkal elégedettebbek az emberek. Zsalus ajtók, erkélyrácsok Bogád- mindszentről A boqódmindszenti . termelő- szövetkezet faipar; részlege’tetőszerkezeteket, léceket es hétvégi házak, présházak számára zsaius ajtókat és ablakokat gyárt. Rendelésre erkélyrácso- lmt.-és: fépcsőefemeket is készítenek. 700 000 forinttal növelik az idén faipari ágazatuk termelését. Jó vita volt! Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta tudjuk, hogyan fogjuk legközelebb választani a képviselőket és a tanácstagokat. Hazánk törvény, hozó testületé ugyanis ekkor fogadta el az új választójogi törvényt. Ám, hogy a törvény- javaslat mégsem hatott az újdonság erejével, abból a nagy társadalmi vitából következett, amely elfogadása előtt töviről hegyire megvizsgálta’ a demokráciánk fejlesztését szolgáló javaslatokat. A Hazafias Népifront 1300 vitát tartott, amelyen a lakosság részéről mintegy 2000 javaslat hangzott el a törvényjavaslathoz, s ezeknek jó részét hasznosítani is tudták a törvényalkotók. Lakossági javaslatok A Hazafias Népfront Országos Tanácsában részletesen is számba vehették, ho. gyan érvényesült a társadalmi vitában résztvevők véleménye új választójogi törvényünkben. Mindenekelőtt a többesjelölés gyakorlatával kapcsolatos javaslatok kaptak helyet a törvényben, így az, hogy a jelöltek jobb megismerése, az ő felkészülésük érdekében a törvény nem 60, hanem 90 napot határoz meg a választások előkészítésére. A lakosság kérésére a törvény is arra ösztönzi a jelölteket, hogy alapos közvéleménykutatás után részletes munka-* programmal álljanak ki választóik elé. A társadalmi vitában körvonalazódott, hogy a képviselőket, tanácstagokat a lakosság jelölése alapján indítsák a választásokon, és hogy a jelölőgyűléseken a körzet üzemi kollektívái csupán képviseltessék magukat. A javaslatok tükrözték, a közvélemény egyetért a kötelező többesjelöléssel, de azzal is tisztában van, hogy az újítás megnöveli a választási munka jelentőségét. E véleményeket továbbítva, a népfront javasolta, az alaposabb kiválasztási lehetőségek érdekében az eddigieknél több jelölőgyűlést szervezzenek. Ezt a törvény kötelezővé is tette. A többesjelöléssel összefüggő változtatás, hogy a szavazatok egynegyedét elért jelöltek pótképviselők, póttanácstagok lesznek, A vitákon sokat beszéltek róluk, leendő megbe. csülésükről, hiszen ők is élve. zik a lakosság bizalmát. Ebből indult ki a törvény, amely nem zárja ki a pótképviselők, póttanácstagok közéleti aktivizálását. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, voltak, akik a pótképvifelőség ellen szóltak, mondván, a pótképviselő a szavazatok mindössze egynegyedével — kooptálás útján — bekerülhet az Orszógházbo. Ez pedig igazságtalan azokkal szemben, akiknek e megtiszteltetésért el kellett nyerniük a szavazatok többségét. Ez bizony fogas kérdés, de végül is a népfront szervei úgy találták, a képviselők egy cik. lusban történő cserélődése ritka, ezért a pótképviselők kooptálására csak elenyésző esetben kerülhet sor, emiatt kár lenne lemondani a pótképviselőség bevezetéséről. Fegyelmezettség és öntudat A társadalmi vitában helyeselték úgyszintén az országos lista alkalmazását a leginkább köztiszteletben álló politikusok, közéleti személyiségek jelölésére. Volt, aki azt javasolta, hogy az országos listára is két jelöltet vegyenek fel, hogy legyen mód koaptálásra. Érdekes javaslat volt ez is, mégis a törvény szövegezői úgy találták, erre nincs szükség. Sok szó esett a választójogi törvény keveseket érintő újításairól, így például javasolták, hogy bár a betegek, ágyhoz kötött emberek nem tudnak részt venni érdemben a jelölőmunkában, adhassák le szavazatukat mozgóurnába o népfront jelöltjeire. Nem kell elhallgatni, a szesztilalom mellőzését is sokan helyeselték: a választópolgárok fegyelmezettsége és öntudata a biztosítéka annak, hogy e megkötés nélkül is méltó társadalmi esemény lesz a választás. Igen sokan töprengtek el azon, hogy a törvény- javaslat a választásból nem kizárhatóknak minősítette az előzetes letartóztotásban levő személyeket és a rendőri felügyelet alatt állókat. Meg kell hagyni, a társadalmi vitákban felszólalók többsége azt ajánlotta, ne legyenek választhatók és ne választhassanak. A törvényalkotóké javaslatoknak nem szereztek érvényt, mégpedig azért, hogy ne sértsenek meg egy másik * törvényt, ame'y kimondja, csak a bíróság álla. píthat meg bűnösséget, az előzetes letartóztatásban levő az ítélet meghozataláig nem- tekinthető vétkesnek. Mint ilyen — együtt a rendőri felügyelet alatt állóval — nem fosztható meg állampolgári jogaitól. Más kérdés — tartják mo —, hogy az ilyen személyek egy része akadályoztatása miatt nem tud majd részt venni a választásokon, különösen azok, akiket súlyos bűncselekmény alapos gyanúja' miatt tartanak fogva. n helyben lakók közül válasszák A társadalmi viták a taná. csők munkáját érintő új jog- szabályoknak is nagy figyelmet szenteltek. így helyeselték. hogy a hatékonyabb dön. téshozatarl érdekében csökkentsék a tanácstagok számát. Ugyancsak a társadalmi vitákban kristályosodott ki az a döntés, hogy a megyei, a fővárosi tanácstagok kétharmada a helyi, kerületi tanácstagokból álljon, hogy a községi, kerületi tanácstagokat a helyben lakók közül vá. lasszák ki. s végül: a tanács titkosan válassza meg tisztségviselőit. Mindez bizonyítja: az első nagyszabású tái- sadalmi eszmecsere jól vizsgázott, nemcsak felkeltette az érdeklődést az új választójogi törvény iránt, hanem gazdagította is azt. A Hazafias Népfront aktivistá; nem kis munkát végeztek a közvélemény mozgósításával, elismerést érdemelnek a nemcsak jó, de hasznos vita lefolytatásáért. Komornik Ferenc A PMMF együttműködése a külföldi főiskolákkal A Pécsi Pollock Mihály Műszaki Főiskolának hét külföldi felsőoktatási intézménnyel van folyamatos és közvetlen tudományos kapcsolata. Az NDK- ban a weimari, a cottbusi és a magdeburgi műszaki egyetemmel, Csehszlovákiában a pozsonyi, Szovjetunióban a vilniusi, Lengyelországban a wroczlavi, míg Angliában a Gloucester: műszaki felsőoktatási intézménnyel működnek együtt. A cserekapcsolatok általában kölcsönös tarfu'mányutak szervezésében, publikációs lehetőségekben merülnek ki, és valamennyi esetben a hallgatók is részt vehetnek a munkában. A Külföldi egyetemek többségével megállapodásuk van, melynek értelmében évente 10 —20 hallgató kölcsönösen -a másik országban tölti nyári te<- melési gyakorlatát.
